Népújság, 1973. január (24. évfolyam, 1-25. szám)
1973-01-18 / 14. szám
KOSSUTH 5,3® Magnóval a világ körül. 9,00 Az ősemberről. U. 9.35 Zenekari muzsika. 10.05 Iskolarádió. ,11.03 Mindenki könyvtára. 11.33 Barokk operamuzsika. 12.80 Ki nyer ma? 12.35 Melódiákoktól. 3.4.00 Vita a korszer« mezőgazdaságról. 34.20 Beethoven: U. szimfónia. 15.10 Népdalok. 15.51 Kóruspódium. 10.05 Ankét a könyvkiadásról. It. 16.35 Az élő népdal. 16.45 Operettdalok. 17.05 Körmikrofon. 17.33 Muszorgszkij: Borisz Godunov. Negyfelvonásos opera. *2.30 Virágénekek. 22.45 Versek. 83.00 zenés játékok!»«. 0.10 Gc3uáldo*müvek. PETŐFI J.OS Két zongora szonáta. 9.03 Operettrészletek. 9.30 A 04. 05, 07 jelenti, 31.50 Jegyzet. 12.00 Könnyűzenei Mrad«. 12.30 Kamarazene, 13.03 Pécsi stúdió, 13.20 Áriák. Kettőtől — hatig.« Zenés délutáiv. tS.lt Húszas stúdió, 19.10 Tánczene. jgjti Bernamy Sándw visszaemlékezései. 20.28 Mindenki könyvtár»?. 80.58 Nótacsokor. 31.50 Egy új lexikonról. 02.00 Kádlőhangversesyeksfl ezjt Kamarazene. BJi Gluck: Don Mn, Balett. I ifi* | t7.4S I3SLM i SS. 40 JfW* . '4MB , íttOO ■jeun 4 «ao '10.00 suo MAGYAK Moola-tk, Hírek. Nysával a Karakoemuba«; Lengyel útifilmsorozat, 1, Hollóházat ftujartfllSL Téka. Eső mess^ , (— ------—,—. T v-fcíradtv "* ’ Amerre a 'WÚWMlúH T' járnak. VTL Fal!: Pomoadúr. Op részletek. <18 teae íeUihd Tv-híradé» ^ t POZSONYI fii VBrös bar. TwfBro. Hit-parádé, és 21.10 Tv-hlradó. Fiele stein. NDK-fiHSS Szovjet népek , I I fesztiválja, EGEI VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22-33.) Vél 4 és fél 8 órakoú Petőfi ’13 Színes magyar föns Este B órakor A fekete farmer sziliek, satnkronisáfc áugoil film. EGRI BRÓDV (Telefon: 14-07) Fél 4 ée fél 8 óra*»® Félbeszakadt vallatás Színes Jugoszláv film. Este fél 8 órakor A 22-es csapdája színes, szinkronizált amerikai film GYÖNGYÖSI SZABADSÁG A vőlegény nyolckor érkezik HATVANI VÖRÖS CSILLAG A bűnügyi nyomozó FÜZESABONY Harminckét nevem «ott LŐRINCI Anna ezer napja (Másfélszeres helyárakf Egerben, este 7 órákon !i Viharos alkonyat S: (Mollére-bérlet) Vísontáról A Mótraaiji Szénbányák Tho- rez külfejtésének javító és karbantartó üzemének, s a gépszerelő üzem fiataljai megtartották a „Kiváló ifjú szakmunkás” - mozgalom vizsgáit. A vizsgák során a részt vevő fiatalok bebizonyították, hogy alapos ismerői szakmájuknak, és a legbonyolultabb feladatokat is meg tudják oldani. A mozgalomba 1972-ben negyvenhat fiatal nevezett be, s közülük 23-an tettek eredményes vizsgát, elérve a kiváló címet. Különösen kitűntek tudásukkal a vizsgázó fiatalok között: Húgai Sándor, Lepko- vits István, Zavarkó András, tgony Imre és Szabó József. Remélhetően 1973-ban még több fiatat nevez be a versenybe, hogy ezzel is növeljék szakmai ismereteiket. Tóth Lajos Gyöngyösről gyűléseken részt vesznek, hogy a helyszínen ismerkedjenek meg egy-egy testület problémájával. Tóth Mária Tófaluból Szibériai találkozások „Szülőknek a nevelésről", ez a címe annak a sorozatnak, amelyet a gyöngyösi járásban igen eredményesen tevékenykedő TIT-szervezet. hirdetett meg az érdeklődő szülőknek, pedagógusoknak. 