Népújság, 1973. február (24. évfolyam, 26-49. szám)
1973-02-14 / 37. szám
KOSSUTH 8.20 8.34 8r54 11.30 12.20 12.35 13.20 13.50 14.05 14.30 14.53 15.10 15.45 16.05 16.39 17.20 17.36 18.01 19.25 20.25 21.13 21.39 22.20 22.50 23.05 0.10 Nemzetiségemé zenéjéből. indul a bakteriláz. II. folytatás. Rossini: Olasz no Algírban. Kétfelvonásos opera. A Szabó család. Ki nyer ma? Tánczene. Népi zene. Válaszolunk hallgatóinknak. Bartók és az ifjúság. Operettdalok. Kantáta. Harsan a kürtszó? Bach: Kromatikus fantázia és fuga. Diáktarisznya. Kóruspódium. Musica Antiqua Hungaricft. Körmikrofon. Hallgassuk együtt, Töltsön egy órát kedvenceivel. Gondolat. Saljapin felvételei. 1, Népi zene. Sanzonok. A XX. század gondolatai. Zenekari muzsika. Könnyűzene. PETŐFI 8.0S Francia zene« 9.03 Népdalok. 9.30 Mi van a varáze- dobozban? 11.55 Néhány perc tudomány. 12.00 Zenekari muzsika. Kettőtől — hatig ... Zenés délután. 18.20 Szóljatok, szép szavak. 20.25 Kis magyar néprajz. 20.33 Operettmelódiák. 21.10 Műsorkiállítás. 21.40 Régi magyar mesterségek. 22.00 Lemezgyűjtőknek. 23.15 Nótacsokor. fi '»■.. r MAGYAR 8.05 9.30 9.55 10.35 15.05 16.25 17.08 17.15 lslcola-tv. Delta. A biedermeier szekrény. Csehszlovák tv-film. Utcák, terek, emléktáblák. Szovjet rövid!ilm. Horizont. .. Magyar film. (14 éven felülieknek!) Irány az egyetem! Hőtan. Híj’ek. Divatosat! I. rész. Piknik. , N vsával a Kara korúmba. Hl. rész. Esti mese. Tv-híradó. > Udvari bolond. Amerikai * filmvígjáték. Színházi Album. Tv-híradó. POZSONYI 16.00 Nemzetközi maga*ugró- verseny. 17.30 A sportnézők iskolája. 18.15 Aranyhúrok. Salvatora Adamo. 19.00 és 21.40 Tv-híradó. 20.00 Hogyan történt februárban. Tv-játék. 21.15 C sajkovszkij: D-dúr hegedűverseny. 19.15 19.30 20.00 21.40 22.45 EGRI VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22-33.) Fél 4, fél 6 és 8 órakor A tüzes íjász (Robin Hood) Színes olasz—spanyol—francia kalandfilm. EGRI BRODY (Telefon: L4-07.I Fél # órakor A lovag végakarata Színés szovjet kalandfilm. Fél 6 és fél 8 órakor Jöjjön el egy kávéra hozzánk! Színes olasz filmvígjáték, {Felemelt helyárakkal!) GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Fél 4 és háromnegyed 6 órakor Emberrablás magyar Ihódra este 8 órakor Nászéjszaka a börtönben HATVANT VORO<3 CSTT LAG Búcsúzz a tegnaptól HATVANT KOSSUTH Malomkő ÜGYELET Egerben: 19 órától csütörtök reggel 1 óráig, a Ba.icsy-Zsilins-/, ky utcai rendelőben. (Telefon , 11-10). Rendelés gyermekek részére is. - Gyöngyösön: 19 órától csütörtök ».esel 7 óráig, a lókat utca 41. »zöm alatti rendelőben, (’leleten : ín-n.y __________ Közös erővel váltják vaiára a vállalást A ludasi takarmánykeverő üzem Április 4. szocialista brigádjának tagjai az év első munkanapjától kezdve nagy erőfeszítéssel dolgoznak vállalásaik teljesítéséért. Ezzel kívánnak hozzájárulni ahhoz, hogy a brigád elérje az ezüst fokozatot, s támogatják a vállalat kollektív vállalásának teljesítését, a „szocialista munka vállalata” cím elnyerését Az üzemanyag-fogyasztás már az előző év decemberétől javult. Kevesebb a gépkocsik állásideje is. A tartálykocsiknál van még tennivaló, de ez nem csupán a gépkocsivezetőkön múlik. Nem maradnak el a versenyben a brigád rakodó- munkás tagjai sem. Vállalásukhoz híven, a beérkező vagonokat munkaidő után is kirakják. Remélhetően ez a lendület egész éven át meg is marad náluk. Jó a brigádkollektíva, segítenek egymásnak, vigyázva arra, hogy a mindenkire kötelező vállalások teljesítve legyenek. Szatmári Bamáné Ludas Heves megyei úttörök Zánkán Jelenleg 96 Heves megyei gyermek tartózkodik a zánkai úttörővárosba’' Az úttörő-vezető- képzés négy- „gy hetes turnusokban október 17-én kezdődött a balatoni úttörővárosban. Tanyákról, kisiskolákból, városok peremkerületeiből kerülnek ki az úttörővárosba, hátrányos helyzetben élő gyermekek, hogy vezetőkké váljanak. Az építkezés ellenére — hiszen most épül az egészségház, a múzeum, a könyvtár, és a központi épület a gyermekek kédvező feltételek között táborozhatnak. A gyermekekkel együtt a megye különböző iskoláiból 10 pedagógus is érkezett, akik áldozatos munkájukkal hozzájárulnak, hogy a gyerekek a táborozás alatt megszerezzék azokat az dsmereteket, amelyeket otthon az* úttörőmunka színesebbé tételéhez szükségesek. A 28 napos táborozás folyamán a gyermekek — természetesen életkoruknak megfelelően — megismerik a közösség kialakulásának fogalmát, a munkamegosztást, ismereteket szereznek a közösség vezetésével • irányításával a munka megszervezésével kapcsolatosan. Mivel a vezetőképzésre tanév közben is sor kerül, gondoskodnak arról, hogy a résztvevők a tanév időszakának megfelelően tanuljanak is. A táborozás alatt a gyermekek megismerik a Balaton-felvidéket, sok szórakoztató programban vesznek részt. Nádházi Lajos Zánka Csillagász szakkör Gyöngyösön Az elmúlt esztendő alatt országszerte szaporodott a csillagászattal foglalkozó szakkörök száma. Tevékenységük színterei leggyakrabban iskolák, művelődési otthonok, különféle ifjúsági szervezetek. Mindez a természettudományos műveltség emelkedésének, az utóbbi időszakban az űrhajózás ugrásszerű fejlődésének tudható be elsősorban. Gyöngyösön közel négyesztendős múltra < tekinthet vissza ez a munka. Zombori Ottó és Márta Ferenc tanárok vezetésével mintegy negyven fiatal foglalkozik ezzel az érdekes témával. Indulásuk óta több színvonalas kiállítást rendeztek, a városi KISZ-szervezet és a középiskolák segítségévéi. Gyöngyösön kívül Selypen és Visontán is tartottak bemutatót. A szakkör tagjai részt vettek egy lengyelországi és' egy csehszlovákiai túrán, ellátogattak Budapestre is, ahol az Uránia bemutatóit nézték meg. Eljutottak Piszkéstetőre és Egerbe is, ITestverbarati kapc&oiatot tartanak fenn a csepeli és újpesti csillagász szakkör tagjaival. Távlati tervük egy saját be. mutató csillagvizsgáló. Közelebbi tervük, megemlékezés Kopernikusz lengyel csillagász születésének 500. évfordulójáról. Ez alkalomból kiállítást szerveznek, ezt teljes egészében a szakkör tagjai készítik. Baranyi Imre Gyöngyös KRESZ-vizsga Karácsondon Nagyon helyes kezdeményezés volt Karácsondon az úttörők KRESZ-tanfolyamának megszervezése. Indokolttá tette a szervezést a növekvő forgalommal ßajnos együtt járó növekvő baleseti statisztika, amelyben a gyermekek nagy számmal szerepelnek. Hetven úttörő kezdte meg a tanfolyamot, 7—8. osztályos gyermekek, szorgalmasan látogatták az előadásokat, részt vettek rendszeresen a KRESZ- vetélkedőkön, ahol elsősorban a gyalogosokra és kerékpárosokra vonatkozó közlekedési szabályokat sajátították etL A nagy izgalommal várt vizsgán jól szerepeltek a gyerekek a vizsgabizottság előtt, amelynek tagjai között képviseltette magát a megyei közlekedésrendészet is. A TI legjobban vizsgázó úttörőt kiválasztották. ők lesznek tavasztól az úttörő közlekedési rendőrök, s elsősorban az óvodánál, az iskolánál vigyáznak pajtásáik testi épségére, a közlekedési szabályok betartására. Dán Gyula Karácsond 0 recski nyúltenyésztök mérlege Évzáró tagértekezletet tartott a recski ÁFÉSZ nyúlte- nyésztő és értékesítő társulása. Megvitatták az évi munkát és jóváhagyásra előterjesztették az 1972.» évi zárszámadást. Üj tagok felvételére is sor került. A csoport 1966-ban alakult. Első .évben 7 mázsa, 1971-re már több mint száz mázsa nyúl értéke, sitésére kötöttek szerződést. Ez a szám tovább emelkedett A szakkör tagjai, akik ma már nyolc községből gyűltek ossz«, azonkívül, hogy saját jövedelmüket emelik, hozzájárulnak a húsellátás' javításához »is. Maruzs János Recsk Hetvenöt évvel ezelőtt bontották le a régi egri városházát A régi városháza udvari homlokzata. Szalad az idő, futnak az. évek, és a mi nagy múltú városunknak, Egernek életéiből már majdnem feledésbe merült emlékei tűnnek elő. Így egy régi 1898-ban megjelent könyvben lapozgatva olvashatjuk: „A régi városház Egerben. Most kapja az utolsó haláldöfést. (1898. június). Teljesen lebontják. Néhány nap múlva nyoma se marad, csupán a helye, amelyen az új, modem, díszes városházát fogják fölépíteni... ” Valóban nem kicsi esemény volt ez Eger törtéiíetében, amelyről most, hetvenöt év, majdnem egy évszázad elmúltával érdemes megemlékezni, és időszerű elgondolkozni egy kapcsolódó kérdésről: a régi írások szerint a „belvárosban” volt egykori tanácsházakról. ★ Kflencvenegy éven keresztül élt Eger a félhold uralma alatt és csak a Budavár visszafoglalását követő évben, 1687-ben került sor itt a felszabadításra. A bevonulok elé a romlás és pusztulás sivár képe tárult: a házak nagy része romokban hevert, a város szinte lakatlan volt. A várt újjáépülés nagyon vontatottan indult meg és lassan, csak a XVIII. század elején, a Rákóczi vezette szabadságharc elmúltával kezdett nálunk az új, immár barokk város kialakulni. A bekövetkező fejlődés tette azután szükségessé egy hivatali épület, az első egri városháza megvalósítását is, amely elég gyorsan a mai Széchenyi utca 12. számú ház helyén létesült. Ez az építmény azonban gyenge és túlságosan kicsi alkotás lehetett, amely bizonyára nem sokáig felelt meg a kívánalmaknak, és így azt már a XVIII. század első negyedének folyamán elhagyta a város közigazgatása, hogy beköltözzön egy akkor felépült nagyobb, új városházba. Igen, a város közigazgatása „elhurcolkodott” a mostani Széchenyi utcai telekről, de az tovább is városi tulajdonban maradt. Az ott lévő „házikót” azután többször javít- ga|Lák, végre 1786-ban lebontották az utcaj részt, és helyette bent az udvarban építettek házat a város szerződéses alkalmazottai (a „con- ventiosok”) számára. — Mint érdekességet elmondhatjuk egyébként, hogy az 1800-as évek elején az Egerben megfordult vándorszínészek nyáron sátor alatt, vagy ilyen célra épített bódéban játszottak az ugyanezen ingatlan lakószobákat, valamint ekkor valósult meg a „levéltár” is, amely 425 forintba került! Ezen alkalommal a homlokzat díszítésére is ügyet vetettek: ezért készíttete a magisztrátus az Igazság istennőjének szép szobrát Johan Michael Singer német szobrász által, amelyik szobor a városháza lebontásáig az épület „piac felőli” főbejárata felett állott, de a bontás után lomtárba tették . (Eláruljuk: a szobrot, mint a régi városháza egyetlen megmaradt emlékét, sikerült megmenteni: a „Justitia" szobor ma az egri Kossuth Lajos utca 6. számú műemlékünk homlokzatán ékeskedik!) És talán még helyénvaló itt felemlíteni, ■ hogy az 1714— 1716. években készített nagy „Piactéri” fahíd helyett (amelyről az előbbiekben már szó volt) a város 1731-ben egy hatalmas, boltozatos kő- hidat építtetett Giovanni Battista Carlone, Egerben letelepedett olasz építőmesterrel. A hidat és a szomszédos partfalakat tíz nagyon szép kőszobor díszítette. A híd sajnos az 1878. évi nagy árvíz alkalmával annyira megrongálódott, hogy le kelett bontani. Bontják a régi városházát, jobbra már az új épület készül. Relativitás Andriska már tizenegy éves, amellett jó eszű gyerek, aki sokat olvas is, természetes tehát, hogy minden érdekli, amiről csak tudomást szerez. Minthogy már az újságokba is belené- zeget, az sem meglepő, hogy legújabban azzal a kérdéssel állt elő odahaza: mi az a relativitás? Apuka persze tisztában volt vele, hogy a természettudományoknak ezt az elvont területét merőben képtelenség lenne a■ gyereknek szakszerűen meyniayyurázni: no meg aztán mi tagadás, dnnak idején, amikor a fizikaórán a relativitás elméletét ismertette' a tanár úr, apuka. pont akkor hiányzott... Jobbnak látta hát egy egyszerű példával körvonalazni a dolgot. — Nézd fiacskám — kezdte — a relativitás valami ilyesféle. Azt már bizonyára tudod, hogy a kiscsi- be a 'tojásból kel ki, s a tojást a kotlóstyúk testének melege érleli be. De azt is tudjuk, hogy ma már a nagyüzemi gazdaságokban műanyákkal* az úgynevezett keltetőgépekkel keltetik ki ezerszámra a kiscsibéket. Namármost, egy ilyen, kel- tetőgéipben világra jött kiscsirke, hogy-hogy nem, véletlenülkijut a szabadba, és átsétál a szomszédos parasztház udvarára, egy amolyan háztáji gazdaságba. A kíváncsi kiscsirke ott meglát egy tyúkanyót. amint az a csibéivel kapirgál. A mi kiscsirkénk ekkor a maga csirkenyelvén szánakozva felkiált: „Nicsak, ezeknek szegénykéknek mostohaanyjuk van .. Hát ez a relativitás, Andriskám. Httves\Fatmc udvarán. A nézők pedig még 1874-ben is szabad , ég alatt, • és ha Véletlenül eső jött esernyő alatt ülve „élvezték” az előadást! A mostani ott álló nagy, emeletes épület azután csak az 1870-es évek derekán készült el, addig egy dísztelen deszkapalánk határolta az utcai vonalat, amely előtt feneketlen volt a sár... ★ Eger XVIII. századi mind gyorsabb növekedése, — amint erről már- szó volt — szükségessé tette egy nagyobb közigazgatási épület: városháza létesítését. Ennek helyéül legalkalmasabbnak látszott a mai Dobó István tér, amely az 1700-as években mindinkább a „polgárváros centruma” jellegét vette fel, körülvéve szép, értékes épületekkel. Levéltári adatok szerint az építkezés Noszvay Ferenc kikeresztelkedett néhai török földesúrnak az előbb említett tér déli oldalán volt telkén 1714—1716:ban kezdődött, az építőmesterek Pirner Mihály, Wolfharter Márton és Fraxl András voltak. És hogy mennyire fontosnak érezte a város vezetősége a környezet még jobb kialakítását, mutatja, hogy á városházi munkák idején az ottani régi pallóátjáró helyett az „Eger folyón” keresztül egy új, ■ kényelmes 'közlekedési hidat építettek, fából. Ezt Andersz József ácsmester csinálta. A városháza munkái nem fejeződtek be gyorsan: ott még több éven át toldalékokat építettek, átalakításokat végeztek így például 1736-ban a városház telkén újabb két boltot és három szobát alakítottak ki, amidőn — többek között — „Steinhoszer" (Steinhäuser) János György asztalos és Hering Ferenc kovács voltak a mesterek... Az épületfákat többnyire a piacon vették a falusiaktól! A téglát az egri püspökség akkor felsőlárkányi téglavetőjéből szerezték be... Az 1738 —1739. években azután ismét építettek bolthelyiségeket és Ennyit tehát a „régi egri városházá” kivonatos történetéből, és most még pillantsunk be röviden az „utód”: a mostani városi tanácsépület keletkezésébe! ★ Eger város tanácsának előterjesztésére löű^-bau elrendelte az itteni képviselőtestület egy új városház tervének, valamint az építkezés költségvetésének elkészítését, és ezekkel a munkákkal Wind István egri építészmérnököt bízta meg. A terv és költségvetés az' 1898. év elejére lett készen — amelyek szerint a várható építési költségeket 112,503,— forintban irányozták elő. Egyébként jellemző a mutatkozó lélkesedésre, hogy a „műgonddal összehozott szép tervezetet Wind István — egyúttal városi képviselő — díjtalanul bocsátotta a város polgármesterének, Jankovics Dezsőnek rendelkezésére! A nagy építkezést azután Benedek Béla budapesti „műépítésznek” adták vállalatba, olyan kikötéssel, hogy egyes munkákban egri iparosokat tartozik részesíteni... A vállalkozó így 1898. május „hóban” a régi épületek bontását megkezdte és a nagyszabású építkezés 1900. januárjában nyert befejezést. A kortáps szerint pedig a városháza: „ ... igazán olyan szép lett, hogy örömmé! szemlélheti minden elfogulatlan ízlésű ember...”(?) Ezzel a végére értünk az egri városházak változatos históriájának. Igen, sok mindent elmesélt ez a „történelem” is, amelyre — úgy hisz- szünk .— szívesen fogunk ezután visszagondolni! Hevessy Sándor ßjmsm0 ISIS* tebruaq 1L, gáarda.
