Népújság, 1973. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-14 / 11. szám

Illúziók szabott áron Büvészbolt Budán f A Bartók Béla út egyik sze­rény, néhány négyzetméter alapterületű boltját rendsze­resen keresik fel vevők a fő­város legtávolabbi pontjairól, de bőven akad vásárló, aki vidékről érkezett ide, s nem ritka az olyan látogató sem, aki határainkon túlra viszi az itt vásárolt portékát, mint magyarországi túrájának egy kedves emlékét. A Figaró bűvészboltról van szó ugyan- ( is, amely „bűvészkellékeket, | farsangi cikkeket, érdekessé- j geket, társasági mutat vány o- | kát, ördöglakatokat tart nagy 1 választékban” a polcain. A Figaró elnevezés s bü- vészbolt gazdájára utal: Sza­bó István illuzionista az or­szág első és egyetlen illúzió­■ kereslted esenek megnyitása i eiőtt Figaró művésznéven lé- í pett fe) cirkusz- és varieté- i műsorban büvészproduciók- j kai. f Ebben a botiban minden ■ 'meg lesz mutatva, minden j »eg lesz magyarázva. Ha [ ugyanis a Kedves vevő nem : Júvatásoó bűvész, vagy kép­set* amatőr, hanem csak egy papával-mamával érkező kis­fiú, akkor Figaró mester; vagy fia türelmesen elmagya­rázza neki, hogy a megvásá­rolt kellékkel hogyan kell csodát Dlívelni. Tehát a bolt­ban lényegében non-stop bfi­, Részműsor pereg, f A szabott áron kapható cso­dák, trükkök választéka elég nagy: kapható itt a Ki mit tud? „egyéb” kategóriájában szereplő amatőr mágusok több kedvenc kelléke, például a táncoló sétapálca, valamint a kendő mögött és a kendő élén táncoló bűvös golyó, nemkülönben azok az apro golyóbisok, amelyek simán átsétálnak az egymásra ra­kott fémpoharak alján, vagy osztódással szaporodnak » bűvész ujjal között. A kártyamutatványok kosa szú sorának kellékei kapha­tók itt, például egy olyan pakH, amelyből speciális 'va­rázspálca érintésére az a kártya ugrik elő, amelyet a tetszés szerint kiválasztunk, de a bűvésznek meg nem mutatunk. Aki 43 forintért megveszi Dáriusz kincseslá­dáját, az kiválasztat ámuló közönségével egy bizonyos színű gyöngyöt, s ha a ládát fölnyitják, abból pont a vá­lasztott színű gyöngy villan elő. Kezdő bűvészinasok is könnyedén belevarázsoihat- nak szemünk láttára egy kár­tyalappal lefedett pénzdara­bot egy gyuíásdobozba, amely persze a mutatvány alatt vé­gig le van zárva. A cikk ele­jén idézett reklámszöveg is említette az ördöglakatokat — 4,50-től 35 forintig min­denféle kapható belőlük. Aki ismeri titkukat, az könnye­den szét is nyithatja őket, aki nincs beavatva a dologba, az fél óráig is hiába próbálko­zik. A vidám farsangolóknak számos mókás trükköt aján­lanak Figaróék. Újdonság a tejjel telt eumisüveg, amely­ből beleönthetjük a tejet a megtrefalt zsebébe, azt ugyan hiába keresi ott, vagy bárhol, a bűvész viszont esetleg a nadrágszárából, vagy éppen egy borospalackból csurgatja vissza a cumisüvegbe; a sze­mérmes Miss Lola pedig ma­xi-szoknyás asszonyság, • ha a megtréfált férfiú igyek­ezik formás lábait előhúzni a szoknya alól, egy rugós szer­kezet segítségevei Lola a szé­gyentelennek a kezére csapi Valószínűleg a robbanó lev»- lek adták az Ötletet egy Idei farsangra készült újdonság­nak. Levélboríték ez, s ha a címzett kibontja, hirtelen elég erős dobpergésszerű zaj­jal ijeszd meg,.. Megnyug­tatásul kínáljuk meg az illa- tőt egy cigivel a varázsfán eából, amely ügy ts kinyit­ható, hogy trie