Népújság, 1973. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-20 / 16. szám

HSfttö KOSSUTH 8.2». lányok, asszonyok. 8.38 Kakukkfióka. Zenés Biték. jn.05 Jósé Uartl-emlékműsoc. 11.00 Kamarazene. 12.20 Zenei anyanyelvűnk. 12.30 Magyarán szolra™. 12.45 Melódiákoktól 14.08 Jegyzet. 1408 Kóruspódima. 14.25 Üj Zenei Üjsás: 15.05 Kis magyar néprajz 15.10 Csak fiataloknak! 16.00 168 éra... 17.38 Magyar muzsika tegnap és ma. 17.55 Madách világa, m. 18.15 Beethoven: Hegedűverseny. 19.30 Válasszon sanzont! 20.01 Czenet a « iikdüUtm*, Hangjáték,, 21.0« Népi zene. ,»44'*% 21.21 Operaáriák, ’ J 22.20 Beat. Ilf &: 23.05 Schubert-nsfiveKS 1 >* 9.1A—&j00 Melódiakokta, « Ét, § ! PETŐFI $ *.« mmL 8.30 Szűnt, hang verseagfe Ü 9.45 Szombat délelőtt, .«Ä 12.00 Az éld népdal. 12.10 Mendelsson-kórnseK " !| 12.20 Jelképek erdején ááíMt 12.30 Operarészletek, 13.03 Kiportműsor. 13.20 Bach-művek, 14.00 Napraforgó. . 14.50 Éneklő ifjúsás: .? 15.00 Orvosi tanácsok: 15.05 Csajkovszkij] DfdMME Szvit 15.27 Szőlőtermesstésflnkxflk 16.05 Népzenei Magazin. 16.45 Hanglemezgvűjtőknrtt 17.44 Emlékezzünk régiekről 18.15 Kiváncsiak Klubja. 19.12 Andor Éva és Jámtoov László énekel. 20.18 Vonósnégyeseit 21.45 Láttok, hallotta» LL: 22.00—24JH) Bitmn és meMa Turistaként Kaliforniában MAGYAR * 3* Téka. 10.00 Amerre a vaddäsajOt járnak. VH. n.00 Ifjúsági ttílemagazhv 14.53 Csalók és csalik. Magyarul beszélő träne*» film. »«.40 Természetbarát , 18.35 A Kirgiz SZSZK Dole-film, WS.00 Hírek, 18.05 Az öreg bánya. JTf. részi 52.09 Munkások Budapestje. HT. rész. 19.13 Cicavízió, isjk) Tv-híradó. 20.00 Minden lében Mi kanál' 20.50 Andres Valdés műsora. Jugoszláv rövidfilm. 23.00 Madách: Az ember tragédiája. Tv-filmváUoead. 23.25 Tv-hlradó. POZSONYI 0.3» Erényes Lada asezonjC Tv-sorozat 10.25 Nöl süesiklásL 16.55 CHZ Litvinov—ZKL Brno jégkorongmérkőzés. 19.20 A szövetségi bunügsá központ nyomoz. 19.30 és 22.00 Tv-híradó. 20.15 Volt egyszer két írnok. Tv-komédia. 21.00 Ezer bűvesz 22.00 Sport. 22.40 Arsene Luotn kalandjai. Francia film. te EGRI VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22-33.) Fél 4 és fel 5 órakor Petőfi ’73 , Színes magyar film Este 8 órakor A fekete farmer Színes, szinkronizált angol film. EGRI BRÖDY (Telefon: 14-07) Fél 4 és fél 6 órakor Félbeszakadt vallatás Színes jugoszláv film. Este fél 8 órakor A 22-es csapdája Színes, szinkronizált amerikai film GYÖNGYÖSI SZABADSÁG A vőlegény nyolckor érkezik HATVANI VÖRÖS CSILLAG A bűnügyi nyomozó HATVANI KOSSUTH Hókirálynő FÜZESABONY Harminckét nevem volt PETEUVÁSÁRA Férj válaszúton SlNHÄl Egerben, délután fél 4 órakor: Viharos- alkonyat (Móricz ifj. perlet) írté 7 órakor: Viharos alkonyat (Kú'.oUá-bprlntj . 