26 községben mintegy hatvan előadáson találkoznak majd a különböző munkaterületeken dolgozó, jól felkészült előadók a helyi lakosokkal. Gyermekorvosok, pszichológusok, ideggyógyász szakorvosok és több éves pedagógiai gyakorlattal rendelkező pedagógusok adnak hasznos tanácsokat a „gyakorló" szülőknek, segítséget nyújtva a serdülő gyermekek neveléséihez, az egészséges fiatal osns» x-edék formálásán«*, * Széles választási khiWsfr get biztosít az érdeklődőknek az előadások témaköre, a családon belüli neveléstől, a szabad idő hasznos eltöltéséig, a pályaválasztásig, sok mindenről szó lesz, Az igen vonzó és hasnzos előadássorozat megszervezése feltétlenül dicséretet érdemel. Remélhetően a községekben nagy számú érdeklődőre tatók „ A községben hagyományos termelési ág a dohánytermesztés. A kedvező talaj- adottságok és a szakértelem már évtizedek óta jó dohánytermést biztosítanak. A Béke Termelőszövetkezet tagsága az elmúlt évben 42 holdon foglalkozott dohánytermesztéssel. Húsz holdon Virgíniát, 22 holdon szabolcsi dohányt termeltek. Mindkettő termésátlaga jó lett. A szövetkezet egyik idős tagja. Kerek Imre rendkívül erős, szép palántákat nevelt, s ezeket Halasi István irányításával a női szocialista brigád gondozta az év folyamán. A dohánylevelek csomózása a napokban fejeződött be, ez adott munkát folyamatosan a tsz nőtagjainak, már november eleje óta. A dohánytermesztés holdanként átlagosan 27 ezer forint bruttó jövedelmet hozott a gazdaságnak. A most szállításra került do. hány jelentős összeget hoz még a zárszámadásig, A Jó eredmények az idei esztendőben is meghozták a termelési kedvet, már készülődnek a palántaneveléshez, rövidesen elkezdik a melegágyak készítését. «MM«*.,'. Hatvanból Hevesről Ólért fartői* M Gortsgö&oL Ssakszerveze* hevert járási bt- sottsága. Az 1970, évi gazdálkodásról Csíkos Lajosáé gazdaság««, sető számolt be, majd jóváhagyás végett ismertette az 1973. évi költségvetést. A bizottság egy-két módosítással elfogadta a beterjesztett költségvetést. Az üdültetésről Fekete hindié, üdültetési felelős adott tájékoztatást. Sajnos, mint mondotta, a családos üdültetési lehetőség még mindig kevés. Barcsik János a segélyezési albizottság munkájáról adott számot. Munkájukat nagy körültekintéssel végezték, bogy az e célra szánt összeget valóban azok kapják meg, akiknek a legnagyobb szükségük volt rá. A járási bizottság úgy határozott, hogy a január havi fcapSkemen zárták an efrwdlY, évet az Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat hatvani dolgozói. Megyei szinten a legjobb eredményt érték el, teljesítményük Jóval túlszárnyalta a vállalat éven eredményeit i& Az eredménybe* hozzá Já- jpultak a modern új boltok is természetesen, mint például m korszerűsített üveg- és iporeelánbolt, de igen jó eredmény született a gyermekruházati, a jármű- és bútorboltban is, hogy csak néhányat említsünk. A munkában oroszlánrészük van a szocialista brigádoknak, amelyeknek tagjai eladói munkájukban betartották a kereskedelem íratlan szabályaik Vállalásaikat minden esetben becsülettel teljesítették. A kereskedelmi dolgozók jó munkáját jelzi az is, hogy Hatvanból és környékéről nagyon kevés panasz érkezett a kereskedelmi dolgozók munkájával kapcsolatban. JHjpPi Csúcs Teret» Családi ünnep (Befejező rész.) Kilencezer méter magasban, óránként több mint nyolcszáz kilométeres sebességgel száguldunk Szibériából hazafelé. Bár a repülőút hosszúra nyúlik — több helyen is le kell szállnunk, mert a rossz időjárás miatt Domedegyevo nem fogad, — mégis maradandó változást jelent azáltal, hogy a felhők fölé emelkedve, az élénken élő színek világába viszi az utast. A szibériai télre jellemző egyhangú szürkeség után — palaszürke az ég, a felhő, a hó, az épületek betontömege, a beton villany- oszlopok sora és vezeték- rendszere, az úttest, a folyók, a tavak, a víztárolók egyre hízó jégtakarója, a tajga havas erdőrengetege, szinte jólesik a szemnek a színpadi hatású, sokszor émelyítően édeskés, de természetes, a felhők feletti napfénytől gyújtott színtobzódás. Az ólomszürke talpazaton gyöngyházfényben ragyog és feszül a horizont — benne a nap —, a felette húzódó mélyvörös végtelenség fokozatosan fakul és hül ki a rózsaszínen, a narancssárgán, az élénksárgán, a leheletvi- lagos kéken keresztül a ké- kitő kékjéig, hogy azután lilába, majd opálszürkébe haldokoljon és belepusztuljon a fekete sötétségbe — Szása bácsi jut eszembe, Alexandr Belkin, aki novo- szibirszki otthonába szibir jákká — szibériaivá — avatott és fogadott ö lát ennyi szint egy-egy tájban, festményben, emberben, zeneműben, vagy akár egy kiváló konstrukciójú gépben. Szása bácsi kopasz és építészmérnök, alacsony és pont ötveti esztendős, nagytenyerű és húsz esztendeje építi Novoszibirszket, nagyszfvű és éppen huszonöt esztendeje kommunista. Azon a Ms családi ünnep- ségen minden pohárkőszönfó a nehéz, küzdelmes múlt emlékét idézte, de ott sorakoztak az ígéretes jovo elé sieti» jókívánságok *&, — Láttad-e, kedves fiam, as „Orosz csoda” című filmet?— fordult hozzám csendesen Szása bácsi, miközben a többiek nem figyeltek ránk. — Ha láttad, akkor tudod, hogy milyen nehéz körülmények között épültek fel a harmincas években a Szovjetunió első nagy, óriási létesítményei. A térdig érő sárjellegzetes szibériai táj. ban sokszor egyetlen szállítási eszközünk a tacsanka, ez a kezdetleges lófogat volt. Korlát nélküli pallók vezettek át szédítő magasságok fölött és sokszor ezer, meg ezer ember — mint élő vibrátorok — ugráltak, táncoltak bocskoros, elnyűtt csizmás lábukkal a friss földön, hogy keményre tömörítsék_ A szovjet nép akkor a legnagyobb áldozatokat hozta jövője érdekében. A munka, a feladat ma sem kevesebb, az életünk azonban köny- nyebb, jobb. És ha láttál építkezéseket, meggyőződhettél arról, hogy milyen óriási technikával rendelkezünk, hogy a munka nehezét és zömét ma már gépek végzik. Viszonylag sok helyen jártál, de vajon láttál-e, kedves fiam, tacsankát? — nézett a szemembe. — Láttál-e tacsankát? Tagadólag ráztam a fejem, mert valóban sehol nem láttam lófogatú szekeret, még a Bajkai környéki falvakban sem, de mindenütt hatalmas tehergépkocsikat, különböző földmunkát végző gépeket, darukat, szállítószalagokat Azon az éjszakán sokat beszélgettünk Szása bácsival. Beszélt a munkájáról, amelyet rajongásig szeret. Szavaiból megismerhettem közvetlen munkatársait és hs* nagyon csendesre fogta hangját akkor már tudtam, hogy családjáról, feleségéről, főiskolás lányáról, Natasáról és Jurijról, munkás fiáról lesz szó. — Ez az esztendő sok munkát hozott — mondotta. — De valahogy úgy alakult hogy az ünnepek száma is több lett Ez az esztendő számomra emlékezetes marad, hiszen egyidős vagyok a szovjet állam megalakulásával. Elhatároztuk, hogy a nagy család, a sok nemzetiségű Szovjetunió születésének napját és az én ötvenedik születésnapomat egy napon, családi ünnepként üljük meg... Kilencezer méter magasban, óránként több mint nyolcszáz kilométeres sebességgel száguldunk .Szibériából hazafelé. Óriási fávolsá- gokat hagyunk magunk mögött, fantasztikus gazdagság fölött repülünk, nagy szívű, őszinte, vendégszerető, a természet és az éghajlat viszontagságaival dacoló barátainkra gondolunk. Olyan emberekre, akiknek a szovjet haza sorsa; erősödése, gazdagodása személyes ügyük, akiknek a Szovjetunió megalakulásának félévszázados jubileuma családi ünnepük. Oravecz János ÜGYELET Egerben? 29 órától péntek reggel 7 óráig, a Bajcsy-Zsi- linszky utcai rendelőben. (Telefon: 11-10.) Rendelés gyermekek részé’e is. gyöngyösön: 19 órától péntek reggel 7 óráig, a Jókai utca 4l. »/.ám alatti rendelőben. (Teleld U7-27J ___________L A BALKEZES semmivel sem vonta magára az emberek figyelmét, és ez igen hasznos dolognak bizonyult munkájában. Középtermetű volt, haja egész szürke. Mindig tisztességes, szürke öltönyben járt, esőköpenyét gondosan összehajtogatva a hóna alatt vitte. Éppen ez a középszerű külső tette lehetővé a számára, hogy London egyik legsikeresebb zsebmetszője legyen. Arra volt a legbüszkébb, hogy a rendőrségnek egyetlen-egyszer sem sikerült elcsípnie. Csupán egyszer járt közel a letartóztatáshoz, s noha azóta már sok víz lefolyt a Temzén, még mindig égnek áll a haja, ha erre az eseményre gondol. Taté nyomozó — ki tudja, miért — állandóan szemmel tartotta. Bármerre járt is, mindig felbukkant a közelében. Az a bizonyos este, amikor bajba került, látszólag semmiben sem különbözött a többitől. Két pénztárca már átkerült a Balkezes zsebébe Csak a pénzt tette el, a tárcát az iratokkal együtt mindig a szemétkannába dobta. Balkezes nem érdekelték áldozatai. Csupán az öltönyükre és cipőjükre vetett egy pillantást. Üjonnan kiválasztott áldozatának szép, drága cipője volt. — Micsoda naiv pali — gondolta magában, amikor meglátta a nadrág hatsó zaeCloy Allis&ß Jótett helyében jót ne várj! béből kidomborodó WmcftS pénztárcát. — Jobban is elrejthette volna a pénzét* Talán soha nem jutott még ilyen könnyen zsákmányhoz. A következő állomáson leszállt a metróról, és a kijárat felé indult. Abban a pillanatban azonban kővé meredt: a lépcső tétjén Taté nyomozó állt. Arra már nem volt ideje, hogy eldobja a pénztárcát. Tenyere megizzadt az izgalomtól. A véletlen azonban ezúttal is segítségére sietett: két hosszú hajú fiatalember összeverekedett, és Taté figyelme feléjük fordult. A Balkezes gyorsan eltűnt a közelből. ROSSZ ELÖÉUZETE azonban továbbra is kínozta. Amikor hazaért, az asztalra dobta a pénztárcát. Eddig mindig tartotta magát elvéhez, hogy nem néz bele lopott pénztárcákban lévő iratokba, hogy nem tudja meg áldozatainak nevét. Ez alkalommal azonban — Tata nyomozó miatt — megszegte fogadalmát. A tárcában mindössze egy kopott tízfontos bankjegy volt, aztán egy halom kifizetetlen számla, és egy családi fénykép: az apa, az anya és kel mosolygós gyerek. A Balkezes előtt kirajzolódott Lance Tasker szomorú élete: az asszony hosszú évek óta beteg, a család minden pénzét felemésztették az orvosi számlák, a gyógyszerek. A Balkezes megsajnálta az asszonyt meg a gyerekeket. Mérgesen az asztalra csapott, amikor eszébe jutott Taté. Ha nem szaglászik a metró környékén, most nem furdalná a lelkiismeret. A a lelkismeretfurdalás — ahelyett, hogy csökkent volna, napról napra növekedett. Hiába vigasztalta magát azzal, hogy mit sem változtathat a helyzeten, és hogy semmi köze az ilyen alakokhoz, mint Lance Tasker. A bűntudat továbbra sem csökkent, és Balkezes már aludni sem tudott. Érezte, hogy valamit hamarosan tennie kell. Aztán megszületett a fejében az ötlet, hogyan segíthet Taskeren. Biztos helyen volt egy kis dugpénze, amit azért rakott félre, hogy ha egy napon keze már elveszti ügyességét, tisztességesen megélhessen. Elment érte, és a zsebébe rakta. Tudta Tasker címét is személyazonossági igazolványából. Követni kezdte. Tasker mindennap ugyanazon a metróvonalon átázott munkahelyére es haza, amelyen a Balkezes dolgozott. S az egyik napon saját nemes cselekedétől meghatódva előhúzott száz font sterlinget és megkísérelte Tasker zsebébe lopni. MIVEL AZONBAN a Balkezes a pénztárcák lopására szakosította magát, a fordított művelet nem a legjobban sikerült. Tasker megragadta a kezét, és a közelben, mint egy varázscsapásra, felbukkant Taté nyomozó. Elvette a Balkezestől a pénzt, átadta Taskernek, a szerencsétlen zsebtolvajt pedig bevitte a rendőrségre. A bíróság 40 font sterling pénzbüntetésre ítélte, de Balkezesnek nem is ez fájt. Az bántotta, hogy elfogták, a rendőrségre cipelték, és hogy Tasker a kisujját sem mozdította, hogy a segítségére siessen. Pedig egy szavába kerül, és ő megmenekül. Ott állt a bíróság épülete előtt, mogorván bámulva az aszfaltot. Ekkor egy kéz ereszkedett a vállára. A Balkezes rbssz előérzettel fordult meg, azt hitte Taté nyomozó követi. Annál nagyobb volt a meglepetése, amikor Taskert játtaptotte me* ---------— Nem is tudom, hogy kezdjem — dadogta zavartan a férfi. — A segítségére kellett volna sietnem, de nem tudtam hogyan. Attól féltem, hogy csak bajt okozok önnek is, magamnak is. — Most már mindegy — legyintett a Balkezes. — Mégis szép volt öntől, hogy legalább megmondta nekem. — A pénz itt van nálam — szólt Tasker. — Jöjjön, megiszunk valamit. A maradékot visszaadom, így talán kiköszörülhetem a csorbát. A Balkezes jókedvre derült, amikor beléptek az1 ivóba. Tasker ragaszkodott hozzá, hogy ö fizet. Barátilag átkarolta a zsebmetsző vállát. Két pohárka után azonban fölállt, és elment a mosdóba. Negyedóra múlva a Balkezes aggódni kezdett, hogy Tasker még mindig nem jött vissza. S aztán elhűlve tapasztalta, hogy újdonsült barátja ügyesen kiemelte zsebéből a pénztárcát. Öt a zsebmetszők királyát meglopta egy közönséges kezdő! Eszébe jutott az is, hogy mikor: amikor olyan baráti mozdulattai átölelte a vállát magasan ünnepélyes fogadalmat tett, hogy soha többé nem lesz jó embertársaihoz, nem siet a segítségükre.1 bármilyen bajban vannak is. És még aznap áttette munkaterületét a metró egy jaasik útvonalára-rt**, .... ' '«itlSfÄ
