Népújság, 1973. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-11 / 8. szám

Példamutató magatartással E zt a magatartást nem vártam egy régi kom­munistától” — mondotta nemrég egy fiatal KISZ-tag, amikor egy idős párttag meg­lehetősen súlyos botlására derült fény. Ez a kijelentés lényeges dolgot tükröz. Még­pedig azt, hogy az emberek­ben már egészen fiatalon ki­alakulnak bizonyos elvárások ta társadalmi együttéléssel, magatartással kapcsolatban, általában is, a kommunisták­kal szemben is. Az emberek tudatában, érzéseiben külön­böző emlékek, élmények, ol­vasmányok alapján kialakul egy kép a kommunistákról, amely sokféle, de általában magában foglalja a példamu­tató emberi magatartás kö­vetelményét. A szervezeti szabályzat rögzíti, hogy a párt mit vár tagjaitól. Ez megszabja a kommunisták kötelességeit, a követelményeknek azt a többletét, ami a párthoz való tartozással jár. Senki nem kötelezhető arra, hogy párt­tag legyen, tehát olyan több­let vállalásra sem, amely­nek teljesítésére képtelen len­né. Minden kommunista ön­ként vállalkozik erre. Ónként vállalja, hogy lesz ereje meg­felelni azoknak a politikai, eszméi követelményeknek, erkölcsi normáknak, amelyek a párttagsággal járnak. E követelmények teljesíté­se — lényegében ezt nevez­zük kommunista mag..tartás­nak. A fogalom meglehetősen összetett, több irányú esz­mei, politikai összetevőkkel, erkölcsi tényezőkkel, jellem­beli tulajdonságokkal, a vi­selkedés különféle megnyil­vánulásaival. A kommunis­tának mindezeken a területe­ken példát kell mutatni — ezt várja el tőle a párt, de ezt várják a pártonkívüliek is. Példamutatás — talán kis­sé elkoptatott már a szó, de ez semmiképpen sem jelent­heti, hogy tartalmát tekintve is elkoptatott időszerűtlen lenne. Mint a Központi Bi­zottság legutóbbi ülésének határozata is hangsúlyozza: „Mind a feladatok megoldá­sa, mind a tömegkapcsolatok további megszilárdítása szem­pontjából elengedhetetlen feltétel, hogy a pártszerveze­tek, pártfunkciónáriusok, a párttagok legyenek eszmeileg szilárdak, erkölcsileg feddhe­tetlenek...” A párt csakúgy képes tömegbefolyását meg­őrizni és tovább mélyíteni, ha a párt tagjai képesek jó példával előljámi, s maguk is asszerint cselekednek, aho­gyan szavaikban hirdetik. A szavak és tettek egységéről is szó van tehát itt. Hatástalan, sőt ellenérzést vált ki az agi­táció vagy propaganda, ha olyan személytől származik, aki nem tartja be, amit hir­det. A jelenlegi helyzetben kü­lönösen fontos, hogy a gya­korlatbem megmutatkozzon a kommunisták emberi tartása, szilárdsága. Nem árt, ha a beszámoló taggyűléseken, il­letve azok előkészítése során kellő figyelmet fordítanak annak hangsúlyozására, hogy a- kommunista kerüli a hi­valkodást, a feltűnést, nem akar mindig a középpontban lenni, tiszteli dolgozótársait, nem dölyfös, figyel arra is, amit más mond, és semmi­képpen sem gondolja, hogy mindent ő tud a legjobban. Hadd jegyezzük meg: aki túl sokat tart önmagáról, az rendszerint keveset ér a töb­biek, a közösség szemében. Az említettek talán kis dol­goknak tűnnek. Valójában mégsem az,ok. Szomorú pél­dák vannak arra, hogy a hi­valkodás az üres külsőségek keresése —- ez a kicsinynek tűnő rossz tulajdonság — ho­vá juttathat egyes embere­ket. Előfordult, hogy valar.i azért sikkasztott, mert a szomszédok és ismerősök kö­zül egyre többen tettek szert autóra, hétvégi házra, és ő Sem akart lemaradni. Az il ésmi természetesen ritka. A; viszont gyakoribb, hogy, a ib, jogszabályba nem ű iző, de mégsem tisztesé- ges es becsületes módon egye­sek elfogadnak apróbb-na- gyobb szívességeket, „kital­palnakegyet s mást, lekö­telezetté válaak, g in­kább „kéz kezet mos" alapon intézik az ügyeket. S miköz­ben ilymódon hajszolják az anyagi javakat, a külsősége­ket, lemaradnak a tényleges emberi értékek gyarapodásá­ban. a művelődésben, a kö­zösség megbecsüléseben, a családi élet értékeiben. Az autó, a ház, a nyaraló az embert szolgálja, és nem fordítva. Eszköz, és nem cél. A cél a teljesebb, boldogabb, igazibb emberi élet. i\em mondjuk, hogy a kommunis­ta nem tehet vagy ne tegyen szert az említett javakra, de ez semmiképpen sem lehet életének legtöbb vagy egyet­len célja. Ezzel függ össze a kommu­nista maga tartás sok összete­vőjének egjike, amely nap­jainkban igen lényeges. A kommunistának példát kell mutatnia abban, hogy alá tudja rendelni saját egyéni érdekeit a közösség érdekei­nek, önnön vágyait, törekvé­seit a közösség céljainak, sa­ját elképzeléseit a közösség aiíaratának. Ez nem egyszerű és könnyű dolog, hiszen a mi társadalmunkban is eltérhet, az egyén és a közösség köz­vetlen érdeke. Előfordulhat, hogy a közösség ügyének képviselőjét pillanatnyi hát­rány éri. Hogy mást ne mondjunk, megtörténhet, hogy valaki bátran kiáll egy gazdasági vezető valamely intézkedésével szemben, s ennek következményeként egy ideig kevesebb prémiu­mot, jutalmat kap. A kom­munistának mégis vállalnia kell ezt, a hátrányos körül­mény ellenére is ki kell áll­nia a közösség érdekében. Más kérdés, hogy ilyen eset­tekben a felsőbb szervek kö­telesek fellépni a bírálat megtorlása ellen, de ez még a legjobb esetben is időt igé­nyel, s bizonyos átmeneti hátrányoktól nem óv meg. Ezzel összefüggésben azon­ban nem árt megemlíteni, hogy amíg a bátorság szép emberi tulajdonságát joggal várhatjuk el a kommunisták­tól, az „igazság bajnoka” sze­repkörben való tetszelgés nem éppen kommunista jel­lemvonás. Mert ilyen is van: előfordul, hogy egyes pártta­gok szüntelenül harcban áll­nak a vezetőkkel, minden csip-csup kérdésből „orszá­gos ügyet” csinálnak. Noha úgy gondolják, hogy ezzel a közösség hasznára vannak, valójában ártanak neki, mert magatartásukkal lehetetlen­né teszik a nyugodt munkát A kommunista nem . lehet gyáva, ki kell állnia, amikor szükséges, de csak olyan dol­gokért, amelyek lényegesek, amelyekért érdemes. A közösségi és egyéni ér­dek viszonyát napjainkban bonyolítja, hogy olykor ellent' mondás lép fel a kisebb kö­zösségek és az össztársada- lom érdekei között. Ilyenkor a kommunistának fel kell ismernie, hogy a csoportér­dek nem kerekedhet a társa­dalom érdeke fölé. Nem he­lyeselheti például és nem is nézheti el szó nélkül, hogy vállalata kevesebb vagy rosz- szabb minőségű anyagot használ fel az előírtnál, s így tesz szert tiszteség'telen ha­szonra. Nem érthet egyet, ha egyes szövetkezetek vezetői nyerészkedésből kijátsszák a törvényt. Egyes vezetők ilyen­kor arra hivatkoznak, hogy „nekem nem volt személyes hasznom belőle, a szövetke­zetért tettem”. A tagság egy része pedig azt mondja: „mit törődöm vele, hogyan jutottunk hozzá, az a lényeg, hogy több a pénz”. Kommu­nista nem gondolkozhat így, nem helyeselheti, hogy a ki­sebb közösség a társadalom javára jusson meg nem ér­demelt előnyhöz. Általában is elítélendő, de ha kommu­nistáról van szó, még foko­zottabban, ha ilyen esetben hallgat, lapít, s ezzel cinkos­sá válik a társadalom meg­károsításában. A kommunista mutas­son példát, legyen tiszta és feddhetetlen — erre figyelmeztet ismételten a 'Központi Bizottság novembe­ri határozata. Kifejezésre jut­tatva azt az igazságot, hogy további előrehaladásunk egyik nagyon lényeges felté­tele szocialista eszméink, er­kölcsi normáink következetes érvényesítése. Takács Cyörgyné drz az MSZMP ■ Központi Ellenőrző * Bizottságának alosztályvezetője Új fonoda Szomlafiiilfsn A szombathelyi Lakástextil Vállalat központi telepén elkészült és üzembe lépett az új nyújtott fonoda. 60 millió forintba került, évente mintegy 1200 tonna fonalat állít majd elő. (MTI Foto: Jászai Csaba felv. — KS) Munkával ünnepelnek a Petőfi-brigád tagjai A MÁV hatvani vontatási főnökség tizennyolc dolgo­zója alakította meg a kö­zelmúltban a Petőfi Sándor brigádot- Később jó munká­jukkal, példás közösségi éle­tükkel elnyerték a szocialis­ta brigád címet. Az elmúlt évben is jelentős társadalmi munkával hívták fel maguk­ra a figyelmet. Elsők között siettek munkatársaik segít­ségére, amikor a családi ház építésénél szükség volt a munkáskézre. A Petőfi-cen- tenárium közeledtekor hatá­rozták el, hogy munkával ünnepük meg a névadójuk születésének évfordulóját: részt vesznek az ünnepi for­galom gyors lebonyolításá­ban, s a terven felül több vasúti személykocsi műsza­ki vizsgáját végzik el. A vállalásaik teljesítése után elhatározták, hogy az új évben az elmúlt esztendeinél több óra társadalmi munkát végeznek, hogy az idei mun­kaversenyben is kiérdemel­jék az elismerő címet és a vele járó aranykoszorús jel­vényt. Gépek a domoszléi határban Egyre kevesebb az ember és egyre több a gép a do- moszlói Mátra Gyöngye Tsz földjein. Már nem kesergünk ezen az állapoton, mert jól tudjuk: az élet fejlődésének természetes rendje hozza ezt magával. Kíméljük erőinket, rábízzuk a nehéz munkát a gépekre. Gépekre? Nem mindegy az sem, milyen gépekre. Hogyan is vannak ezzel a domosz.- lóiak? Ezt akartuk megtud­ni. Kama Már senki sem ágál az el­len, ha a közgyűlésen meg­hallja a terveket, és azokból kiderül, mennyit akarnak költeni újból gépek beszer­zésére. Van ennek a közgon­dolkodásnak természetes oka is. Egyre többen 'foglalatos­kodnak a közösben gépészek, ipari szakemberei?;, akik egy­re hangosabban sorolják gondjaikat, kérésüket- Oda kell figyelni rájuk, meg kell hallgatni őket. Innen már csak egy lépés, hogy igazat is adjanak nekik. Utóvégre ők termelik a legtöbbet a gépeik segítségével. Szakemberekben nincs is hiány a -tsz-ben. Ezt tudjuk meg Németh Lászlótól, a gépcsoport vezetőjétől. Ép­pen annyian vannak, ameny- nyire szükségük van. a m s & Honnan teremtik elő a pénzt a gépek vásárlásához? A főkönyvelő Galo Bétáné már mondja is az adatokat. Majdnem másfél milliót köl­tenek az idén Ályen célra, a most már nagyjából kiala­kult elképzelések szériát Eb­ből azonban csak akkor lesz végérvényes döntés, ha a közgyűlés elfogadja az idei terveket. Néhány évig a szőlőfeldol­gozó megépítése, felszerelése vitt el mindent. Tízmilliót kereken. Saját erőből készí­tették, büszkék is rá. Majd, ha lesz rá pénzük, akkor még a palackozót is berendezik- Az épülete ennek is áll már. H 6 n B Lassan kialakulnak az egységes típusú gépek a tsz- ben. Traktorokból az MTZ-ék, a kombájnok közül az SZK 4-esek, teherautókból a ZIL-ek, permetezőkből az RSNAV-ék, hogy csak a leg­fontosabbakat soroljuk. Érdekesnek tartjuk meg­tudni a kiválasztás elvét is. Miért ezt, vagy azt a típust szemelték ki maguknak? Há­rom követelményt sorolnak fel. Az egyik, nem is vélet­len, hogy ezzel kezdik: a biz­tonságos alkatrészellátás. Példát is mondanak mind­járt. Az egyik Hamster ta­karmányszállítójuk a nyáron elromlott. Egy fogaskerék ment tőnkre benne. Hódme­zővásárhelyen gyártják a gé­pet, de alkatrészt nem tudtak venni hozzá mégsem. Tessék belegondolni ebbe! Mehettek kilincselni az Izzóba, a Fém­művekhez: hátha megesik a szíve valakinek rajtuk. A másik elvük a gazdasá­gos üzemeltetés, míg a har­madik az aránylag olcsó be­szerzési ár- A három együtt adja a kiválasztás végső okát. 1 8 1 ■ Számolgatnak már a do­aaoazióiak is. Nem mindig az olcsó a legjobb. A folytonos javítgatás, a rengeteg üzem- • anyag annyit felemészt, hogy megnyugtatóbb egy új gép. Ezért selejtezik azokat, amiket már nem érdemes nyüstölni tovább. Az új gépekhez új szerviz- berendezést is vásárolnak: Aurastípusút, amely nyolc féle műveletet tud elvégez­ni. Ha' ez meglesz, akkor a műszak után a műhelyben azonnal kézbe kapják a gé­peket, a sofőr pedig mehet haza pihenni. Mire újra a volán mellé ül, már átnéz­ték á masináját, rendbe is szedték. Csak így biztonságos, csak így gazdaságos a termelés, mondják ők, a tapasztalataik alapján. ■ ■ ■ B Visonta néhány emberüket elvitt a gépcsoporttól. De nem mentek hetedhét or­szágba újakért. Inkább a jobbik megoldást választot­ták. A helybeli fiatalokat szervezték be- Néhány tanu­lójuk most is van. Külön ér­dekesség, hogy a vezetők ki­lencven százaléka — a kö­zépvezetőktől kezdve — helybeli. Nem mintha a máshonnan jött szakembert lekicsinyelnék. Dehát az ott­honi gyökér mélyebbre eresz­kedik a talajba. Nem tagadják a dolog má­sik részét sem. Az időseb­bek közül, az ötvenesek el­mentek inkább az iparba. Ott öt évvel korabbaa kaanek nyugdíjjogosultak, de a nyugdíj százaléka is maga­sabb, mint a tsz-ben. Ilyen is van, mert. az élet olykor ügyeskedésre is megtanítja az embereket. ■ ■ ■ ■ 1967-ben fogtak hozzá a tényleges gépesítéshez. Ak­kor az .átlagjövedelem alig haladta túl a 11 ezer forin­tot, egy napra pedig hetven forint jutott. Most az átlag a terv szerint a tizenkilenc- ezret közelíti meg, az egy napra jutó jövedelem pedig a 90 forintot mutatja. Igen- ám, de biztosak abban is, hogy néhány százalékkal meg tudják tetézni a terve­zett számokat. Az ötéves terv végére ezek a számok .várhatóan: 20 700 forint és 102 forint. Eddig még a tervük mindig bevált, teszik hozzá. Még egy adatot, jellemzé­sül a domoszlói termelési- és életkörülmények változásaira, Az évi emberi munka igény­be vételét a tervidőszak vé­gére húszezer nappal akar­ják csökkenteni. Éppen egy- harmaddal a korábbi felhasz­náláshoz képest. Ugyanakkor jelentősen nő­nek a jövedelmek. íme: a gépek, az emberi yerej féket kímélő gépek, amelyek — okosan használva és kivá­lasztva őket — megkönnyítik az ember dolgát. ♦Domoszlón célratörően él­nek a gépek adta lehetősé­gekkel. Több piáét a háztájira Napjainkban éjen sok sző csík a zöldségl. rmesztésről. Sajnos, nem min iig kedvező előjellel. Megyénkben is év­ről évre csökkent a zöldség­termő terület, csupán a ta­valyi év hozott valamelyest kedvező változást. Valami­vel növekedett a terület s növekedett a betakarított piennyiség is. Az igazság azonban továbbra is az, hogy a különféle zöldségnövények termelése gondot okoz a ter­melőszövetkezeteknek. főkép­pen azért, mert a közös gaz­daságokban csökken a mii - kaerő száma, a termesztést viszont még nem lehet gé­pesíteni. Nagyon sokat segíthetne azonban a jelenlegi helyze­ten, ha a háztáji gazdasá­gok. gazdálkodók figyelmét a zöldségtermesztésre irányí­tanák. Egyrészt azért, mert a háztáji termelők megter­melnék saját szükségletei­ket, jobb esetben pedig még a piacokra is küldhetnének termékeikből. Furcsa és el­lentmondásos dolog: me­gyénk jó néhány községe annyi zöldséget sem termel, hogy saját magát ellássa. Jobb eset az, ha a termelő- szövetkezet néhány holdnyi kertészete legalább a falu szükségleteit fedezi. Ez is bizonyítja, hogy a háztáji zöldségre bizony szükség lenne. Sőt mi több, szükség a városok környé­kén kialakult úgynevezett llobbykertek termékeire is. Mert minden kilogramm bur­gonya vagy káposzta előse­gíthetné a jobb ellátást. Egyelőre azonban semmi jel nem mutat arra, hogy a háztáji zöldségtermesztő kedv élénkülőben lenne. Szükség lenne arra, hogy valaki ösz- szefogja, irányítsa a munkát. A legnagyobb problémát je­lenleg ugyanis az jelenti, hogy a termesztők nem jut­hatnak kellő mennyiségű és minőségű palántához. A meg­oldás: szükség lenne bizo­nyos körzetenként egy olyan palántanevelő telepre, amely megoldhatná ezt a feladatot. Az már aztán további kér­dés, hogy ki csinálja ezt a telepet és miből. Mindenesetre annyi biz­tos, hogy támogatás, segítség nélkül aligha lehet arra szá­mítani. hogy a háztáji gaz­daságok is éreztessék hatá­sukat a piacon. Pedig szük­ség lenne erre. A negyedik ötéves terv egyik célkitűzé­se, hogy emeljük hazánkban az egy főre jutó zöldségfo­gyasztást, amely egyáltalán nem mondható magasnak. Sajnos, megyénk átlaga még az országos átlagot sem éri el. Lenne tehát hol elhe­lyezni a háztáji termékeket is. Ha lennének. (kaposi) Véradónap Ecséden A hatvani véradó állón, dolgozói az új évben elős ’■.( Ecséden gyűjtöttek vért a városi kórház betegeinek. A vöröskeresztes aktívák szer­vező munkáját dicséri, hogy a községben 131 dolgozó je­lent meg véradáson. Az önkéntes donorok a szigorú orvosi vizsga után tartották karjukat a gyűjtő­edények ' fölé, amelyekben a véradónap befejezésekor 43 liter piros kincset vittek el az állomás munkatársai. '■ ISIS» Január lUj CűUtaiiafe Mfíűism 0 G» Molnai Serene

Next

/
Thumbnails
Contents