Népújság, 1973. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-24 / 19. szám

niTír n * nr r it ír i----------1............................................................................. K máé esti külpolitikai kommentárunk Táskák a Kléber-sugáruton EGY KEDD ESTI JELENTÉS szerint Thien, a saigoni rezsim elnöke utasította valamennyi kormány- hivatalának tisztviselőit, álljanak készenlétben és fi­gyeljék a rádióban, ületve a televízióban elhangzóit bejelentéseket Aligha túlzás azt állítani, hogy ezekben az órákban utasítás nélkül is százmilliók figyelik vi­lágszerte a rádióban és televízióban esetleg elhangzó bejelentéseket, amelyek talán már el is hangzanak ad­dig, mire ezek a sorok megjelennek. Egyetlen feszült figyelem a világ és ez több mint érthető — már korábban is sok jel vallott arra, hogy Le Due The és Henry Kissinger keddi tanácskozása dön­tőnek és — talán — utolsónak bizonyulhat. A két ma­gas rangú államférfi ezúttal nem valamelyik külvárosi villában találkozott, amelyet csak a tanácskozás után, utólag neveztek meg. Először fordult elő, hogy a bizal­mas tárgyalások színhelye a Kléber-sugárúton lévő reprezentatív konferenciapalota, és ezt ráadásul előre közölték u. ENNEK A MEGBESZBLESNEK a közvetlen elő­készítői, a szakértők hétfőn csaknem tizenhárom órás maratoni ülést tartottak, és a keddi találkozóra a hely­színi riportok szerint tömött táskákkal, sőt valóságos bőröndökkel kísérték el Le Dúc Thot, ületve Kis- singert Nincs érőeldödfi. a világ sorsa Iránt felelősséget érző ember, akit ne érdekelne, vajon mi volt kedden a párizsi Avenue Kiéberen azokban a tömött diplomata­táskákban. Es bőrszínre, politikai megy őzöd ésre való tekintet nélkül — nincs becsületes ember, aki ne azt remélné ezekben a drámai, talán történelmi órákban, hogy azokban a táskákban már a kész megegyezés várt a tárgyaló felek jóváhagyására. Három és háromnegyed órát tartott a keddi ta­nácskozás és Kissinger még tegnap visszarepült Wa­shingtonba. Az esti órákban a szokásosnál is heveseb­ben kavarogtak a hírek, találgatások, kombinációk. Az egyetlen, amit biztosan lehet tudni, hogy Thieuék szinte pillanatnyi szünet nélkül folytatták diplomáciai „zavaró-repüléseiket**. BARMIT IS HOZNAK az elkövetkező órák és na­pok, a világ számára már régül nyilvánvaló a vietna­mi háború történelmi tanulsága. Es az elmúlt napok hivatalos és nem hivatalos tiltakozásai — amelyek most már a NATO-tagállamok többségére is kiterjed- ? I tek — talán hozzájárultak ahhoz, hogy Washington is í levonja végre a történelem egyik levéresebb agresszió- i jának kérlelhetetlen következtetéseit | Az NSZK vezetőinek fran­ciaországi látogatása átme­netileg elterelte a figyelmet a szövetségi kancellár múlt heti kormánynyilatkozatá­ról, holott már szerdán meg­kezdődik a hagyományos nagy parlamenti vita. A kormányprogram meg­vitatását kétnaposra terve­zik, bár lehetséges, hogy péntekre is átnyúlik a vita. A vita előkészítésére mindhárom párt — a CDU- CSU, az SPD és az FDP — kedden délután frakcióülést tartott. A kereszténydemok­rata frakció ülésének napi­rendjén az ellenzék belső helyzete nem szerepelt, mert azt előbb a párt vezető tes­tületéi vitatják meg. A CDU elnöksége hétfőn úgy dön­tött, hogy javasolni fogja a jövő- hét végén összeülő ve­zetőségnek : mindenképpen ősszel tartsák meg Ham­burgban a kereszténydemok­raták kongresszusát, amely nyilván dönt a pártelnöki és frakcióelnöki funkció szét­választásáról. A szociáldemokrata frak­cióülésen a főtéma a frak­ció vezetőinek (Wehner he­lyetteseinek és a jVezető- ségnek) megválasztása volt. A választást két nap alatt bonyolítják ie, a keddi ülést csütörtökön újabb követi. Bár az SPD balszárnya is képviseltetni szeretné magát a vezetőségben, aligha való­színű, hogy próbálkozása si­keres lesz. Időközben a balszámyon belül is ellentétek támad­tak. A radikálisnak nevezett ifjú szocialisták két szárny­ra szakadtak, ami vészé­NSZK­belpolitika lyezteti, hogy hatékonyan léphessenek fel az SPD ve­zetőségével szemben. A kulcskérdés az, hogy milyen álláspontra helyezkedjenek a Német Kommunista Párt­tal szemben. Az ifjú szocialisták szer­vezete vezetőségének nevé­Véget ért a francia-nyugatnémet csúcstalálkozó MEGHALT JOHNSON Immár negyedik szívroha­ma nyomán, hatvannégy esztendős korában elhunyt Lyndon B. Johnson, az Egye­sült Államok volt elnöke. Képünk akkor készült John- sonról, amikor — 1968. már­cius 31-én — a vietnami há­ború miatt kénytelen volt bejelenteni, hogy nem jelöl­teti magát ismét az elnöki tisztségre. (Népújság­telefoto — AP—MTI—KS.) Kedden véget ért Párizsban a francia—nyugatnémet csúcstalálkozó. Pompidou el­nök és Brand kancellár reg­gel megtartotta harmadik négyszemközti tanácskozá­sát, amelyet a két küldött­ség kibővített ülése köve­tett. A francia—nyugatnémet barátsági és együttműködési szerződés 10. évfordulóján tartott kétnapos csúcstalál­kozó eredményeit Brandt kancellár három pontban foglalta össze: — teljes egyetértésre ju­tottak az európai biztonsági értekezlet kérdésében; — igen közelálló felfogást alakítottak ki az EGK és az Egyesül Államok viszo­nyáról; — hasonló nézeteket val­lanak a „válságterületekről” (például: Vietnam) és az e területeknek nyújtandó se­gítségről. Pompidou francia elnök és Willy Brandt nyugatnémet kancellár kétnapos csúcsér­tekezletük első napján, hét­főn mintegy öt órán ke­resztül tárgyaltak az európai biztonság kérdéseiről, az EGK gazdasági és pénzügyi politikájáról, valamint a két ország együttműködéséről, elsősorban, ami az űrkuta­tást és a repülésügyet ille­ti. Pompidou hétfőn este az Elysée-palotában fogadást adott vendége tiszteletére. A két államférfi pohárköszön- tőjében elsősorban az „eu­rópai egység” gondolatával és a kibővült Közös Piac további feladataival foglal­kozott. Korábban kiszivárgott ér­tesülések szerint Pompidou és Brandt nem minden kér­désben értett teljesen egyet. Vonatkozik ez elsősorban az BERLIN: Az NDK kormánya ked­den azonos szövegű jegyzé­ket intézett Belgium, az NSZK, Dánia, Izland, Olasz­ország, Luxemburg, Hollan­dia és Norvégia kormányá­hoz, s ebben jelezte, hogy kész részlvenni az európai haderők és fegyverzetek kor­látozásáról folytatandó tár­gyalások előkészítő konzul­tációin, amelyek január 31- én Bécsben kezdődhetnek meg. Az NDK jegyzéke hang­súlyozza, hogy az európai EGK és az Egyesült Államok kapcsolatainak problémájá­ra. Köztudott, hogy a fran­ciák számára ez kényes kér­dés, „függetlenebb irányvo­nal” kialakítását szorgal­mazzák. Pompidou a tanács­kozás során ezt úgy fogal­mazta meg, hogy az EGK- nak az Egyesült Államokk >' folytatandó kereskedői m- tárgyalások során „hangsú­lyoznia kell európai szem::1 lyiségét”. A nyugatnémet fél ezzel szemben „szerve, zett formájú párbeszédet kíván kialakítani az Egye­sült Államokkal. 4. biztonság erősítését elősegítő intézkedések megvitatása nem lehet csupán az Euró­pában fennálló" katonapoli ti kai tömbök tagállamainak' előjoga. Ezért az NDK egyet-., ért azzal a ' javaslattal, hogy az előkészítő konzultációkon Belgium, az NDK, az NSZK,' Kanada, Luxemburg, .Hol­landia, Lengyelország, Cseh­szlovákia, Magyarország, a Szovjetunió, Nagy-Britanniá és az Egyesült Államok vi­gyen részt, de más európai, államoknak is lehetőséget kell teremteni a részvételre, ha úgy kívánják. * Amerikai fegyverszállítások Szöulnak Provokációk a két Korea határán Kirchschläger sajtóértekezlete NDK-jegyzék a haderőcsökkentésről PHENJAN: A koreai központi távira­ti iroda jelentése — ame­lyet az Új-Kúra hírügynök­ség ismertetett — elmond­ja, hogy az Egyesült Álla­mok és a dél-koreai hatósá­gok mind gyakrabban haj­tanak végre katonai pro vo^-" kációkat a-Koreai Népi De­mokratikus Köztársaság fel- • ségterülete ellen. A jelentés decemberi-ja­nuári példákat említ. Ebben az időszakban az amerikai­ak és a dél-koreai hatóságok kémtevékenységgel megbi­ben Johann Strasser éles el­vi cikkben támadta meg a hamburgi és a frankfurti csoportokat és a frakciózás beszüntetésére szólította fel őket, de azon az alapon, hogy tagadják meg elvi ál­láspontjukat (amely az NSZK társadalmi rendjét egyértelműen állammonopo­lista kapitalizmusnak minő­síti). Az ifjú szocialisták március közepén tartják meg országos kongresszusukat, amelyen ezek a kérdések szerepelnek majd a vita kö­zéppontjában. zott repülőgépeket küldtek a KNDK területe fölé, pán­célosokat és nehéz fegyve­reket szállítottak illegálisan a fegyvermentes övezetbe, tűz alá vették a KNDK ha­tárőreit. Ezenkívül „folya­matosan küldtek fegyveres kémeket a köztársaság-észa­ki felétó. k.ern- <&. pzabatáás-, megbízásokkal”. ' Az amerikai imperialisták. — folytatódik a jelentés' — a dél-koreai hadsereg fel­fegyverzését gyorsított ütem­ben folytatva különféle fegyvereket szállítottak Szö­ulnak. „Mindez megmutatja, hogy az amerikai imperia­lista agresszorok szándéko­san növelik a feszültséget Koreában, bizalmatlanságot hintenek el az Észak- és a Dél között, a köztársaság északi fele elleni testvérgyil­kos háborúra tüzelik Dél- Korea harcias elemeit.. Megmutatja ugyanakkor azt is, hogy a dél-koreai ható­ságok ... az észak—déli pár­beszéd ködfüggönye mögött vadul mesterkednek „a kom­munizmus legyőzésével tör­ténő újraegyesítésen”. Bées vállalja a liázig»azfla szerepét „Ausztria tradicionális nemzetközi politikai tevé­kenységének megfelelően, szívesén • fogad ja. -részvevőit” ’ .<«— jelentelte ki" keddi sajtó-"» 4éjékoztatQján..i.\_-^.:,;:..Kudolk Kirchschläger osztrák kül­ügyminiszter. , A bécsi nemzetközi sajtó­klubban rendezett tájékozta­tón a külügyminiszter töb­bek között hangsúlyozta, hogy a szocialista országok kívánalmának megfelelően Bécs elvállalja a szervezést és a rendezést, ha ez az óhaj valamennyi érdekelt or­szág részéről helyeslésre és megértésre talál. Kedden délig az osztrák kormány nem kapott, hivalalos értesí­tést a NATO-országoktól a szocialista országok . javal­latára.. adandó vválaszukról., ' énnek dtienéfe“étéftk'' dtjMd; máciaí léVékehyáé^éf''foiytaí'' és diplomáciai útón 24 of-‘ szagot keresett - meg ebbéh; az ügyben. ->•>' Kérdésekre válaszolva Kirchschläger elmondta; hogy a bécsi Hofburg lenne a színhelye a nagy jelentő-- segít tanácskozásnak. A rész-1 vevő államok körének bőví­tésére tett javaslatról úgy nyilatkozott, amennyiben ehhez a NATO-országokhoz-, zájárulnak, Ausztria hajlan­dó részt venni az MBFR-. konferencián, .■ - - - . Huszonöt éves a magyar - román barátsági szerződés mmhr 1973. január M„ szerda Végei ért a Lunohod 2. első munkanapja MOSZKVAI Miután tartózkodási helye árnyékba került, azaz e te­steten a Holdon leszállt az : szaka, a Lunohod 2. szov- ,et holdjármű befejezte első munkanapját és keleti irány­ba fordulva nyugovóra tért. A „Derültség tengerének” Lemmonier krátere szélén, a Luna 21. Holdra-szállási pontjától több mint egy ki­lométerre eltávolodva várja a holdkócsi, hogy a napsu­gár újra elérje tartózkodá­si helyét és megkezdődjék második munkanapja. ___ A holdéjszaka körülbelül két hétig tart, és ezalatt az égitest felülete mínusz 140 Celsius hőmérsékletre is le­hűl. Első munkanapjának prog­ramját a Lunohod 2. mara­déktalanul teljesítette. Be­hatóan vizsgálta a Luna 21. leszállási körzetét, többször is tájképeket küldött televí­ziós úton a környezetről. A felvételek kifogástalan mi­nőségűek. Térhatású fény­képeket is továbbított a Holdnak erről az érdekes körzetéről. Pontosabban meghatáro­zott adatok szerint a Luno­hod 2. első munkanapja fo­lyamán eljutott a „Derült­ség tengerének” parti öveze­tét alkotó bazaltsíkságra, amely körülbelül tíz kilomé­ter távolságban van a „szá­razföldtől”. Az önműködő holdlabora­tórium segítségevei első íz­ben végzendő kísérleték kö­zött különösen érdekes a holdfelszm mágneses meze­jének tnnnjmáT^Y.aga. 1948. január 24-én, ne­gyedszázada kötötték meg a két ország kapcsolatában mérföldkőnek számító ma­gyar—román barátsági együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződést. A negyedszázados évforduló alkalmat ad arra. hogy át­tekintsük országaink kapcso­latait, a román—magyar együttműködés fejlődését. Az elmúlt időszak ered­ményei világosan bizonyí­tották a közös szocialista út, a közös társadalmi és poli­tikai célok helyességét. Kap­csolatainkat a proletár inter­nacionalizmus szellemében fejlesztettük tovább, végle­gesen száműztük a feudalis- ta-nagytőkés uralkodó osz­tály által olyannyira szított nacionalizmust, a kelet-euró­pai népeket megosztani, egy­mással szembefordítani tö­rekvő nézeteket. Mindkét ország sikeresen balad a szocializmus felépí­tése felé, s ebben a munká­ban felhasználjuk a gazda­ság, a külkereskedelem ösz- szehangolásában rejlő elő­nyöket is. A Kölcsönös Gaz­dasági Segítség Tanácsa ke­retében jelenleg már a szo­cialista gazdasági integráció kifejlesztését részletesen tag­laló Komplex Program meg­valósításán munkálkodunk. Ennek keretében a kétol­dalú kapcsolatokat szervesen beUletatjök a szocialista or­szagok közösségének együt­tesébe. Ami a román—magyar gazdasági kapcsolatokat ille­ti, azok dinamikájáról egy számadat idézésével hű ké­pet kaphatunk: 1971 és 1975 között — a hosszú lejáratú kereskedelmi egyezmény szerint — az árucsere több mint 90 százalékkal növek­szik. Az ipari kooperáció olyan fontos területeket- ölel fel, mint a gépipar, a szá­mítástechnika, az elektroni­ka, az automatizálás. A Magyar Népköztársaság és a Román Szocialista Köz­társaság közös külpolitikai törekvéseire világított, rá a magyar párt- és kormány- küldöttség 1972. februári, ro­mániai látogatása alkalmá­ból kiadott közlemény, amely hangsúlyozta a szocia­lista országok egységének és összeforrottságának, nagy je­lentőségét és kifejezte mind a két fél határozott óhaját, hogy fokozza az együttmű­ködést a Varsói Szerződés keretében, fejlessze a barát­ságot és az együttműködést a többi szocialista ország­gal. A negyedszázados jubileu­mon kívánjuk, hogy tovább erősödjék az együttműködés román barátainkkal a prole­tár internacionalizmus szel­lemében, a szocialista orszá­gok megbonthatatlan közös­ségének keretében.

Next

/
Thumbnails
Contents