Népújság, 1973. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-10 / 7. szám

MŰSOROK1 R/tdu? KOSSUTH 8.2« Alagnova! a világ körül, 8.29 operarészletek. 9.UU Egy jenki.., XVI, rész. 9.2« Könnyűzene, 10.02 Nyitnikék. 10.40 Jegyzet. 10.50 Zenekari muzsika. 11.20 A Szabó család, 12.20 Ki nyer mai 12.35 Tánczene. % 13.20 Népi zene. 13.19 Válaszolunk Hallgatóinknak. 14.04 Éneklő világ. 14.30 Nőkről — nőknek. 15.10 Uarsan a kürtszó! 15.45 Kórusszvit. 18.05 Atlasz. 18.25 Népi zene. 16.48 Üj felvételeink. 17.20 Mahler: Vándorlegény, dalok. 11.40 Biport. 11.55 Előadás Petőfiről. X. 18.21 Eemezmüzeum. 18.50 Népi muzsika, 19.25 Tánczene. 20.15 Chopin, zongoraművek. 21.16 Mezőgazdaságunk nagy öregei. 21.46 Könnyűzene, 22.20 Kórusművek. 22.40 A korszerűség fettételei. 23.00 Operettrészletek, 0.10 Éji zene. PETŐFI MS Operettkettősök. 8.30 Népi zene. 9.03 Kamarazene. u.35 Néhány pere tudomány,. 12.00 Operarészletek. 12.40 Házunk tája, 13.03 Kórusmfivek. 13.25 Egy pálya vonzásába*. Kettőtől — hatig... Zenés délután. 18.24 Szóljatok, szép szavak. 20.25 Kis magyar néprajz. 20.33 A népdalelőadás mesterei. 20.54 Egy asztal mellett . 21.24 Gluck: A rászedett kácfl. Vígopera. 22.lt Verbunkosok. 23.15 Zenekari muzsika. MAGYAR 3.00 tskola-tv. 9.30 Delta. 9.55 Ajánlat. Magyarul beszelő NDK tv-film. 11.20 Prága slágerei, 17.43 Hírek. 17.45 sakk-matt... 18.00 A Bergendi-egytlttea műsora. 18.30 Törvény és gyakorlat, 19.15 Esti mese. 19.30 Tv-hiradó. 20.00 Nálunk még mindig kapható. .. 21.25 Schumann: a-moll zongoraverseny. 21.55 Mi újság az iskolában? 22.35 Tv-hiradó. POZSONYI 3.20 Bábfilm. 18.15 Lengyel néprajzi film. 19.00 és 21.10 Tv-htradó. 20.00 A horgonytér. Tv-játék. 21.40 Hangverseny. EGRI VÖRÖS CSILLAG (Telefon r 22-33) Fél 4. fél 6 és este 8 órakor Személyiségcser« Színes, szinkronizált ameri­kai film. EGRI BRÖDY (Telefon: 14-07> Fél 4. fél 6 és fél 8 órakor Charly (Virágot Algernonnak) Színes amerikai film. GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Botrány az operában HATVANI VÖRÖS CSILLAG A rovarölő HATVANT KOSSUTH Fél 6 és este 8 órakor Valter Szarajevót védi súg/r istvA A hitleri „béke terv" 4. Milyen sorsot szánt a Führer a magyar népnek? A csendesebb lakásokért • * , Hitler elgondolásában ha­zánk is, csak mint a „Nagy Német Élettér” egyik jelenté­keny tagjaként kapott volna helyet. A magyar paraszt, a Füh­rer tervei szerint, a jelenté­kenyen megritkított hajdani szovjet ukrán és orosz területekre lett vol­na „áttelepítve”. Az csak magától értetődik, hogy azaz áttelepítés nem önkéntes alapon lett volna végrehaj­tandó, hanem a jól bevált fa­siszta adminisztratív eszkö­zök radikális igénybevételé­nek segítségével. A magyar parasztságnak szülőföldjéről való kiiktatá­sával Hitler több legyet is ütött volna egy csapásra! El­sősorban ezzel a magyar népet gyöngítette volna további je­lentékeny fokban, de a ma­gyar parasztok által hátraha­gyott vagyont megbízható népi és birodalmi németek­nek adományozta volna. Har­madik, — de semmiképpen sem utolsó sorban, — a ki­telepített magyar lakosság, keveredve az ukrán és orosz őslakossággal, hamarosan el­vesztette volna nemzeti jel­legét. De merőben hasonló sorsra jutott volna a hazai területek magyarsága is, me­lyet elnémetesített volna « zömmel közibük telepített nemet fajú és nyelvű tömeg. Hitler tervében foglalkozik a magyar értelmiséggel is, s ennek az érdekes témának a kapcsán azt fejti ki, hogy ezeket az elemeket is teljes­séggel el kell németesíteni í — Egész sor, a németektől zsákmányolt titkos irat, ok­mány hasonló célról árulko­dik! Ezek a háború után nap­fényre került iratok a ma­gyar értelmiség egy jelenté­keny részét „gerinctelen, be­folyásolható oszlály”-ként tartják hivatalosan szómon, melyet jó állassal, címekkel, ranggal, ravasz taktikai fo­gasok igénybe vételével, hí- zelkedéssel, hihetetlenül könnyűszerrel le lehet venni a lábáról. Ezek­nek az elképzelések­nek megfelelően, a né­metbarát, illetve elnémetesi- tett értelmiséget „erősen fel­futtatni” tervezte a Führer. A Harmadik Birodalom Kancellárjának titkos terve­zete behatóan foglalkozik magyar gazdasági helyzetre vonatkozó elképzelésekkel is. A „mindenható” Vezér távla­ti tervezete szerint, Magyar- ország „a nagy német élettér keretén belül” a mezőgazda­ság döntő súllyal és elsősor­ban ipari növények és olajos magvak termelésével foglal­kozhatott volna, s az élelmi­szer- és a gabonafélék ter­melését a minimálisra csök­kentették volna. Hitler elkép zelése szerint ugyanis „a tűzel-vassal-vérrel elfoglalt szovjet területek”-en rendez­ték volna be a Harmadik Bi­rodalom s a csatlós sorba kényszerített államok lakos­ságának „kenyérgabonagyá­rát”. Ennek az őrült tervnek a magja semmi más, mint hogy ezzel a termelési renddel a csatlós népek a német fa­siszta rendszernek teljesség­gel ki lettek volna szolgáltat­va, — hiszen „a mindennapi kenyér” valóban húsba-vér- be vágó kérdés, s a „lenni vagy nem lenni” tragikumá­nál kívánta megfogni a náci rendszer a lealázott népek millióit! Amelyik nép ugyan­is például nem teljesítette vagy legalábbis nem úgy tel­jesítette volna a birodalmi fővárosból, Berlinből kiadott utasításokat, parancsokat, az egyszerűen nem kapott volna kenyérgabonát, ami a lassú sorvadást, kihalást, pusztu­lást eredményezett volna! A hitleri tervezet, egyik legveszélyesebb pontja sze­rint o szovjet földre admi- nisztrative áttelepített né­pek, közte a magyar paraszt- tok, „új hazájuk”-ban nem kaptak volna földet egyetlen négyzetcentiméterriyit sem, hiszen azok „örök időkre” (!) a német nemzeti szocialista állam birtokába kerültek vol­na szóröstől-böröstöl, — „a draga német vérrel való megszerzés szent jogánál fog­va”! Az erőszakkal áttelepí­tett európai parasztság sírba- szálltáig csak cseléd, a „győ­zedelmes német faj kiszolgá­lója” lett volna hivatva len­ni! Üj klub a Dohánygyárban Sok egri fiatal vágya tel­jesült azzal, hogy megnyílt az „LZ—36” együttes klubja a Dohánygyár nagytermé­ben. Végre .valóban nagyvá­rosi színvonalú műsort lát­hatott a több mint 200 fő­nyi lelkes fiatal Az „LZ—.KT együttesről csak a dicséret hangján szólhatunk, előadásmódjuk rendkívül szuggesztív, mű­sorukat a progresszív zene nagyjainak számaiból válo­gatták. A rendezők a szü­neteket is igyekeztek hasz­nosan kitölteni. így példá­ul az egyik szünetben „Gusz- táv”-rajzfilmaket láthattak a fiatalok míg a másikban' a „Játék 'és muzsika 10 perc­ben” mintájára kis szelle­mi vetélkedőt rendeztek. A. jövőben rendszeresen, min­den vasárnap délután 5 órá­tól 10 óráig a fiatalok ren­delkezésére áll a klub. A fiatalok nevében is köszön­jük a gyár vezetőinek és a KISZ-szervezetnek, hogy se­gítséget nyújtottak a klub létrehozásában. Gál Sándor Eger Az Építéstudományi Jnic- zet épületfizikái osztálya n új akusztikái mérési mód­szerrel vizsgálják a lakások belső zajforrásait. A szels- pék, csapok, radiátorok áramlási, vagy konstrukciós hiba miatt zajforrások, le­hetnek. Az intézet munka­társai a mérési adatok alán­ján javaslatot tesznek majd az új gyártmányok kialakí­tására és a már beépített szerelvények átalakítására Képünkön: zajmérés az akusztikai laboratóriumban. A háttérben a vizsgálati u felszerelt csapok. (MTI foto — Csikós G. feiv.) Bementem, a cuk­rászdába: — Mit parancsot? — mosolygott rám kedvesen az elárusí­tó kislány. Elképed­tem, de nem árultam el csodálkozásomat, — Egy tortát, le­gyen szives. — Azonnal. Keze gyorsabban Mibe kerül a mosoly? tál megállította vala­hol a hatvan és hat­vanöt deka között. — Parancsoljon — mondta —, és vil­lámgyorsan rácsapta GYELET Egerben: 19 órától csütörtök reggel 7 óráig, a Bajcsy-Zsi-' linszky utcai rendelőben. (Tele­fon: 11-10) Rendelés gyerme­kek részére is. Gyöngyösön: 19 órától csütörtök reggel 7 óráig, a Jókai utca 41 szám alatti rendelőben. (Tele­fon: 117-27). II 111**21 &<?íéfiá/±á(/ül — vilantotta rám hó­fehér fogsorát. — Amivel átköti a dobozt, i — Tréfálni tetszik a kedves vevőnek? Honnan vegyem? Ré­gen nem létezik már ilyen luxus. Nem ad­nak. — Ki nem ad? — kíváncsiskodtam. — Minek azt tudni a kedves vevőnek? Szalag így se, úgy se lesz. Nincs iga­zam? De minek is az a szalag? Az ünnepi asztalnál bogozgatni kell, csak bond van vele — igyekezett meggyőzni rábeszélő szívélyes hangon. — Aztán mit gon­dol, hogy viszem el a dobozt? — Majd csak elvi­szi valahogy — kun­cogott, de azért nagy­lelkűen hozzátette: — Legjobb lesz, ha két marokra fogja. — Es hogy lesz a buszon a jeggyel? Kegyed például ho­gyan méltóztatná elő­venni? — szellemes- kedtem. — Miért menne busszal? Üljön taxi­ba. — Nahát, hogy mi­lyen igaza van! — hagytam rá. de még maradtam, hogy to­vábbi tapasztalatokat gyűjtsék. — És ha mégis busszal me­gyek? — Kérjen meg va­lakit, aki belenyúl a zsebébe és kiveszi a jegyet. — Na és akkor mi van, ha meg akarom vakarni az orromat? — széllé meskedte m újból. A kislány fö­lényesen mosolygott: — Találékonynak kell lenni, kedves ve­vő. Tagadja meg a lyukasztást, akkor az ellenőr a végállo­másig elválaszthatat­lan barátja marad és mindent megtesz ön­nek, amire csak ké­ri... Néma elragadtatás­sal néztem rá. Jól tudtam, hogy a torta — ráadásul doboz­zal együtt! — egy ki­ló hatvanhárom de­ka, ami kilóját kettő- nyolcvannal számol­va maximum négy rubel harminc. Azt is nem egyszer láttam, hogy az ismerősei számára mindig akadt szalagja. Fogtam a dobozt és a kijárat felé indul tam. Soha nem fogom elfelejteni elbűvölő modorát és — ami a legfőbb — lefegy­verző mosolyát■ Fordította: Zahemszky Lás-Lo mozgott, mint egy sprinter lába. A ' tor­ta szinte repült a mérlegre ■.. Mi az, hogy szinte! Tényleg repült. A mérleg nyelve őrjöngve ci­kázott ide-oda irigy­ségében. Nyílván az is repülni szeretett volna, ám a kislány határozott mozdulat­’ Örmény humorista. a fedelet a torta do­bozára. — öt rubel harminc. „Hű, micsoda ma­tematikus! — gondol­tam, ahogy utána­számoltam. — Való­ságos Pitagorasz!” Amikor sZemem rán- gása csillapodott egy kissé, megkérdeztem: — Hát a szalag? — Miféle tzalag'! Napirenden az elmúlt év és az idei feladatok Eger állomás szocialista brigádvezetői a vasutas szakszervezet klubhelyiségé­ben értekezletet tartottak, melyen értékelték az állo­máson működő 14 szocialista brigád 1972. évi munkáját. Az elért eredmények mel­lett szó esett az 1973-ban, az állomás dolgozóira váró fel­adatokról is. A beszámoló során megállapították, hogy mind a 14 brigád segítsége hozzájárult ahhoz, hogy az állomás teljesítse tervfel­adatát, élüzem szint felett, és ezzel hozzájárultak a mis­kolci igazgatóság szép ered­ményeihez is. A brigádok nagy része a termelési mun­kán túl igen sokat tett az emberi magatartás formálá­sáért, a tanulásért az álta­lános és politikai műveltség növeléséért. Kait Ottó Eger Petőfire emlékestünk ••• A hatvani 4676. számú, Petőfi Sándor nevét viselő úttörőcsapat „Névadónk he­te” címmel tartotta meg Fetőfi-emlékünnepseg soro­zatát. A csapat 25 évvel ez­előtt vette fel a nagy költő nevét. Most a költő születé­sének 150. évfordulóján, méltóképpen igyekeztek az országos nagy ünnepségsoro­zathoz kapcsolódni. A kis­dobosok és úttörők műso­rokkal emlékeztek névadó­jukra. melyek egyik kiemel­kedő eseménye volt a „Ki tud többet Petőfiről” szelle­mi vetélkedő. Részt vettek az ünnepségeken Boldog, He­réd és Nagykökényes úttörő- csapatai is. Növelte az ünnepségsoro­zat színvonalát az az est, melyen felléptek az Egyete­mi Színpad tagjaiként az is­kola régi tanulói is. Az ün­nepségsorozat rendezéshez sok segítségét kapott az is­kola. A helyi szakmunkás- képző intézet tanulói segí­tettek. hogy az iskola „ün­nepi köntöst” kapjon, a kü­lönböző intézmények és hi­vatalok ajándéktárgyakat biztosítottak a Petőfi-ünnep- ségek, vetélkedők kiemelke­dő teljesítményt nyújtó résztvevőinek. Zsákai Andrásné Hatvan Ritka eseménv Kózsasieutmariunban A rózsaszentmártoni Rá­kóczi Termelőszövetkezet ál­lattenyésztő telepén ritka esemény volt. A napokban ikerborjak láttak napvilágot, érdekessége az egésznek — azon túl. hogy ritka az életké­pes hármas ikerborjú —, hogy <t Darm nevű tehén első borjai, a te­hén haromesztendős. Az ál­lattenyésztésben szenzáció- • nak számító eseménynek hí­re ment a környéken. Kundrdth László Rózsaszentmárton Néhány javaslat— csányi panaszok orvoslásara A falu kultúrájának eme-, léséhez hozzátartozik az is, hogy egyre több lesz a für­dőszobás lakás. S a korsze­rűsítés folytatása, hogy a fürdőszobákat gázboy terek­kel üzemeltetik. Azaz hogy Csányban — ahogy egyik le­vélírónk, Vágfótdi Ferenc' írja — csak üzemeltetnék, ha volna hozzá _ megfelelő., gázpalack cserelehetőség.' Azt már tudjuk — * más panaszok intézése folytán . —, hogy a nagyméretű gáz­palack sajnos, hiánycikk, és az új boylerék bekötésére „sorba” kell állni. De úgy látszik a gond nemcsak azok­nál jelentkezik, akik ezután vásárolnák a palackot már meglevő boylereikhez, ha­nem azoknál is, akik már rendelkeznek ilyennel. Csányban mintegy három hónapja nem használhatók a gázboylerek, palackcsere hi­ány miatt. A községben ugyan van cseretelep, de itt, csak kisméretű palackok kaphatók. A nagyokért Hat­vanba, vagy Gyöngyösre kell beutazni. S mivel ott sincs mindig cserelehetőség, bi­zony előfordul, hogy. né­hányszor teljesen feleslege­sen teszik meg az utat a palacktulajdonosok, ami, azt nézve, hogy alkalmi kocsik­kal kell utazni, bizony nem is olcsó mulatság. Mit lehetne tenni? Felte­hetően 30—40 fogyasztóért nem érdemes a cseretelep- ' nek berendezkednie a nagy palackok cseréjére, de talán le lehetne „másolni” azt a Pest megyében már jól be­vált dolgot, hogy az ÁFÉSZ egy teherkocsival időnként' hozna palackokat a környe­ző községbe, és ott a kocsi­ról lehetne cserélni. S így ha akadna is, akinek éppen nem megfelelő az időpont, a többség jól járna. De ta­lán az sem mególdhatatlan, hogy az ÁFÉSZ egyik teher­kocsijával — a hatvani cse­reteleppel egyeztetett idő­pontban — összeszednék a' csányi és horti palackokat és beszállítanák cserére. így az' egy cserére eső költség sem lenne óriási és szívesen 'vál­lalnák az érdekeltek. Bizonyára akad megoldás, s ha igen, akkor a cserete­lepektől távolabb eső fal­vakban sem lenne hónapé-. kig csak fürdőszobadísz ?a nagyméretű palack,, s .a,bi?y-_ ler. Mmüm G 1973. Januar 10. szerda A. Var dánján: *

Next

/
Thumbnails
Contents