Népújság, 1972. december (23. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-12 / 292. szám

Hétfb fittI küiaohti <a Kommentárunk Japán az urnák elült AZ UTÓBBI NÉHÁNY HÉT során több olyan va­c-ziásra került sor a világon, amelynek jelentősége két­ségtelenül túlterjedt a szóban forgó ország határain. A sorozat n )vembe;1 7-tel, az amerikai szavazással kezdő­dött. Ebben az esetben az eredmény nem lehetett vitás, az alanyokra éberen figyelt a közvélemény. November 19. volt a második és igazán izgalmas dátum. Mint is­meretes, ezen a napon cáfolta meg a Brandt—Scheel kormánykoalíció az előzetes jóslatokat és egyértelmű, világviszonylatban is fontosnak mondható győzelmet ara­tott. Hétfőn este pedjg értesülhetett a nemzetközi köz­vélemény a legújabb, a vasárnap megtartott japán álta­lános választások immár, hivatalos végeredményéről. EZT A SZAVAZÁST nem kísérte olyan feszült iz­galom, mint a nyugatnémet erőpróbát. De senki előtt nem volt kétséges, hogy kimenetele kisebb-nagyobb mér­tékben nemcsak a Japán, hanem az ázsiai helyzet ala­kulását is befolyásolhatja. Az amerikaihoz hasonlóan a felkelő nap országában is a papírforma diadalmaskodott —, némi meglepetésekkel tarkítva. Lássuk előbb a papírformát, a liberális demokrata párt győzelmét. Ez a Tanaka miniszterelnök vezetése alatt álló, a mammut-monopóliumokkal összefonódott konzervatív politikai formáció 491-ből 271 mandátumot szerzett, vagyis magáénak mondhatja a biztos többséget. Csakhogy Tanakáék ennél többet, sőt jóval többet vár­tak — a várt és beharangozott „Nixon eredményére em­lékeztető földcsuszamlás” elmaradt —, olyannyira, hogy az új nemzetgyűlésben huszonhéttel kevesebb mandátum van Tanaka pártjának, mint a régiben volt. Hogy még­sem lesz ugyanennyivel kevesebb képviselője, az annak a nyilvánvaló költséges trükknek köszönhető, amelynek során több „függetlenként” indult képviselő megválasz­tásakor bejelentette: a parlamentben csatlakozik a li- bei. ti. demokrata frakcióhoz. TANAKA NEM TAGADJA, hogy az eredmény „el­gondolkoztatja” annál is inkább, mert a kormányfő el­sősorban a kínai nyitás miatt várta a monstre-sikert és ez nem következett be. Ugyanakkor a Peking által any- nyit bírált, sőt támadott Japán Kommunista Párt — és ez a választások igazi szenzációja —, csaknem meghá­romszorozta mandátumainak számát és harmincnyolc képviselőt küld a parlamentbe. Növelte szavazatait a lég­yig,' 'bb ellenzéki erő, a Japán Szocialista Párt is és ez ‘s er'«siti az összképből levonható következtetést: a japán ’ ' vélemény polarizálódik és elfordul a középutas cső­töktől (Komeito Párt, Demokratikus Szocialista Párt), ■'“Ivek a választás legnagyobb vesztesei. , . v. \ ■/» s,'WwWWWWWWVWVWWWWVWyA/WWVAAWWVAAAAAW Szocialista országok konstruktív javaslatai a helsinki tanácskozáson A szocialista országok több javaslatot terjesztettek hét­főn Helsinkiben az európai biztonsági és együttműködési konferencia előkészítésével foglalkozó nagyköveti ta­nácskozás elé. A javaslatok általában kedvező fogadtatás­ra találtak s diplomácia) megfigyelők szerint ösztön­zőleg hatnak a tanácskozás további menetére. A hétfői ülésen a tanács­kozás elé terjesztették azt a magyar munkaokmányt, amely a biztonsági konferen­cia résztvevőinek összetételé­ről szóL A javaslat szerint, amelyet Rónai Rudolf nagy­követ nyújtott be az összehí­vandó konferencián részt vesz