van azívniva- lóval, de úgy is, hogy a meg­kínált egyetlen cigarettát sem talál az előbb meg sűrűn so- rakoaó Fecskék, Románcok; RyznphoeMék helyén Lehetne két mokkacukorral több? A Táplálkozástudományi Intézet áljandóan napirenden tartja azt a fontos kérdést, hogy mikor, mennyit, ho­gyan és milyen tápanyagokat célszerű fogyasztani, Mit mond a helyes táplál­kozásról a szakember? A téli hónapok beköszön­tésével többé-kevésbé meg­változik a fogyasztási cikkek választéka. Egyesek úgy vé­lik, hogy nem nyílik mód a választékra, — mert megfe­ledkeznek a mirelit készítmé­nyek és a konzervipar által biztosított termékekről — gondolok itt a gyümölcs- és főzelékfélékre, melyek na­gyon fontosak a szervezet számára. A hazai táplálkozás egyik legnagyobb hibája, hogy sokat eszünk, de kevés­bé értékes tápanyagokat fo­gyasztunk. Ilyen értéktelen anyagból adódik a közkedvelt édességek magas kalóriája, melyeket üres kalóriának is nevezhetnénk — évente az egy lőre eső cukorfogyasztás 2» év alatt 16 fcilőrőS 33 kiló­ra emelkedett Ezen túlme­nően Magyarország főleg a kenyérfélékre, lisztre, zsírra építenek, melyek mindegyi­két kisebb mértékben kelle­ne fogyasztanunk a jelenlegi­nél, s vele szemben növelni a hús, tojás, tej stb. fogyasztá­sát. Rosszul ítéljük meg az energia mennyiségét, — me­lyet munkavégzéskor haszná­lunk fel. Az elhízás megelő­zéséhez a legfontosabb a na­pi kalóriaszükséglet ismerése. Érdemes megjegyezni, hogy a szükséges kalóriamennyise- gen túlmenően, ha csak két darab közepes nagyságú al­mával fogyasztunk többet, ezt 20 perces séta, kilenc per­ces úszás, 12 perces kerékpá­rozás útján dolgozhatjuk lé. Ha naponta csak 20 kaló­ria — 2 mokkacukor — a többletfelvétei, ez a kis meny- nyiség egy év alatt másfél kiló, tíz év alatt 15 kiló test­súlytöbbletet, vagyis elhízást eredményezhet. A mások füstje Az egészség kérdésével foglalkozó egy csoport, amelynek tagjai orvosok, és politikusok közül kerülnek ki, olyan javaslatot szava­zott meg, amelyben azt ké­rik a bonni parlamenttől, tíólgoztasson ki törvényren­deletet a „nem dohányzók Védelmében”, tiltsák be a gyárakban és a hivatalok­ban a munkaidő alatti do­hányzást. Ezzel összefüggésben Fer­dinand Schmidt, mannheimi rákkutató professzor elmon­dotta, hogy az úgynevezett „szekunder füst”, vagyis az « füst, amely a hamutartó ba helyezett cigarettából Száll fel, a nemdohányosok JBá mára — akit ,.passzív do­hányosnak” neveznek, sok­kal veszélyesebb, sokkal „rákkeltőbb hatású”, mint a közvetlen dohányzás. Az NSZK különböző vá­rosaiban sikerült megvéde­niük a nemdohányosokat. Münchenben például rende­letet hoztak, amely megtilt­ja a dohányzást a földalat­tin. Az eredmény meglepő volt: a megkérdezettek 90 százaléka szavazott a tilalom mellett, annak ellenére, hogy többségük megrögzött dohá­nyos. Heidelbergben — tit­kos szavazás útján — »köz­hivatalok vezetőinek és al­kalmazottainak nagy része (pontosan 65 százaléka) sza­vazott a munkahelyi do­hányzás ellen. , ....... Q^ndólat­fúpyiLejők A rúffalnuaé síremlékéhez M­fesen elegendők voltak azok « kövek, amelyeke* másokra wa­rn*. • A kwlrnfywkrm kereszt&t wttm­Mg többet lehet látni, mint a «yitou ajtón a*. * Mennyi szeszt fcetr meginnia az emberiségnek, hogy végre kijózanodjék? <s . Az illető olyan hangosan pa­naszkodott a lárma miatt, hogy végül is csendháborító lett. • mólé feltalálták at éréi, so­kan nem értik, miért kukoré­kol a kakas. * Minden embernek vau «M» gttndö ereje ahhnr. hogy aláás­sa a saját egészségét. As ostobákról Mgkőnngébk aszerint ítélni, hogy ki* tarta­nak okosnak. «TORKE ZOLTÁN: Kérdező Lángokban eBnmvadn' éltedből feltámadni sejtekből összeállni csillagról földre szállni mint magot földbe vetni szemeddel megveretni bűnöktől feloldani magadban kihordani nádasban megkeresni magamhoz elvezetni vizcseppben megfflrödni álomként belém szökni világ végére értem elmenni jégverésben magadtól elszakadni amid nincs nekem adni vízben száraz maradni kőbe holdat harapni meztelenséget felvenni madarak szájából enni ráchelként nézni nézni lángok nélkül is égni vakító havas ágyban felszítani a vágyam pengeként tündökölni fekete sárkányt ölni hegyeket porrá törni kaszástól elpörölní a csontom tűzre vetni magadtól elszeretni tudnál-« } } Művéss a Mottfanartre-em IFoto: Stefi fas Büe» l Janas Osenkaz SzMo- zottságiiól jeles Napjaink roha­nó élettempója — a tévénézéssel álmatla­nul eltöltött órák, az információrobbanás — rendkívüli megter­helést ró az egyszerű halandóra. Újabban egyre gyakrabban tapasztalom, hogy a fenti okok miatt idegborzoló szimptó- mák kerítenek hatal­mukba. Tegnap például, a szokásos nyugtatómat akartam bevenni. Be­megyek a fürdőszo­bába — ott tartom ugyanis a polcon —, de nem jut eszmbe, hogy mit is keresek. Miért megy az em­ber a fürdőszobába? Borotválkozni. Fogom a pamacsot, a pengét, —illetve csak fognám a pengét, de még teg­nap kidobtam. Me­gyek a hálószobába az új pengéért. Az asztalon üres vizes­pohár, hamutartó tele csikkel. Hát persze, ez is az én művem, pedig szeretem a ren­det. Bárcsak a rend is úgy szeretne en­gem, mint én őtt Megyek a konyhába, hogy bedobjam a csikkeket a szemét­be ... A poharat be­dobom a szemétlá­dába, a hamutartót ^^AAAAAa/vaaaaaaaaaaaaaaa/^\ a. a AAAAlA**1A*/lL4iAiV>ivy‘)| beteszem a konyha- szekrénybe. Aztán jó erős teát akarok inni. Fogom a teáskannát, megyek a fürdőszobá­ba. Már megint itt vagyok. Minek is jöttem? Ahá, gyógy­szerért. Aztán már nincs probléma: a valeriánát beleöntöm a teafőzőbe, fogom a használt pengét (mégsem dobtam ki!), szórakozottan bedo­bom azt is a teafőző­be, megyek a kony­hába, megfőzöm a pengét, aztán átme­gyek a fürdőszobába. Megint nem tudom, hogy miért jöttem. Folytathatnám akár reggelig is szorgos hétköznapjaim leírá­sát, de nem akarok viszaélni tisztelt ol­vasóim jóindulatá­val és együttérzésé­vel. Remélem, sike­rült Gázolnom fur­csa szimptómáimat, s most, ez egyszer, ké­rem, ne kövessék pél­dámat, nem vagyok pozitív hőst Égnek áll a hajam, ha arra gondolok, hogy egy- egy reggeli borotvál­kozásom tragilcusan is végződhetett volna. Szerencsére, még élek, s tovább kopog­hatok agyonhajszolt írógépemen. Még jó, hogy nincs egészen nagy, felelősségtel­jes pozícióm, kép­zeljék el, ha, tegyük fel, nem humorista vagyok, hanem egy köztiszteletnek ör­vendő igazgató, (Ilyen ugyan nem hiszem, hogy létezik, de tegyük fel.) Z. já­rásba kell menni egy létesítmény átadásá­ra, ott beszédet mon­dani, elvágni azzal a nagy ollóval a szala­got... Megérkezem « tett színhelyére, kiszál­lok a kocsiból, felme­gyek az emelvényre és... — PolgártársakI Abból az alkalomból gyűltünk ma össze, hogy... hogy... Vég­Helyesírási fertőző gócok Ebben a