Népújság, 1973. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-28 / 23. szám

Viharok) súlyos hibák után Nulláznak Boldogon MÉG MINDIG SDK BAJT OKOZOTT AZ ITTASSÁG, A GYORSHAJTÁS — TÖBB A GÉPJÁRMŰ — BÍRSÁG DIFFEBKNCIALTAN — RETTEGÉS HELYETT KÖLCSÖNÖS BIZALMAT — A LEGVESZÉLYESEBB IDŐSZAK: DÉLUTÁN 3 OKA — LEGTÖBBET HIBÁZTÁK A MAGANGÉPJ ARMÜ-TULAJDONOSOK Javult a közlekedési fegyelem megyénk útjain Esőben, sárban bőszok- nyás parasztasszonnyal be­szélgetek a boldogi presszó előtt. Arcán kétség és bosz- szankodas. — Tudja, mivel jött ma delben haza az uram? Hogy az idén elmarad nálunk a zárszámadás. Befuccsolt a közös! Dudásné után Vitai bácsi állít meg. — Azt mondják, egymillió a deficit, semmit nem oszta­nak februárban... Mindig szavaltam nekik, hogy únja már a paprika ezt a földet, fogy a termése, de hát nem hallgatnak az öregre ,.. © © © 0 A megbolydult faluban, ahol egyelőre szóbeszéd, ut­casarki terefere tárgya csu­pán a Béke Termelőszövet­kezet közel egymilliós fede­zetlen tartozása, meg a kö­zeli «zanálán, Lakács Dezső elnököt keresem. Ha valaki, ö világosságot teremt. Nincs egyedül. Szobájában ülnek, a hatvani tanács vezetői, s a Nemzeti Bank képviselője. — öntsünk tiszta vizet a pohárbal Rábólint — öntsünk? Napok óta számolunk, a akármit te­szünk, a 9C® ezer forint fe­dezetlen tartozás nem tűnik el. Levontuk a konzekven­ciát, felmértük hibáinkat kutattuk as okokat, a kive­zető utat ■ úgy döntöttünk: nem hérünk szanálást, nem kérjük a megyétől egy évre szólóan as óvadék letétbe helyezését sem, hanem min­den erőnket összeszedve, magunktól nullázunk janu­ár végéig! Őszinte, egyenes beszéd. 5 arra vall, hogy a gazdasá goknak biztosított nagyobb önállósággal a boldogiak nem akarnak visszaélni. Ma­gukra veszik a megnöveke­dett felelősséget! — De hol a bajok gyöke­rei r •" —' Nem terveztünk mi rosszul, mert huszonhétmil­liós bevétellel szemben hu­szonötmillió forint volt a* egyenleg másik oldalán, a kiadásoknál Még csak azt sem mondható, hogy túlzot­tan derűlátók voltunk. Kü­lönböző növényféléknél az előző esztendők átlagát vet tűk alapul — riet segítsé­gemre Képes János főköny­velő.— A baj a paprikánál kezdődött! A kétszáz hold feleannyit hozott 1972-ben, min t ahogyan számoltuk. Ráfizetéssel működtek a melléküzemágak is. Az épí­tőrészleg, meg a savanyító. Bérük, anyagfelhasználásuk elvitte, amit a gabonán, meg a kitűnően bevágott cukor­répán kerestünk,,, © © © © Itt van Kovács Imre, a hatvani tanács elnökhelyet­tese. Közbevág: — Igen. igen, de arról se feledkezzenek meg, hogy mi tavaly már év közben figyel­meztettük a vezetőket, ne fi­zessenek ki minden járan­dóságot a tagoknak, hanem tartalékolják a törvényes húsz százalékot a végelszá­molás idejére, s maguk az «rre '"vonatkozó közgyűlési határozatot megváltoztatták. A vezetőség, újabb közgyű­lés nélkül, beletoldott egy passzust a jegyzőkönyvbe, s ennek alapján minden tag még év közben megkapta a teljes - munkabér-részesedé­sét. Ez az eljárás kifejezet­ten törvénysértő... S van .nás szépséghibája is a nagy­jából összeütött mérlegnek! A Bevételi Főigazgatóság legutóbbi revíziója megálla­pította, hogy nem fizették ki a két éve épített üzletház 60 ezer forint szerelési adó­ját, ß tejtermeléssel járó ál­lami''támogat ist pedig dup­lán felvették ugyanazért a tejért.- Hasonló módon éltek vissza a faluban kimért ser­téshús dotációjával. Ezek Hfefo mint kétwájjfirar fodci kifizetetlen adót, késedelmi bírságot eredményeztek. Ki felel értük? 0 0 0 © Így gyűltek, sűrűsödtek a gondok, nyomon követhető­en, a hajdan jobb napokat látott boldogi közös’ gazda­ság portáján. Többször fog­lalkozott ügyükkel a hatvani pártbizottság, a tanács, aho­vá a fellegek sűrűsödtével most már egyre többször be­szaladtak a szövetkezet ve­zetői, fennen hirdetve im­már: ők városkörnyéki köz­ség rangján vannak, altkor pedig jöjjön onnan a meg­váltás! Mindkét helyen maximáli­san segítségükre voltak. De nem mulasztották el mind­annyiszor figyelmeztetni őket, hogy a városi szervek tanácsadó, és szakmai segít­séget jelentő szerepe nem korlátozódhat a vészterhes, zűrös időkre! S a boldogi gazdaság, meg az ottani ta­nács vezetői súlyos hibát kö­vettek el, amikor menet köz­ben nem vették figyelembe a városi szakigazgatási szer­vek jóindulatú közeledését, ellenben a megnövekedett önállóságot arra használták íéL, hogy kalandor gazdasági vállalkozásokba bocsátkozza­nak, s a nagyobb közösség, az össztársadalom érdekeit háttérbe szorítva, a pillanat­nak éljenek. ©00© A többszöri konzultáció, a párt- és tanácsvezetőkkel folytatott eszmecsere, gya­korlati beavatkozás, úgy tű­nik, ezúttal megoldja a bol­dogi Béke Termelőszövetke­zet gondjának súlyosabb fe­lét — ReáTK vezetőségünk, pártszervezetünk által im­már elfogadott intézkedési tervet készítettünk a fede­zetlen tartozás megszünteté­sére — mondotta legutolsó falulátogatásunk során a szövetkezet gazdasági veze­tője. — Ügy döntöttünk, hogy a múlt év során kifi­zetett húsz százalékos bér­többletet, ami 620 ezer fo­rint, túlelőlegként könyvel­jük le, s most, 1973-ban, visszavonjuk a tagoktól. Tar­tozunk 72-ből a Serkövnek is 250 ezer forinttal, ami for­góeszköz hozzájárulás. A kö­zös vállalkozás igazgatósági ülése hétfőn hozzájárult az adósság prolongálásához. Így pillanatnyilag ez az összeg is elesik. Marad 37 ezer fo­rint múlt évi tartozásunk, amire viszont ott van tíz gyönyörű üszőnk amit ko­rábban az állatmegbetegedé- sek miatt nem dobhattunk piacra, de most már értéke­síthetők. Mi több: négy-öt vagon árpánkat átveszi a ga­bonafelvásárló vállalat, s ez már tetővé teszi a fonto­sabb év eleji műtrágya- és gépi alkatrészszükséglet be­szerzését. Tehát lesz zár­számadásunk február első felében, csak éppen kiegészí­tő bért nem kap az a bá- (romszáz tagunk aki nem ré­szesként dolgozik a közös­ben. ©000 Vajon mit tanultak a küz­delmes évzárásból a boldogi gazdaság vezetői? S ha már ilyen keservesen úrrá lesz­nek a felgyülemlett bajokon, milyen változtatást eszközöl­nek a földművelés struktú­rájában? Most már erre is válaszol­hatunk1 Csökkentik paprikaterüle­tüket. Az eddigi 200 hold helyett az idén csak 120 hol­don termesztenek Ilyesféle zöldséget, s abból in 29 hol­don újfajta, nemesített nö­vény lesz. Felszámolják az építőrészleget és a savanyí- tót Előbbinek a ténykedése mögött alacsony termelé­kenység húzódott meg, a je­lentéktelen haszonnal dolgo­zó savanya tóüzem pedig más, nagyon fontos és munkaigé­nyes növények termesztésé­től vonta <1 erőiket Száz holdon meghonosítják a bor­sótermesztést, amelynek tel­jes hozamára a Hatvani Konzervgyárral kötnek szer­ződést Szigorítják a belső ellenőrzést. Szó van arról, hogy néhány irányító ember­től is meg kell válnia a gazdaságnak. De megerősítik ugyanakkor, mégpedig helyi származású erőkből, a szak­mai vezetést Rövidesen két új, fiatal agrármérnök érke­zik vissza az egyetemről fa­lujába, hogy friss tudásával, lelkesedésével segítse a 750 parasztembernek: kenyeret adó, derűsebb jövőt érdemlő szövetkezet gyors talpraállá- sát Moldva, Győző SOK ÉY UTÁN először kedvező folyamat kezdetét jelzik a számok: Heves me­gye útjain kevesebb a baleset, vagyis javult a közlekedési fegyelem. Mint Környei László alezredes, a Heves me­gyei Rendőr-főkapitányság közlekedésrendészeti osztá­lyának vezetője elmondta, 1972-ben 912 közúti baleset­nél intézkedtek a rendőrök, közülük 601 volt olyan, amelynél személyi sérülés is történt, 12,9 százalékkal ke­vesebb, mint az előző évben. Nyilvánosságra kerültek közben az országos adatok is, amelyek 11,8 százalékos csök­kenésről adnak hírt Az or­szágos átlagon felül Győr- Sopron, Hajdú-Bihar megyék után Heves megyében volt a legjobb arányú a javulás. Ha a sérüléses és sérülés nél­küli baleseteket összeadnánk, a csökkenés még jelentősebb, majd 17 százalék! Tíz szá­zalékkal volt kevesebb szű- kebb hazánkban a súlyos sé­rülést okozó baleset 21-gyei a könnyű sérüleseseké. A ta valyi baleseteket összegező statisztikának van sajnos egy nagyon szomorú fejezete: or­szágosan • halálos balesetek száma csökkent. Heves me­gyében 39 százalékkal növe­kedett. Bár kétségtelenül javait a helyzet megyénk útjain, nem megnyugtató, hogy a szám­szerűleg kevesebb baleset sú­lyossága fokozódott Többen vesztették életűket az utakon és a becsűit anyagi kár 10 százalékkal több, mint egy év­vel ezelőtt, mintegy hatmillió forint Frontális ütközések, gyalogoselütések voltak a tra­gédiák okozót A LEG VESZÉLYES EBB Időszaknak a délután három óra bizonyult, ezt követi a délelőtt tíz óra körüli idő. A balesetek zöme lakott terü­leteken, valamint a KRESZ- ben nem főútvonalnak minő­sített utakon történt A me­gyénket átszelő 3-as főközle­kedési úton a Gyöngyös—Hat­van, a Halmajugra—Kápolrfa közötti részek szerepelnek legtöbbet a baleseti statiszti­kákban. Az útállapot döntően nem befolyásolta a balesete­ket az időjárás viszont mini kedvező tényező játszott sze­repet a baleseti helyzet ala­kulásában. Számban kevesebb, de ará­nyában még mindig a leg­több baleset a személygépko­csik rovására irható. Utánuk következnek a motorosok és a tehergépkocsik, örvendetes, hogy az autóbuszoknál a csök­kenés 30 százalékos. Figyel­meztető, hogy a lovaskocsik többször voltak hibásak, mint korábban. Igaz, az előző évi­nél hat százalékkal több gya­logost ütöttek el, de az álta­luk elkövetett szabálytalansá­gok miatt kevesebb baleset történt. Legörvendetesebb a javulás a hat éven aluli és a 60 éven felüliek körében, akiknél számolniuk kell min­dig az önveszélyességgel a közlekedőknek. A közlekedésre a magán- gépjármű-tulajdonosok vol­tak a legveszélyesebbek, 516 balesetet okoztak. A közüle- tek gépjárműveivel lényege­sen kevesebbet karamboloz­tak, és az a korábbi evhez ké­pest is csökkent 24 százalék­kal. A külföldiek, úgy tűnik, jobban felkészülve érkeztek hozzánk, mert kevesebb bajt írhattunk számlájukra. Keve­sebb lenne a balesetek szá­ma, ha a gépjárművezetők közül többen nem nyúlnak a pohárhoz: az összes balesetek közül a korábbi 14-gyel szem­ben 17 százalékot ittas veze­tők okozták. A baleseti okok között is­mét élre került a gyorshajtás, majd az elsőbbségi jog meg nem adása, a figyelmetlen A gondatlan vezetés, a szabály­talan kanyarodás és a műsza­ki hibából származó baleset. Kiemelkedik az utóbbiaknál a gumidurrdefekt és fékhibák­ból keletkezett bajok száma. Szaporodott az olyan balese­tek száma, ahol a hibás ve­zetőknek nem volt jogosítvá­nya. Akiknél volt, azok 3—i évvel ezelőtt nyerték él és úgy hitték, hogy már elég gyakorlattal rendelkeznek, kiválóan megtanultak közle­kedni __Az összes balesetek e gyötödénél ilyen vezetőket marasztaltak eh Ugyanakkor az elmúlt évben közel 3 ezer új jogosítványt állítottak ki, a gépjárműpark 35 ezerről 37 ezerre nőtt. 1775 új magán­személygépkocsi, a közületek- től leadott használt személy­autókból 250 gyarapította az országúti forgalmat. Amíg sokan, örülhettek az új járművüknek, a megyében számos motorkerékpárt, autót a kötelező gépjármű-felül­vizsgálat alkalmával és ön­ként, kivontak a forgalombőL Heves megyében jelenleg ti­Annak idején — 1972. augusztus 6-án —, amikor először írtunk a kápolnai fogyasztási szövetkezet ügyé­ről, cikkünk fő címében így tettük fel a kérdést: „Ügyes­kedők — vagy ügyesek?” Megírtuk, hogy a Központi Népi Ellenőrzési bizottság vizsgálata nyomán és Indít­ványára a szövetkezetei jog­talan haszonszerzésért gaz­dasági bírsággal sújtotta a Központi Gazdasági Döntő- bizottság. Nevezetesen azért a tevékenységéért, amelyet a szövetkezet budapesti üzlet­szerzőin keresztül folytatott 1970—71-ben, s hogy — ak­kor még nem jogerősen — ezért elvonták a szövetkezet­től az így szerzett bruttó nyereséget. Azt is megírtuk, hogy nem értünk egyet ez­zel a határozattal, mert a kápolnai szövetkezet ezt a tevékenységet nem illegáli­san, hanem nyíltan, minden illetékes szerv és hatóság tudtával, sőt beleegyezésével folytatta a hét községből ál­ló körzet lakosságának ja­vára. Ugyanis az így szer­zett hasznot nem egyéni nyerészkedésre, hanem a S örzet kereskedelmi hálóza­tnak bővítésére és korsze­rűsítésére fordították. A szándék, a cél tehát minden kétséget kizáróan tisztessé­ges és jó volt. Cikkünket azóta elmarasz­taló bírálat érte, s mint ki­derült az ügy fellebbviteli tárgyalása óta — jogosan. Ugyanis a Központi Gazda­sági Döntőbizottság 1972. november 10-én megtartott másodfokú tanácsülésén ueghozott, s 1973. január 4- sn írásban is kikézbesített 1 határozata elutasította a ká­polnai fogyasztási szövetke­zel feüebbezéeét» aaaai oe zenötezer, forgalomból vég­leg, vagy csak rövidébb idő­re kivont gépjárművet tarta­nak nyílván. A SZIGORT természete­sen nemcsak a járművekkel szemben, hanem a vezetőkkel szemben is fokozták. 1971- ben még 279, tavaly már 398 jogosítványt kellett bevonná Utóbbinál 199-et ittasság miatt! Csak a közlekedésren­dészeti szervek ezerrel több esetben alkalmaztak helyszí­ni bírságot, kétszer annyi sza­bálysértési feljelentést tettek; mint az előző évbén. A szigor fokozása és a meg­előző tevékenység hatékony­sága együttesen közrejátszott a közlekedési fegyelem javu­lásában. A legnagyobb köz­lekedési vállalatunk, a VO­LÁN, az egyre hatékonyabb befolyást gyakorló közleke­désbiztonsági tanács propa­gandamunkája dicsérhető. A rendőrséggel közösen fokoz­ták a közlekedés biztonságá­val foglalkozó előadasokál, a propagandakiadványok szá­mát. Javultak a forgalom biz­tonságát szolgáló berendezé­sek, az .irányító táblák álla­pota, több gondot fordítot­tak a jelzések felfestésére. További kedvező körülmé­nyeket teremtenek azok az intézkedések, amelyeket- a múlt év szeptemberében meg­jelent kormányhatározat szel­lemében hoztak. így a rend őrség szervei erősítést kap­nak, modern technikával sze­relik fel a forgalmat ellenőr­zőket. A jövőben differenci­áltabban büntethetik a for­galomra veszélyes renitenske- dőket, természetesen szemé­lyekre való tekintet nélküL A BÜNTETÉSEK termé­szetesen nem öncélúak, az embereket, a szabályokat ma­radéktalanul be tartókat szol­gálják. A közlekedésrendé­szeti szervek — a társadalmi erők bevonásával — hathatós intézkedéseket tesznek a vét­kes gépjárművezetők kiszű­résére, a forgalomból való ki­vonására, szavatolva a köz­lekedésben részt vevők sze­mélyi és anyagi biztonságát Pillsy Elemér enyhítéssel, hogy a kiszabott gazdasági bírság megfizeté­sére 1974. december 15-ig részletfizetési kedvezményt ad. A fellebbezési döntőbizott­ság ugyanis — egyezően az első fokú döntéssel, s ellen­tétben az általunk irt cik­künk, valamint az ahhoz írt szerkesztőségi megjegyzés tartalmával — azt állapítot­ta meg, hogy a kápolnai szö­vetkezet üzletszerzői tevé­kenysége nem illeszthető be­le a szövetkezet törvényesen megengedett tevékenységébe, s az — mint a másodfokú határozat megállapítja — adásvételi szerződésbe bur­kolt ügynöki tevékenység. Ehhez pedig a szövetkezet nem kapott engedélyt, s ez­ért minősül e tevékenység szabálytalannak s az így szerzett jövedelem pedig jogtalannak. Ennyi tehát a másodfokú határozat lényege, amely most már jogerős, s ellene további fellebbezéssel élni nem lehet A SZERKESZTŐSÉG MEG­JEGYZÉSE: Egyetértünk a Központi Gaz­dasági Döntőbizottság másodfo­kon hozott határozatával, a szö­vetkezet fellebbezésének elutasí­tásával. Ez az eset — gondoljuk — nemcsak a kápolnai szövetkezet vezetőinek szolgál tanulságul, hanem azoknak a más szervek­nek is, amelyek a kápolnai szö­vetkezet mellé álltak. Természe­tesen ml csak arról szólhatunk, milyen tanulsággal szolgál ez az eset számunkra. Ez pedig tö­mören az9 hogy előbb ítélkez­tünk, mint mérlegeltünk! A he­lyi, a kápolnai szövetkezet érde­két az országos érdek fölé he­lyeztük, a szövetkezet jelene mellett jövőjéért is aggódtunk, ez vezetett bennünket az egyol­dalúsághoz. íme az oly gyakran előfordirió esetz a Jó szándék kárt ok©* «*&&•<** Startra kész a mezőgazdasági léyiflotta Befejeződött a mezőgazdasági légiflotta repülőgépeinek teli ápolása es január 3-tól fv lyamatosan megkezdték a kitelepülést a nagyüzemi gazdaságokba. Az 57 repülőgép és K helikopter 1973-ban a tervek szériát 2 millió 200 ezer kata sztrális hold műtrágyázását és növényvédelmét végzi et, • «SS róka Bejkor J<toeí fi jó szándék kárt okozott... A Központi Gazdasági Döntőbizottság elutasította a kápolnai fogyasztási szövetkezet fellebbezését

Next

/
Thumbnails
Contents