Népújság, 1973. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-18 / 14. szám

Nem szívesség a kötelesség K érték az újságírókat: gyakrabbak és jó „hegyes tollal” írjanak a szolgál­tatok es a fogyasztók viszonyáról. Azért van erre szükség, mert a két tél közötti kapcso­lat még ma, a sűrű intelmek ellenére' sem kifogástalan. Hovatovább úgy tűnik, alá- és fölérendeltség alakul ki a fogyasztók — tá- gabb értelemben: az ügyfelek — rovására. Bárki, aki e sorokat olvassa, bizonyára maga is bosszankodott már amiatt, hogy va­lamelyik hivatalban fanyalogva intézte ügyét a hivatalnok: fennhéjázó módon viselkedett vele az éttermi felszolgáló, a szervizben haj­szálon múlott, hogy nem hozták tudomásá­ra: örüljön, ha egyáltalán szóba állnak vele. — Sajnos, példák sokasága igazolja, hogy a kérés nem alaptalan, nagyon is idő­szerű. Hiszen az esetek nem egy-egy sze­méllyel, s nem esetenként történnek meg, hanem társadalmi jelenséggé duzzadtak. Ha pédig ez a helyzet, akkor nézzünk szembe a fényekkel, s közös erővel forduljunk ellenük. Egyszerűen azért, mert befolyásolják a köz­hangulatot, útjában vannak a fejlődésnek indult szocialista demokratizmusnak. Az volna a természetes és kívánatos, ha a szolgáltató és a fogyasztó kapcsolatáról 6zólva, kölcsönösségi alapon beszélhetnénk a tiszteletadásról és az udvariasságról. így lenne jó. A mérlegelés azonban arra a követ­keztetésre juttatja a vizsgálódót, hogy ebben a szolgáltatónak kell vállalnia a kezdemé­nyező szerepet, mert ügyfelének nem szíves­séget tesz, hanem kötelességét teljesíti. Min­den bizonnyal úgy vélekedik maga a szol­gáltató is akkor, amikor időnként ő is ügy­félként, vagy fogyasztóként jelenik meg va­lahol. Lehet és kell kritizálni — a legkülönbö­zőbb formákban —. a szolgáltatói ágazatok­nak ezeket a dolgozóit, akik kiszolgáltatott­ként kezelik ügyfeleiket De ennél messzebb is el kell menni, hogy elősegítsük a két fél egészséges kapcsolatát. Mindenekelőtt maguk a szolgáltatók döntsék el: vajon ők vannak-e ügyfeleikért, vagy fordítva? A tárgyilagos válasz nem hagyhat kétséget. Legalább ilyen lényeges, sőt lényegesebb, hogy a szolgáltató egységeknél a vezetés olyan morált teremt­sen, amely megköveteli az ügyfelekkel szem­beni udvariasságot, készséget A szemléleti változás hozhat eredményt. Ez azonban nem alakul ki önmagától. Hiábavaló a panasz­könyv, ha nincs szigorú felelősségre vonás ... Egyáltalán minek kell panaszkönyv! Miért kell kifüggeszteni a táblát az üzletek falára, hogy a kedves vevő a sarokba állított mér­legen maga is ellenőrizheti, hogy az áru sú­lya egyenlő értékű a fizettet összeggel?... Ennyi erővel azt is megtehetnők. hogy a vá­sárló leméri magának a portékát, fizet, s az ajtóban a személyzet ellenőrzi, hogy jól csinálta-e a dolgát. A fogyasztónak bizonyítás nélkül is érez­nie. tudnia kell, hogy azok, akik vele szem­ben udvariasak, szolgálatkészek — egyben tisztességes emberek. Ha a fogyasztó meg­szokja, hogy a postai alkalmazott, a tévé­szerelő. az eladó, a fodrász, az órajavító, egy­szóval a szolgáltató érette van. az ő érde­keit szolgálja — hiszen ezért szolgáltató! —, akkor megszűnik a bizalmatlansága is, és a kapott szolgáltatásért nem csupán pénzzel fi­zet. hanem egy-egy kedves, elismerő szó­val is. A z ügyfél akkor is ügyfél, ha a hivatal­ba bemenet nem köszön. Am aligha akad ügyfél, hogy ne köszönne el, ha rádöb­ben: no, itt tisztességgel intézték dolgomat Csata László 1400 tonna borsó, kétmillió liter tej... Rém csoda, — zárt rendszer Érdemes egy kis időt és (ügyeimet szentelni az ország egyik legnagyobb kukorica­termesztő gazdaságának pél­dájára. A Bábolnai Állami Gazdaság 1967-ben valami­vel kevesebb, mint három­ezer hektár területen termelt kukoricát, s a hektáronkénti termésátlag alig haladta meg a 30 mázsát. Az elmúlt esz­tendőkben a terület megkét­szereződött. s az utóbbi két évben a hektáronkénti ter­mésátlag meghaladta a 60 mázsát. Nem véletlen, hogy egyre többen kezdtek beszél­ni a „bábolnai csodáról”. De csoda történt-e Bábol­nán? Szó sincs róla. Csupán az történt, hogy az állami gazdaságban bevezették az úgynevezett zárt kukőrlea- termesztési rendszert. A zárt rendszer lényege pedig az, hogy mérnöki pontossággal meg kell tervezni mindent és azt vasfegyelemmel végre­hajtani. Vonatkozik ez az őszi mélyszántás módjára, idejére, a műtrágyaadagok meghatározására, a fajta ki­választására. a növényápo­lásra, növényvédelemre. a betakarításra — csupán né­hány fontos tényezőt említ­ve. Nem beszélve természe­tesen az alkalmazott gépek kiválasztásáról. A „bábolnai eseda,”, ami valójában nem is csoda, ha­mar elterjedt az országban. Sőt. már konknrrense is akadt, a bajai termesztési Nádaratód a Fertőn A Fertói IVU UOIUIU) ö reriun ság a fagy beálltával megkezdte a nádaratást a Fertő-tavon. Korszerű nádarató és kévekötő gépekkel vágják a nádat. (MTl-foto: Matusz Károly felvétele.) Vándorzászlót adományoz Mit tesz Nagygombos Hatvan asztalára? a miniszter és a szakszervezet A belkereskedelmi miniszter rendelete a m u u k averse n yröl Az esztendő végje számve­tésre késztette á gödöllői agráregyetemhez tartozó tan­gazdaság nagygombosi kerü­letének vezetőit is. Ennek a kerületnek mintegy 6300 hold földje Hatvan alatt húzódik meg, termelési eredményei hatnak a város ellátására, ezért nem érdektelen, ha be­lepillantunk: mit is tett Nagygombos az asztalunkraí, vagy mit . várhatunk a gaz­daságtól az új esztendőben. A nagygombosi gazdaság hosszabb ideje foglalkozik fajtaborsó-termesztéssel, s évek óta a hatvani konzerv­gyárnak szállítja minden zöldborsóját. — Az elmúlt esztendőben 670 holdon vetettünk borsót, s olyan termést takarítottunk be, amilyenre még nem volt példa nálunk — mondja Molnár István, á gazdaság közgazdásza. — Tizennyolc mázsás holdankénti átlagra számítottunk magunk is, s lett belőle huszonegy es fél. Könnyű kiszámítani, ezer­négyszáz tonna zöldborsót szállíthattunk a konzerv­gyárnak! De ne feledjem el ugyanakkor, hogy fajtaborsó­ban országosan az elsők kö­zött voltunk tavaly is, s Üj- májor ilyesféle terméke elju­tott Angliába! Télen-nyáron mintegy há­romszáz mezőgazdasági munkásnak nyújt megélhe­tést a nagygombosi gazdaság. Nyári szezonmunkák idején olykor ötszázra is felszökik a foglalkoztatottak száma, s közülük igen komoly szerep, komoly feladat jut a tehené­szetben dolgozóknak. Jelen­leg 620 jól tejelő, fehértarka tehenet tartanak számon a gazdaságban, s ennek egész évi hozama Hatvan fogyasz­tóinak lábasaiba, bögréibe kerül. Ilyenformán értékesí­tett termékük kétmillió liter tej volt az 1972-es esztendő­ben. ' Áz elkövetkező évek ta te­henészet további fejlődését ígérik, mivel a tangazdaság központi vezetősége úgy döntött, hogy itt, a gombo­siakhoz tartozó Nagyteleken koncentrálja a szarvasmarila- tenyésztcst. Ez gyakorlatilag további kétszáz tehenet, s azok növekvő tej hozamát je­lenti. Az itteni tehenek hoza­ma most sem rossz, 3300 li­teres átlaguk az országos fe­lett van, de ezt kevésnek tartják a mezőgazdászok. A gombosi gazdaság ser­téstelepe szintén fejlődőben van. Az innen kikerülő hús­sertések azonban jobbára Budapestre kerülnek, mivel Hatvan nem rendelkezik kel­lé kapacitású vágóhíddal. Persze, ennek ellenére, az it­paprikást, jóféle kocsonyát, süthetnek karajt, ami négy­lábú korában nagygombast akiokban szaladgált. A hat­vani tanács kezelésében levő hússzékben ugyanis az elmúlt év során 870 sertést, süldőt és malacot mértek la, amit mind a nagygombosi kerület szállított a városnak. Került Innen továbbá harminc szarvasmarha Hatvanba, hogy ünnepek előtt besegít­sen a várost lakosság húsel­látásába. Ami még említést érdemet? kilencven holdon termel sző­lőt, jobbarg olaszrizlinget a Annyiféle jelzővel díszí­tették, magyarázták már ezt a fura települést itt, a Mái­ra tetején: szentek falva, a legmagasabb község, élő skanzen és így tovább. Mind­nek igaza van, és mégis va­lamennyi hamis — külön-kü- lön. Végtére is Mátraszent­imre, amely hat települést foglal magába, nem valami­féle különlegesség, hanem élő, lélegző, dolgozó község. Mint annyi más. Illetve... Mégiscsak — üdülőhely ez a javából. Akkor nézzük meg, mit kí­nál ez a hegytetőre rakott község az ide pihenni jövő, megújulást, felüdülést ’kere­sőknek. MINDEN HÁZ KIADÓ Soroljuk csak azokat a te­lepüléseket, amelyek köz­igazgatásilag egyetlen közös­séget alkotnak. Mátraszent- imre. -László és -István mel­lett Bagolyirtás, Fallóskút és Galyatető. Ez csakugyan hat. Galyatető aligha jutna bárki­nek az eszébe, Bagolyirtásról pedig, ahol alig tucatnyi régi ház sorakozik egymás mel­lett, kevesen hallottak. Ha­sonló a • helyzet Fallóskúttal is. bár itt mostanában egyre- másra emelkednek a hétvégi házak, a nyaralók. A tető- meredekségű hegyoldalba fecskefészekként kapaszkod­nak a házacskák, köztük né­hány tekintélyes méretével is feltűnést kelt. Hogyan tud­nak ide felmenni autóval? Bagolyirtás a Belker üdü­lővel azonos a köztudatban, a régi települést, ahol ma már csak három őslakos morzsolgatja életét egész éven át, alig látta néhány ember. Itt az öreg házak át­alakulnak sorra üdülőkké. De az egész községben egy­szerre több mint kétezer fize­tő vendéget tudnak fogadni a kertes házakban. Szinté minden ház kiadó. Ezt a jö­vedelmet is beszámítják az gödöllői tangazdaság Hatvan környéki kerülete, a nagy­gombosi. A belőle készült borra! ma még nem dicsek­szenek túlzottan Gomboson, maga a szőlő se fizetett fé­nyesen tavaly, mert 24 má­zsás volt a holdanként! át­lagtermés. De ha idén csapa­dékosabb, majd napfénye­sebb lesz az időjárás, talán tüzesebb, nemes zamatú bor gazdagítja mind a gazdasá­got, mind pedig azokat a hatvani vendéglőket, ame­lyek innen is pótolják ital­szükségletüket (m. gy.) tésbe. Mátraszentimre né­hány éve divatba jött Miért? SUBALPIN-KLÍMA Nem kell megijedni a fon­toskodó kifejezéstől. Annyit jelent, hogy az itteni időjá­rás nagyon hasonlít arra, ami az Alpokban uralkodik. A tengerszint feletti alacso­nyabb fekvése miatt nem éri el csak Mátraszentimre az Alpok éghajlati viszonyait minden vonatkozásban. De...! Az itteni napfényes órák száma az országos átlagnak a kétszerese. Miután a leve­gő aránylag tiszta, a napfény nem törik meg a porszemek és különböző gázok alkotta szennyrétegen, az ultraibolya sugarak nagyobb mennyiség­ben jutnak le a tájra. Ezek­nek a sugaraknak gyógyító hatása pedig közismert. Amikor néhány évvel ez­előtt az általános rendezési tervet elkészítették, már akkor gondoltak arra, hogy a község lakosságának a száma csak bizonyos határt érhet el, ha a természeti adottságokat nem akarja az ember a saját kárára tönkre­tenni. A településnek a fej­lesztése tehát korlátozott. Amennyire furcsa ezt így az első hallomásra tudomá­sul venni, annyira ésszerű intézkedést takar, ha jól be­legondolunk. A CSILLAGVIZSGÁLÓ ÉS A BANYA Furcsasága az itteni viszo­nyoknak, hogy a piszkéstető! akadémiai csillagvizsgáló és a község szélén működő bá­nya a tilalmak egész sorát jelenti a településnek. Fény- vólett turuléi — oh ássuk a rendszer. Megyénk knkerlcatermesr- tése az elmúlt esztendőkben nem volt valami magas szin­tű. 1966—1970. között az ál­lami gazdaságok hektáron­kénti termése 26,8 mázsa volt, mig a szövetkezeteké 23,3 mázsa. A múlt év már sok­kal sikeresebben alakult, de tennivalók még akadnak bő­ven. Éppen ezért örvende­tes. hogy az idén már me- gvénk gazdaságai közfii is jó néhány csatlakozik az or­szágos mozgalomhoz, beve­zeti a zárt knkorieatermesz- tési rendszert. Énnek kettős haszna is lesz. Egyrészt a magasabb terméshozamnicka! Jobban biztosítani tudják a nöyekvő állatállomány szük­ségleteit a gazdaságok, más­részt nedíg a zárt rendszer­ből fakadó' követelményék a gazdálkodás színvonalát nö­velik. (kapod) kifejezést a tervrajzon. . A csillagvizsgáló miatt ide nem lehet építkezni. Ilyen terület több is van, méghozzá a leg­szebb részeken. A bánya pe­dig az iskola mögötti terület, a Terézhegy beépítését nem teszi lehetővé. Itt 250 telket akartak kialakítani, de egye­lőre szó sem lehet róla. Mátraszentimrén most üdü­lőnek egyetlen telket sem le­het megvásárolni, képzeljék el! Majdhogy nem ezrével so­rakoznak a kérvények a ta­nácsnál, ahogy ezt Za- kupszky László tanácselnök elmondta, de egyre sem tud­nak mit válaszolni. Majd, le­gyenek türelemmel, sorolják a kérvényezőket, aztán, ha... Nesze semmi, fogd meg jól. De mit lehet tenni mást? MILLIÓKAT KÖLTÖTTEK Mi várja az üdülőket Mát­raszentimrén? Már sok min­den. Hatmillióból megépítet­ték a törpevízművet. Úgy csinálták, hogy a Mátrát át­fogó regionális vízműbe be tudják kapcsolni majd an­nak idején. Harmadik éve működik a művelődési' ház, színházteremmel, klubkönyv­tárral. állandó helytörténeti kiállítással, amiben a gyön­gyösi Mátra Múzeum segítő­készsége is megtalálható. A mozi hetenként kétszer ját­szik új filmet, a moziüzemi vállalat a művelődési ház berendezésében támogatta jelentős mértékben a helybé­li tanácsot. Az elmúlt esztendő végén avatták a szolgáltatóházat: Á3C-áruház, posta, fodrász- és cipészrészleg kínálja szol­gálatait a lakosságnak és az fid ülőknek. i £u utakia nem teáét ga* A szocialista munkaver­seny továbbfejlesztésével foglalkozó kormányhatáro­zat végrehajtására a belke­reskedelmi miniszter — a Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezetével egyetértés­ben — rendeletet adott ki. A rendeletben néhány olyan új elv kapott helyet, amely eddig nem érvénye­sült a belkereskedelemben. Az első alkalom például, hogy — hangsúlyozva az el­nasz. Járdákat a szűk utcák­ban nem lehet mindenütt építeni, ahogy a fásítás és a parkosítás is sokszor ütkö­zik emiatt akadályba. A nagy-nagy kívánság a szenny­vízcsatorna. Egyelőre a Vad­virág Étterem derítőjébe kö­tötték be a közintézmények szennyvíz-vezetékét. Amíg a sok-sok milliót igénylő csa­tornarendszer ki nem épül. Hogy mikorra? Egyelőre év­számot említeni sem mernek SZÍVES LATÁS Kisebb-nagyobb üdülők sora található a hat települé­sen. De az átutazó, a néhány napra érkező sem marad étel és ital nélkül. Imrén a Vadvirág, Lászlón a nemrég megnyílt Szabad­ság, Istvánban a Vidróczki étterem várja. A többi he­lyen is talál legalább büfét. Imrén cukrászda nyílt, zöll- ség- és gyümölcsüzlet is van, de még egy magánkifőzde is működik. Zene hétvégeken többfelé is szól — táncolni lehet, vagy beszélgetve elüldögélni a hangjai mellett egy-két po­hár ital kíséretében. A község szép sportpályát építtetett az egyik, aránylag lapos réten. Aki a kellemes erdei túrá­kat szereti, az bízza rá ma­gát a sűrűn található térké­pes jelzőtáblákra. Agasvár szépsége sokakat meglepett már, ahogy a régi vízimalom a most jaj-malomnak neve­zett település-maradvány is, ahol három patak találkozik egymással. Pihenni, felfrissülni, kultu­rált körülmények között le­het itt. Ahogy Stuller András, pénzügyi előadó mondta a búcsúzáskor: Mátraszentimre szívesen látja a vendégeket, és hogy a vendégek jól érez - zék itt magukat, erejükhöz képest mindent megtesznek ezért az itteniek. Ezt bizo­nyítják a tények is, amiket felsoroltunk .ittjártunk nyo­mán. % iMaát ffareae látás fontosságát — a kor­mányhatározat nemcsak az iparban, hanem a kereskede­lemben is megjelölte a mun­kaverseny célját, s ezt a mi­niszteri rendelet is rögzíti. Eszerint a kereskedelemben is a munka hatékonyságát, a gazdálkodás eredményességét kell szolgálnia a versenynek. Hasonlóan fontos versenycél a fogyasztók mennyiségi és minőségi igényeinek válasz­tékos kielégítése, az optimá­lis készletgazdálkodás, ame­lyekhez fel kell használni a korszerű munka- és üzem- szervezést. A munkaverseny- nyel növelni kell a kiszolgá­lás kulturáltságát, javítani a vásárlási körülményeket, va­lamint a kereskedelmi dolgo­zók élet- és munkakörülmé­nyeit Újszerű, hogy a verseny­mozgalomban is érvényesül az ágazati elv. Ezentú) a bel­kereskedelmi miniszter tün­teti ki nemcsak a miniszté­rium, hanem a tanácsok és a szövetkezeti szervek felügye­lete alá tartozó kereskedelmi vállalatokat, ÁFÉSZ-eket, s a miniszter irányítja és ér­tékeli a más népgazdasági ágazathoz tartozó kereskedel­mi vállalatok munkaverseny- mozgalmát is. A rendelet ki­mondja azt is, hogy az idény­jellegű feladatokat — például idegenforgalom, zöldség-gyü- mölcsellátás, stb. — segítő versenycélok teljesítését a szezonzárás után kell érté­kelni. A rendelet meghatározza a belkereskedelemben alkal­mazható versenyformákat, a legeredményesebb kollektí­váknak és dolgozóknak ado­mányozható címeket, ame­lyek között a belkereskedel­mi miniszter is rendszeresí­tette az „Ágazat kiváló bri­gádja” kitüntetést. Ezenkí­vül a kiváló vállalatok és szövetkezetek megkülönböz­tetett erkölcsi elismerésére a belkereskedelmi miniszter és a KPVDSZ elnöksége ezen­túl versenyzászlót adomá­nyoz. A kiváló vállalat és szövetkezeti címre felterjesz­tett, de ilyen kitüntetést nem kapott vállalatot, szövetkeze­tét a belkereskedelmi mi­niszter és a KPVDSZ elnök­sége „dicsérő oklevél”-lel tüntetheti ki. (MTI) Ufó január l&g. csütörtök fpuck i& főzhetnek sértés-J, itteni családok-a koUkm Mégiscsak — Mátraszentimre !

Next

/
Thumbnails
Contents