rövid köziemé* nyűnkben két fertőző gócról kívánunk szólni Pedagógu­saink gyakran szóvá teszik, hogy az iskola helyesírás­tanításának hatásosságát is veszélyeztetik a napilapja­inkban újabban elszaporo­dott helyesírási hibák. Az is­kolában pL jól megtanítjuk a gyerekeknek, hogy az ár­víz sújtotta területek, a lé­gitámadások sújtják Vietnam városait, a sújtólég nagyon veszélyes, versenyeznek a súlyemelők, elveszítette egyensúlyát nyelvi formák­ban ejtett j hangot kétféle írásjeggyel kell leírnunk. A valakit nagy lendülettel meg­üt, megdob sújt igét j-vei ír­juk. A súly, a súlypont, a súlyoz, súlyos, súlytalan szó­alakokban pedig ly írandó. Egy vidéki pedagógus elke­seredett levelében elpana­szolja, hogy a felsorakozta­tott példákban szereplő írás* jegyek nagyon gyakran fel­cserélve olvashatók újságja­inkban. Sokszor a gyerekek ebbel* helyesírási hibájuk „igazolására” mutatják fed a nyomtatott szövegben olva­sott hibás szóalakokat. Az utóbbi hetekben lapunkban is gyakran találkozhattunk ezzel a hibázássaL Itt jegyezzük meg azt is, hogy a zsinórdíszítés jelen­tésű sujtást rövid u-val, a csapás fogalmi értékű súj- tást pedig hosszú ú-val kell írnunk. Napilapjaink ebben is gyakran hibáznak, s ezt a hibát nem számolhattok el egyszerűen csak sajtóhibá­nak. A másik veszélyes fertőző góc hatása alól még nehe­zebben vonhatja ki magát az ember. Az utcai feliratok­ban, a cégtáblák szövegei­ben is hemzsegnek a helyes­írási hibák. Az egyik egri cégtáblán a csat szó írásformájában hosszú t olvasható, pedig ez a szó rövid t-vel írandó, még akkor is, ha egyesek kiejtésében már gyakran mássalhangzónyúlást tapasz­talhatunk. Mi igazolja a rö­vid írásjeggyel való élést? Elsősorban a csat szó erede­te. Az érintkezik, találkozik, összeköt jelentésváltozatokat hordozó török eredetű csat ige és a belőle képzett csa­ta (kötél) szóalak átvétele útján került a csat magyar szóalak rövid t-vel nyel­vünkbe. Nem véletlen tehát, hogy e szó családiába tar­tozó csatos, csatol, csatolt, csatoló, csatolás, hajcsat, öv­csat szóalakokat rövid t-vel írjuk. Értelmező szótárunk közli a hosszú t-és ejtésű népies változatot is. E kieltest tük­röző írásformát azonban he­lyesírási szabályzatunk nem ismeri el, tehát továbbra is a csat, a csatos szóalakok rö­vid t-vel írandók. Dr. Bakos József telemül örülök, hogy~,\ hála... hála... Né-; hány pere múlva ne~\ kém jut az a meg-] Uszteltetés... meg-: tiszteUetés . ; ÉTI.felejtettem, hová,', miért jöttem, miért1, gyűlt össze a tömeg,] kinek lehetek hálás,] hogy azt a valamit] felépítették. Valaki] elkiáltja magát: „El-] jen!”, Hurrái”* Zúg] a tömeg. Meg vagyok', mentve, de még min-', dig nem tudom, hol', vagyok, miért jöt-] tem, ki vagyok én', tulajdonképpen. Aztán', reszkető kézzel, ugyan, de mégis sike-; rül elvágnom a szála-] got. Nagy tapsvihar] közepette igyekszem] kikimászni a beton-] kévetőből, ahonnan] aztán kísérőim végül, sikeresen kihúznak.] Beültetnek a kocsiba,] s elindulunk.... ; Hogy hová? Azt ne', is kérdezzék. ] Valóban égnek áll a', hajam, ha arra gon-] dolok, hogy ehhez! hasonló dolgok meges-í hetnének. Ügy érzem,' az a furcsa helyzet* állt elő, amikor a szó-] rakozottságom már­megvan, de profesz-] szór még nem va-< gyök. Remélem nemí is leszek! Az emberi-] ség érdekében!... í Fordította: { Saiga Attila

Next

/
Thumbnails
Contents