Népújság, 1973. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-19 / 15. szám

Január elsejétől Felemelt ösztöndíjat kapnak a szakmunkástanulók f — Kellemes újévi megle­petés volt... — Beteg voltam másfél hónapig, épp most jöttem' vissza dolgozni, s csak fel füllel hallottam róla vala­mit. De ha tényleg felemel­ték. az mindenképpen jól jö n ... — Váratlanul ért bennün­ket a rendelkezés megjele­nése. de mit tagadjuk, na­gyon örültünk neki... — Szerintünk ez egy ki­csit a szakmunkástanulók elismerését, megbecsülését is jelenti... — hangzottak az érintettek véleményei, ami­kor itt-ott a beszélgetések során szóba került az ösz- Úóndíjeinelés. A leendő szak­munkások mindenhol a ve- kik vak» törődés jeleként fogták fél a munkaügy» iwj­: trieztet rendeletét, ■ ■ ■ ■ mmm». f Heves megyében VTl'S fia­tal tanul a szakmunkáekep kő intézetekben, szakiskolák­ban. Csak Egerben 1800 ipa­ra tanulót tartanak nyilván. Mészáros László t* Zala» utcai iskola kapujában volt ügyeletes, amikor ott jár­tunk. — Utolsó éves víz- és gázvezeték-szerelő vagyok a Heves megyei Tanácsi Épí­tőipari Vállalatnál — mu­tatkozott be. — Eddig, mi­vel közepes tanuló vagyok, 312 forintot kaptam. Most hozzájön majd az ötvenes is. Nem nagy összeg, de a diákzsebbe minden hónap­ban jól jön. — Megkapta már első fel­emelt ösztöndíját? — Még nem. Nálunk min­den hónap 3-án fizetik ki ezt az összeget.»« Gergely Anna szintén m utolsó tanulóévét végzi. A Centrum Áruház méterosz­tályán dolgozik. Amikor ke­restük, a raktárból MMák Író — Nekem etídfe fe nép ösztöndíjam volt — újságol­ta —> mert ötszáz formtet kaptam havonta. Éttől füg­getlenül örültem, amikor meghallottam a tv-ben, hogy januártól még öásen énem­től rátesznek. — Mire költi majd az el­ső ilyen „nagy” összeget? — Először is megveszem a buszbérletet, mert Egercse- hiből járok be mindennap. A többit meg elteszem, ta­karékoskodom, mert a nyá­ron szeretnék kiutazni Fran­ciaországba. Erre az útra sok pénz kell... — Mi a tapasztalat, érte­sültek-e az üzemek, válla­latok és az illetékes kisipa­rosok az intézkedésről? — intéztük a kérdést Szepesi Lajoshoz, az egri szakmun­kásképző intézet helyettes igazgatójához. — Nagyon kevés tanuló fordult hozzánk azzal a ké­réssel, hogy értesítsük a munkaadóját, mert nem tud­nak az ösztöndíjak felemelé­séről szóló 12/1972. számú rendeletről. Mi egyébként ismertettük a tanulókkal a rendelkezést, sőt a hozzánk forduló munkaadóknak is szívesen adtunk és adunk a továbbiakban is felvilágosí­tást — foglalja össze a ta­pasztalatokat az igazgatóhe­lyettes. Ám, mint gyakorló pedagógus, még hozzátesz néhány gondolatod _ A szülők fígyebnél sze­retnénk elsősorban felhívni erre a változásra. A tanulók között ugyanis szép szám­mal vannak olyanok, akik ö\ár csinos összeget, 600— 700 forintot kapnak majd januártól. A tapasztalataink szerint nem mindenhol ké­rik számon, hogy hová tet­te, mire költi a pénzét a fia­t al. s ebből nem egy alka­lommal volt mór problémá­ja az iskolának, a munka­helynek. de magának a azü- iíősék''is ~ ...r. Ez vaüó igaz, mert szép dolog a társadalom gondos­kodása, anyagi törődése. Ám ez csak akkor éri el a cél­ját, ha valóban oda kerül a pénz, ahol a jobb felkészü­lést, a szakmai tadós eme- 3ésÉt aegftt ekv itezilvúöí Yidróeitiek külföldi** Kiváló címet kapott a lőrinci könyvtár (Baranyi Imre tudósítótól): Az előző évek mindegyike sikeres volt a Lőrinci köáségi könyvtárban, de ezek közül is kiemelkedő az 1972-es esz­tendő. A könyvtár elnyerte a „kiváló” címet, s az intéz­mény vezetője is magas ál­lami kitüntetésben részesült. Egy-egy könyvtár teljesít­ményét természetesen sokkal nehezebb mérni, mint egy gazdasági üzemét. Valamit jelent a beiratkozó olvasók száma, de ez nem minden. A lőrinci könyvtárban kiemel­kedő népművelési munka fo­lyik. A rendezett, esztétikus könyvtári környezet — dicsé­ret érte a községi szervek áldozatkészségének — jól pá­rosul a könyvtárvezető. Sza­bó Andrásné szakmai kép­zettségével, szorgalmával és aktív munkájával, aki ha kell, vitatkozik is a könyvtár érdekében. A könyvtár rendezvényein Ismert emberek, neves írók, tudósok, szakemberek fordul­nak meg. Ezek között is szí­vesen emlékeznek vissza a résztvevők dr. Buga László értékes előadására, az egri vonósnégyesre, a gyöngyösi Anonym Színpad műsorára, a természettudományos is­mereteket nyújtó előadások­ra. Főleg a fiatalabb korosz­tályt vonzza a könyvtár programja. Minden hétre jut egy-egy rendezvény. A könyvtárnak jó kapcsolatai vannak a községben dolgozó különböző szervekkel, a párt­ós KISZ-szervezettel, a Haza­fias Népfronttal, a helyi ter­melőszövetkezettel, az AFESZ-szal, ez utóbbiak ese­tenként anyagi segítséget is nyújtanak a könyvtárnak. A könyvtárban a közel másfél ezer olvasó megtalál­ja az ízlésének legjobban megfelelő köteteket. A be­szerzés folyamatoságát bizto­sítja, hogy a helyi tanács évek óla megfelelő összeget ad könyvtárfejlesztésre. Je­lentős az a támogatás is, me­lyet a könyvtár a Magvető Kiadóvallalattól kap. Évente átlagosan 600—900 új könyv kerül a könyvtár tulajdoná­ba. Otven éves a debreceni sebészeti klinika ötvenedik születésnapját ünnepli Debrecenben az 1. szá­mú sebészeti klinika. Több mint százezer műtétet végeztek el, 180 ezer beteget kezeltek itt fél évszázad alatt. Képün­kön: televíziós röntgen-képerősítő készülékkel ellenőrzik az epeutakat műtét közben. (MTl-foto: Balogh P. László felv. — KS) Madách-cvforduló a hazai könyvkiadás tükrében Mű vész kert a Gyöngyösi Járási-városi Művelődési Központban Ifcafmfeuyes évet zárt « gyöngyösi Járási-városi Mű­velődési Központ A tartal­mas, a sokszínű rendezvé­nyek iráni nőtt az érdeklő- «dés. 1972-ben hatvanezren—• majd negyven százalékkal (többen mint ae előző évben y—, látogatták az egy« élő­ét] ásókat, klubfoglal kozáso- teát, műsoros esteket. Jó bá­ró amatőr csoportjaik — az Anonym Színpad, a Gyön­gyösi Játékszín és a Vidróc- ki-együttes —, hatszor sze­repeltek, méghozzá sikerrel *»rszág06 fesztiválokon. A (gyöngyösi szinházked velők őrömére végre ismét előadá­sokat tartottak a korábban kihasználatlan szabadtéri «színpadon. Hogy így történt, az nem kis részben a város vizeméinek is köszönhető, Hi­nzen félmillió forint értékű társadalmi munkával járul­ták. hozzá a színpad karsze- j sríísítéséhez. f Változatos tervek megváló- ? Sniását ígéri az új év is. A hagyományokhoz híven ismét megrendezik az észak-ma- feyarországi néptáncfesztivált. ' A külföldön is ismert Víd- irócki-együttes az NSZK-ba. ' lés Olaszországba kapott meg­hívást. Teljesül sok gyöngyö- ! Ki fiatal vágya: a szabadté- »■(' színpad területének egy részén — vidéken először —. ifjúsági park létesül, ahol nemcsak beatzenéi rendezvé­nyek lesznek, hanem sokszí­nű program és szabadtéri társasjátékok várják a szó­rakozni vágyókat. Még egy jó hír a kulturált szórakozást kedvelő fiata­lok számára: a Járási-városi Művelődési Központ udvarán létesült ifjúsági kertpresszót művészként* •tofcttJWt. mitől otthont, s helyet kapnak a kamaramuzsika, a kamara jellegű képzőművészeti kiál­lítások. Megvalósul ae ifjúsági szo­cialista brigádok óhaja is: megszervezik a szocialista brigád vezetők baráti körét, ahol gazdag program várja az érdeklődőket. Folytatják — a TTF «eves megyei Szervezetével karölt­ve — a tudományos és mű­vészeti esték sikeres soro­zatát Kísérlett jelleggel in­dul két kör: az esztétikai szabadegyetem és a szocioló­giai csoport, felnőtt valamim if júsági szekcióval. Az Ú5 évben JawÄ a Hffik ve-iődési Központ hálózati te- > * vékenységének színvonala is.: Ez elsősorban annak kö­szönhető, hogy a városi ta-: nács január elsejétől műve- ■ lődési autót biztosított a 1 munkatársak és a művészeti csoportok számára. így rend- f szeresebbé. tervszerűbbé for- . málódhat a módszertani tá- ! mogatás, s gyakrabban jut- ! nak el a sikeres városi mű- ! sorok a járás művelődési hó- ■ zaiba, klubkönyvfáraiba. A nyáron ismét megrencte- ; zik a műkedvelők mátrai; majálisát: újdonság lesz az,; hogy a meghívott vendégcso- ; portok — s természetesen a; hazaiak is —, műsoraikkal; minden üdülőhelyet meglátó-; gatnak. A színjátszó rende-; zők járási klubja tovább; folytatja a tapasztalatcsere; jellegű találkozók szervező-; sét. A továbbképzések elő­adói a Színművészeti Főisko-; la tanárai lesznek. fp — 9 Mezőgazdasági könyvhónap Heves megyében is Idén már a tizenhatodik alkalommal rendezik meg a mezőgazdasági könyvhóna­pot Országos ünnepi megnyi­tója február 2-án lesz Ka­posvárott és az ezt követő napokon tartják a megyei megnyitókat, — Heves me­gyében, Egerben februárban lesz. A mezőgazdasági OiMMkM I«KL jmm JA* ­könyvhónapban, amely egy­ben az élelmiszer- és fagaz- ; dasági könyvek és szakla-; pok hónapja is, több szakelő­adást tartanak, szakíró—! olvasó találkozókat és anké- ! tokát szerveznek a városok- ! ban, falvakban egyaránt. Ebből az alkalomból 37 új! mű 264 000 példányban kerül! a könyvesboltokba (1972-ben! 23 mű 100 ezer példány-“ számban jelent meg.) Közü­lük a legtöbb ismeretterjesz- j tő munka, de sok az új kér-! tészeti, állattenyésztőéi szak- < SsóajiB m T823. január 21-én született a maÉyar drámairodalom nagy alakja Madách Imre. A költő, író és publicista szüle­tésének 150. évfordulójáról méltó módon emlékezik meg a hazai könyvkiadás és az egész kulturális közélet. A Szépirodalmi Kiadó gondozásában jubileumi dísz­kiadásban jelenik meg Az ember tragédiája, Bálint Endre 15 egész oldalas il­lusztrációjával Ismét kapha­tó Gyárfás Miklós „Madách színháza” című tanulmány- kötete, amelyben a drámaíró és dramaturgiatanár vall Madách művészetéről. A Magvető Kiadó egy kötetben jelentette meg a „Csák. vég­napjai” és a „Mózes” című drámákat, amelyeket Ke- resztury Dezső modernizált. Az ország általános és kö­zépiskoláiban szakköri foglal­kozásokon, irodalomórákon emlékeznek meg Madách Im­réről. A Fővárosi Tanács műve­lődésügyi főosztálya az év­forduló alkalmából a Margit­szigeten felavatja Vitt Tibor Madách-szobrát. Születésének 150. évfordulója alkalmából pedig a Magyar Tudományos Akadémia tudományos ülés­szakot tart, amelynek beve­zető előadását Keresztury Dezső tartja. A Magyar Televízió szom­baton 21 órakor sugározza Az ember tragédiája több mint kétórás, színes tv-valto- za tát, Huszti Péterrel, Moór Marianna! és Mensái os Lász­lóval a főszerepekben, Szine- tár Miklós rendezésében. A rádióban vasárnap 19 óra 15- kor közvetítik a Nemzeti Színházból a Mózes című drámai költeményt. (MTI) Gotyár Gyulcn Hősök regénye 0) Nógrádi Sándor,' a róla el­nevezett magyar partizánegy­ség parancsnoka 1945. január 2-i keltezéssel megírta hét­oldalas, sűrűn gépelt jelenté­sét a Magyar Kommunista Párt Központi Bizottságának. „A Moszkvában 1944. októ­ber első napjaiban kapott utasítások végrehajtása cél­jából október 8-án Kijevből szlovák területre repültem. Kíséretemben voltak: Papp G. Béla, Molnár János és Kerekes Béla, volt hadifog­lyok — mint összekötők, Jose Sandoval és Tánya Szamszo- nyenko — mint rádiósok. A megérkezés estéjén Voljansz- kij százados, partizán dan­dárparancsnok törzséhez csatlakoztam, ugyanakkor felvettem az összeköttetést a szlovák partizán parancsnok­sággal, melynek székhelye Besztercebánya volt. Vol- janszkij törzse akkor Zó­lyomban székelt. Tőle függetlenül két irány­ban kezdtem meg működé­sem: 1, Összeköttetést felvenni a magyar területeken működő pártszervekkel, vagy egyes kommunistákkal, hogy meg­teremtsem egy pártcentrum létesítésének előfeltételeit magyar területen. 2. Előkészíteni egy erős, felfegyverzett csoportot Vol- janszkij és Velicska dandá­rok segítségével, amire az említett dandárparancsno­koknak utasításuk volt Ki­jevből, hogy védelmük alatt íHsifiúin ie> mugjíüi' teíüteira tegyem ét működésem he­lyét.’i A Jelentésben többször is említett Voljanszkij parti­zánszázadosnak már kezdet­ben 2500 harcosa volt és po­litikai helyettesével — Ma- karovval — és partizán törzs­főnökével — Szavickijjal —• hónapok óta irányította „A szlávok szabadságáért” elne­vezésű 2. csehszlovák parti­zán brigádot. A harcok során oly híressé vált brigád a 4. Ukrán Front Haditanácsa mellett működő partizánköz­pont törzsének irányítása alatt egyik sikert a másikra halmozott a szlovák hegyek­ben, az Alacsony-Tátrában. A Slovenske Rudohorie a parti­zánok elképzeléseinek igen kedvezett. A Voljanszkij bri­gád 1944. augusztus 6-tól 1945. februárig szüntelenül zaklatta a németeket Levoca (Lőcse), Poprád, Lipótszent- miklós, Banska-Bystrica (Besztercebánya), Breznó, Zvolen (Zólyom), Nova Ba- na (Újbánya), Lucened (Lo­sonc) és Dobsina térségében. Tevékenységének ideje is, területe is nagyjából meg­egyezett Nógrádi Sándor és partizánegysége működésé­nek idejével, helyével. Még egy dolog miatt szük­séges a bevezetőben részlete­sebben foglalkoznunk Vol­janszkij századossal. Partizán dandárjának törzse igen fon­tos feladatot hajtott végre Horthy Miklós 1944. október 15-i kiugrási szándékának dőkcuitéisében. a társulá­sok megindulásában. A parti­zán dandár harcosai biztosí­tották az utat a íront vona­lán át Horthy megbízottai számára, akik között ott volt Dalnoki Miklós Béla, Fa­raghó Gábor, Teleki Géza, majd pedig hozzájuk csatla­kozott Balogh István is. A fegyverszüneti megbízatással útnak indított magyar kül­döttség 1944. szeptember 27- és (moszkvai idő szerint este 20 órakor) Losonc mellett Stara-Halic (Ö-Gács) község­nél lépte át az akkor már elég képlékeny arcvonalat, ahol csak magyar egységek állomásoztak. A fegyverszü­netet kérő magyar kormány- küldöttség afeután Kijeven keresztül érkezett a szovjet fővárosba. Voljanszkij partizán száza­dos ebben az időben két rá- diótelegrammot is kapott a 2. Ukrán Front Haditanácsá­tól. Benne utasították, hogy támogassa a magyarországi partizánmozgalmat. Az egyik táviratot 1944. szeptember 22- én, a másikat szeptember 25- én keltezték. Tehát mind a kettő megelőzte a fegyver­szüneti delegációk útnak in­dulását, de Moszkvában már tudtak Horthy kiugrási szán­dékáról és várták a fejlemé­nyeket. Erről az eseményről írta Voljanszkij dandárparancs­nok a hadinaplóba: .,A magyarországi partizán mozgalom fejlesztéséről szóló parancs értelmében magyar és szlovák partizánokból tagokat szerveztünk, egyide­jűleg tárgyalásokat folytat­tunk a magyar parancsnok­sággal. .. ” A „magyar parancsnokság” pedig nem volt más, mint Nógrádi Sándor és törzse. Majd egy másik helyen, ugyanerről a témáról a kö­vetkezőket olvashatjuk a ha­dinaplóban : „Teljesítve a parancsot, mely partizán osztagok szer­vezését rendelte el Magyar- országon, jelentein: 1. Olchiva körzetében száz fős magyar csoportot szervez­tünk. 2. Losonc körzetében fel­készítettünk egy 40 fős cso­portot. A csoport személyi ál­lománya: szlovákok, magya­rok, oroszok. Még egy igen érdekes és em­lítésre méltó dokumentum került elő ebből az időszak­ból, ami éppen az alábbi té­mához adta meg az indíté­kot. A 2. csehszlovák parti­zán brigád „Karéi” névre hallgató felderítője 1944. szep­tember 30-án keltezett jelen­tésében ezt olvashatjuk: „Bu- dapest körzetében tartózko­dom.” Majd pedig alább ez a szöveg áll: „Összeköttetést teremtettem az illegális Ma­gyar Kommunista Párt tag­jaival.” Sokáig titok volt és az "is­meretlenség homályába ve­szett „Karéi” partizán felde­rítő valódi személye, neve. Egyszer aztán partizánkül­döttség érkezett Salgótarján­ba és a baráti beszélgetések során kitudódott, hogy a „Ka­réi” fedőnév alatt hónapokon át sikerrel tevékenykedő, szlovák felderítő, összekötő, Pável Barbovják partizán ka­pitány, volt.,.--,— -

Next

/
Thumbnails
Contents