Népújság, 1973. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-11 / 8. szám

Rekordok: ma és holnap KEZDJÜK a száraz ada­tokkal. Magyarországon a búza a múlt században 1871, s 8U között évi átlagban 7,4 má­zsás termést adott hektáron­ként. (Vigyázat, végig hek­tárokban számolunk!) Szá­zadunk harmincas eveiben a statisztika a következő tér­ni ísátlagokat mutatta ki: 11.9 — 11,1 — 16,5 — 11,2 — lo.i — 14,5 — 13,1 — 16,6 — 16,3 — 12,2 mázsa hektáron­ként. Napjaink termésátla­gai pedig. 1967: 25,2 q, 1968: 21 2, 1969: 27,1, 1970: 21,3 (a-víz), 1971: 30,7, 1972: 30,-1 mázsa búza hektáronként. Kukoricáról 'a következő kepét rajzolhatjuk: 1871—, s 80 között évi átlagban 9,2 mázsa száraz szem hektá­ronként. Az 1931—1941-es evek terméshozamai: 13,6— 20.6 — 15,7.— 18,5 — 12,0 — 22.7 — 22,9 — 22,7 — 18,4 — 19,7 mázsa hektáronként. Viszont 1967-ben 28,5 q, lLuú-ban 29,9, 1969-ben 37,9, 197 0-ben 33,8, 1971-ben 35,4 mázsa hektáronként. Az idei terméseredményt hivatalo­san még nem közölték, de már bizonyosak vagyunk oenne, hogy valamicskével meghaladja a 40 mázsát. Túl mindezeken, először értük el, hogy 1972-ben ha­zánk területén a takarmány- gabona, kenyérgabona és ku­korica összesített termése meghaladta a 10 millió ton­nát. Tíz mázsa gabona min­den lakosra! Nem kis dolog, a világon ilyen eredménnyel kevés mezőgazdaság dicse­kedhet Büszkék vagyunk tehát és joggal. De a mezőgazdaságon belül és kívül egyaránt föl­merül a kérdés: mennyire szilárdak ezek a termésátla­gok? Nem kell-e attól tarta­ni, mint mondjuk a zöldség­nél, hogy pazarlóan gazdag évekre szűk esztendők követ­keznek? A MAGYAR MEZŐGAZ­DASÁGBAN kialakultak es megszilárdultak a nagyüze­mek; az érintettek megtanul­ták az űj mesterségeket; a ku­tatók dolgoznak, vegyiparunk fejlődött és nagy mennyi­ségben gyártja a műtrágyát; „ .^parkunkkal ha nem is di- . szedhetünk, de annyi irak­iunk és kombájnunk van, ...»ennyi éppen szükséges, úgyis azt a tekintélyes nö- ...edést, amit a búza és ku­korica terméshozama a múlt .-„.'.ad vége óta mutat, nem fenyegeti veszély. Ingadozá­sok persze voltak a múlt szá­zadban és a harmincas évek­ben, lesznek a jövőben is, mert a mezőgazdaság az me­zőgazdaság marad. „Nincs te­tő a műhely felett". Nagyobb visszaeséstől azonban nem kell tartanunk. A gazdaság azonban dina­mikus ágazat, nem ismeri az egyhelyben toporgást. A társadalom a mezőgazdaság­tól is azt várja, hogy folya­matosan fokozza a termésho­zamokat. A felső határ még messze van, jónéhány orszá­got találunk ahol mindkét növény hozamai a miénknél lényegesen magasabbak. Az­az van még teendő, s kérdő­jelekkel xs számolnunk kell. A BÜZÁT VIZSGÁLVA, mindenekelőtt a fajtáról keli beszélnünk. A derék szovjet Bezosztája tetézve váltotta be a hozzá fűzött reményein­ket. Gondot okoz azonban, bogy ma a búzaföldek nagy többségén Bezosztáját terme­lünk így xrgyanis az érési idők túlságosan egybeesnek tíz nap alatt kellene learat­nunk és az nein mindig síké­iül. (Lásd az idei esztendőt.) Srdekünk tehát, hogy bővít SÜk a fajtaválasztékot; szov­jet magyar és más vidékről való belterjes búzákkal. Ez a munka folyamatban van; ta­lán haladhatna egy kicsit gyorsabban. A MÁSIK NAGY KÉR DCS és egy!ári „rejtett tat talék”, hogy ma az egyik gazdaságban 40 mázsa, a má­sikban 20 mázsa terém hektá­ronként. Egyenlőség sohasem lesz, de jóval feljebb kerül­hetnének a gyengébb gazda­ságok. Itt már agrotechnikai részletekbe kell bocsájtkoz- ni. A gazdag termés egyik magyarázata a nemesített ve­tőmag. Legjobb gazdaságaink Il-es, legfeljebb III-as foko­zatú magot vetnek. Másutt azonban tömegével vetnek V., sőt VI-os fokozatú magot is, ez pedig már nemesített- nek ^semmiképpen nem ne­vezhető. Aki bő termést akar, az belevet egy holdba 170— 180 kiló magot is. Aki azon­ban takai'ékoskodik, az meg­elégszik 120—130 kilóval, ennyi magból viszont a leg­jobb esztendőben sem lesz rekordtermés. Műtrágyát ma már mindenütt használnak. De a műtrágya ravasz dolog Az első, kicsi adagok még látványos sikereket hoznak, de csak valahol a 15—20 má­zsás termések tai'tományá- ban. A közepes adagokat vi­szont a föld tárolja, halmozza. Ezek igazi sikereket eszten­dők múltán hoznak, a rekor­dokhoz pedig kimondottan nagy műtrágyaadagok szük­ségesek. Nincs arról szó, hogy gyen­gébb gazdaságok agronomu- sai ne tudnák: a jó terméshez magas fokozatú vetőmag, sok vetőmag és nagy adagú mű­trágya kell. Csakhogy a fő­könyvelő egyszerűen nem tud előteremteni annyi pénzt, amennyi ezekhez szükséges volna. A befektetés megté­rülne, de nincs miből befek­tetni. így konzerválódik a szegénység a pénztárban és a földeken; a kettő együtt pe­dig fékezi az országos ter­méshozamok növekedését. A kukoricánál némileg el­térő a helyzet. A kukorica- termesztés egyik alapkérdé­se, hogy milyen tenyészide­jű növényt vet a gazdaság? Minél hosszabb a tenyészidő, annál magasabb termésho­zam várható. Ezért a legjobb gazdaságok hajlamosak ar­ra, hogy kimondottan hosszú tenyészidejű kukoricákat ves­senek. Ezek már esetleg csak novemberben, jobb esetben október végén érnek be. Ez a „dobás” az idén bejött, mert hosszú és viszonylag kedvező volt az ősz. De mi lesz, ha esős lesz a szeptem­ber és fagyos az október ? Akkor bizony éppen a leg­jobbak érzik meg a legsúlyo­sabban a kockázatvállalás terhét. Illetve, ha ezt el akar­ják hárítani, akkor a mosta­ninál sokkal, de sokkal több szárítóberendezést és minden viszontagságnak ellenálló raktárteret kell létesíteniük. A KUKORICÁNÁL is fel­lelhetők az eltérő termésátla­gok adta gondok és lehetősé­gek. Az úgynevezett „zárt rendszerben” termesztő gaz­daságok ma már hektáron­ként az 50 mázsás hozam kö­rül tartanak, miközben má­sok megrekedtek a harmin­cas évek termelési szintjén. Logikus tehát a követelmény, hogy a haladás érdekében a közepes, sőt a gyenge gazda­ságok is termeljenek zárt rendszerben. Csakhogy ehhez speciális és nagyon költséges vetőmagvak, gyomirtószerek, műtrágyák és gépek kellenek. A búzánál és a kukoricá­nál eltérőek ugyan a kérdő­jelek, de a végeredmény mindkét helyen ugyanaz; a pénz, a tőkeerő. így jutunk el ahhoz a furcsa helyzethez, hogy a búza és a kukorica terméshozamainak további fokozása ma már nem annyi­ra agronómiái, mint inkább érdekképviseleti kérdés. A termelőszövetkezeti szövet­ségek, az állami gazdasági összefogások sokat tesznek azért, hogy jobb ellátást, kedvezőbb hitelfeltételeket, kíméletesebb adópolitikát ér­jenek el — az agronómusok- nak. Népgazdaságunk helyze­te ismert, de fejlesztési ter­veinket teljesíteni akarjuk. NYILVÁNVALÓ TEHÁT, hogy nemcsak az érdekkép­viseletek, de az állam is ke­resi annak lehetőségeit, hogy a további fejlődés anyagi- műszaki feltételeit megte­remtse. r. b. A föld legöregebb embere A hosszú életkornak szám­arányát tekintve Szovjet Azerbajdzsán tartja a vi­lágrekordot. Ebben a kau- kázusontúli köztársaságban minden százezer lakosra 84, száz, illetve százévesnél idősebb ember jut. Siráli Miszlimov, a 167 éves azerbajdzsáni Barzavu falubeli hegyilakó ma a világ legöregebb embere. A matuzsálemkorú Miszlimov orvosi lapján olvasható a legutóbbi vizsgálat eredmé­nye. „Szive és tüdeje egész­séges, pulzusa — percen­ként 76, ritmikus, rendes." Vérnyomása ugyanannyi, mint Elhan nevű 25 éves unokájáé. Miszlimov friss, mozgékony, naponta rend­szerint kisétál a környező hegyekbe gyalog vagy lóhá­ton. Reggel már a kertben van, gondozza az almafáit. Fizikai munka nélkül elkép­zelhetetlennek tartja az éle­tet. Soha nem dohányzott, bort sem ivott. Mérsékelten táplálkozik. Tápláléka: tej­termékek, zöldség, gyümölcs. Az azerbajdzsán matuzsá­lem élénken érdeklődik a világ eseményei iránt, tévét néz, rádiót hallgat, szereti a zenét. Hosszú évek óta tag­ja a falusi tanácsnak. Fele­sége, Hatunhanum 106 éves, szintén jó egészségnek ör­vend. vezeti a háztartást. Régészeti szenzáció Tirnovóban Kálóján cár gyűrűje az ujj on Itt látható Omurtag kán oszlopa — Nehéz lecke a tudósoknak A hegyoldalban épült, fes­tői fekvésű Tirnovóban, amely a XII. század végétől hétszáz éven át a második bolgár birodalom fővárosa volt, talán a „negyven szent vértanúk” temploma őrzi leginkább a régi dicsőség emlékét. ITT NYUGODOTT ENDRE LÁNYA Nincs bolgárember, aki ne tudna e templom létezéséről — írja a trinovói útikalauz —, s nincs bolgár ember, aki e falak között ne hatódnék meg a nemzeti múlt kivételes értékű, ősi tanúja láttán. Év­századokon át török dzsámi Orion, az égbolt vadászaJ tj A tél csillagképei 1933. júouáf XL« csatáitok Flammarion, minden idők egyik lelkes ismeretterjesztő csillagásza, a téli égbolt csillagképeinek vidékét „az ég Kaliforniájának” nevezte. December végétől tavasz kö­zepéig gyönyörködhetünk a délkeleti—déli égbolton a legpompásabb csillagképben, az Orionban. Két vállát, két lábát egy-egy fényes csillag jelzi. Három csillagból álló öv érzékelteti karcsú dere­kát. Az ógörögök képzeleté­ben sokáig úgy élt Orion, mint a legyőzhetetlen va­dász. Társával. Kephalossal és vadászkutyáival gyakran felverte az erdők csendjét. Vadászzsákmányát alig győz­te hazahordatni. Bátorságá­ról, sebezhetetlenségéről ma­ga is meg volt győződve. Di­csekvése azonban felbőszítet­te Jupitert, a főistent. Bün­tetésül skorpiót szabadított rá, hogy megmérgezze. Azon­ban Diana istenasszony er­ről tudomást szerzett, idejé­ben figyelmeztette Oriont a fenyegető veszélyről Hogy a skorpióval ne találkozhassék, Diana az égboltra helyezte Oriont kedvenc kutváival. De. hogy a skorpió ott se árthasson neki. e mérges ál­latot az ésbolt ellenkező ol­dalára tett®. A csilláikén nagv kiterie­désű és látványos. A római­ak szerint Giaás a neve. EgvintomMn Ozarisz istent személyesítette meg. Érde­mes néhány <■■■■ "operának a nevét is rtiep-’mlit-'-'i. Ha arüal felA"k árulva kö­zelink. a jobb kariénál lát­ható fényes csilla!? neve Be­telgeuse, vörös-sárga szín­ben játszó csillagériás. Nagy­sága négyszázszoroa napét-: mérővel egyenlő. Arab ere­detű neve magyarul az óri­ás házát jelenti. Másik ha­talmas csillaga a bal térde irányát érzékelteti, ennek a neve Rigel, azt jelenti: láb­szár, Fehér-óriás, nagysága harmincszorosa a Napénak. Ha a Nap távolságában len­ne tőlünk, 15 000-szer látsza­na fényesebbnek annál. Az Orion övének három csillaga a magyar mondavi­lágban a „Kaszás-csillag” el­nevezést k^pta. De a ma­gyar pásztorok külön-külön is nevet ragasztottak hozzá­juk: Rónakirály, Rónapallér és Rónaőrző elnevezéseket. A három kaszás egyszerre vágja a rendet. Csillagá­szati érdekességük, hogy raj­tuk keresztül húzódik az égi egyenlitő. Ezek alatt szabad szem­mel is észlelhető egy hal­vány gázköd, úgynevezett Nagy-Orionköd. Ambarcum- jan, a Budapesten is járt világhírű szovjet csillagász és munkatársai felderítették, hogy e rendszeren belül,,! tál” csillagok ragyognak, sőt köd a jelenleg is születő csillagok bölcsője. Az Orion fölött tiindöklik a Taurus, a Bika csillagké- Milyen mondát fűztek ehh»z az ókor csillagászai? Juniter (ismét) szerelmes lett a széoséees Eurooé ki­rálykisasszonyba. Elhatároz­ta, hogy elrabolia. Mikor - királylány kíséretével a to geroarton 'műtér -fe' ’•ér 1 '' ' ' ’ben közel Re* te meg a láuvokat. Ezek megbarátkoztak a szelíd ál­lattal. meg is lovagolták. Amikor érmen a királylány kapaszkodott a hétéra. a té­ka a tengerbe vetette ma­gát és elúszott a nemes zsákmánnyal. Régi figurális térképen a Taurusz legfényesebb csilla­ga az állat vérben forgó jobb szemének felel meg, neve Aldebaran, vörös-óriás csil­lag. Valóban kettős csillag. A Bika-csillagkép közelé­ben helyezkedik el az úgy­nevezett Plejadok, magyar nevén Fiastyúk. A görög monda szerint a Hét Nővér, Pleione lányai, akik Orion elől menekültek a Bika mö­gé. Csillagászati érdekessé­gük: e csaknem 250 apró csillagot is kitevő halmaz fizikailag is összetartozó, egy időben keletkező, azonos sa- játságú csillagok esoporto sulása. Minden bizonnyal egyidőben keletkeztek. E csillagképek mellé so­rakoznak az Ikrek; a Nagy­kutya és á Kiskutya csilla­gai. melyek külön megem­lékezést érdemelnek. E csillagképeken kívül i mostanában látható bolygó kát is megemlítjük. A Sza­turnusz egész éjszaka latba tó a Bika csillagképben. Bá­gyadt fényével elüt a köze­lében látható vöröslő A1 debarantól; A Mars hajnal­ban kél föl, délkeleten lát­szik. Az amatőr csillagászok­nak érdekes élményben le­het részük 18-án, holdtölte idején. E navon 20 óra 17 .„rrknr h ofdf0171/cfközős kez­dődik. mely 0 óra 17 vérei" tart. A70"ban a Hóid usak a Föld által vetett fél ár­nyékon meey át. igy az e halvánvodás csak a be- 1 kilépéskor érzékelhető. De. Zétényi Endre volt, ahová bolgár ember a lábát sem tehette be. Tűzvé­szeken, török dúlásokon és földrengéseken át megmen- ‘ tette az utókornak Omurtag — az első bolgár kánok egyi­ke — vésett oszlopát, rajta az 1100 évesen is időszerű bölcs figyelmeztetéssel: „Ember, ha dúskálsz is, elhalálozol. •S megmentette a másik írott oszlopot is, amelybe Omurtag után 400 évvel II. Ivan Ászén, a középkori bolgár uralkodók legnagyobbika vé- sette be 1230. évi győztes csatájának világra szóló di­csőségét ... De, hogy mindezeken kívül még mi mindent mentett meg a templom, s hogy még mennyi felderítetlen titka van, azt csak most kezdik sejteni. A „negyven szent vérta­núk” templomának tanul­mányozása a század elején kezdődött: 1914-ben restau­rálni próbálták, de a munká­latokat nem fejezték be. Alaposabban csupán néhány éve foglalkoznak a tudósok a templommal kapcsolatos archeológiái és történelmi problémák vizsgálatával. Az ásatások harminc sír­boltot tártak fel, ebből ki­lencet a templom belsejében, közel Omurtag híres oszlopá­hoz. Kifosztva találták meg a templomot építtető Ivan Ászén cár sírját, üres volt a templom előterében az a sírbolt is, amelyről feltétele­zik, hogy Ivan Ászén fele­ségének, II. Endre magyar király lányának, a Bulgáriá­ba 14 évesen férjhez adott Máriának volt a nyughelye. Az ásatások az idén a templomudvaron folytatód­tak, s a kutatók nem min­dennapi értékeket tártak fel- Az épület északi falától mindössze egy méterre, de kétméteres mélységben, — ami eleve felkeltette a kuta­tók figyelmét —, sírboltra, s abban egy viszonylagos ép­ségben maradt csontvázra bukkantak. Az első vizsgála­tok körülbelül 195 centimé­ter magas, negyven év körüli férfira utaltak; egyik ujján épségben megmaradt hat de ka aranyból készült gyűrű van. Nos, ez a pecsétgyűrű hozta izgalomba a kutatókat és a közvéleményt, ugyanis a következő felirat olvasha­tó rajta: „Kálóján gyűrűje.” Márpedig Kálóján az 1185- ben megalakult második bol­gár állam, sorrendben har­madik, de a legjelentősebbek közül való uralkodója volt 197-től tíz éven át . dicsőség­gel birtokolta a timovói trónt. Az ő nevéhez fűződik a keresztes hadak hódításai következtében átmenetileg latin császársággá lett Bizánc verhetetlennek hitt seregenek legyőzése. Magát a császárt, Flandriái Baldwint is fog­lyul ejtették a bolgárok: áz egyik ma is meglevő tirnovói bástyatoronyról azt tartja a hagyomány, hogy ott rabos­kodott. TESSÉK MEGFEJTENI... Látszólag tehát minden egybevág, hiszen abban egyet értenek a tudósok, hogy ilyen gyűrűt ,nem vi­selhetett más. csak legmaga­sabb rangú előkelőség. Kér­dés azonban: „Kálóján gyű­rűje” valóban Kajolan cáré volt-e? Mert lehetett vala­mely magas rangú főúré is, akit ugyanígy hívtak. Más­részt, ha tényként fogad­nánk el a feltételezést a kér­dés akkor is megválaszolat­lan marad: vajon a megtalált csontváz Kálóján cáré-e, vagy pedig valakié, akinek a cár távoliétében joga volt az uralkodó pecsétjével ellátni bizonyos állami okmányokat, leveleket? Van ugyanis néhány bök­kenő, amely arra készteti a tudósokat, hogy kételkedje­nek a megtalált tetem Káló­ján cárral való azonosságá­ban. Felhívják a figyelmet, hogy a „negyven szent vérta­núk” templomát Ivan Aszón cár 1230-ban építtette, a Bi­zánc ellen ugyanebben az évben megnyert csatája em­lékére, Kálóján cárt pedig 23 esztendővel korábban és sok száz kilométerre innét, Sza- loniki környékén gyilkolták meg a lázongó főurak. Igaz: azt sem lehet bizonyosnak tekinteni, hogy a templom körüli temető csak a szent hely felépítése utánról való; VISSZAKAPJA ARCÁT A TETEM Tény: a tudósok egyelőm egyik lehetőséget sem zárják ki. A Bolgár Tudományos Akadémián közölték, hogy egyrészt az eddiginél is na­gyobb figyelemmel folytat­ják az ősi tirnovói templo­mot körülvevő temető teljes feltárását, hátha a továbbiak­ban ráakadnak valami jel­re, bizonyítékra, amely vagy megerősíti, vagy megdönti az izgalmas feltevést; másrészt a koponyát és a mellette ta­lált hajmaradványokat a Szovjetunióba küldik, az em­beri arcot rekonstruálni tudó hires intézetekbe. A töfcb mint hét évszázad­dal ezelőtt élt előkelőség ar­cának újrateremtése köze­lebb viheti a megoldáshoz a kérdést: valójában Kálóján cár sírját találták-e meg a „negyven szent vértanúk” templomának csendes kert­jében a bolgár régészek!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents