Népújság, 1973. január (24. évfolyam, 1-25. szám)
1973-01-12 / 9. szám
Nemcsak Jogi kérdés A népi ellenőrzés a bejelentők védelméért Magyar • A bejelentők részére biztosított védelemről dr. Aczél György, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság titkárságának vezetője nyilatkozatot adott dr. Baczony Lászlónak. az MTI munkatársának. Elmondotta: — A népi ellenőrzés szerveihez évente mintegy tízezer közérdekű bejelentés, javaslat és magánpanasz érkezik. Az utóbbi évek fejlődésére jellemző, hogy' az egyéni sérelmek orvoslására irányuló panaszok szama egyre csökken, s ma már a beadványok több mint 60 százaléka közérdekű bejelentés és javaslat. Ezek a társadalmi tulajdon védelmét célozzák, s a rossz gazdálkodásra, az irányítás gyengeségeire hívják fel a figyelmet.'A panaszok túlnyomó többsége megalapozott. s a vizsgálatok nyomán a népi ellenőrzés szervei megfelelő javaslatokat tesznek a gazdálkodás javítására, a társadalmi tulajdon fokozott védelmére. — Illúzió lenne azonban azt gondolni, hogy mindenütt szívesen fogadják a gazdálkodást, vagy a vezetést érintő bírálatot. Legyen az a legjobb szándékú is. Ezért a népi ellenőrzés szervei fokozott gondot fordítanak arra, hogy védelmet biztosítsanak a demokratikus jogaikat gyakorló bejelentőknek az esetleges megtorlásokkal szemben. Ha azt vesszük figyelembe, hogy a több ezer bejelnetésből évente mindössze 20—25 kért jogvédelmet, pusztán a számok alapján. a jelenséget ’ szinte elhanyagolhatónak lehetne te. kinteni, de a kis számok is emberi sorsokat takarnak. Ezért a népi ellenőrzés állandóan figyelemmel kíséri a bejelentők sorsát. A munkánkat szabályozó törvény is előírja a bejelentők védelmét. Az erre szolgáló jogszabályok véleményünk szerint alkalmasak funkcióik betöltésére. — Ezek során mindenekelőtt, meg kell említeni, hogy a nép! ellenőrzés tevékenységét szabályozó rendelkezések előírják: csak abban az esetben adható ki a bejelentő neve, ha a vizsgálat kétséget kizáróan megállapította, hogy a bejelentő szándékosan rosszindulatúan rágalmazott. A bejelentő nevének titokban tartása egyben a bejelentő előzetes védelmét is szolgálja. — A bejelentők védelmének legfontosabb törvényes biztosítékát jelentik az 1957. évi IV. törvény 68. paragrafusában foglalt rendelkezések. Ezek szerint büntetőjogi. fegyelmi, kártérítési felelősséggel tartozik az, aki a bejelentőt hátránnyal sújtja. — A törvényi rendelkezések ellenére előfordul, hogy nem lehet jogilag a bejelentőt megvédeni. Azokról az esetekről nem szükséges külön szólni, amikor a bejelentő maga is részese volt a bejelentésben feltárt cselekményeknek, vagy csak akkor telt bejelentést a törvénytelen cselekményekről, amelyet régóta ismert, amikor ellene más ügyben felelősségre vonást alkalmaztak. Ilyen esetekben ugyanis nem jár jogvédelem. — A bejelentők védelméről szóló jogszabályok érvényre juttatásával kapcsolatban más problémák vannak. Az esetek egy részében rendkívül nehéz perrendsze- rűen bizonyítani, hogy a bejelentőt a bejelentése miatt érte hátrány. Azzal szemben ugyanis, aki. a megtorlást alkalmazta, a felelősségre vonásnak két — teljesen indokolt — feltétele van: bizonyítható legyen az okozati összefüggés, a bejelentés ténye és a bejelentőt ért sérelem k-özött, a sérelem pedig olyan fokú legyen, hogy annak okozásáért jogi következményeket lehessen alkalmazni. Ilyen sérelem például a bejelentő elbocsátása, alacsonyabb munkakörbe helyezése, szándékos mellőzése előléptetésnél, jutalmazásnál. — A megtorlás durva formáival a legritkább esetben találkozunk. A bejelentők üldözői többnyire betartják az előírásokat, s a bejelentést nem követi nyomon megtorlás, hanem megvárják, míg az elbocsátásra, az áthelyezésre, vagy a prémiumelvonásra alkalmas indokot tudnak találni. — Máskor apró bosszantásokkal igyekeznek körülötte mérgezni a levegőt, s elérni, hogy önként távozzék munkahelyéről. Ezért a bejelentők védelme nemcsak jogi, hanem társadalmi és politikai kérdés is. (MTI) Hituani 'spnyek anplbófben Tegnap még csak a hatvani fiatalok jelentkeztek, ma már azonban a környező községek is küldik fiaikat. A művelődési otthon méhkashoz hasonlatos, előcsarnokában és klubtermeiben tisztek, orvosok, hatósági küldöttek kézről kézre adják egymásnak a sorköteleseket Leülök a hosszú asztal végére, a sorozást vezető őrnagy mellé, aki a szemközt ülő szakállas, fekete fiatalemberrel beszélget ★ •— Györkis Istéán,, maga átesett minden vizsgálaton, ellenőriztük személyi igazolványát, különböző okmányait a bizottság megálla- / pítása szerint katonai szolgálatra alkalmas. Van-e valamilyen problémája, kérdése? — Kisbabát várunk, míg katona leszek. Mit tegyen a féleségem, ha' megszületik a gyermek? A válasz gyors, udvarias, de katonás. Maradék ízlés a képernyőn A maradék olyan, amilyen. A televízió szilveszteri műsorának maradéka olyan volt. Amilyen! Nagyon maradék. Néni is érdemelne különösebb szót e „végkiárusítás,” talán csak annyit, hogyha valami egyszer megméretett már és — hm! — gyengének találtatott, akkor minek újból és csaló mérlegen megmérve szalon, — sőt kép- ernyőképesnek találni a talmit?! Ám, mondom, mindez megsem érdemelne különösebb szót, maradék, hát »lyan, amilyen. Különben is: megmondták, hogy maradék, akinek nem kellett, ne nézte volna. De! A maradék sem lehet ura- ságoktól, azazhogy szellemtől és szellemiségtől levetett holmi. Ha ilyesféle marad, azt nem szabad eladni, azt végképpen ki kell selejtezni, nehogy bármiféle kárt, akár még oly kis rombolást is végezzen és okozzon, — mint ahogyan ízlésrombolónak és ízléstelennek ítéltetett meg — e sorok írója szerint 'Legalábbis — a nagy vásárlási versenyfutás. Hogy emberségesnek lehet-e nevezni egy olyan „játékot”, amelyben esett kis öregasszonynak,, vagy éppen nem fiatal nyugdíjas férfinek kell versenyt- futnia egy kis kamasszal —• ó nem azért, hogy olcsóbban! —, hanem, hogy minél drágábban vásároljon, — még ötletnek is bosszantó. Ne csűrjük-csavarjuk a dolgot, a nyugdíjasok egy rétegének, bármennyire szükséges volt a hasznot ho^ó lesz, gondot okoz a tej árának felemelése. A tejé! S egy ilyen versenyben ötszázegy- néhány forintos whisky vásárlására ösztönözni, az árakkal amúgyis oly sokat vitatkozó társadalmunkban a minél drágábban vásárolásra biztatni sem nem politikus, sem nem tapintatos ötlet. Maradéktalanul nem az. Még a maradékban sem! Ha jól emlékszem, a kis öregasszony valami ötszáz forint, a nyugdíjas bácsi, aki az „utolsó” lett, háromszázforint körül vásárolt. Hogy ebben mennyi része van a két ember idős korának, ízléses mértéktartásának, vagy annak a ténynek, hogy aligha gondolhatnak ezer forintos, akár játékos vásárlásokra is — azt most nehéz lenne eldönteni. Valószínű, mind a háromnak része van ebben. Egy azonban tény: a végkiárusítás a képernyőn sem lehet a végletek kiárusítása Bocsánat a kifejezésért: a legjobb riporter is csinálhat csacskaságot, bakit, nem éppen ízléses, vagy politikus riportot. S ez még a magánügye is lehet! De közügy lesz, ha ez a milliók elé kerül — mondjuk —, a képér nyön. Azt mondta a kissé elf a serált musical végén a szilveszteri Ádám is, hogy „a bért, csak azt tudnák emelni” ... Azt is mondhatta volna: a mércét, csak az ízlés mércéjét, azt tudnák emelni. Mert arra is azt felelhette volna tán’ az Ür:... bízva bízzál, f (yuufkói — Szülés után az anyakönyvi kivonattal jelentkezik valamelyik hozzátartozó a kiegészítő parancsnokságon, mi igazoljuk, hogy ön tényleges katonai szolgálatát tölti, s ennek nyomán folyósítani fogják asszonyának a családi segélyt-— ★ Vannak, akik kűlőjileges kérdésekkel fordulnak a sorozóbizottsághoz. Egyik fiatal lakatosszakmáját szeretné folytatni a hadseregben. Másik legszívesebben vegyvédelmi alakulathoz vonulna be. S akad olyan is, aki újabb vizsgálatot kér, mert szerinte a korábban elszenvedett kézsérülése akadályozza majd a katonai tudomány elsajátításában. A bizottság nem tér ki előle. A két vizsgáló orvos, dr. Gingli István és dr. Tari Pál. mégegyszer utána néz a dolognak. Szakértői véleményük azonban most is egyöntetű. — Alkalmast I Feketébe öltözött, csendes szavú férfi a következő sorköteles. A bizottság szerint szakszolgálatra alkalmas. Papírjainak egyeztetésekor azonban kiderül, hogy nem rég újabb gyermekük született. Az őrnagy megvakarja a fejét. — Gál elvtárs, ha maga ezt időben igazolja nálunk, már Ide sem kellett volna jönnie! Nézze, egyezzünk meg, ha jövő hónap elejéig nem kap behívót, akkor nyugodtan dolgozzon tovább a munkahelyén. ★ Átmegyek a knttűrház nagytermébe, ahol a mindenféle eljáráson, vizsgálaton átesett fiatalok táboroznak. Most éppen csend, nyugalom van soraikban. A hatvani KISZ-bizottság munkatársa, Szeley László beszél a majdani bevonulók- nak. A laktanyák ifjúsági szervezeteinek életét, az ott folyó klubéletet ecseteli. Jó ez, különösen azok a fiatalok örülnek szavainak, akik eddig is részt vettek a kommunista ifjúsági szövetség munkájában, s ezt a hadseregben is folytatni szeretnék. ★ Sötétedni kezd, mire a népes, fiatal társaság búcsút vehet a bizottságtól, a művelődési háztól. Két hórihor- gas legénnyel együtt haladok a zöldre festett, rácsos vaskapuig. Egyik a Kossuth tér irányába- indul, a másik a Sárgacsikó felé. — Hát akkor szia, Pista! Legközelebb már angyalbőrben találkozunk. — Angyalbőrben! — mondja a bodorhajú, s vi- doran nekivág a csatakos főutcának. (moldvay) divatbemutató A HVNCAROTEX a sajtó képviselői részére bemutatta azt a 70 modellből álló divatkollekciót, amelyeket hamarosan a Kanári-szigeteken, Kuwaitban és Irakban láthatnak az érdeklődök. A' magyar divatbemutató Las-Palmasban január 29-e és február 5-e között, Kuwaitban március 4. és 8. között, Bagdadban március 13- án és 14-én lesz látható. , Magyaros motívumokkal díszített estélyi ruha. (Jobbra) Magyaros motívumokkal díszített esti alkalmi öltözékek. (Fent). (MTI foto: Bura István felvétele.) 18. Szilveszter, a lírai elbeszélő költemény hőse, sok vonásával idézi a költő élet- és jellemrajzát, de nem azonos Petőfivel: a forradalmár új típusát testesítette meg, elsőként a világirodalomban! Schiller, Balzac,. Stendhal, Puskin, Heine, Byron és több kiváló író alkotásaiban találkozhatunk lázadókkal, (szabadsághősökkel is, de Szilveszter eredendően különbözik tőlük — ő a hivatásos forradalmár, akinek egész életét egy gyűlölt világrend elleni küzdelem tölti ki, nem ilyen-olyan külső körülmények teszik a szabadság harcosává, alkatúnál és állhatatos tanulásban kimunkált meggyőződésénél fogva az emberiség új rendjéért áldozza fel magát. A magyar szabadságharcnak ,sok vezetője és katonája méltó arra, hogy népünk kegyelettel őrizze erolókét, de egy vonatkozásban Petőfi mindük közül kiválik: a nemzeti küzdelmet világtörténelmi távlatban tudta nézni, mint az egész emberise® önfelszabadító harcának részét. Amint a költő mindig is előre látta, az olasz hazafiak ellen diadalmaskodó bécsi udvar Magyarországgal szemben is elszánta magát a nyílt fellépésre: fő zsoldosa, Jellasics horvát bán szeptember 11-én átkelt a Dráván, hogy leverje a magyar forradalmat A kishitűek, a mérsékeltek és mérséklők ijedten hőköltek vissza az események vészes fordulatát látva, de a bátrak, a nemzeti ügy áldozatra kész harcosai most mutatták meg, mire képesek a forradalom önvédelméért. Kossuth körül kialakult egy új vezetőgárda, amely véget vetett a hónapok óta tartó huzavonának és harcba vitte a nemzetet. Személyes sérelmeit félretéve, Petőfi is természetesen az elsők között teljesítette kötelességét. 1848. szeptember 24-én, azon a napon, amelyen Kossuth elindult legendás alföldi toborzó útjára, Petőfi is hadi kiküldetésbe ment, a Székelyföldre. Még mielőtt elhagyta volna Pestet, az Egyenlőség! Társulat nevű forradalmi egyesület megbízásából kiáltvánnyal fordult „Magyar- ország lakosaihoz”: „... Bánat és harc szól belőlünk; olyanok a mi szavaink, mint amikor ászéi bele süvít a félrevert harang zúgásába. Tűz van, tűz vám... nem egy falu, nem egy város, hanem az egész ország ég. Fölharangozzuk az egész nemzetet.” Amíg Petőfi az ország ke-, leti felén fáradozott a nép-» felkelés megszervezésével, Nyugaton, közelebbről Pá- kozd mellett a felkelt nép 1848 szeptemberében szét-: szórta Jellasics seregét. A költőhöz még nem érkezett el a győzelem híre, sőt Erdélyben a román lázadás fenyegetőbbé tette a helyzetet. mint volt. Most Petőfi versben is megismételte azt, amit idézett kiáltványában írt: a nemzetnek az Élet vagy halál között kell választania! „Áll a viharban maga a magyar*’ Az Elet vagy halál! kezdő sorainak hatalmas látomásában Petőfi a harcoló magyarság feledhetetlen jelképét teremtette meg: A Kárpátoktul le az Al-Dunáig Egy bősz üvöltés, _______ <agu oad mmlaái S zétszórt hajával, véres homlokává| Áll a viharban maga a magyar, A harci biztatást a pá- kozdí győzelem sem tette fölöslegessé, tfokftattim ♦
