Népújság, 1973. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-07 / 5. szám

íi-rff Lefelé a leitőn Tewm problémáig ellenire is Fejlődött Füzesabony asztalitenisz sportja Három évvel ezelőtt a Füzesabonyi Vasas asztalite­nisz szakosztályánál fejlesz­tési tervet dolgoztak ki. El­határozták a szakosztály megerősítését, — ami sike­rült is. A tehetséges fiatal füzesabonyi asztalitenisze­zők mellé NB I-es bajnok­ságban is szerepelt nagytu­dású, rutinos versenyzőket igazoltak. A jó érőkből ál­ló füzesabonyi férfi csapat 1971-ben megnyerte a me­gyei bajnokságot A Salgó­tarjánban megrendezett osz- tályozón Heves, Borsod és Nógrád megyék, valamint Budapest I. osztályú bajno­kai vettek részt, ahol a Fü­zesabonyi Vasas a Kőbányai Lombik mögött a második helyen végzett, ezzel beju­tott az NB III-ba A csapat- bajnokságon kívül a járási és megyei egyéni bajnoksá­gokon, valamint a különbö­ző kupa és villámtoma ver­senyeken elért első, máso­dik és harmadik helyezések bizonyítják a füzesabonyi asztalitenisz élet fellendülé­sét Az utánpótlás is jó. A múlt évi járási serdülő és ifjúsági egyéni bajnokságon minden számban a füzesabo­nyi fiataloké lett az első hely... Az 1972. évi NB Hi­ss bajnokságban az újonc Füzesabonyi Vasas a hete­dik helyen végzett, ezzel tel­jesítették s bentmaradást jelentő célkitűzésüket az abonyi ssztaliteniszezők, pe­dig egyik erősségük Kovács György as Egri Vörös Me­teorhoz igazolt át „Ennél jobb helyen is vé­gezhettünk volna — olvas­tuk Nagy János szakosztály- vezető év végi jelentésében — mert edzesi problémák miatt ss őszi szezonban 6—7 olyan pontot veszteit csapatunk, amit jól felkészül­ve, reális körülmények kö­zött megszerezhettünk vol­na..."’ Már teremprobléma volt az 1972-es téli alapozás kez­detekor is. A labdarúgók és a kézilabdázók is a füzes­abonyi gimnázium tornater­mében edzettek, ezért az asztalitenisze/őket egysze­1972 legjobb ifjúsági sportolói: Császár Mónika, és Hargitay András Ä Magyar Televízió sport- osztálya tizenkettedik alka­lommal döntött az ,j£v leg­jobb ifjúsági sportolói” cím odaítéléséről. 1973. legjobb leány ifjúsá­gi sportolója: Császár Móni­ka, & Münchenben bronzérmet nyert magyar női tornász­csapat tagja, gerendán egyé­ni negyedik helyezett A Bp. Postás versenyzője, 1954-ben született. A Veres Pálné Gimnázium jeles tanulója, emberi magatartásával is ki­érdemli a kitüntető címet Edzői: Báli kő Györgyi és dr. Kovács Lászlóné. 2. Csík Márta és Kuchár Györgyi, az ifjúsági páros leány asz­talitenisz kettős. Mindketten 1955-ben születtek. Azárany- érmen kívül ezüstérmet nyertek az EB-n csapatban. Csík Márta a Savária tagja, edzője Pálma József. Kuchár Györgyi a Statisztikában versenyez, edzője dr. Ormai László. 3. (Megosztva! Medveczky Krisztina (Vasas), az olim­piai bronzérmes női tornász- esanat tae'á. 1958-ban szülé­sit. Edzője: Békési Sándor á» L. Ducza Anikó. HmmSn 1973. jíuutiur im VMira»» Rudolf Erika (MAFQ. 1954-ben született, 184 ern­es eredménnyel tártja az if júsági magasugró csúcsot. Edzője: dr. Kismartoni Ká­roly. 1972. legjobb fiú ifjúsági sportolója: Hargitay András (KSI), aki 1971-bea első, 1970- ben pedig második volt A 16 éves versenyző az olim­pián bronzérmet nyert a 400 méteres vegyes úszásban, ötödik lett a 200 méteres pillangó- és vegyes úszásban. 1972-ben 15 országos felnőtt csúcsot állított íeL A Rá­kóczi Gimnázium jórendű tanulója. Edzője; Széchy Ta­más. 2. Sas Gyula ifjúsági egyéni sakk Su- rópa-bajnok, s tagja az olim­pián ezüstérmes magyar vá­logatottnak; A Vasútépítő Törekvés tagja, 1952-ben született Edzője; dr. Szüy József. 3. (Megosztva! Plank Gá­bor junior öttusa-világbajnok 1951-ben született, a Bp Honvéd tagja, edzője: László István. « Farkas József, a Szondy SE 1952-ben szü­letett ifiúsági nehézsúlvú birkózó Európa-bainoka. Ed­zője: Tombor István. A győztesek a serleget, a helyezettek és az edzők az emléknlrrketteket január 7- én a Telesport adása kereté­be* waák. 4L -ry.-m— rűea figyelmen kívül hagy­ták a terem időrendi beosz­tásnál, holott ők állandóan teremhez vannak kötve. Sokszor csak este hat óra után jutottak be a terembe. Az őszi szezonra sem tud­tak zavartalanul felkészülni. A gimnázium tornatermé­nek parkettázása miatt a csapat különböző helyeken edzett, a Petőfi Tsz KISZ- helyiségben, a kultúrház nagytermében és előcsarno­kában, az általános iskola folyosóján... Ezekben a helyiségekben általában csak egy asztal fért el, igy egy- egy versenyzőre csak 20— 30 perc játékidő jutott az edzési napokon. A kevés foglalkozás nemcsak az el só, hanem a megyei L osz­tályú bajnokságban szerep­lő tartalék ifjúsági csapat őszi visszaesését is eredmé­nyezte. Az őszi bajnoki mér­kőzések nagy részét a járá­si kultúrház előadótermében rendezte meg a Füzesabonyi Vasas. Az itt lejátszott mér­kőzéseken a világítás miatt kifogást emelt több csapat is. A jövőben ezen is váltós- tatni kellene. A füzesabonyi asrtaSteni­szezők ugyanis eredményeik alapián nagyobb megbecsü­lést érdemelnének. Nem vol­na szabad előfordulnia an­nak, hogy a járás egyetlen NB-s csapatának a bajnoki mérkőzések megrendezésé­ben és az edzések biztosítá­sában ilyen problémáik le­gyenek. Nemcsak a sport­körnek, hanem a nagyköz­ség és a járás illetékesei­nek is lépést kellene tenniük annak érdekében, hogy Se­regély Pál, Hart Géza, Pen- derik János, Gál Géza. a Deli-testvérek és a sok te­hetséges fiatal a jövőben te­remprobléma nélkül készül­hessen a bajnoki és kupa­mérkőzésekre. Szigctváry József A Szovjetunió gazdasági körzetié A Szovjetunió 22 mtXlió négyzetkilométernél nagyobb területén a természeti és gazdasági földrajzi adottsá- -vpzvö v aő&gzgqugjnn 3(Od sági élet területenkénti el­térő fejlettségéi eredményest. A természeti körülmények változatossága és a társadal­mi munkamegosztás figye­lembevételével a Szovjetunió Állami Tervbizottsága külön­böző jellegé gazdasági körze­teket alakított ki. A gazdasági körzetek leg­jellemzőbb tulajdonsága a specializálódás és a komple­xitásra törekvés. A speciali­zálódás azt jelenti, hogy va­lamilyen termékből vagy termékekből többet termel­nek., mint amennyire a kör­zet lakosságának ssülcsfpa van. A termelt fölösCeget a többi gazdasági körzetbe vagy külföldre száílítják. A gazdasági körzetek komplexitására való tőre levés az adott tehetősegeken beiül, a saját profil mellett más gazdasági ágak vagy ágaza­tok fejlesztését jelenti. -: —TERRA— Gyárak a világűrben Az arbitália űráScmáae- kon való termelés — földi gyárak a világűrben — már nem tudományos-fantaszti­kus fogalom, hanem olyan gyakorlati feladat, amelynek megoldására hamarosan aor kerül A világűr mindenekelőtt azért vonzó a, technológusok számára, mert a vákuum nekülözhetetlen a rádiócsö­vek, tévé-katódcsövek, fotós- elemek és félvezetők gyártá­sában A vákuum nagyságá­tól függ a villanyégók és hasonló termékek tartóssági ideje. Az ilyen feltételek megte­remtése a földön rendkívüli erőfeszítéseket követel, s természetesen igen drága, ki­váltképpen, ha a nagy vagy igen nagy vákuumot hosz- szabb ideig kell fenntartani. A technológusok igen nagy érdeklődést tanúsítanak a súlytalansági állapot iránt is, jóllehet, még nem eléggé tisztázott, hogy a termelés­ben miként lehet hasznosí­tani. Mit fognak előállítani a világűrben? Mivel az orbitális űrállo­másokig való szállítás való­színűleg sohasem lesz any- nyira olcsó, hogy a nyers­anyag vagy a késztermék szállítása kifizetődjék, a vi­lágűrben bizonyára minde­nekelőtt azokat a technoló­Kopernikusi-évforduló ü nagy csillagász összes müveinek kiadása Már csak néhány hónap választ el bennünket a nap­tól, amikor a világ a rene­szánsz kor nagy tudósának. 500. születési évfordulóját ünnepli — azét, aM „megál­lította a Napot és mozgásba hozta a Földet”, s ezzel for­radalmi változást idézett elő a csillagaszat tudományában. Az ENSZ nevelésügyi, tu­dományos és kulturális szer­vezete, az UNESCO 1973-at Kopernikusz-évrtek hirdette meg. Számos országban ala­kítottak a Kopernikusz-jubi- leumot előkészítő bizottságo­kat. .Az őtScBk Koperaíktiss­eentenárium alkalmából Len­gyelországban több ezer kül­földi vendégre számítanak, A legfontosabb vállalkozások közé tartozik Kopernikusz összes műveinek kiadása, amelynek tudományos mun­káit a Lengyel Tudományos Akadémia Tudomány- és Technikatörténeti Intézetének Kopernikuszi Kutatóosztálya végzi. A Koperníkusz-művek kiadási munkái már vége fe­lé közelednek. A lengyel tu­dósok most dolgoznak a nagy csillagász életművének szentelt monográfián. Koper­nikusz munkáit kűlőn-külőn már több ízben kiadták vi­lágszerte, a tudomány azon­ban eddig nélkülözte az ösz- szee műveket felölelő, kriti­kai kiadást. Kopernikusz „iizes műveit .Opera omnia” címen a Panstwowe Wydaw- nictwo Naukowe (Állami Tudományos Kiadó) jelenteti meg Az összes művek kiadásá­nak előtörténete hálás anya­got szolgáltathatna egy szen­zációs kalandíüm forgató- könyvéhez ... Képzeljük ma­gúnk elé a krakkói Jagelló Könyvtál ódon termeit és helyiségest egvikben áll A ÍObÓöűrtfiCB Ki vt.kIt' r,-,T r speciális fémláda. amelyben a felmérhetetlen értékű, ere­deti Kopemikusz-kezirat pi­hen. A kézirathoz csakis egy idős professzor férhet hooza — az ő birtokában van s lada kulcsa. Az 6 hozzájáru­lása szükséges ahhoz. hogy • ládát kisteherautóra helyez­zék és rendőri őrizettel a nyomdába szállítsák. A Ja­gelló Könyvtártól a Drukar- niaNarodowa nyomda nincs messze A kocsi lassan, 40 kilométeres sebesseggel ha­lad. Az értékes ládát állan­dó, 18—20 Celsius hőfokon szállítják. Rövidesen megér­keznek a nyomdába. A kéz­iratot most szakemberek ve­szik át és minden oldalát le­fényképezik. A leírt művele­tek napról napra megismét­lődnek. A befejezett munka után a kézirat nap mint nap visszavándorol a ládába es a Jagelló Könyvtárba. Ter­mészetesen most is rendőri kísérettel. Mindebbe« egy aasmeimyí kitalálás sincs. Hyen feltéte­leknek kellett eleget tenni, hogy a nyomda megkezdhes­se a szedést azokról a kéz­iratokról, amely az évszáza­dok folyamán többször elve­szett, majd csodával határce módon előkerült A második világháború idején a néme­tek Csehországba vitték a kéziratot, ahonnan a felsza­badulás után visszatért Krakkóba. Kopernikusz összes művei, nek nyomdai előkészítéséhez három évre volt szükség. Múlt év májusában a krak­kói nyomdában elkészült az „Opera omnia” első köte+e. Ebben található az egyedül­álló Koperaikusz-kézirat. a „De revolutioníbug. .” (Az égi testek forgásáról.) A régi időkben a nyomdák a felhasználás után meg­semmisítették a kéziratot, s «2éti » kgiöob régi m érté­kes mű kéziratai nem ma­radtak ránk. Kopernikusz esetében azonban különleges volt a helyzet: egyetlen ta­nítványa, Jerzy Teryk (Theticus! elkészítette a mű másolatát a nürnbergi nyom­da számára. Az eredeti kéz­irat valószínűleg Koperni­kusz birtokában volt egészen haláláig, majd Retyk tulaj­donába ment át. így tehát fennmaradt a tudós eredeti kezevonása, töprengéseinek nyoma, » húzások, törlések stb. Az összes művek első, 3 kötetes kiadása három nyel­ven: lengyelül, latinul és an­golul jelenik meg. A latin nyelvű változat felöld! Ko­pernikusz eredeti túlnyomó- részt latin, néhány esetben német nyelvű írásait, a kora­beli írásmód és forma meg­őrzésével, A lengyel nyelvű kiadásban ugyanezek a szö­vegek lengyel fordításban jelennek meg, külön szöveg­magyarázattal Az angol nyelvű változat szintén tar­talmazni fog szövegmagya­rázatat angol nyelven. Az első kötet ősszpéldány- száma meg fogja haladni a SOOO-et. Ezen kívül napvilá­got lát 50 példány, amelyek a megtévesztésig hasonlítani fognak az eredeti Kopemi- kusz-kéziratra. Az „Opera eamnía* -máso­dik kötete a múlt év végén hagyta el a sajtót. A harma­dik kötet, amelyen most végzik az utolsó simításokat felöleli Kopernikusz kisebb csillagászati írásait, közgaz dasági tanulmányait, levele­it, valamint Teofilaktosz Szimokanta. görög hellenisz tikus író erkölcsi témájú idillikus és szerelmes leve­leit. amelyeket Kopernikusz g-rögből latinra fordított. (BUDAPRESS—IN.TER­PB1C.9.<| giai folyamatokat bonyolít­ják majd le, amelyek a fői­dőn rendkívül sokba kérői­nek, vagy pedig. nem', is!-le­hetségesek.. Ezzel egyldejtt- leg uj módszerek után- « kutatni fognak, és kihasznál­ják az úr két különös sajá­tosságát: a súlytalanság!'- ál­lapotot és az igen nagy nér kuumat, ■ •• -* n Ezek a körülmények dául lehetővé fogják olyan homogén öntvények készítését amelyeknek1 alko­tóelemei földi feltételek- kö­zepette nem egyesíthetők. A* ilyen öntvények gyakorlattá lag még ismeretlenek, de'tii- lajdonságaik meglehető«*», pontosan mégh atarozhátők A világűri. öntöde ezenkívül lehetővé fogja tenni a fém. és az, üveg, a fém és a k*i- rámia egyesítését, íliatia olyan anyagok késáítéaSt, amelyekkel a technofógte számos problémája megóttv- ható. A súlytalanság 3R ii'ifSw habszerű anyagok tészátiesr tők. például olyan, porozás acél, amelynek fajsúlya ki­sebb a legkönnyebb fafajtóé­nál is, de továbbra ás W acél számos tulajdonságával fog rendelkezni. & a főidő* nem érhető el, mert az ol­vasztott fém súlya kiszorít­ja a gazokat, még mielőtt kihűlne. ■ •' ,<'fy A földön rendkívül 'Oäbe- zea nyerhetők olyan, öntvé­nyek, amelyéket nem sseny- nyez a forma alkotoanyága. lás az eljárás a világűrbén sokkal egyszerűbb. Az ol­vasztott anyag ott elektro­mágneses mező segítségével formálható meg. A mágne­ses mező kitűnő védelmet nyújt a fém megmunkálá­sakor is, mert teljesen meg­akadályozható vele, hogy a fémbe bármilyen tisztátalan.' ság kerüljön, vagy az. hogy az öntvény deformálódjék, Nagy lehetőség van a gyó­gyításban használt anyagok előállítására is a világűri la­boratóriumokban. Ez különö­sen az oltószerek készítésé­re vonatkozik. A szakembe­rek ugyanis úgy vélik, hogy súlytalansági állapotban a mikroorganizmusok sokkal jobban fejlődhetnek, mint * Földön, s ezért az oltóanya­gok előállítása gyorsabban, történhet. Ezenkívül. ilyen' feltételek mellett rendkívül tiszta oltóanyagok nyerhetők. Az Apollo 16. űrhajó le­génysége, amikor nemrég holdutazáson járt, a szópan- forgó lehetőségek kivizsgálá­sát is feladatul kapta. At űrhajó egy mirkoorganizmu- sokkal teli dobozt vitt ma-» eával, amelyet most az ame­rikai biokémikusok figyel­mesen tanulmányoznak. Re­mélik. sikerül megállapíta­niuk, hogy a mikroorganiz­musok hogyan viselkednék g sú-ytaláűóáé ' : . ________ . ,v>

Next

/
Thumbnails
Contents