Népújság, 1973. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-25 / 20. szám

V KOSSUTH 8.20 Verdi: FalstoH. Részletek 9.00 Az ősemberről 9.25 Kórusok 10.04 Iskolarádio 10.20 Zenekari hangverseny 12.20 KI nyer ma? 12.35 Melódiakoktél 14.00 Az átlagéletkor Sí tmiéA 14.20 Ferencslk Jana» vezényel . j 14.52 Kórus pódium > 15.10 A magyar kultúra követel Kómában 10.05 Petöíl-kalendartun® 16.11 Népi muzsika 16.49 Madách-versek 17.05 A muzsikus valaamd» 17.35 Fúvószene 17.42 Riport 18.08 Holnap közvetttJHk;.; 18.28 Madách világa. V. re» 18.18 Zenéről — tíz percben 19.25 Kritikusok fóruma 19.36 Magnósok, figyelem? 20.21 Zenekari hangverseny 21.03 Nagy Lajos: Három boítoskisasszonK, Rádióváltozat 2S.20 Damaszkusz! útijegyzet. DEL »9» 22.30 Muszorgszkij: Egy kiállítás képei 23.00 Tánczene 23.30 Népdalok^^ PETŐFI 8.05 Régi melódiák 9.11 Reggeli muzsik» 11.50 Jegyzet TB 12.00 Könnyűzenei Htfnwkt 12.30 A rivalda túlsó ntdathed» 13.03 Kórusművek 14.00 Ifjúsági randevú 18.10 Rádió az énekórán 18.35 Nemzetiségeink zenéjéMR 18.50 Mit olvashatunk a Reh» ék Szocializmus című folyóiratban? 19.00 Schumann-dal ok 19.35 Hangverseny-közvetflÉB « Zeneakadémiáról 21.25 Riport i 21.45 Nóták 3»3Ä, 22.17 Kamarazene 1 - 'n 22.30 RegényismertaUB k*' 22.50 Könnyűzene S'7j®’r 23.15 O pera részletek 3.115 IYV 17.23 Hírek 17.30 Hivatása — tfezOaeiyoMe» 17.50 Radar 18.23 Parabola 18.50 Adatkertek a nagyvilágban. £ rtw 19.20 Esti mese 19.3« Tv-hiradó 20.00 Amerre a vaddisznók \ járnak 8. rész ' 21.00 Vietnam. — háború a békéért... 21.45 Tv Gaiertaja 22.25 Tv-hirado MAGYAR EGRI VÖRÖS CSILLAG (Telelőn: 32-33.) Fél 4 órakor: A fekete város Kétrészes színes magyar Ilim. (Dupla helyárak) Este 8 órakor Nászéjszaka a börtönben Szines olasz űlm vígjáték. EGRI BRODY (Telefon: 14-07) Fél 4 órakor Jó estét, Mrs Campbell Színes, szinkronizált ameri­kai filmvígjaték Fél 6 és fél 8 órakor Helga Szines. szinkronizált NSZK film. GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Bolondos újoncok HATVANI VÖRÖS CSILLAG Emberrablás magyar módra FÜZESABONY Felszabadítás. IV—V. (Másfélszeres helyárak) LŐRINCI Harminckét nevem vott égerben, este 7 órakor: CIGÁNYBÁRÓ (Bemutató-bérlet) JMHS Ef Egerben-! órától péntek reggel 7 óráig, a Bajcsy-Zsi- linszky utcai rendelőben. (Tele­fon: 11-10) Rfciideles gyermekek részére is. Gyöngyösön: 19 órától péntek r*«gel 7 óráig, a Jókai utca 41. szám alatti rendelőben. (Tele- ioa: U7-20,8 . _ Yámosgyörkről Jelentős előrelepes történt az utóbbi időben a vamosgyörki. községi könyvtár munkájában. Az elért eredmények egyaránt dicsé­rik a könyvtárat fenntartó taná­csot. és a könyvtár vezetőjét, dr. Bodó Jenőt. A művelődés: otthon újjáépítésével eg." időben kialakí­tottak olyan es/.i -likusabb és a magasabb igényeket is ellátó könyvtárat, amely jelenleg 580» kötetet borsómat az érdeklődök rendelkezésére. Az olvasószervező munka eredménye, hogy a lakos­ság közel egynegyede olvasója a könyvtárnak. Sokáig problémát jelentett, hogy a minimális kölcsönzési Idő nem tette lehetővé minden olva­só nyugodt kiszolgálását, hiszert egy-egy alkalommal negyvenöt- ötven ember is felkereste a könyvtárat. A községi tanács vb. legutolsó, decemberi ülésén fel­emelte a kölcsönzési óraszámot és egyben rendezte a tiszteletdijat is. A berendezések és szakmai fel­szerelések szintén hiányosak még a könyvtárban, bár ezen a télen már vásároltak olaj kályhát és szőnyeget. Remélik, hogy az idén sikerül kialakítani egy folyóirat­olvasót. így a kölcsönzők és a helyben dolgozók nem zavarják egymást. Igény mutatkozott a könyvbarát kör létrehozására is. ennek munkájához a könyvtáros sok segítséget tud majd nyújta­ni. Az idén két Író—olvasó ta­lálkozó« szerveznek, részben a gyöngyösi jarast-varosi könyvtár segítségévet Bárányt Umm Gyöngyösről A napokban gyűltek dar>- SBe a gyöngyösi járás meg­hívott KISZ-titkárai, hogy megvitassák a járási KISZ- hizottság által készített ter­vet. A tanácskozás során több hozzászóló kiemelten foglalkozott az úttöröszerve- aet és a KISZ kapcsolatá­nak fontosságával, a hon­védelmi nevelés hatékonysá­gának növelésével, valamint azzal, hogy rendszeresítsék a KISZ-tagok tájékoztatá­sát, s az ifjúsági törvény alapján foglalkozzanak á fiataloknak a közéletbe Vér­ló nagyobbtnérvű bevonásá­val. Napirenden szerepé» m soron levő KISZ-munka, a tag összeírás és a KISZ-ck- tatás is. Meghallgatták a résztvevők a pórt Központi Bizottságának novemberi ha­tározatát ismertető tájékoz­tatót ja. Érdet® feteán Egerből As éves munka eratmtiuytirtV tájékoztatta a Vöröskereszt egri járási szervezete a meghívottakat. Molnár Gábor Járási titkár szá­molt be az elmúlt évben végzett munkáról. Hangsúlyost», hogy a helyi szer­vezetek nagy részt vállaltak ma­gukra az egészségügyi felvilágo­sításból. A felvilágosító munka fo­kozása érdekében több községben szerveznek egészségügyi ismeret- terjesztő előadásokat, kiállításo­kat, kerekasztal-beszélgetéseket. Ezek megszervezésére az egészség- ügyi napok keretében kerül sor. Továbbra is segíti a Vöröskereszt a Hazafias Népfront által szerve­zett tisztasági mozgalmat. Kiemelten foglalkozott a beszá­moló az »Adj vért Vietnamnak” mozgalom jelentőségével is. Fog­lalkozott a beszámoló azzal a feladattal is, amely a Vöröske­resztre a családvédelmi munkában hárul. Kitért az ifjúsági vörös- keresztes munkával való foglal­kozás fontosságára is. Felszólalt a megbeszélésen dr. Király Edit járási főorvos, tájé­koztatta a részvevőket a járás egészségügyi helyzetéről, s kérte további aktív segítségüket. Gaál Mária Sarudról A Tisza vidéki üdülőte­rület regionális rendezési tervével összefüggően, a Vá­rostervezési Intézet tervező mérnökei elkészítették Sa­rud község egyszerűsített ál­talános rendezési tervét is. Az egyeztető tárgyalásra, amelyen részt vettek a ter­vezők, a különféle hatósá­gok, vállalatok és kivitele­ző szervek vezetői, a közel­múltban került sor. A község határában húzó­dó hullámtér mellett négy ponton alakítanak ki üdülő- területet, campinggal, hor- gásatanyával, ifjúsági üdülő­táborral, sportpályával, hét­végi házakkal. A község je­lenlegi intézményhálózatá­nak ellátottsága kielégítő az üdülőtelkekre is, azonban az általános rendezés során szükségessé válik az ovoda és az általános iskola bőví­tése, bölcsőde építése. Kor­szerűsíteni kell a kereske­delmi ellátottságot is. A lakosság vízellátását a Jelenlegi törpe vízművöm kí­vül egy több községet érin­tő, nagy kapacitású közös vizműhálózat kiépítése biz­tosítja. Az energiaellátás távlatokban biztosított, de növelni kell a gázcseretelep kapacitását, a íji tőolaj-táro­ló befogadóképességét Ja­vulnak a közlekedési viszo­nyok, mivel a poroszló— kiskörei út Sarudot is érin­ti. A tó körül húzódó út- gyürű lehetővé teszi majd autóbusz járatok indítását az üdülőtelepiek között Az épü­lő új útszakaszok mellé szer­vizt és töltőállomást is ter­veznek. Kedvező előjel, s a község várható fejlődésére mutat hogy már meghaladja az ez­rei a jelentkező telekigény­lők száma. Több üzem is be­jelentette igényét üdülőte­lekre, s ezek a vállalatok