4 Herbaria füzesabonyi üzemét naponta hagyjak el a frissen csomagolt különféle gyógynövények, közöttük is leg­több a csipkebogyódara, amelyből eddig 500 vagonnal szál­lítottak el s Német Szövetségi Köztársaságba. Ugyancsak tea és különféle alapanyag készül kórisfalevétbóL. amely­nek csomagolásai őrőküetíük meg, (Pötoc Kis* Bog A jövő hét a tévében Németh lászl&s Győzelem (Kedd, SÓJUK "A kétrészes színmű közve­títése a veszprémi Petőfi Színház előadásában, felvé­telről, 1972. tavaszán vitte színre a Petőfi Színház tár­sulata Németh László 1941- ben írott művét, and még további érdekességgel te pá­rosult: c darab színpadra állításával mutatkozott be rendezőként Latinovit* Zcá- tán. Rendezői felfogásában komikus és pátosz, groteszk és tragikum ötvöződik, és a Németh Lászlóra tdy jel­lemző epikus hangvétel he­lyett valóságosan magával ragadó szenvedélyű sgáinhán előadás formálódott. A fő­szerepeket Majczen Mária, Dobók Lajos, Dobos Ildikó, Harsányi János, Cserhalmi György és Göndör Klára alakítják. Az ukrán tv estje (Szerda, 17.251 _________ A különböző országok te­levíziós műsorait bemutató sorozat most sugárzásra ke­rülő részében az ukrán tv műsorából kínál keresztmet­szetet a Magyar Televízió. Elsőként — Háromféle mu-, zsilta címmel — egy folklo- < risztikus hangulatú rövidfii- < met láthatunk, amelyben a • népi hangszerek játékosan íEÜ ÜGYELET Egerben: szombaton délután 2 órától hétfő reggel 7 óráig. a Bajcsy-Zsilinszky utcai rendelő­ben. (Telefon: 11-10.) Gyermekorvosi ügyelet: szom­baton 16 órától 17.30 óráig, va­sárnap délelőtt 9 órától 10.30 óráig. Délután 16 órától 17.30 óráig az Alkotmány utcai ren­delőben. (Telefon: 17-74). Ren­delési időn kívül az általános orvosi ügyeleien. (Bajcsy-Zsl- linszky utca.) Hétfőn 19 órától kedd reggel 7 óráig, a Bajcsy- Zsilinszky utcában. Fogorvosi ügyelet 9—13 óráig, a Technika Házában. Gvöngvösön: szombaton 14 őrá. tói hétfő reggel 7 óráig. Az or­vosi ügyelet helye: .Tókai utca 41. szám. (Telefon: 117-27). Gyermekorvosi ügyelet: va­sárnap délelőtt 9 órától 11 órá­ig. a Puskin utcában. (Telefon: 123-50.) Hatvanban: szombaton 12 órá­tól hétfő reggel 7 óráig, a ren­delőintézetben. (Telefon: 10-04.) n.-nd'.’és gvermekek részére is. Gyermekorvosi ügyelet vasár­nap 10—12 óráig, a rendelőinté­zet gyerifiekszakrendelésén. (Te­lefon: 10-04.) Fogorvosi ügyelet. 8—10.30 óráig « (eridalóinttzef.tiea. tataaSesolia*: ar ett éSSfc aj­kán született dallamokat Ezt követően egy pedagógiai kí­sérlettől) szám ai be a 2x2 egyenlő x című dokumen- tumfílm; a harkovi 1T. tsz. kísérleti iskolából. Ej* a ma­gyar televíziósok készítette Kijevi kóstoló című doku­mentumfilm, majd egy uk­rajnai tájakat bemutató rö­vidfilm követi. Az ukrán jégtáncosok vilá^sörüK útjá­ról te láthatunk szemelvé­nyeiket, majd a Goloszejevi erdő című ukrán tv-filmet közvetítik. Végül portréfil­met láthatunk a szép, csodá­latos tiszta hangú Bela Ru­denko operaénekesnőnőL leaihMatc, vagy a házaséle* (Szombat, Zl.KK A magyarul beszelő fran­cia film L részének vetítése. (A második részt vasárnap 20.45-kor láthatjuk.) Néhány évvel ezelőtt már vetítették hazánkban — a KLmműzse- wmban, — ezt a* 1963-ban készült filmet, amely mai