Népújság, 1973. február (24. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-02 / 27. szám

mm Illést tartott a Minisztertanács fFolytatás az 1. oldalról.) vult a beruházási egyen­súly. A - kedvező tendencia erősí­tése és a még meglevő hiá­nyosságok kiküszöbölése ér­dekében továbbra is a ho­zott határozatok következe­tes végrehajtására kell töre­kedni; A kormány nyomaté­kosan felhívta az illetékesek figyelmét a beruházások előkészítésével kapcsolatos tevékenység javítására. A közlekedés- és postaügyi miniszter jelentést terjesztett elő a személygépkocsik ja­vításának helyzetéről és a. gépkocsipark növekedésével kapcsolatban szükséges in­tézkedésekről. A gépkocsi javító és karbantartó hálózat fejlesztése lényegében a ter­vezettnek . megfelelően ala­kul. Folytatják az új üzem­anyagtöltő állomások létesí­tését és a tárolóterek bőví­tését. Javítani kell a motor- kerékpárok karbantartási igényeinek kielégítését. Fejlesztik a gépkocsive­zetők és a szakmunká­sok képzésének techni­kai színvonalát. A ezervizüzemek létesítése során a jövőben jobban kell igazodni az egyes területek gépkocsi-ellátottságához, il­letne azok karbantartási szükségleteihez. A kormány a jelentést tudomásai vette. Az egészségügyi miniszter, valamint a mezőgazdasági­éi élelmezésügyi miniszter előterjesztése alapján a kor­mány megtárgyalta a .nép­élelmezés alakulásáról szőlő jelentést. Mennyiségileg hiá­nyos táplálkozással és az ez­zel kapcsolatos hagyományos betegségekké! ma már ala­kosság egyetlen rétegénél sem taláTkozhabxnk, A lakosság átlagos kalo- ríafogyasztasa jelentésen lésének és forgalomba ho- . zalaiénak a közegészség- ügyi és az ezzel összefüggő technikai követelményeit. Az élelmiszerhigiénia kérdései­nek oktatását a szakképzés­ben is hatékonyabbá kell tenni. A kormány tudomásul vet­te a külkereskedelmi mi­niszter beszámolóját az idei Budapesti Nemzetközi Vásár előkészületeiről. Mivel a va­sár — egy korábbi c .. s alapján — 1974-ig Kőt ra települ, a BNV a; idén még nagyobb részben a Vá­rosligetben, az eredeti he­lyen, részben pedig a me­zőgazdasági káillítás terüle­tén kerül megrendezésre május 18-tól 28-ig. A kiál­lító országok száma a ko­rábbi évekhez hasonlóan alakul. A kormány felkérte az illetékes minisztereket, tegyék meg a szükséges in­tézkedéseket a BNV sike­res megrendezéséért. A közlekedés- és posta­ügyi miniszter előterjeszté­se alapján a kormány ren­deletet hozott a magyar— szovjet postai és távközlési egyezmény, valamint a ma­gyar—román közúti fuvaro­zási egyezmény kihirdetésé­ről. A közlekedés- és posta­ügyi miniszter előterjesztése alapján a kormány úgy ha­tározott, hogy a nemzetközi polgári repülési szervezet 19. (rendkívüli) ülésén kor­mányküldöttség képviselje hazánkat. A közlekedés- és posta­ügyi miniszter jelentést tett a Kecskemét-alsó és Helvécia közötti vasúti átjáróban történt autó- busz-szercncsétlenségröl. A szerencsétlenség okainak megállapítására kirendelt szakértői bizottság jelentése szerint a balesetet az okoz­ta, hogy az autóbusz veze­tője nem tartotta be a köz­úti közlekedés szabályait. A szerencsétlenség áldozatai­nak eltemettetéséről és hoz­zátartozóik, valamint a se­besültek megsegítéséről a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium gondoskodik. A Minisztertanács a jelentést tudomásul vette, és felhívta a közlekedés- és postaügyi minisztert, valamint a bel­ügyminisztert, hogy a köz­úti közlekedés szabályainak betartását fokozottan ellen­őrizzék és a balesetek meg­előzése érdekében a szüksé­ges intézkedéseket tegyék meg. A kormány ezután, egyéb ügyeket tárgyalt. A ttq ASkaaáe saempomoat értékesebb étekniszserek fo­gyasztásának növekedését nem követte a szénhidrátok merrnyisegének megfelelő escManése. A kormány a je­lentést tudomásul vette, s batárosatot hozott, a nép- ételmeaes további javításá­ra. A helyes táplálkozási sadkáeók. széles körű elter­jedése érdekében rendszeres tájékoztató munkát kell folytatni. Tovább kell javí­tani az ekdmißzerdk terme­Kiegészítés a lakáselosztási rendelethez Megjelent az építésügyi és városfejlesztési miniszter új intézkedése, amellyel kiegé­szítette az éppen két évvel ezelőtt kiadott lakáselosztási éa lakásbérleti rendeletet. A kiegészítés a lakásigénylések várható kielégítéséről szóló hosszabb távú tájékoztatásról intézkedik Az alaprendelet­nek megfelelően a tanácsok a várhatóan rendelkezésükre álló bérlakások elosztására két évenként készítenek ter­vet, s a régi jogszabály sze­rint a kétéves ciklus első évében kielégíthető igények­re lakáskiutalási névjegyzé­ket kell elkészíteni és kifüg­geszteni az első fokú lakás­ügyi hatóságnál. Az új in­tézkedés viszont előírja, hogy a tanács ezután a jóváha­gyott lakáskiutalási név­jegyzék kifüggesztésével egy­idejűleg köteles értesíteni azt az igénylői is, aésSt e név­jegyzékbe már nem lehetett fölvenni, de a kétéves lakás­elosztási terv második felé­ből, tehát a második évben előreláthatólag teljesíthetik lakásigényét. S hosszabb távra szóló értesítések alap­ján az igénylők az eddiginél jóval korábban megkezdhe­tik az előkészületeket — fo­kozottabb takarékoskodást, bútorvásárlásokat sth. —, te­hát a beköltözés előtt szükséges minden ügyet kap­kodás nélkül elintézhetnek. Az új rendelkezés a kihir­detéssel hatályba lépett líj műszál: a CRUMERQN A nyergesújfalui Viscosa- gyár új üzeme hamarosan megkezdi legújabb terméke, a poliakrűnitrilből készült CRUMERON szál gyártását. A CRUMERON szál a gyapjúhoz hasonlít és főleg a kötszövő, hurkoló és a la­kástextilipar használja majd. Az ebből készülő felsőruhá­zati cikkek könnyen mosha­tók, könnyen száradnak, jól festhetőek és a színtartósá­guk kifogástalan. (MTI Foto: Hadas János —KS) A taggyűlésekről jelentjük Kiskörén most már a pártcsoportokon a sor! A kiskörei vízlépcső épít® is megtartották éves, szám­adó taggyűléseiket. Érdeklő­déssel várt és figyelemmel kísért ünnepi események voltak, amelyekre mi sem jellemzőbb jobban, mint az, hogy a kommunisták soraiból valóban csak azok hiányoz­tak, akiket éppen elkerülhe­tetlen betegség vett le a lá­bukról. Meglátszott, hogy a patronálok, a munkabizott­ságok komolyan vették fel­adataikat: jól sikerült az elő­készítés, alapos mindenre ki­terjedő beszámolók kerültek a tagság elé. S ahány, annyi­féle volt, igazán az egyikre sem lehetett mondani, hogy valamiféle sablonra készült,« nem egy kis kollektíva, ha­nem csak a párttitkár műve. Észrevehetően érdekelte az embereket, tetszett nekik az őszinte számvetés, amely — őszinte gondolatokat is éb­resztett a résztvevőkben, összesen huszonötén mond­ták el véleményeiket, tettek javaslatokat a még eredmé­nyesebb munkára, legtöbben az I.-es és II.-es alapszerve­zet kommunistái közül. Mint a taggyűléseken — és ezeket követően, a csúcsve­zetőség titkárával, Juhász Mátyással folytatott rövid beszélgetésünk alkalmával — kiderült: Kiskörén nemcsak a gazdasági munka, hanem az ideológiai, művelődéspoli­tikai feladatok egyaránt ér­deklik ma az embereket. A szervezeti életben különösen előtérbe kerültek a pártcso­portok, amelyek tevékenysé­gében az utóbbi időkben po­zitív változás érezhető. Ti- zenkettejük közül 10 rendsze­resen megtartotta üléseit, többségük már előre megha­tározott munkaterv szerint dolgozott. Jó szándékkal se­gítették a pártépítésben, őszinte bírálataikkal — mint az alapszervezeti tag­gyűlések is — korántsem személyeskedni akartak, ha­nem egymást kívánták nevel­ni. Emellett, természetesen kiemelet feladatként kezel­ték a gazdasági munkát is, a pártcsoportok vezetői ipar­kodtak a csoportvezetők, mű­vezetők, főművezetők hasznos partnerei lenni. Sajnos, ez még nem minden esetben si­került ugyan, ám — mint a további programból kitűnt — a későbbiekben lényegesen több eredménnyel bíztat. Kiskörén most az a cél, hogy — miként korábban az alapszervezetek — a pártcso­portok is önállóbban dolgoz­zanak. Másrészt pedig, min­den egyes kommunistának legyen pártmegbízatása, el­lenőrizhető és számon kér­hető feladata. így ugyanis sokkal élőbb, hatékonyabb lesz a munka — amire egyéb­ként, ha valahol szükség le­het, a kiskörei vízlépcsőnél igazán az van! (gyóni) Kéthetes országos áreücnőrzés a vendéglátóiparban A tej és tejtermékek árá­nak emelkedése a vendéglá­tóiparban az ételek és külön­féle készítmények széles vá­lasztékát érinti, de az ár­színvonalat lényegesen nem befolyásolja, mert a drágább alapanyagokat főleg ízesítő­ként, dúsító anyagként hasz­nálják fel. Más a helyzet a reggeli és az uzsonna tartá­sára, értékesítésére kötelezett üzletekben, cukrászdákban, eszpresszókban, kávéházak­ban és bisztrókban. A Belke­reskedelmi Minisztérium idei árpolitikai irányelveiben fel­hívta a vendéglátóipari vál­lalatokat, szövetkezeteket a differenciált , árképzésre egyebek között elsősorban arra, hogy a reggeli- és uzsonnaárakban csak a nyersanyagár növekedését hárítsák át a fogyasztókra. Feltétlenül szükségesnek tart­ja a minisztérium, hogy a te­jes ételeket, a cukrászsüte­ményeket, a reggelit és uzsonnát kínáló üzletekben akár a haszonkulcs mérsék­lésével, akár engedménnyel biztosítsák ezt. A rendelkezésre álló rövid idő tapasztalatai azt mutat­ják, hogy egyes vendéglátó­ipari vállalatok, üzletek — bár az érvényes jogszabály áriát jóCfiafe ei — atm A társadalompolitikai követel­ményeknek, s nem a minisz­térium irányelveinek megfe­lelően alakították ki fogyasz­tói áraikat. Ezért a minisz­térium vendéglátóiparí főosz­tálya az Országos Kereske­delmi Főfelügyelőséggel, a megyei kereskedelmi felü­gyelőségekkel és a tanácsok bevonásával csütörtöktől két­hetes országos ellenőrzést tart. A több mint ezer állami és szövetkezeti vendéglátóhely­re — önkiszolgáló és hagyo­mányos étteremre, eszpresz- szóra, cukrászdára, bisztróra, büfére és szállodára — kiter­jedő vizsgálat során ellenőr­zik a tej -s tejes ételek, a te­jet és a tejterméket tartalma­zó saját készítésű cukrászsü­temények fogyasztói árát, ha­szonkulcsát, a szállodák „kö­telező reggeli” kínálatának árképzését, az ételek és ké­szítmények anyagnormáit és minőségét, valamint a mi­nisztériumi irányelvek, uta­sítások érvényesülését. A jogszabályokkal ellenté­tes, a fogyasztók érdekeit sér­tő esetekben a felügyelőségek megfelelő büntetéseket rónak ki, a társadalmi követelmé­nyekkel ellentétes törekvése­ket pedig áz irányító szervek­nek jelentik. __________ _______. W7L) S zervezettebb munka az építőknél Elég zaklatott; ás vihara» múlt áll a megye állami épí­tőinek a háta mögött Tál4a a gyakori személyi változá­sok miatt is úgy él a közvé­leményben a vállalat, mint amelyiknél mindig akad ten­nivaló a „hibák kijavításá­ra”. És ha eredményeikről hallatnak, akkor is bizonyos fenntartással fogadják. Ta­valy túlteljesítették a lakás­átadási tervüket. Közel har­minc százalékkal nőtt két ■ év alatt a termelékenysé­gük. Bár csökkent a fizikai dolgozóiknak a száma 350 fővel, az árbevételük túlha­ladta a tervezett mértéket. Olyan adatok ezek, ame­lyeket más vállalat eseté­ben nagy elismeréssel fo­gadnának. Most megkérdik esetleg: mi lehet ezek mö­gött a számok mögött? Egy sor erőfeszítés, fejtörés, el­határozás, akarat és cselek­vés fedezhető fel az adatok hátterében. Igyekeztek ren­det teremteni 1971-ben, amit folytattak 1972-ben és most úgy érzik, nyugodt lélekkel nézhetnek 1973. elé. Szóval, tudateb folyamatról keli be­szélni. Tervek és emberek A munkások létszáma alig­ha növelhető tovább, mert egyszerűen nincs kit felven­ni. Ebből az is következik, hogy a gépek szerepe egyre nagyobb lesz Most az úgy­nevezett vezérgépekre gon­dolunk; mint amilyen egy toronydaru a lakótelepek építkezésénél. Tudva tudjuk, egy KB—160-as toronydaru­ért havonta 150 ezer forint bért kell adniuk. Hogy ne kelljen ráfizetni egy ilyen haaaoálatáta» évente; jjOO 'v- K ■f.WJv lakást keltesse tető alá hoz­niuk, két műszakban, egy toronydaruval. Most még csak ennek a kétharmadát sikerült produkálniuk. Amik«- a negyedik ötéves terv programja először szó­ba került akkor még 5100 lakást vártak el az állami építőktől a megyénkben. Vállaltak négy és fél ezret. Közben megindult a vita a panelről. Majd megszüle­tett a döntés: az épületek közül Egerben nemcsak a tízszintes magasságot meg­haladókat kell PEVA-mód- szerrel megcsinálni. A pa­nel, a házgyári elemek be­építésének arányát meg kell változtatni a PEVA javára. Kétszer is módosították a terveket A vállalattal kapacitás­szerződést nem kötöttek, még ma sem tudja ezt el­érni a vállalat, bármennyi­re szorgalmazza is. Azok, akik rosszmájúak, hajlamo­sak ezt úgy felfogni, hogy a másik fél nem akar a kapa­citásszerződés megkötésével magára kötelezettséget vál­lalni. Igaz is, miént húzó­dozna különben az írásban rögzített megállapodástól ennyi idő óta? Az elmondottakból az is kiviláglik, hogy a vállalat nem tudott felkészülni a feladataira, lényegében ál­landóan változtatásokra kényszerül, máról holnapra él, mert a távlatok bizony­talanok. Hiszen ezt is látnia kellene a másik félnek, hogy egy munkát előkészíteni leg­alább egy fél évbe belete­tek Mág sernte* aa a Mát terjesen labihs minden szem­pontból. Amíg a vita folyik Most a panel és a PEVA alkalmazása körül folyik a vita. Érdekes emlékezni Bon- dor József miniszternek ar­ra a kijelentésére, amit a múlt év legvégén tartott sajtótájékoztatóján fogalma­zott meg: az alagútzsalus módszerről kiderült, hogy nagyon drága. Feltehetően alapos vizsgálat után ala­kult ki ez a megállapítás. Nálunk most mégis na­gyobb teret hódít a PEVA. Ahogy Sápi István műszaki igazgatóhelyettes mondta: az állami építők gondoltak ennek a módszernek a to­vábbfejlesztésére. Az eddigi­ekben csak az épület héja készült el zsaluzással. A vá­laszfalakat, a különböző más épületelemeket a hagyomá­nyos módon csinálták meg. A két dolog összekapcsolá­sa, a részletekben való el­mélyülés nélkül is, még a kívülálló számára is ellent­mondást sejtet. Megszerveznek tehát egy olyan üzemet, ahol előre gyártott elemeket adnak majd a PEVA-épületekhez. Az építkezés helyszínén te­hát a szerelés válik első­sorban fontossá. Ennek kö­vetkeztében a PEVA-épüle­tek költségei szintbe kerül­nek a paneles épületek költségeivel, ha a lakások­ra vetített átlagokat vesz- szük alapul. Mindebből az is kiderül, hogy a vállalat a vita alatt sem ült ölbe tett kézzel, hanem szervezte a holnap­ját, ----------­Nemc sak a másik Igaz, a panel emberi munkát az építkezés hely­színén csak legfeljebb 1500 órában igényel. A PEVA esetében már közel ezer órá­val többre van szükség. De honnan vegyenek munkást? Az — egyszerűen — nincs. De nemhiába említik a rajtuk kívül álló okokat, jól ismerik azokat a gondokat is, amiknek gyökerei a vál­lalaton belülről fakadnak. Ilyen például a munkaidő kihasználása. A teljes mű­szak kidolgozásától messze vannak. Csökkenteni kell az önköltségeket is. A szállítá­sok jobb megszervezésével nagyon sok pénzt tudnának megtakarítani. Azt sem le­het kijelenteni, hogy min­denki lelkiismeretesen bánik az anyagokkal. Sok még a pazarlás. Várják a munka- fegyelem megszilárdításától azt is, hogy a minőség szín­vonala tovább emelkedik. Nem rejtik véka alá: ahol szükséges, ott a létszámon is változtatnak. Nem ragasz­kodnak majd görcsösen azok­hoz az emberekhez, akik valamiféle jótéteményi in­tézménynek tekintik a vál­lalatot. Inkább legyenek ke­vesebben, de a meglevők dolgozzanak hatékonyabban, így tartják. És erre csak rábólintani lehet. Anélkül tehát, hogy túlértékelnénk a valóságos helyzetet, megál­lapíthatjuk: a Heves me­gyei Állami Építőipari Vál­lalat új, eredményekkel ke­csegteti') utat keresett és ta­lált G. Molnár Ferenc f&lnuár ■&,. ijcniefc

Next

/
Thumbnails
Contents