besegítenek a közművesítés munkaiban. Császár fetsan Recskrol Megtartotta Söe! eísft «fei« » recski községi tanács. A határo­zatok teljesítéséről szóló jelenté­sek után az 1973-as költségvetés és az új esztendei fejlesztési fel­adatok szerepeltek napirenden. Beszámoltak a tanácsnak az el­múlt évben végzett munkáikról a különböző bizottságok. Ugyancsak beszámolt végzett munkájáról Tarjányi József megyei tanácstag is. A tanácsülésen részt vett a járási hivatal elnökhelyettese, több javaslatot tett az idei mun­ka jobb megoldására. A tanácselnök előterjesztette az 1973. évi munkatervet, s a ta­nácsülés ezt egyetértőén elfogad­ta. Maruzs János Sugár Islván: Réges-régi farsangi diákregulák Egerben BIZONYÁRA érdekelni fogja nemcsak a tizen- és huszonéveseket, de a peda- gógusok népes táborát, s bi­zonyára még a kályha mel­lett melegedő öregeket is, hogy miként tartották kordá­ban s miként regulázták ré- ges-régen, 150—200 esztendő­vel ennekelőtte a farsangi vidám jókedvben tomboló egri fiatalságot, — kivált a mai tanárképző főiskola ősi falai között a jogtudomány kacskaringós paragrafusaival ösmerkedő juristákal Egy sző, mint száz: árgus szemekkel figyelte minden léptüket nemcsak a jogaka­démia főtisztelendő igazgató­ja, meg a püspök úr őexcel­lenciája, de még a város igen tisztelt magisztrátusa is. A szigorú erkölcsű Eszter- házy püspök 1767. elején szi­gorú rendeletben tiltotta meg a városi magisztrátuson ke­resztül a farsangi álarc vise­lését, — imigyen: «... ta­pasztallyuk a rossz szokásba vett Maskara boldond öltöze­tet és ál orcákat ezen Püspöki Városunkban mór igen elha­talmazod ni. mellyekkel Sok veszedelmes csintalan ságok, pajkossá gok, és mint körösa- tény emberhez illetlen, mint pedig a köznyugalomnak al­kalmatlan fejlettségek, ren­detlenségek palástol tat­nak. .. * Éppen ezért úgy rendelkezett a püspökíölde»- úr, „hogy valaki ezután e* Városunkban álorcába vagy Maskarába öltözni bátorko­dik, és akárki így öltöztetve tapasztaltatván, azonnal ka- pattassan meg és vi­tessen árestomba... az árestómban tartatván har­mad napig kenyér én vxz mellett...* Egyben pedig megáHapfto*. ta a püspök, hogy „a szállá­sokon kívül való estvéli lé­tei nem különben étszakái kóborlás szörnyűképpen ti­lalmas...* Éppen ezért az éjjeli báli mulatságokon, vagy — uram bocsáss! — kocsmában. vendégfogadó­ban szórakozott ifjaknak ne­veit, akinek tudomására jná- na, bejelenteni tartozott. Ml V El, a mulatozó jogász­inak gyakorta összeakasztot­ták a bajszukat az ugyancsak farsangoló mesterlegények­kel — aminek azután irgal­matlan csetepaté lett a vége. Ilyen esetről vallanak a le­véltárban megőrzött 1768. farsangjáról fennmaradt ira­tok is. Kiderül az okmány­ból, hogy a felhergelt deákok „húshagyó keddnek éjszaká­ján annyira megdühödőttek, hogy a mészároslegények kö­zül kivált hármat iszonyú képpen vad vidlákkal * meztelen kardokkal megpisz- koltak, megsebesítettek lé­gyen...* De az igazsághoz tartozik, hogy ezekben az években a jogász ifjak, — akiknek java jópénzű volt, — nemegyszer pokoli éjszakai utcai botrá­nyokat csaptak a farsangi mulatságról való hazatértük­ben. Így ír erről egy rende­letében maga a püspökföldes- úr: „Etszakának idején többen összvecsapván még a Kápta- lombéli utczán is (a mai Kos­suth utca) nagy kiáltással, kurjongatással lármáskod­nak. Az Város lakosainak egyájtalyában hol ablakok­nak törésivel hol ajtóknak s fa tábláknak öszvehasogatá- sával hol veszekedésekkel és verekedésekkel Iszonyú fe­nyegetésekkel alkalmatlan- kodnak, elannyira, hogy már