Népújság, 1973. január (24. évfolyam, 1-25. szám)
1973-01-28 / 23. szám
Petőfi és az őrangyal f A cím ne tévessze me* a gyanútlan olvasót. Ebben a visszaemlékezésben nem hajdanvolt gyermekkorunk belbiztonsági őre szerepel, a mennyei' őrszolgálatból,' aki mindig mögöttünk járt és csak azért nem ütött a késiünkre, amikor a kamrában kinyaltuk az üvegből a szilvalekvárt. mert nem volt_ mivel ütnie, léven merőben szellemi lény, de aki az egyéríni tragédiák, háborúk és tő* anegszerenesétlenségek idegén nyilván szabadságon, vagy szolgálaton kívüli állományban lehetett, mivel az •őrszolgálatban súlyos hibák voltak, tanú rá as egész történelem. Ez az őrangyal gyermekek «észére készült úgynevezett áutbuzgalrm folyóiiwt volt, amelyet Sulyánszky Antal kanonok szerkesztett Buda- -festen. Ez az. őrangyal Petőfi egri látogatása alkalmával került jm költő közelébe. Ma már mindenki tudja — ÍJEgerben különösen —, hogy IJPetófi Sándor 1844. február- j fiában bárom napot töltött i itt, a papnevelő intézetben, í íéppen • farsangi napokat, j február 18, 19. és 20. napját 1 Debrecenből igyekezett ' 3Pest felé. Akkoriban a pesfl Ií6t Andorn akon és Makiáron | |Sitt keresztül, s a költő keményen fázott, vékony garabonciás köpenye alatt csak kötetre való verse melegítet- i #e, nemcsak mint forró széttárni termék, hanem mint v*p- jteg papiros is egyben. } Az andomaki dombról pillantotta meg az ősi várost, s a helybéli csárda asztalán meg is írta ide igyekvő szándékát Voltaképpen Pájer Antal költőt kereste s megürült, amikor Tárkányi Bélát találta meg helyette. Tárkányi már ekkor neves fiatal költő volt s a szemináriumban lakott Petőfit szívbeB örömmel fogadták a kispapok s a háromnapos vendéglátás alatt $ is sokszor derítette vidám- «ágra az egyház apró a*ol- * iit Sok tarka epizódot mondott pozsonyi katonáskodása idejéből, aztán a színi palya buktatóit említette. Egyszer vrJami kisebb lovagot kellett alakítania, de a deli kardokat már felkötötték a jelenebb szereplők, neki csak egy Xardhüvely jutott Ml egyebet tehetett, botját taszította ta hüvelybe, s így lépett a vidéket jelenő deszkákra a közönség kacagása közepette. Elgondolkoztató az a jet®- ttet Is, amely szájhagyományként maradt fenn. Megkér azték a költőt, melyik nyelvet tartja a legszebbnek. Petőfi a lengyel nyelv bájos lágyságának nyújtotta az elsőséget Elmondta, hogy barangolásai közben egy ízben lengyel vándorlegénnyel akadt össze, kinek szép lengyel dalai kedvéért három hétig mendegélt az idegennel. Közben a kispapok egy eeomó pénzt gyűjtöttek ösz- sz-i, hogy Petőfinek legyen ^költsége” postakocsira. Tárkányi Béla pedig megkérte, írjon valami szelíd, jámbor dolgot az Űrangyal cimü folyóiratba, Petőfi meg volt fogva. Zsebében pénz, szivében hála Nem tudott kitérni a kérés elől. Tárkányi részéről egészen barokk ötlet volt ea a kérés, de ha sikerül, felért volna egy oroszlánsze- lidítő teljesítményével. Nyújtogatta is hosszú nyakát Petőfi, de nem tehetett egyebei, megígért*. Tárkányi várta, várta * kéziratot, helyette azonban egy levél érkezett — két hónap múlva Dunavecseről, április 26-i keltezéssel. „Admodum reverende barátom! Ha nem az volnál, ami vagy, türelmetlenséged már ezóta alkalmasint néhány ad ta terem tette-kóvel emelte volna magasabbra • káromkodás Pantheonját, de pap létedre, úgy hiszem csendes békével vártad soraim megérkeztét. Es, ime, megérkezett azoknak megérkezése Miért tettem ily irgalmatlan próbára „bek esség es tűrésedet* (mint mondják a magyar vándorszínészek a türelmet mind a mai napiglan) ne kérdést, egy hamarjában magam sem tudnék rá felelni. Mentségemül csak annyit mondhatok, hogy kutyarest levélíró vagyok — ha ex általában mentség. Egyébiránt igazat szólva meg is akartalak lepni mindjárt első levelemben a — legendával. De minthogy, ez ideig, az ihletés semmikép sem lepett meg, a fent említett dologgal én sem lephetlek meg Tégedet. At barátom, őszinte nyíltsággal szólva, aligha lesz valami már a legendából. Bizony laten, annyit törtem rajta fejemet, hogy no és csak egy kukkot sem tudtam össze- 1 eszkábálnL.. azaz hazudtak, mintegy negyven sor meg van bíz abból, de itt aztán a ne tovább! Már más valami tárgyat keresek és ha csak lehet elkészítem a határideig; mert amellett, hogy szavamat adtam, hogy az Őrangyalban dolgozandom, íjén nagy gyönyörömre válnék veletek, derék ifjak, egy mezőn fölléphetni, kiknek meleg barátságával dicsekszem. Oh. Béla barátom! be szép napok voltak, melyeket körötökben tolták. istenemre, sohasem feledem. Ami a színészpélya mat illeti annak vége van Ha jól emlékszem ezt is Te tanácsoltad. Ergo, úgy lett’ A levél további ismertebb «észében Petői! beszámol w> ról, hogyan fordult meg mm aa, amikor Vörösmarty • »Nemzett Kör* sM terjesztette ’ Repülő gépkocsi a láthatáron! ügy látszik, bemarossn valóra válik a gépkocsi vese- töknek az a vágyálma, hogy szárnyas autójuk legyen. Ilyen ábrándjuk különösen a sorompó vagy a közlekedési lámpa előtti gyötrelmei várakozás pillanataiban támad. Most a szakemberek olyan különleges gépkocsit aasr* késztették, amely egy tucatnyi egyszerű művelet segítségével. hat perc alatt repülőgéppé alakítható. A repülősebesség több mint 100 kilométer óránként, a felszálláshoz 300 méter hosszú kifutópálya szükséges, a járműben pedig két utas ée kisebb rakomány «ii1líth»tA T £ l «wyA <Mm hm wwtt. *■*»* topik » kertek «M al* »ejtett magvait ■ • intek teltaw «ncfcebtek, ■Nit «Wtetteii tett remeg. • • Mr alá rate» te álam. teteatoai Mrt. rail ke»* miMJát mag te «Jaukako» «•te* ti amrataekct. kőidig hajol a téli csend, hajára tollpihék ragadtak; fent napfény — sejtés dereng, sulyok van boráé saavaknak, pincék teteje belareng. Komák vastarka belefájdul, dissnók bonalombalála as élből fagyos udvarra randul, felhőt ereszt a böllér szája, s halai folyik a téli tájra W (Foto: Keit lm SSMLS A szájhagyományt Talárt Jómét ajkáról Jegyezték lej aki akkoriban szintén a kJs-j papok között szorongott, a< levelet a Franklin Társulati adta ki először nyomtatásban < a »Petőfi reliqulák" című! könyvben. Az eredeti kézírásos levél-S ról annyit tudunk, hogy Tár-5 kányi Béla, aki minden mfi-i vészeinek barátja, tisztelője í és támogatója volt, 1870. jú-5 nius 24-én ajándékba adtai elragadtatásában Bemén y i í Edének, a világhírű hegedű- virtúóznak Hogy a Reményt-\ hagyatékkal mi lett, nem \ tudjuk. UK. KAPOK ELEMEK Csemcsegit (Tiber! ötezer éves várost tártak fel Iránban Bpt éve tartó ásatási munkálatok után olasz és iráni 8-égészcsoport vastag homok-, kősó- és agyagréteg alól felszínre hozott egy kb. 5 ezer évvel ezelőtt épült perzsa ivarost, Irán délkeleti felében. A történelmi és etnográfiai Szempontból rendkívül jelentős lelet feltárása Maurizio i P’ott nevéhez fűződik, aki a teheráni Büsten múzeummal l (együttműködve pontosan meghatározta, hol található a vá- I' Iros, amelyről angol utazók már a múlt század végén hírt ! adtak a Times hasábjain. Az afganisztáni határ közelében fekvő várost „felperzselt város” néven ismeri a nép, A .várost ugyanis rozsdaszínű homokréteg borítja és innen Származik az a legenda, miszerint a pusztulását tűzvész okozta. Ahogyan az ásatásokat vezető olasz tudós egy te- beráni sajtókonferencián elmondotta, a város szinte csodával határos módon került felszínre. Az ásatások során a kanyargós utak mentén épült házakból edények' kerültek elő, továbbá nagyon sok textil- maradvány, festékanyagok, amelyek arra utalnak, hogy . ősi varosban fejlett ipán tevékenységet folytattak. * — Missija? — kér dezte tömören Csemcsegi Pov0zsa.it, aki szemmel láthatóan kissé nyúzottan loholt az utcán el nem intézett dolgai után. — Beteg poltern A—21 — B—4 — vigyorgott Csemcsegi... — Mi az, hogy B —4? — A gyalog lép és a harmadik lépésben matt... Azt hittem, sakk feladványt mondasz azzal az a kettővel ... — Nem lenne kedved viccelni, öregem — méltatlankodott Povázsai —, nem len„ ne, ha te is megkaptad volna. Képzeld, először is a fejem.,. — Az semmi. Én egyszerűen nem is éreztem tavalyelőtt, hogy fejem van, amikor a hongkongit megkaptam. Képzeld. el a te Cserrt- csegidet, amint fej nélkül fekszik az ágyon és a homlokán ott a priznie .,, Rehehe... jó, mi? — örülök, hogy ilyen jókedv>ed van és ilyen jó az egészséged is, — méltatlankodott Povázsai, mint minden dtym ember, alti sokat ad a saját egészségére... — Képzeld el, öregem, amikor 40 fokos polt a lasam, és... — Az semmi Az éppen hogy semmi — rikkantotta villogó tekintettel, a győztesek boldog mosolyával Csemcsegi... — Nekem, öregem, 42,1 volt. Érted? 42,1! — Ne hülyéskedj. Ha az embernek ilyen láza van, akkor egyszerűen megalvadnak benne a fehérjék. és kész. Halotti — Na és? Meg is haltam. Csak azért támadtam fel, hogy meghallgathassam a te nyavalyás kis influenzádról szóló rémtörténetet — vigyorgott Csemcsegi megelégedetten, majd szinte felsikoltott.... % emnujm es bőre van meg... — Te jó úristen, hát mi ez a betegség? — Kromoszómabaj. Az iksz kromoszómáim megeszik az összes ipszilont. Csak eszik és eszik az ikszek az ipszi- lont és nem tehetek semmit ellenük. Mire észreveszem magam, olyan rendszámom lesz, mint a bérelhető gépkocsiké: XX... — Es akkor mi történik? — ájuldo- zott Povázsai és hallani vélte önmagában is, amint az iksz kromoszómák csámcsogva falják az ip- szilonokat... — Mi történne? — rántotta meg a vállát Csemcsegi, majd elvigyorogta magát... — Mondtam, nem: XX. Mint a bérelt autók rendszáma ... Engem is kibérelnek, hogy hülyéket szórakoztassak az utcasarkon —• tette hozzá és kaján vi- gyorral hagyta ott, az utca sarkán, a szemmel láthatóan nyúzott Povázsait, (egri) — Tudod te, hogy nekem mi bajom van? Nem tudod? Te nyavalyás volt influenzás. Es én nem panaszkodom. Pedig nekem van, míg neked csak volt betegséged .,. — Bocsáss meg, nem tudtam, hogy beteg vagy, nem is látszik rajtad — pironkodott Povázsai megértőén.., — Nem is láthatod. Ez a kór belülről emészti az embert. Rágja, falja és egyszer csak sutty, az ember összeesik és mire észreveszik, hogy összeseit, már Szónok, szónoklat (3?) Újabban gyakrabban emlegetjük a címűi adott kéé szóalakot Nyelvi ismeretterjesztő feladatként szónoki tanfolyamokat rendezünk, s ezeken szónoklattani kérdésekkel foglalkoznak az érdeklődők. Az élőszóbeli előadás mesterét, a beszédet tartó személyt a szónok . hangsorral nevezzük meg Az se véletlen, hogy e,szó családjának tagjai is oly gyakran kapnak nyelvi szerepet ma írásban és szóban egyaránt A leggyakrabban hallhatjuk és olvashatjuk ezeket a szóalakokat: szónoki, szónokin,, szónoklásán, szónokol, szónokilag, szónoklás, szónoklat, szónoklattan. Egyik olvasónk arra is kiváncsi, hogyan keletkezett a . szónok szó, s van-e köze a nép száján még gyakran hallott Szolnok alakváltozathoz. A kérdésre adott válasz a szó történetéhez is jó adalékul szolgál A szónok név a XTX. sí- ~* elején nyelvújításként született meg a latin orator magyarítására. Először Verseghy Ferenc használta, ő tehát ennék a szónak az »atyja”. Azt is fontos tudnunk, hogy Verseghy Szolnokon született Ez a. városnév is ösztönző volt abban, hogy Verseghy a szónok és a szónoklat szavakat ajánlja a latin orator, oratorio, nevek magyarítására. Ha Verseghynek nem lett volna olyan bensőséges kapcsolata Szolnok városával, akkor ma Helmeczy nyelvújítónk beszédnök, be- szédnöklet szóalakjaival élnénk nyelvhasználatunkban, Hogyan adott Verseghynek ösztönzést Szolnok város neve a szónok szó megalkotására? Ismeretes, hogy a város nevének van a nép • száján Szónok alakváltozata is. Verseghy gyakran hallotta ezt az ejtésváltozatot, s így a város Szónok formában ejtett és írt nevének mindkét elemét (szó-\-nok) alkalmasnak ítélte arra, hogy a latin orator, oratoria magyarítására szolgáljon. Természetesen a finnugor eredetű s hang, ének alap jelentésű szó hangsor és szaval, szavaz, szól, szózat, szólás alakváltozatai is szerepet játszottak a szónok megnevezés létrejöttében. Az ilyen jellegű (szólítok —szónok) alakváltozatok különben elég gyakoriak voltak nyelvhasználatunkban, A ' bádog—boldog s a palóc édes—éldes; csókol—csólkol, csónak—csolnak, szóda— szolda alakváltozatok is ezt bizonyítják. Az sem véletlen, hogy olykor a közszój értékű szónok, szónokol hangsorokat bizonyos vidékeken, főleg az öregebbek még ma is Szolnok, szolnokol formában ej- tegetik. Dr. Bakos József f