valamennyi európai ál­lam, továbbá az Egyesült Ál­lamok és Kanada. Ugyancsak hétfőn terjesz­tették elő hivatalosan Len­gyelország javaslatát, amely a konferencia három szakaszos megrendezésében mányoz eló megállapodást. Adam Wili- rnan lengyel nagykövet hang­súlyozta : máris egyetértés van abban, hogy az első sza­kaszt a külügyminiszterek részvételével kell megren­dezni, a második szakaszban a munkabizottságok tanács­koznak, a harmadik szakasz­ban pedig a lehető legmaga­sabb szintű részvételt kell biztosítani. Bulgária nagykövete a ta­nácskozás további munkame­netével kapcsolatban tett elő­terjesztést. Ez javasolja, hogy a nagyköveti tanácsko­zás az egyes kérdéseket egy­mással összefüggésben, idő­Allende Havannában Vasárnap éjjel hivatalos látogatásra Havannába érke­zett ér. Salvador A11 ende chilei elnök. A kubai fővá­ros Jósé Marti repülőterén a vendéget Osvaldo Dorticos elnök és Fidel Castro minisz­terelnök köszöntötte. Az ál­lamfőnek kijáró tiszteletadás mellett a szabadság szigeté­nek sokezer lakója részesítet­te forró fogadtatásban a chi­lei nép képviselőjét, afci mos­tani látogatásával Fidel Cast­ro tavalyi emlékezetes chilei látogatását viszonozza.. Salvador Allende négy na­pot tölt Kubában, s mint hi­vatalosan közölték, hazaté­rőben még megszakítja útját a venezuelai fővárosban, hogy rövid eszmecserét foly­tasson Caldera elnökkel. beli meghatározás nélkül vi­tassa meg. A lengyel, a bol­gár és a magyar munkaok­mányt több küldött javasol­ta elfogadásra. A nagyköveti tanácskozá­son délután, megállapodás jött létre a további munka­menetről. Eszerint a nagykö­veti tanácskozás plenáris üléseit december 15 és január 15. között szüneteltetik, a nagykövetek azonban ebben az időszakban is kapcsolatot tartanak egymással, s nem­hivatalos jelleggel — folytat- ját a két- és többoldalú kon­zultációkat. Diplomáciai megfigyelők jelentősnek tartják a hétfőn elért eredményeket, s annak a véleményüknek adtak ki­fejezést, hogy még néhány kérdésben december 15-e előtt közös vélemény alakul­hat ki. .A szocialista orszá­gok kezdeményezései — hangsúlyozzák a megfigye­lők — konstruktív jellegűek, azon a módszeren alapulnak, hogy a viszonylag egyszerűbb kérdések megoldásával se­gítsék elő a nehezebb prob­lémák rendezését. Ko?:rai* vasúti katasztrófa Vasárnap hajnalban súlyos vasúti szerencsétlenség tör­tént a bulgáriai Várna megyé­ben, egy személyvonat bélé­re hant egy tehervonatba — hu :onhatan meghaltak, ti-, zen megsebesültek. A közzétett jelentés szerint a katasztrófát az okozta, hogy Ivan Mitev Ovcsarov, Vencsan állomás ügyeletese „durván megsértette a biz­tonsági berendezések kezelé­sének szabályait”, helytelen kezeléssel működésképtelen­né tette ezeket a berendezé­seket. A katasztrófát gyors intéz­kedések követték: a sérülte­ket a kórházba szállították, a helyszínre utazott a közleke­désügyi miniszter, valamint Várna és Tolbuthin megye számos vezetője. Megegyezés a kasmírt tűzszünet» ellenőrzi) vonal módosításáról India és Pakisztán katonai megbízottai egy határrnenti helyőrségen aláírták a meg­állapodást a kasmírt tűzszü- netí ellenőrző vonal módosí­tásáról. Ez a lépés, amely többhó­napos tárgyalások eredmé­nyeképpen született, meg­nyitja az utat Indira Gandhi indiai kormányfő és Bhutto pakisztáni elnök júliusban kötött számlái megállapodá­sának maradéktalan gyakor­lati végrehajtása előtt. Hosz- saabb távon lehetővé teszi az indiai és pakisztáni csapatok kivonását a tavaly decemberi háború során elfoglalt terü­letekről, továbbá a hadifog­lyok kölcsönös hazatelepíté­sére, a diplomáciai kapcsola­tok újra felvételére és eset­leges kasmírt vita végleges rendezésére vonatkozó tár­gyalások megkezdését. Mint ismeretes, a kasmírt kérdés húzódik meg India és Pakisz­tán csaknem 25 éve tartó el­lenségeskedésének hátteré­ben. A két ország katonai meg­bízottai a megállapodást és a hozzácsatolt térképeket — amelyeket nem hoztak nyil­vánosságra — az illetékes kormányok elé terjesztik jó­váhagyás végett. Megfigyelők szerint lehetséges, hogy a ra­tifikálásra már a hét végén sor kerül. A KILÓRA JZKÖNYVEK­LuL és a bédekkerekből tudjuk, hogy a „Felkelő Nap” országa, Japán négy nagy és mintegy ezer kis szi­geten terül el. Ennek ellené­re tíz éven belül egységes szárazföldi közlekedési há­lózat egyesíti majd ezt a je­lenleg még széttagolt orszá­got. Simonoszeki és Modzsi között már megépült a Ki- usura vezeíő tenger alatti alagút, s rövidesen véglege­sen elkészül az egy kilomé­ter hosszú, 61 méterrel - a tenger felett függő közúti híd is. Tovább épül a Hok- kaidóra vezető 36 kilométe­res alagút, a Sikokut Honsu- val összekötő óriáshidat pe­dig 1977-re fejezik be. Az országot át. meg átsze­lik a pompás, hatsávos au­tósztrádák, amelyeken már most amerikai méretű a for­galom és ötször annyi a ha­lálos közúti baleset, mint az Egyesült Államokban. (Japán az autógyártásban és az autóexportban már megelőz­te az NSZK-t!) A sok szigetből és az „anya”-szigetből álló ország­nak érdekessége még, aho­gyan lakossága elhelyezke­dik. Tokiótól valamivel északra kezdődik egy mint­egy 600 kilométer hosszú, 40 —60 kilométer széles sáv, ahol ma él Japán 102 mil­liós lakosságából 63 millió ember A Csendes-óceán menti sáv 30 éven belül a világ legna”'1^vb összefüggő városi települése lesz. ben­ne olyan csomópontokká’ mint az addigra 35 milliós Tokió, a 16 milliós Nagoja és a 18: milliós Oszaka. To­kió és Ószaka között csúcs- forgalom idején jelenleg is 30 percenként indul az órán­:*A4i44Lv 1912. december 12.. kedd lijabb „Meidzi borszak" kezdete Japánban?! ként 250 kilométeres sebes­séggel száguldó villanyvonat. Ezt a vonalat az 1970-es évek közepéig 1700 kilomé­ter hosszúságúra építik ki, hogy az északi Hokkaido szigetétől a déli Kiusuig át­szállás nélkül lehessen utaz­ni. Az említettek is azt mu­tatják, mennyit változott a világ a hóval borított 3775 méter magas Fudzsijárna tö­vében. A kétszemélyes „ön­gyilkos” tengeralattjárók személyzetének emlékét, amint körülköti haját a ha­gyományos fehér szamuráj­szalaggal, már csak a film­szalagok őrzik, ugyanúgy, mint a japán emberideált, a bombaterhével magát és gé­pét az ellenséges hadihajóra vető pilóta, a „kamikaze” cselekedeteit. Hirosima és Nagaszaki, a két atombomba sújtotta vá­ros lakói közül még mindig szedi áldozatát a sugárbeteg­ség. A második világháború óta eltelt 27 év alatt a japán nép alapvető nézetei lénye­gesen megváltoztak és a val­lásos és politikailag elmara­dott japán közemberek több­sége is szívből gyűlöli, meg­gyűlölte a háborút, a kato­náskodást. Ezek után érthe­tővé válik, hogy miközben Japán a maga évi 140—160 milliárd dolláros nemzeti jö­vedelmével ma már a gaz­dasági világhatalom rangjára tör, katonai célokra a többi nagy országokhoz képest el­enyésző összeget költ: a nemzeti jövedelem 1,1 szá­zalékát. Erre kötelezi őket az 1946-os alkotmány 9. paragrafusa, amely szerint Jaoán örökre lemondott a háborúról, mint a nem/e‘ ellentétek egyetlen megold sí módjáról. EZ A DÖNTÉS IS nagy ban hozzájárult ahhoz, hogy a nyersanyagban szegény, sűrűn lakott ország elindul­jon a fejlődés útján, amely azt jelentette számára, hogy a világháborúban szétvert gazdaságot a legmodernebb technikával, technológiával szereljék fel és eljussanak (ahhoz a ponthoz, hogy „ja­pán csodáról” szóljanak az ország fejlődését értékelő ja- pánológusok. Az olcsó munkaerő, főleg a nők bekapcsolása a terme­lésbe, a minimális hadiki­adás, a szilárd beruházási pi­ac, a tőkekivitel betiltása, sőt, még a jóvátétel törlesz­tése is segítette a .japán cso­da” megteremtését. Az 1951- es koreai háborútól kezdve meggyorsult az ország fejlő­dése. A meggyorsult tőke­koncentráció és -centralizá­ció, a kialakuló szupemagy- ságú monopóliumok is azt eredményezték, hogy a fej­lődés üteme a leggyorsabb volt a tőkés világon belüL A túlhajszolt beruházások azonban 1965-re tőkeszegény­séget okoztak és az USA-tól kapott 5 milliárd dollár köl­csön még jobban az Egyesült Államokhoz kötötte gazdasá­gát, szinte diktálni tudta gazdasági és külpolitikai lé­péseit az országnak. A legutóbbi időben azon­ban jelentős változások áll­tak be a két ország viszo­nyában. A fennálló gazdasá­gi kapcsolatokon túl a japán politikai élet vezetői igye­keznek szabadulni az ameri­kai nyomás alól és egyre in- . kább önállóbb politikával akarnak ők is nyitni Észak­keleti-e, a Szovjetunió felé. Az olaj. a földgáz, a fa és más ásványi nyersanyagok közelsége a Szovjetunióban egyre inkább sürgeti a kap­csolatok felvételét és azok meggyorsítását. A NIXONI KÜLPOLITIKA a közelmúltban sokszor hoz­ta kellemetlen helyzetbe Ja­pán partnereit A legutóbbi kínai látogatás, az ott elfo­gadott közös nyilatkozat egy­két pontja váratlanul érte az ország vezető köreit A meg­ingott bizalom az amerikai „csendestársban”, de maga a realitás is közelebb vitte kö­zeli szomszédjához, a Szov­jetunióhoz. A „kétarcú” ország, Japán, a fejlett tókés országok cso­portjába tartozik, a második helyen áll, de belpolitikai életében magán viseli még —, főleg társadalmi vonat­kozásaiban — a fejletlen or­szág vonásait is. Szinte azt lehetne mondani, hogy a tu­dományos-technikai forra­dalom megvalósításának kor­szakában középkori viszo­nyok uralkodnak a társada­lomban, ahol még mindig az ojabun (apa) -kobun (fiú) kapcsolat uralkodik, falun még mindig megkülönbözte­tik, ki melyik ije-ből (ház­ból) származik, vagy netalán eták (jogfosztott rabszolgák) voltak ősét E belpolitikai viszonyok között indultak újabb vá­lasztási harcra december 10- én az országban levő pártok, hogy talán újabb Meidzi (fel­világosult) korszakot nyissa­nak az ország életében. E nagy csatában a Liberális Demokrata Párt, a Buddhis­ta Part (Komeitó), a Demok­ratikus Szocialista Párt és a Japán Szocialista Párt mel­lett harcba indul az 1922-ben alakult, 300 000 taggal legá­lisan működő Japán Kom­munista Párt, amely az 1969- es decemberi parlamenti vá­lasztásokon 3 200 000 szava­zatot kapott és 14 képviselői mandátumhoz jutott. Az 1971-es márciusi önkor­mányzati választások előtt a párt megállapodást kötött a Japán Sanriaiista párttal, és ennek eredményeként több prefektúrában közös jelöltet állítottak. A községtanácsi választá­sokon a párt 50 százalékkal növelte képviseletét a helyi önkormányzati szervekben, míg a prefektúrákban há­romszorosára nőtt a kommu­nisták száma: a városi ta­nácsokban pedig, ahol ed­dig nem volt a pártnak kép­viselete, 70 kommunista fog­lalt helyet A VÁLASZTÁSI akció­egységre törekvő Japán Kommunista Párt, kihasz­nálva az ország életében végbemenő változásokat, a párt erősödő befolyását, újabb reformokért indul harcba a decemberi válasz­tásokon, amelyek ha mind­járt nem is olvasztanak ha­vat a Fudzsijámán, de biz­tosra vehető a szavazatok számának növekedése. S ez továbbra is erősíti a balra tolódást, előbbre vetheti az újabb „tavaszt” a cseresz­nyefa-ligetek fölött. Kovács János TEL AVIV: Henry Kissinger,* az ame­rikai elnök nemzetbiztonsá­gi főtanácsadója a közeljö­vőben Izraeli.« látója*. —, je­lentene ki Milton Shapp pennsylvaniai kormányzó, aki vasárnap érkezeit 11 na­pos látogatásra Te! Avivba. „A Közel-Kelet kiemelt he­lyen szerepel Kissinger bé- ketervében” — mondotta a repülőtéren újságíróknak. „Hamarosan eUulogai Izrael­be is” — fűzte hozza. BEJRUT: A libanoni sajtó szerint Szaeb Szalam miniszterel­nök és Jasszer Arafat, a Pa­lesztin Felszabadítási Szerve­zet vezetője megegyezett, hogy felszámolják a feszült helyzetet Dél-Libanonban. Ezzel egyidőben a übanoni hadsereg vezetői más geril- laparancsnokokkal találkoz­tak, hogy elejét vegyék min­den további lövöldözésnek. HANOI: A Vietnami Demoktwtitaw Köztársaságnak nyújtandó térítésmentes szovjet gazda­sági és katonai segítségről, valamint a jövő évi kétol­dalú árucseréről Moszkvában aláírt megállapodás, továb­bá az állandó kormányközi gazdasági és tudományos- műszaki együttműködési bizottság létrehozása újabb ragyogó példája a két ország barátsága, szolidaritása és kölcsönt» segítsége szüntelen fejlődésének — hangoztatja vezércikkében a Nhan Dán, a Vietnami Dolgozók Pártjá­nak lapja. Ezek a dokumen­tumok — mutat rá a lap <—* ismét szemléletesen bizonyít­ják, hogy az SZKP, a szov­jet kormány és nép tovább­ra is eltökélten támogatja a vietnami népet az amerikai agresszió visszaverésében és a szocializmus építésében. BEJRUT: A DPA bejrúti tudósítója szerint Kabusz Omani szul­tán, aki nemrég Tripoliban járt, egyezségre lépett Kad­hafi líbiai elnökkel. Meg­állapodtak, hogy Kabusz ha- zaküldi brit katonai tanács­adóit, s ennék fejében Líbia pénzzel és fegyverrel látja el őt a dhofari gerillák leveré­séhez. PÁRIZS: A Figaro hétfőn közű a legújabb közvélemény-kuta­tás eredményét, amely a bal­oldal további térhódításáról tanúskodik. A megkérdezet­tek 45 százaléka ugyanis úgy nyilatkozott, hogy a bal­oldali egységfront pártjaira adja szavazatát (egy hónap­pal ezelőtt még csak 43 szá­zalék foglalt állást a balol­dali pártok mellett). Azok­nak aránya, akik a kormány- koalíció pártjaira készülnek szavazni, a közvélemény-ku­tatás szerint az előző havi 42 százalékról 38 százalékra csökkent, végül a megkérde­zettek 15 százaléka úgy vá­laszolt, hogy a „reformer* mozgalom” jelöltjeire szavaz majd a választásokon (előző hónapban 13 százalék), két százalék pedig a kormány- koalícióhoz nem tartozó jobboldali pártokra készül szavazni. , Tokiói munkások a hétfői ebédszünetben a még nem végleges eredményeket mutató villanyújság híreit olvassák. fleleíoto — AP—MTI—KS.)

Next

/
Thumbnails
Contents