alig mehet el az utszán ét­szakának idején valaki akit illetlen szókkal és szidalmak­kal meg ne mocskoltak vol­na— ­A helyset a század fordn 16- 8» sem javuK, — sőt az ek­korra már működő kávéhá- sak kényelmes diáktanyákká léptek elő farsangi időtájban, így azután 1800. farsangján Eősz János egri püspöki pre­fektus elrendelte, hogy „a* Egri Kávé Házban tartani szokott Balokra”, amelyekre »leginkább csak a Deák Ifjú­ság szokott álorcákban meg­jelenni”, az efféle fajtalan szórakozást a város magiszt­rátusa a legszigorúbban és azonnali hatállyal tiltsa meg. — De nem sokai — magya­rán semmit — sem ért e pa­rancsolat, mert 1803-ban a tekintetes nemes vármegye foglalkozott az egri diákifjú­ság farsangi mulatozásainak korlátozásával „Ejcakának idején az Városnak utcáin nagy lármával és csattogtatás- sal fel s alá járkálni Kávé házakban, korcsmákban, kö­zönséges Bálokon és lakodal­makban, Mester Emberek­nek és Céheknek lakásaiban, minden félelem ég tartózko­dás nélküL.. merészelnek... Minthogy pedig ezen Tanuló Ifjak közül legtöbben és leg­inkább azzal vádoltatnak, hogy az itten tartani szokott közönséges bálokban... Sze­mélyeknek titkolására Mas­karába menni bátorkodnak.” Ezért elrendelték a várme­gye bölcs urai, hogy Eger vá­ros mindenféle bálokon és lakodalmakon szigorúan el­lenőrizze az álarcok viselésé­nek tilalmát ügy rendelke­zett a tekintetes nemes vár­megyénk, hogy a bálok be­lépőjegyeinek árusító helyein legyen ott a jogakadémia egy kiküldötte, valamint a deá­kokat jól ösmerő „pelellus” bácsi is, aki leplezze le az álorcával belépni szándéko­zó, és szórakozni merészelő ifjakat. DE 1827-BEN MÁR oda fa­jult a szigor, hogy a jogaka­démia hallgatóinak, — leg­alábbis papíron, — tilos volt mindenféle látványosságra, színházba, bálba, kocsmába menni. Sót! Tilos volt ré­szükre a dohányzás is éjsza­kának idején akár benn a házban, akár künn a kertben, „és más helyen”, — röviden és velősen szólván: minde­nütt. No, nem egészségügyi, hanem tűzrendészet! okok­ból... A rendelkezések legfur- csábbika azonban az egyéb­ként bölcs Ratio Edueationis- nak az a paragrafusa voll mely eltiltotta a deákok ré­szére télen a korcsolyázást és szánkózást is, — pálcázás, megvirgácsozás, vagy éppen ki csapás terhe alatt. E ren­delkezést Egerben is kihir­dették és igyekeztek eleget tenni e bölcsnek semmikép­pen sem mondható rendelke­zésnek, — elképzelhetően minden kérnél fogható ered­mény nélküL S a réges régi farsangok bohókás világába tett. rövid kiruccanásunkat fejezzük be az aszkéta életű Észterházy Károly gróf püspökföldesúr- nak minden rendű s rangú farsangi mulatságot tilalmazó rendeletének eme velős pasz- szusával: „... keményen megtiltot­tuk a Juristáknak, hogy sen­kinek kardol vagy flintát (azaz puskát), pisztolyt, il­letlen botol vagy akármi né- mű néven nevezendő fegy­vert, egy illendő pálcán kí­vül légyen szabad visel­ni Etszakának idején több­nek együtt, hogy sem kettő­nek járni korcsmákal kaffe házakat, veszedelmes játéko­kat (azaz hazárd kártyázást), s TÁNCOKAT GYAKOROL­NI, ablakokat vagy ajtókat bétömi, szőllőkben vagy ker­tekben kárt tenni Mindezek re a Tanács, és kivált képpen a Bíró figyelemmel légyen! S ezek ellen vétetteket felje­gyeztesse s az Collégium Di­rektorának, illendő büntetés kiszabása céljából, béadgya s azt elmulasztani soha ne merészellye... * HÁT KEDVES Olvasóink, ez volt „az a jó békebeli diák­világ”, melyben állandó per­ben állott — így farsang tá­ján, — a mulatni, szórakozni vágyó jurista a mindenható hatalommal Egy azonban bizonyos, — s ezt megerősí­tik a levéltár sárguló iratai — hogy a vitából győzedel­mesen mindig az önfeledt szórakozás után vágyó egri deákság került ki. A jó szándék kevés Jelvényszerző mozgalom a segítségnyújtásban A legtöbb emberben meg­van a jó szándék, hogy bal­esetnél, sérülésnél elsőse-; gélyt nyújtson. Ehhez azon- ; ban a jóakarat mellett hoz- ; záértés is kell A főváros- ; ban csaknem 7300 elsőse-; gélyhely működik, ahol; szakképzett vöröskeresztes; aktivisták látják el a sérül­teket. Hogy az elsősegély- : nyújtásban már megszerzett; ismereteiket, felkészültségű- ; két továbbfejleszthessék, a ; Magyar Vöröskereszt buda­pesti elnökségének kezdemé- : nyezésére jelvényszerző moz- ; galmat indítanak Célja, hogy akik már alapfokon el­sősegélynyújtás Képzésben részt veitek vagy részt vesz­nek és tudásukat gyarapíta­ni, tökéletesíteni akarják,; bekapcsolódjanak a mozga- ; lomba.. A jelentkezők arany-vagy ezüstjelvényt szerezhetnek. A sikeresen vizsgázók iga­zolványt kapnak arról, hogy az elsősegélynyújtásban el­ért képzettségük alapján jo­gosultak az arany-, illetve ezüst jelvény viselésére. z Az igazi világnyelv Régi barátok adtak egy­másnak találkozót a budai nagyszálló éttermében. Hosz- szú idő óta nem látták egy­mást, volt miről beszélniük. Beszámoltak családjukról, azután Bogiári új témát do­bott a társalgásba: — Bejártam a félvilágot, és alig van hely, ahol ne találtam volna magyarokat. Legutóbb vállalatom egy szerződés lebonyolítására Ca­sablancába küldött. Képzel­jétek, bemegyek a szálló vendéglőjébe, és a pincér hangos „jó estét”-tel fogad. A Gellértben volt régebben főpincér, onnan ismert. — Az semmi — szólalt meg Fűzfői —, én Hong­kongban voltam külkeres­kedelmi megbízatással. A ki­kötőben egy cipőtisztító zsá­molyára tettem a lábam. Amikor fizettem, a külföldi bankjegyek között ott kék­lett egy húszforintos. A ci­pőtisztító meglátta, arca fel­ragyogott, elmondta, hogy Kovácsnak hívjak, s nem akart pénzt elfogadni, tő­lem, a honfitársától. Szárszói legyintett: — Miért ne lehetne Hong­kongban egy magyar cipő­tisztítói üaJJ@a£sátok aaetf as én kalandomat. Flairobé­ból indultunk oroszlánvadá­szatra. Az egyik néger a dzsungel szélén magyarul kérdezik meg tőlem, vajon ez az első oroszlánvadásza- tom-e? Kitűnt, hogy apja húsz évig élt Budapesten, mint az akkori RUz-száüó kávéfőzője. Az én kísérőm kisgyerek korában tanult meg Pesten magyarul. C solcmányi m elmesélte kalandját; — Az én esetemet el sen fogjátok hinni. Ülök Sid ney-ben egy vendéglőben Bejön egy farmer kiilseji ember. Megesküdtem volna hogy ausztráliai bennszii lőtt. Magyarul érdeklődött hogy leülhet-e asztalomhoz Másnap elmentem az állal kertbe. A kenguruk előtt a, őr magyarul szőtt rám hogy ne etessem az állató kát. A madárházban meg álltam a papagájok előtt. A egyik zöld papagáj magyaru rikácsolta, hogy „Gyuriid vagyok”. Itt görbüljek meg ha nem igaz. Persze, érdek Lődtem és a magyar őrtő t megtudtam, hogy egy vol pesti textiles ajándékozta t papagájt az állatkertnek. Elhallgattak. A vendéglő ben a szomszéd asztalnál égi német vendég magyar ci gányzenét rendelt a bécs oalcert játszó népi zenészek tői, arrébb francia házas pár kérte az étlapot. Az asz tolóknál angol, ölasz és né met szó hallatszott, a pin cér pedig a kis magyar tár saságtól is németül kérdező cneg, hogy mit választottal az étlapról. Boglárt erre megjegyezte — Ügy látszik, hogy ca sablancai vendéglőbe kel menni, ha magyar szót okot foettani az ember...

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents