Népújság, 1973. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-13 / 10. szám

KOSSUTH 8.2* Lányok, asszonyok s.'O Zenekari muzsika 9.XS Régi melódiák 10.05 Rádiószínház 11.08 Kamarazene 12.38 Zenés anyanyelvűnk 12.30 Magyarán szólva 12.45 Melódiákoktól 11.06 Jegyzet 11.16 Dalok 14.35 Üj Zenei CJság 15.05 Kis magyar néprajz 15.10 Csak fiataloknak! 16.00 168 óra ... 11.30 Előadás Petőfin«, XD. (vége) 17.48 Furtwängler vezényel 19.20 Emlékek utján 21.00 Operetthangversenv 22.20 Beat 23.05 Operarészletek 0.10 MelódiakokteJ PETŐFI ».ős ««faunt 8.® Válaszolnak hallgatóinknak^ 9.31 Sehuhert-művek 11.50 Jelkepek erdejen 94 12.00 Zenekari muzsika. 13.03 Áriák 14.00 Napraforgó ¥&* *í 14.50 Éneklő Ifjúság 15.00 Orvosi tanácsok 15.05 Haydn: D-dúr sziiofútifes 15.27 Falvakban, mezők&n 16.05 Lemezmúzeum 16.34 Az élő népdal 16.44 Lemezek közt válogató« . L 17,24 A* ősművész barlangműterméheo 18.10 Kalandozások — sok muzsikával «.» Versek 19.18 Népdalok 20.15 Kamarazenei hangverseny 22.00 Ritmus és melódia MAGYAR 9.3« Törvény és gyakorlat 10.10 Amerre a vaddisznók járnak. VI. rósz 11.10 Aranykotta 15.53 Antenna. iü.35 A belorusz SZSZK. Dokumentumaim 17.40 Hírek 17.45 Képes Krónika 18.15 Az öreg bánya. n. rész 18.45 Sanzonról sanzonra 19.00 Vérengzés a Váci úton. Dók u mentum film 19.15 Cicavízió J 9.30 Tv-híradó 20.00 Montparnasse 19. Magyarul beszélő francia film 22.00 Tv-híradó 22.10 A párizsi kaszinó. Zenés francia film POZSONYI 16.45 A szövetségi bűnügyi központ nyomoz .., 16.55 Motor Ceske Budajovice— Tesla Pardubice jégkorong­mérkőzés 19.00 és 21.50 Tv-híradó 20.00 Virágok bálja 31.00 Arséne Lupin kalandjai. Francia krimisorozat I. rész 33.15 A virágok bálja. Folytatás EGRI VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22-33) Fél 4 órakor Mázsácska Derűs csehszlovák film. Fél 6 és este 8 órakor lágy bolond Párizsban Színes, francia film víg játék. EGRI BRODY (Telefon: 14-07) Fél 4. tél 6 és fél 8 órakor Fuss, hogy utolérjenek Színes magyar filmvíg játék. GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Fél 4 órakor Mi, elveszett lányok Háromnegyed 6 órakor Az A tárnán halála (Másfélszeres helyárak!) HATVANI VÖRÖS CSILLÁI A fekete farmer HATVANT KOSSUTH Tizenévesek FÜZESABONY Eltelt egy nap PÉTERVASARA A jövő emiekei Egerben, délután fél 4 órák«»­VIHAROS ALKONYAT (Petőfi ifjúsági beriet) este 7 órakor: VIHAROS ALKONYAI (Madách-béOeft A jövő hét a tv-ben A láz etéri El Paót (Kedd, 20.00): Magyarul beszélő francia— mexikói ijlm. A film főszere­pében láthatjuk Gerard Phi- lipet, a másik két főszerepet Maria Felix és Jean Gernais alakítják, a magyar hangok Végvári Tamás, Sütő Irén és Benkő Gyula. Csalók és csalik (Szombat, 14.53): Magyarul beszélő francia film. Ezt a közel két évtizede forgatott — és kissé talán megkopott — filmet sem ve­títették még Magyarországon: vonzereje a két főszereplő személyében van: a nemrég elhunyt Bourvil alakítja — mint majd minden szerepé­ben — a kisembert, akinek lehetősége nyílik arra, hogy elmenjen az igen szép kör­nyezetben fekvő, horgász-pa­radicsomnak nevezett tóhoz, és Luis de Funes, aki méltán népszerű a magyar mozllátó- gatók körében is. A főszerep­lők magyar hangja: Garas Dezső és Körmendy János. Minden lében két kanál (Szombat, 20.00k Magyarul beszélő angol filmsorozat Halál a családban: című epizódjának vetítése. Ezúttal a Lord családja ke­rült a bűnözők érdeklődésé­nek középpontjába: a kiter­jedt família tagjai egyre- másra halnak meg, méghoz­zá a legkülönfélébb módo­kon. Hőseink látják, hogy ez nem minden cél nélkül tör­ténik, csak éppen ezt a célt nem tudják kideríteni. De Tony Curtis és Roger Moore eddig is úrrá lettek a nehéz­ségeken, s így hihető, hogy most sem csalódunk ben­nük. .. Delta (Vasárnap, 16,20): Ezúttal elsőként gyógyásza­ti érdekességekkel ismerked­hetünk meg: a szakemberek szerint a röntgensugár felta­lálásához hasonlítható jelen­tősége van elsősorban az agyi elváltozások felkutatá­sára szerkesztett komputeres röntgenezésnek Egy új szov­jet sebészeti eljárás a törött végtagok sínnélküli, gyorsabb és az eddiginél jobb gyógyí­tását teszi lehetővé. Két érde­kes régészeti feltárásról is hírt kaptunk, Jordániában egy négy és félezer esztendős település nyomaira bukkan­tak, Prágában pedig ószláv település leletei kerültek napvilágra. Végezetül egy új konstrukciójú riasztóberen­dezést mutat be az adás. A posta-vezériga2gatóság elő­zetes tájékoztatója szerint Ja­nuar 15-én az Apollo 17. elne­vezésű belyegblokk jelenik meg, 10 Ft nevértékben. Január 20-a Madách Imre születésének 150. évfordulóját köszöntő 1 Ft. név­értékű portrébéiyeg kiadásának időpontja. Előreláthatólag janu­ár végén jelenik meg a mün­cheni olimpián érmet nyert ma­gyar sportolók tiszteletére kia­dandó, hét címletű sor és egy darab blokk. A bélyegsor név­értéke 15 KI, mig a blokk név­értéke 10 Ft lesz. Az egyes bé­lyegek ábrája a következő: 40 fill.: Öttusalovaglás, 60 fill.: súlyemelés, 1 Ft: kenu, 1,20 fo­rint: úszás. 1,80 forint: boksz, 4 forint: birkózás. 6 forint: pár­bajtőr. A. blokkon ógörög nő nagyítóval nieggv ltja az olim­piai lángot. Mellette a münche­ni és montreali olimpiák emb­lémája, felül a műhold, amely- lyel a müncheni viadalokról közvetítettek, alul a földgömb kiterített térképe, megjelölve rajta Münchent és Montrealt. A sor és blokk Dudás László gra­fikusművész munkája. Az 1973. évi bélyegkibocsátási terv ismertetésére, annak isme­«isztériuni, KISZ. megye! és városi bizottsága, úttörőelnöksé­ge. a megyei és városi tanács, a Hazafias. Népfront megyei és városi bizottsága, a gödöllői Ag­rártudományi Egyetem KISZ-bi- zottsága rendezi, a Magyar Bé­lyeggyűjtők Országos Szövetsé­gével karöltve. Az ifjúsági bé­lyeggyűjtő szakkörök és azok I tagjai 1973. február 10-ig je­lentkezhetnek az e célra ki­adott űrlapokon. t. * Felhivjalc a gyűjtőket ég ol­vasóinkat. hogy több magyar bélyeg postai árusítása 1972. de­cember 31-vel megszűnt. A pos­tal árusítás határideje azt jelen­ti, hogy az eredeti neverteken való árusítás megszűnt ugyan, de a bélyegek postai bérmente­sítésre továbbra, is felhasználha­tok. Tgy például megszűnt a postai árusítása a következő bélyegek­nek: a párizsi kommün 100. év­fordulójára, Bartók Béla szüle­tésének 90. évfordulójára, Győr város fennállásának 700. évfor­dulójára, Achim L. András szü­letésének 100. évfordulójára, a Magyar tjttörök Szövetségének 25. évfordulójára, az Ellenállók Nemzetközi Szövetségének 20 éves évfordulójára, a magyar vasút 125 éves évfordulójára, a japán fametszetek, a 100 éve készíti a magyar postabélyege­ket az Állami nyomda, a 25 éves a Nemzetközi Újságíró Szervezet, a botanikus kert, a lósport, a Képes Krónika sor és a Sapporo 1972. soroknak. Az 1972. április 29-én kibocsátott Labdarúgó Európa Bajnokság so. rozat árusítási határidejét meg­hosszabbították 1973. december 31-ig. Németi V, Szibériai találkozások 2. Ahol az elektromosság születik „Tiszteletet a mi gazdag föl­dünknek” __ — mondotta V iktor bácsi a Bajkál tónál, amikor elbúcsúztunk. Az ősi kontinensmag, a szibériai — vagy más néven az Angara- ősmasszívum gazdag kincses­tárából egy új város múzeu­mában sejtettem meg valami keveset. Akagyemgorodok, vagyis a Tudós-város éppen tizenöt esztendeje épült fel Novoszibirszk közelében a taj- gában. A geológiai múzeum egyetlen hatalmas termében mindenből van minta, ame­lyet eddig a geológusok áldo­zatos munkával feltártak. A hatalmas térképen világító lámpácskák jelzik a geológu­sok útját, mert nyomukban új üzemek és gyárak nőnek ki a földből. A tárlókban, vit­rinekben elhelyezett érc-, ás­vány- és kőzetminták is bizo­nyítják, hogy Szibéria tízmil­lió négyzetkilométernyi terü­letén a Mengyelejev-táblázat minden eleme megtalálható. Csak az elmúlt evekben lé­nyegesen megnőttek a geo­lógusok által feltárt földgáz, kőolaj, kromit, nikkel, réz, cink, ón, higany, apatít, az­beszt, bauxit, foszfor és sav- pát-készletek. Azok a geológusok, akik ennek a mérhetetlenül gaz­dag földnek a méhét, s így a jövőjét kutatják, nagyrészt fiatalok. Mint ahogy fiatalok, komszomolisták azok, akik a nyomukban megteremtik ta­xii üzemeket, gyárakat, vas­utakat, utakat, repülőtereket és a városokat. — Szibéria mindig csak azoknak az embereknek en­gedte meg, hogy megvessék a lábukat a földön, akik erő­sek, bátrak és szívósak vol­tak — mondta Fred Juszfin, aki az építők első vonatával érkezett Bratszkba és most az egyik klub vezetője. — Gon­dolj csak Jermákra és társai­ra, akik elsőként küzdötték le ezeket az iradatlan távol­ságokat, a zord, mostoha ter­mészeti és éghajlti viszonyo­kat, és felfedezték Szibériát. De a mi korunkban is a vál­lalkozó szellemű fiataloké elsősorban az érdem, hogy ez a gazdag földrész maris ko­moly befolyást gyakorol Földgolyónk életére. A klubban levetítették azt a színes, dokumentum-filmet, amely a bratszki építkezések hősi történetét ábrázolja dió­héjban. A film annyira lekö­tött, hogy csak akkor nyug­táztam a mellettem ülő Fre- det, amikor a vetítővásznon felismertem tizenöt évvel ez­előtti, fiatalosan-sovány ar­cát. Első utunk a gigantikus erőműhöz vezetett. Keresz­tülmentünk a kétszázezer la­kosú város legrégibb terüle­tén, a Padum-on, ahol a még Szibéria mai meghódítói mindig álló és szolgáló fahá­zakban éltek az első építők. Láttuk az első iskolát, amely most klub. — Azt hihetnéd — mond­ta útközben Fred —, hogy a tél, a hideg volt a legnagyobb ellenségünk. Pedig nem így volt. A legtöbb gondot a szú­nyogok okozták. Alig tudtunk ellenük védekezni. De végűi is legyőztük őket. Megépült az erőmű, akkor a világon a legnagyobb és felépült a vá­ros. De a munkának még nincs vége... Szibéria egyik elektromos óriása, a bratszki erőmű 517 méter hosszú, 21 méter ma­gas géptermében Lev Alexe- jevics Ablogin igazgatóhe­lyettessel sétáltunk a zúgó turbinák, műszerfalak között Az egész hatalmas terem olyan, mint egy szanatórium, vagy egy üdülő. Ezt a hatást a kondicionált levegő, a kor­szerű világítás, a hatalmas ablakok, az ablakokon túli varázslatos világ, és bent a zölden búrjánzó virágok, dísznövények okozzák. Csak néhány emberrel találkoz­tunk. Az ügyeletesek aszta­lán vörös és kék színű telefo­nok hallgattak. A központi vezénylőteremben két mér­nök dolgozott az üvegfalak­kal börított csendben. — Ma nem termelünk tel­jés kapacitással — hallottam Lev Alexejevics hangját. — Javítjuk az egyik generátort. Húsz méter magasban lá­togatjuk meg Ny ina Atama- nova darukezelőt. Félelmete­sen szép volt innen a hatal­mas gépterem. — Nagyon jól érzem ma­gam itt, az állomáson, és itt, a magasban — mondotta a fiatal gépkezelőnő. — Ha van egy kis időm, akkor sem unatkozom. Az embernek mindig van mire gondolnia. Most láttam, hogy a teherko­csi nyomában beröppen né­hány veréb melegedni. A barátnőm jutott eszembe, aki Uszty-Iljimbe ment a töb­biekkel. Tudja, ott Is ilyen erőmű épül és a fiatalabbak Bratszkból, a már kényelmes és új otthonukból elmentek a tajgába, hogy ott megépítse­nek még egy elektromos na­pot a mi Szibériánk egén... Szép csendes nap van. Bent, a falak között és a gé­pek kebelében születik az elektromosság. Kint és lent zöldesen örvénylik az erejét vesztett folyó. A gát másik oldalán és száz méterrel fel­jebb a tengerré dagadt An­gara. Oravecse János (Folytatjuk) Készülnek a munkájukra ., , Száztíz nő tanul varrni Mezőtárkányban Az elmúlt év utolsó hó­napjaiban egyeztek meg az egri Ruhaipari Szövetkezetek és a községi tanács vezetői abban, hogy Mezőtárkányban könnyű, gyorsan elsajátítható munkát biztosítanak a nők­nek. A szövetkezet ugyanis a községben telepíti le egyik varrórészlegét, ahol nem ke­vesebb, mint 110 nő talál majd munkát. A leendő var­rónők már megkezdték a fel­készülésüket, s jelenleg is egy varró tanfolyam hallga­tói. A tervek szerint a jövő hónap végére befejeződnek az előkészületek, s elvégzik az utolsó simításokat is a műhelyeken, ahová az új varrógépek kerülnek. Bár csúsztak a határidővel az át­alakítást végző munkások úgy alakul, hogy március elején megkezdődhet a folya­matos termelés a mezőtárká- nyi varrodai részlegben. rétében visszatérünk. IW'Aő,AAAA^W>AAAÖ/iAAAA\ŐAAAAAAA/WiAőAA/VWWWWWWWSAAA/NAAAMAMMMAWVWWVVWN A^AAAtWYWWWNAV * A XI. országos ifjúsági bé­lyegkiáüítáat Gödöllőn, a Nyisz- tor György Kollégium Gorka- termében rendezik meg, 1973. március 31-től 1973. április 14- ig. A kiállítást a KISZ közpon­ti bizottsága, a Magyar Úttörők Szövetsége, a Mu-nkaügyl Mi­ÜGYELET Egerben: szombaton délután 2 órától hétfő reggel 7 óráig a Bajcsy-Zsiünszky utcai rendelő­ben. (Telefon: 11-10). Gyermekorvosi ügyelet szom­baton 16 órától 17.30 óráig, va­sárnap délelőtt 9 órától 10.30 óráig. Délután 16 órától 17.30 uráig az Alkotmány utcai ren­delőben. (Telelőn: 17-74). Ren­delési időn kívül az általános orvosi ügyeletén. (Bajcsy xZsi­linszky utca). Hétfőn 19 órától kedd reggel 7 óráig, a Bajcsy- Zsilinszky utcában. Fogorvosi ügyelet 9—13 óráig, a Technika Házában. Gyöngyösön: szombaton 14 órától hétfő reggel 7 óráig. Az orvosi ügyelet helye: Jókai ut­ca 41. szám. (Telefon: 117-27). Gyermekorvosi ügyelet: vasár­nap délelőtt 9 órától 11 óráig a Puskin utcában. (Telefon: 123-50). Hatvanban: szombaton 12 órá­tól hétfő reggel 7 óráig, ,a ren­delőintézetben. (Telefon: 10-04). Rendelés gyermekek részére is. Gyermekorvosi ügyelet vasár­nap 10—12 óráig, a rendelőinté­zet gyermekszakrendelésén. (Te­lefon: 10-04). Fogorvosi ügyelet 8—10.30 órá­ig a rendelőintézetben. Mire beesteledett, minden előkészítve állt a konyhá­ban a hajnali disznóöléshez^ a nagyasztal fehérre iúrolva, rajta húsdaráló, hurkatöltő, nagyvájling, kések, bárdok; a kis asztalon só, paprika, bors, a sarokban sózóteknö. Jöhet akármilyen korán a két szomszéd meg a sógor, máris foghatnak munkához. Nyugodtan aludt. Egy disz­nóölés nem a világ. Hajnal­ban furcsa gurgulázó hangra ébredt. Felesége gö- gicsélt félálomban. Feléb- resztete: — Tán nem jól vagy, Ró­za? — Jaj!... maga az Bá­lint? Rosszat álmodtam. A koca... a kocát áthajtotta a hízó mellől? — At-át, csak nyugodj meg. A hízó a helyén ma­radt a bal ólban, az anyako­cát a jobbikba hajtattam. Az asszony megnyugodott, s tovább aludt. Éppen akkor hunyorgott fel a nap keleten, amikor be­kopogott az ölömester, a só­gor, utána a két szomszéd. Egy-egy kupica vérfrissítő pálinka után nekiindultak a sötét udvar végének, a disz­nóól felé. ■Bálint megindult utánuk, de az asszony rá­szólt: — Minek oda annyi em­beri Maga marad, Baling Rossz Ezt a sótóteknőt vigye be a kamrába, ide a helyébe meg azt a széles deszkát te­gye. Ügy ... Erre kell tenni a disznó kihasított felét. Az­tán vegye le a palackról a kupakot, mert gázzal per­zseljük. Az nem karmol, szép pirosra süti. A tálat meg... Itt felüvöltött a. hatalmas jószág az udvar végében. Az asszony két tenyerét a fülé­hez tapasztotta: — Szegény Samum. Ezért neveltelek malackorod óta?... Nemsokára friss vérszagot kergetett a konyhába a haj­nal. — A tálat hozza be a vér­rel Bálint, hogy reggelire hagymás vért süssek. Bálint gazda indult is, de az ajtóban összeütközött a só­gorral, akinek az arca zöldes, majd sárga színben játszott. A sógor ráförmedt: ~r Hallod-e Bálint, melyik ólban volt a hízó? Az asszony megsejtett va­lamit; kezét csípőre tette s a konyha sápadt fényében akkorára nyílt a szeme, mint egy jókora bögre. — A balban! ■— mondta Bálint, s hangja megreme- getl.----------------- --------­á lom — Akkor az Isten verje meg az egész disznóölést. Meg téged. A két szomszéd ekkor már deszkástól együtt húzta be­felé a leölt jószágot. Az asz- szony amint meglátta, össze­csapta a kezét: — Jesszusom! Jaj ne hagyj el, jajajaj... Megál­modtam ... bizony mondom megálmodtam... hogy a ko­cát szúrják meg. — Ne vertyogj! — Bálint szétvetett lábbal a koca fölé hajolt, éles késpengéje bele­hasított a kimeredt koca em­lői közé, szétnyílt a háj, utána a burok. Először egy, aztán még egy, végül össze­sen hét kismalac bugyboré­kolt halott anyjuk mellett. Csúsztak-másztak, szájukkal tátogtak, a tejet keresték. Az asszony sírva felfogta a kötényébe a kis vörös éle­teket, s gonddal, vigyázva megindult kifelé: — Ezt megálmodtam. — Hova viszed? — szólt utána Bálint. — Na hova vinném, te félkegyelmű! Az „anyjuk” alá. Anya nélkül itt döglik meg mind . Majd a Samu hí­zó alatt felcseperednek. Ad­dig üvegből etetem őket, A sógor csak mosolygott ezen, majd megingatta a fe­jét: — Még ilyet. Oda van a kocád, Bálint. Még tegnap is azt mondtad, hogy a bal ól­ban lesz a hízó. Bálint még mindig a koca fölött állt, szétvetett lábbal, véres kezét lelógatva: — Nem igaz. Azt mond­tam, hogy a bálba áthajtom a kocát... Már mindegy na, ne vitakozzunk. — Átlépte a kocát, véres kezét megtörölte a kötényébe, aztán a kony­haszekrényhez lépett. Egy fonott kis demizsont emelt le onnan, meg négy poharat. Mind teleöntötte. — Na igyunk! De gyorsan, addig, míg Róza vissza ntm jön. Oda van a kocám, de megmaradt a — hízóm. Na. — Csettintett. — Nem is ez a nagyobb baj. Hanem az, hogy az egész disznóölést ré­gen elfelejtjük, de még ak­kor is hallgatnom kell Rózát minden nap, hogy q ezt előre megálmodta. Dénes Géza. MpmísösM 1873» jatüiat 13« saombai

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents