Népújság, 1973. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-04 / 2. szám

Könyvbarátok klubja az egri Hámán Kató Ottöröházban.

, (MTI Foto: Benkő Imre)

Se pénz, se gyerek

Helyzetkép Zárónkról

A statisztika nem minden, néha azonban a legprecízebb magyarázatnál is többet mond. Ezt éreztem a zaránki kisiskolában, miközben Deák István igazgató a tantestületről, diákjairól beszélt.

— Évről-évre kevesebb a gyerek. Az elmúlt tanévben, négy tanulócsoportban még 72 diákunk volt. Az új évet már csak 66-an kezdték: közülük csak hat az elsős. Jövőre mindössze négyet varunk. Sose voltunk nagy iskola, most azonban végleg megcsappant a létszám. S ha csak ez lenne a gond...

Képesítés

nélkül

Nincs könnyű dolga a zaránki pedagógusoknak: igen gyakran két osztályt kell egyszerre foglalkoztatniuk. Koncentrációt, fokozott fi - gyeimet, s nem utolsósorban

órára együtt kell készülnöm a gyerekekkel.

Az igazgató véleménye:

— Akarásban, lelkesedésben nincs hiány. Sajnos, ez mégsem, pótol mindent.

A korszerűség csak álom

Ma már egyre többen vallják, hogy korszerű oktatás nélkül aligha képzelhető el eredményes tanári munka. Ehhez azonban szakképzettség és pénz kell. Nos. az utóbbi is hiányzik Zárónkon.

— Ha a béreket leszámítjuk a költségvetésből, akkor mindössze harminc e.er forintunk marad. Ebből kell fedezni a fenntartás, a tüzelés költségeit. Folyóiratok,

nyomtatványok, kísérleti eszközök vásárlására csak 4300 forintunk marad. Ebből még a legszükségesebbet, a legolcsóbbat sem tudjuk megvenni.

Elindulunk, amolyan szertárszemlére. Mindenütt zsúfoltság, legfeljebb, ha egy ember elfér, természetesen szorongva. Kellemes meglepetést kelt a keskeny filmvetítő, de hamarosan kiderül, hogy legtöbbször bosszúságot okozó, a régi, szebb időkből ittmaradt relikvia. Többször rossz mint jó, s a javítás borsos költségeire sokszor bizony nem futja. A sportszertár csak nevére lehet büszke, mert az a néhány tornaszer igen-igen megviselt.'Valamire azért csak futja a kis pénzből is. Az igazgató mutatja azt a két olcsó mikrosz kópot. melyet a közelmúltban vásároltak a gyerekek számára. Sovány vigasz ez, hiszen annyi más minden hiányzik ahhoz, hogy korszerűen. hatékonyan lehessen oktatni-nevelni a zaránki kis iskolában.

Tárnáméra ? Heves ?

Mi lenne a megoldás? Ezt kérdeztem a tantestület tagjaitól.

— Csak a körzetesítés, az, hogy felsútagozatosaink bejárok. vagy kollégisták lennének. Így megkapnák azt a pluszt, amelyet mi semmiképp nem nyújthatunk nekik — vélekedik az igazgató.

Eddig rendben is lenne, ezzel egyetértenek mind a pedagógusok, mind a szülők. A részletkérdésekben — mint kiderül — korántsem ilyen egyértelmű az összhang. Ezt bizonygatja. erről beszél Végh Lajos:

— Járhattak volna felsőseink Erkre is, a szülők azon- uan prolestáltak. Az ok: be- idegzett merevség, tartózkodás: Erken ugyanis sok a cigánytanuló. Az első Kiseriét nem sikerült, most már csak két lehetőség adódik: vagy

Tárnáméra lesz a körzeti központ, s ide járnak majd felsőseink vagy évek múltán bekerülnek az új hevesi általános iskolai kollégiumba.

Filmújdonságoft az új év moziműsorán

Számos érdekes újdonságot ígér az év első hónapjának filmműsora- Januárban vetítik először a mozik Petőfi Sándor születésének 150. évfordulója tiszteletére a Petőfi ’73 című színes magyar produkciót.

Ugyancsak magyar alkotás a „Nápolyi látni és .. amelyben a főbb szerepekben Váradi Hédit, Halász Juditot, Bujtor Istvánt, Paper Antalt, valamint az ismert romániai magyar színészt, Kovács Györgyöt láthatjuk. A színes komédia meséje egy Nápolyban töltött éjszaka és egy leendő nápolyi kiküldetés körül bonyolódik.

Kétrészes, színes, szélesvásznú szovjet film az „Ata- mán halála”, amely az 1919 —20-as évekbe kalauzolja a

nézőt, s egy nagyon kockázatos, döntő jelentőségű akció históriáját mondja el. Ugyancsak a szovjet filmstúdiók terméke a Mihail Bulgakov művei nyomán forgatott „Menekülés” is. A mozik műsorára kerül hosszú évek után a „Farkasvér” című szovjet film is, amely Jack London azonos című regénye nyomán készült.

A banja-lukai 1969-es földrengés nehéz óráit idézi fel a „Félbeszakadt: vallatás” című jugoszláv film. „A nap csak egyszer kel fel” című lengyel alkotás, 1945-ben. egy kis hegyi faluban játszódik, s arról a konfliktusról vall. amely a kialakuló új rend és az emberek tudatában élő visszahúzó erők között bontakozik ki. A „Mindennek ellenére” című színes

NDK-film Kari Liebknecht- ről, Rosa Luxemburgról, az az 1918—19-es németországi forradalmi eseményekről, az ellenforradalom dúlásáról, a munkásvezérek meggyilkolásáról szól. Színes csehszlovák film a „Kutyák és emberek'”, A második világháborúban játszódó izgalmas kalandfilm „Az 1-es számú ügynök", amelynek hőse — egy lengyel hírszerző — pótolhatatlan veszteséget okoz a németeknek.

Monica Vitti és Ugo Tog- nazzi a főszereplői Franco Gi- raldi olasz rendező komédiájának. amelynek a címe. „Nászéjszaka a börtönben". A történet főhőse egy asz- szony, aki koronatanú egy gyilkossági ügyben, s aki rádöbben arra, hogy talán mégis tévedett, módosítja vallomását, s végül feleségül megy a korábban gyilkossággal gyanúsított "férfihoz. Ám Kiderül, hogy annak idején mégsem tévedett. ..

Fekete Sándor;

szakmai hozzáértést, pedagógiai tájékozottságot követelő munka ez. Igénybeveszi a tanárt, a diákot, s az eredmény mégsem az igazi. De mi van akkor, ha a pedagógusok képesítés nélküliek?

— Nálunk sajnos ez a helyzet, hármunknak van ugyan tanítói diplománk, a felsőtagozatos képzettség, azonban hiányzik. Külön gond, hogy két kollegánk képesítés nélküli, most elsős levelezősök az egri főiskolán.

Egyikük. Adám Erzsébet.

Bejáró, naponta érkezik Visz- nekről. busszal az iskolába. Legfőbb gondjairól így beszél;

— Egerben végeztem. » Közgazdasági Szakközépiskolában. Nem mentem dolgozni. mert a tanári pálya vonzott. Az első évem sikerült Erken, itt is jól érzem magam, mégsincs könnyű dolgom. A magyar mellett — ez lesz a szakom, ezt szerettem mindig — oroszt is kell tanítanom. Ötödikben még esak megy valahogy, a nyolcadikos anyag azonban számomra sem könnyű, hiszen óráról\A\NAA/VVAVVWV\A^VvVWV'//. .

Előtérben d helyes, egészséges táplálkozás

Az Egészségügyi Felvilágosítási központ idei programjából

— Szeretnénk a társadalom figyelmét fokozottan felhívni a helyes, egészséges táplálkozás fontosságára. Ez ugyanis sokféle betegség — például a szív és érbántalmak, az anyagcserezavar, mozgásszervi megbetegedések stb — megelőzésében döntő szerepet játszik — mondotta dr. Métneki János, az Egészségügyi Felvilágosítási Központ igazgatója, akitől az 1973. évi programról kért tájékoztatást az MTI munkatársa.

Arra a kérdésre, milyen nagyobb leiadatok állnak az intézmény előtt az új esztendőben, az igazgató a következőket válaszolta:

_ Február végétől a

MÉM-mel közösen megrendezzük az élelmiszer- és fagazdasági egészségügyi hónapját, amit a Mezőgazdasasi Múzeumban sorrakerülő nagyszabású kiállítással kötünk egybe. A hónap során több előadás is elhangzik majd. amelyek az élelmiszeréi fagazdaság különböző munkaterületein dolgozók főbb egészségügyi problémáival foglalkoznak. Nagy hangsúlyt kap e rendezvényeken is a helyes, egészséges táplálkozás, az ehhez szükséges termékek előállítása, s térmészetesen a táplálkozás ; higiéniás vonatkozása.

— Bizonyos mértékben az < előbbihez kapcsolódik az emberek táplálkozásával fog- j lalkozó őszi tévé adássoro- « zat. Ennek első része a témaj egészségügyi oldalát érinti, második része szociológiai— ; társadalmi, gazdasági és ; egyéb — problémákat tűz ; napirendre.

— Az idei egészségügyi

világnap alkalmából, — ; amelynek jelszava ,,Az ; egészség otthon kezdődik” — a szülőkhöz: az édes-;

anyákhoz, édesapákhoz szó-! lünk, az ő felelősségüket; hangsúlyozzuk a családi ‘ környezetért, de nem feledkezünk meg az ezzel összefüggő egyéb feladatokról ! sem. Ősszel ismét megren- ; dezzük a fogászati hónapot, hogy újból felhívjuk a gyér-; mekek és felnőttek figyel-! mét a rendszeres íogápo- lásra, a a fogromlás meg- 1 előzésének fontosságára, ar- ; ra, hogy tekintsék ezt min- ; dennapi feladatnak.

— Ügy véljük, munkánk akkor lesz igazán hatékony és eredményes, ha továbbra is szorosan együttműködünk az állami és társadalmi szer vekkel igénybe vesszük a tömegkommunikációs eszközöket, a jövőben is megkapjuk tőlük az eddig már igen hasznosnak bizonyult sokoldalú támogatást — ft jatle be nyilatkozatát dr. Métneki János. (MTI)

„Közép termetnél valamivel magasabb alak, sugár növéssel. arányos testtagokkal, fesztelen mozdulattal, sűrű, tömött, felálló kurta fekete hajjal... csillámló bogár szemek, melyek beszéd közben csillogtak, s midőn lelkesült vagy költeményeiből szavalt, fényesen ragyogtak: ez volt arcának legszebb része, ablakai költői lelkének... arcának bőre sárgásbarna volt, egynéhány szeplőformá- jú még barnább foltocskáid kai; ajkai a szokottnál valamivel vastagabbak, jól áll rajtok a mosoly, de a harag, a méltatlankodás, a gúny, a megvetés, a gyűlölet s a csalódás érzelmeinek nyilvánításai sajátszerű, majdnem kellemetlen kifejezést vettek fel..

E kellemetlen vonásról Jókai is említést tesz, ő a maga felfokozó nyelvén démoni kifejezésről beszel. De épp

Jókai hangsúlyozta. hogy amikor „ezt a rideg arcot a költészet lángja megvilágitá, mikor egy költeményét elszavalta, akkor minden vonásáy- ban kigyulladt a lélek: tekintete sugárzott, alakja megnőni látszott, szoborszerűvé alakult; ilyenkor aki látta, hallgatta, belé kellett szeretnie: férfit és nőtt magával ragadott.”

Júlia ezt a Petőfit ismerte meg. Még egy közönségesebb iélekre is hatott volna ez a férfi, hát még Júliára, ki az erdődi sivár magány elől francia regényekbe menekült, s köznapi emberek helyett kivételes egyéniségekről álmodozott. El kell hinnünk róla, hogy különbséget tudott tenni Petőfi Sándor és egy korlátolt szolgabíró között.

De milyen volt Júlia? Nem a költő szemével nézve, mert hát a szerelmes szem lencséje nem „objektív,” hanem

— Hevestől, a kollégiumtól vonakodnak a szülők, mert nem akarnak lemondani arról. hogy nyolcadik osztály végéig otthon is nevelhessék gyermekeiket. Maradna Tárnáméra, közel is van, iskolabusz is lenne. Más kérdés, hogy az eléggé korszerűtlen tarnamérai iskola valóban képes-e fogadni diákjainkat. Erre csak a jövő ad választ, egy azonban tény: a körzetesítés sürgető, mert mi pedagógusok, itt Zaránlton — bármekkora is az akarat, a lelkesedés — sosem tudjuk azt nyújtani, mint a nagyobb, a sokkalta jobban felszerelt iskolák, — összegez az igazgató.

Sajnos a hogyanról még a járási hivatal illetékesei sem döntöttek, s a körzetesítés csak terv. akárcsak évekkel ezelőtt. Ügy véljük ideje lenne kissé gyorsabban dönteni, cselekedni, mert a zaránki gyermekek, jövője több törődést érdemel...

Pécsi István

'^WvVNAAAAíVvAAAAAAAWAAA/NAAA/vVwV

mondjuk Jókai ízlése szerint? ..Én megvallom — írja a nagy mesemondó — hogy nem találtam olyan szépnek, mint minőnek Sándor versei megörökíték: alacsony termete volt, egészséges arcszíne, de férfias metszésű szája; mindegyik szeme szép volt külön, de a kettő közt nem volt összhangzás; emellett rövid hajat viselt; s éppen úgy tudott ember nem viselte divatokat kitalálni, mint Sándor.” A rövid haj persze csak Jókai felfogásában számított hibának, az eredetiség elvét hirdető költőnek ez is tetszett. „Szabad. merész

gondolatjárása volt, — írja még Jókai — egészen összeegyeztethető férjeével: néha excentrikus, de mindig szellemdús.”

„Excentrikus” — vagyis az átlagtól elütő, „a fennálló redbe beilleszkedni nem tudó ember,” mint egy régi lexikon mondja. De hisz épp ez lehetett az, ami Petőfinek legjobban tetszett Júliában! Annak a Petőfinek, akit épp történetünk napjaiban — 1846 októberében — egy titkosrendőri kémjelentés „extravagánsnak” bélyegzett. Ami nagyjából épp az „excentrikusnak” felel meg.

E hasonlóság volt vonzalmuk egyik serkentője, s e közös vonást minden bizonynyal kölcsönösen felismerték egymásban, már az első, megyebáli találkozáson.

A szerelmesek végül is egy tavaszig tartó „próbaidőben” egyeztek meg, s a költő reménykedve búcsúzott, — Teleki grófhoz ment, Koltóra.

A gróf költői kastélyban kellemesen teltek a napok, de a költő dolgai most már Pestre szólították. Ütközően hogy is ne állt volna meg Debrecenben, ahol oly nyo- morúsógós hónapokat töltött — éppen három éve? Mikor belépett a színházba, minden szem feléje fordult u

lelkesedés az égiháboru hangján kiáltá: éljen Petőfi Sándor!” A színészek örültek a látogatásnak, s a társulai szép, okos és rokonszenves primadonnája, Prielle Kornélia egy darabbeli dal helyett Petőfi versét énekelte ei: „A virágnak megtiltani nem lehet.,

Petőfi boldog volt: olyan

emberek közé került megint, akik nem származását nézték, hanem költői érdemét. Megfeledkezve pesti dolgai - ról, jókedvűen engedte ei magát e szabadgondolkodású, független lelkű művészek között. „Testvérek vagyunk az Úrban” — mondogatta nekik, vándorszínészi múltjára utalva.

Testvérek vagyunk- — e két szóban van a kulcsa mindannak, ami most egy színjáték váratlanságával történik.

Már Költőn is hallott pletykákat Júlia új udvarló- járól, itt Debrecenben arról kapott „hírt” Petőfi, hogy az erdődi várkisasszony egy dzsidáskapitányhoz készül férjhez menni. Hát így vagyunk? — tombolhatott haragjában. — Hát mégis le- dönthetetlenek a falak egy mészárosnak - komédiáspoéta fia és az inspektor leánya között? Ki-ki a magáénak valóval? Nemcsak bosszúból, nem puszta bohémságból, hanem a csalódás okozta fájdalomban arra kellett gondolnia, hogy neki is magának valót kell találnia a maga testvérei között — s keresnie, sőt keresnie sem kell — itt van előtte a szép, a tehetséges művész: Prielle

Kornélia. Szinte udvarlás nélkül, órák alatt megkérte a színésznő kezét. Kornélia zavartan, de boldogan iger.t mondott.____ímvtotptU