fiatalokról szól. A két rész egyugyanazon házasság ese­ményeiről szól — az egyik rész a feleség szemszögéből vizsgálja a történteket, a második a férjébőL A. Gy­o.) Los-3nge!cs, hétmilliós víros Egy nap se müKk el, hogy a napilapokban, a rá­dióban, a televízióban ne ol­vasnánk, ne hallanánk az amerikai kontinens legna­gyobb, leggazdagabb álla­máról, az USA-ról. Mégis más a tájékoztatás, s más az eredeti, az átélt élmény. Hat hetet töltöttem az Egyesült Államokban, be­barangolva a sok színű, tő­lünk sok szempontból ide­gen ország nevezetesebb helyeit. A legtöbb időt mégis Los Angelesben, eb­ben a hétmilliós, sokarcú városban töltöttem. Cikkso­rozatomban tapasztalataim­ról, élményeimről szeret- ! nék számot adni. Kalifornia, az Egyesült Államok szerencsés adottsá­gú területe. Nemcsak termé­szeti kincsekben gazdag, ha­nem éghajlata is rendkívül kellemes. Van itt hegy, sík- snfc, tenger, és sivatag egy­aránt. Az egyik legsűrűbbe« la­kott, legjobban fejlett és leg­gazdagabb állama az USA- nak. Itt vannak a legna­gyobb városok, itt élnek a legnevesebb emberek, a vi­lágszerte temet* íamcstBiar gok Nemcsak KaMcraSa, ha­nem az Egyesült Államok­nak te egyik legnagyobb vá­rosa Los Angeles, Lakosságit 6 800 000, Ahhoz, hogy elér­jük ezt az áll aranyi lakos­ságú metropolist, < Oakland- tói majd hétszáz kilométert kellett autón utazná. Sze­rencsére segített a gyorsát Mindössze hat órába telt, míg végigszáguddtunk Kali­fornián. Egyik érdekesség az volt, hogy a gyorsúton nem találkoztunk egyetlen ka­nyarral, egyetlen faluval, vagy várossal sem, Ax utak mentén benzinkutak voltak, ahol mindenütt rendkívül gyorsa^ szolgáltak ki ben­nünket. Nemcsak üzemanya­got kaptunk, hanem meg­vizsgálták autónk kendmit, a motorolaj és a víz mennyi­ségét megtisztították az ab­lakokat is. Természetesen mindezt díjtalanul, borrava­lót sem várva. .Aki térképet keres; az sem csalódik, hi­szem ezt is azonnal és díj­talanul kapja. Annál te in­kább, mert a térkép egyút­tal propagandája is egy-egy benzinkútnak, hirdető, invi­tálja a vásárlóit hogy min­dig az illető céget keresse fék Los Angele*. Hétmilliós nagyváros, a furcsaságok, a szokatlan jelenségek metro­polisa. Hatalmas varos, óriá­si területen. Amikor Ameri­kába utaztunk, azt hittük, hogy az ottani nagyvárosok lakói kizárólag 40—60 eme­letes épületekben laknak. Nos, Los Angelesben ért az első csalódás. A közismert felhőkarcolók ugyanis nem lakások, hanem bankok, iro­Los Angeles: a gyorsutak találkozója. dák, középületek „otthonai”. A lakosság 90 százaléka kis, földszintes, egymástól külön­álló lakásokban él. Ezek ér­dekessége, hogy egyikükből sem hiányzik a virágos kert, s természetesen a garázs. Los Angeles központi magja nem nagy kiterjedé­sű, Elzt az últramodem egy­seget veszik korú! a magán- házak milliói. Valaha több Jós város lehetett itt, az ur­banizáció azonban egyesí­tette ezeket, s modern nagy­várossá fejlesztette. Los Angelesben megtanul­tak azt, hogy a távolság na­gyon is viszonylagos foga­tom, hiszen, amikor 35 perc alatt 50 kilometer hosszú utat száguldottunk, még nem tartottuk túlzott távolság­nak. Lem Angeles számára az út létkérdés. Annál is in­kább, mert ennek a hatal­mas városnak számottevő tö­megközlekedési rendszere nincs. Se villamos, se troli­busz, se földalatti, s jelen­téktelen az autóbusz-hálózat te. A kényelmesen és lassan közlekedő autóbuszok fő­ként a peremvárosokból in­dulnak a központ felé. Ér­dekes az is, hogy az egész várost behálózó közlekedési rend Los Angelesben nem létezik: A reggé!! órák ki­vételével a buszok fél, vagy egész óránként közlekednek. Az te helyi sajátosság, hogy nagyon kevesen veszik igény­be ezt a közlekedésmódot. Annal is inkább, mert igen drága: egy szakasz, vagy egy vonal 38 cent, azaz több mint tiz forint. A la­kosság majdnem kizárólag személygépkocsikon közle­kedik. Ezt segítik élő a jó és széles utak: észak és dél, kelet és nyugat irányában gyorsutak hálózzák be a várost. Ezeket semmi sem keresztezi: szabad mozgást biztosítanak a járműveknek. A gépkocsivezető csak jobb­ra térhet le róluk, ahol ki­járatok vannak. S még va­lamit az utakról: a legkes­kenyebb helyeken te hatsá­— Egy nyelven beszélünk, Marat-aga — harsogta a te­lefonba Karrijev ■—, és ma­ga még mindig nem képes felfogni, hogy nem tehetem. Folyton csak a magáét haj­togatja. Nem fogok a maga kedvéért törvénybe ütköző dolgot cselekedni. Inkább nevelje meg á csemetéjét, hogy a saját erejéből javít­sa ki a ketteseit. Itt az ide­je, hogy a kölyök megta­nuljon végre szárazdada nél­kül élni... Szó sem lehet róla! Dühösen lecsapta a kagy­lót, aztán kényelmesen elhe­lyezkedett a díványon és az újságjába mélyedt. Tekin­tete megakadt a „Húzz ki a csávából!’ című cikken, amely a „szocialista össze­köttetéseket”, az elvtelen se­gítségnyújtást állította pel­lengérre maró gúnnyal. „Jó, hogy nem adtam be a dere­kamat” — gondolta magá­ban, q mikor hirtelen felpat­tant az ajtó és a felesége zuhant be feldúltan a szo­bába. — Jaj nekem! Micsoda szerencsétlenség! — jajve- székelt Durszun-edzse. — Miket zagyválsz itt ősz­sze-vissza? Miféle szereitr cséíleaség?, _ ... w; Asirberdi Kurtor: Húzz ki a pácból í — Szegény kisfiam .11 a mi édes gyermekünk... — zokogott az asszony —, a rendőrségre került... Elgá­zolt valakit... Hányszor kértelek, hogy ne vedd meg azt az átkozott kocsit! — Azért ne óbégass! — mordult rá Karrijev és fel­tárcsázott egy számot. — Te vagy az, Mergen-aga? Hogy szolgál a kedves egészsé­ged? ... Köszönöm kérdé­sed, jól vagyunk, csak Ora- zikkal történt egy kis ma­lőr ... Bevitték a rendőr­ségre ... Nagyon kérlek, huzz ki a pácból, öreg fiú... Köszönöm... köszönöm ... Igazán kedves vagy ... Karrijev feltárcsázott egy másik számot is: — Aman Amanovics? Szalam alej- kum! Aman Amanovics, se­gítsen a szegény rokonon... Nem, nem, csak Oraziknak van egy kis kellemetlensé­ge ... Valami bámész fajan­kó nekiszaladt a kocsijá­nak ... Most bent csücsül a rendőrségen .. . Igazán meg­tenné? Nagyon halás vagyok mMkrnm. r Még le sem tette a kagy­lót, amikor betoppant Oraz. — Csakhogy itthon vagy, édes kisfiam! — rohant hoz­zá Durszun-edzse és köny- nyezve átölelte. — Elenged­tek? — Mi van veletek? — ál- mélkodott Oroz. — Honnan kellett volna, hogy elengedjenek? — Hát a rendőrségről... — szipogta az anyja. — Mu­tasd magad, ugye nem tör­tént semmi bajod, amikor az a holdkóros a kocsid alá fe­küdt ... — Ugyan, mit jut esze­tekbe, nem ütöttem én el senkit — csodálkozott Oraz. — Gépjármű-ellenőrzés volt, műszaki vizsgálatra kellett vinnem a kocsit. Az pedig ugyanabban az épületben van, ahol a rendőrség. — Csak most kapott észbe, hogy miért olyan izgatottak a szülei: — Aha, hát ezért emlegettétek a rendőrséget! Karrijev mérgesen ráför­medt a feleségére: — Látod, milyen pánikot funütl £m ■» k*. vosak, de gyakori a 16 sá­vos útszakasz is! Sok helyen három ilyen út is kereszte­zi egymást, természetesen emeletes rendszerben, egy­más forgalmát nem akadá­lyozva. Az útsávokat fos?.- foreszkáló millió pontos sáv választja el egymástól. A korszerűség ellenére a Los Angeles-iek nagy gond­ja mégis a közlekedés. Aki csak teheti, reggel 7-től 9— ig, délután 3-tól 6-ig mene­kül a gyorsutakról, mert fél a csúcsforgalomtól. Ha va­laki mégsem ússza meg, raj­tavesztett, hiszen nemegy­szer órákat keld várnia, hogy letérhessen. A város lakói természetes szükségletnek tekintik a gépkocsit A sok ok közül hadd említsek még egyet: este — a teljesen bizonyta­lan közbiztonság miatt — senki sem mer gyalogsétára indulni, bárhová megy, ko­csijába ül, hogy ne érje meglepetésszerű rablótáma­dás. Ezt a Los Angeles-iek természetesnek tartják. Ami­kor egy alkalommal úgy es­te kilenc óra körül néhány száz méteres sétára indul­tunk, a házak ablakaiból meglepett tekintetek sora kí­sért bennünket végig. Los Angeles a sokszínűség városa. Megtalálható itt « világ majd minden nációjá­nak képviselője. Egyszer el­látogattunk egy kis üzembe, ahol 10—12-en dolgoztak; Volt köztük német, norvég, olasz, görög, örmény, bol­gár, jugoszláv és magyat származású. Igen sok a kí­nai, a japán és a mexikói. Nemzeti színeinket közel 70 ezer honfitársunk képviseli a városban. A legérdekesebb a kínaiak életformája. Öte külön kolóniában, városne­gyedben élnek. Aki ide el- láthat, úgy éra magát, mintha Kínába csöppent volna: az üzletek kínai áru­kat kínálnak, a mulatók kí­nai italokkal ételekkel ke­csegtetnek, s a mozikban kí­nai filmet vetítenek. Székely Ferenc jól beugrottam neked és f ölöslegesen háborgattam egy csomó derék embert. Majd még azt hiszik, hogy provo­kálni akartam őket. A végén még megharagszanak, aztán szeretném tudni, ki fogja n drágalátos magzatodat ki­húzni a pácból, ha egyszer tényleg a nyakára hajt va­lakinek?! Fordította! Zahemszky László ffifiga a* se Hint fii i i 1973, január 20» szombat

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents