Népújság, 1972. december (23. évfolyam, 283-307. szám)
1972-12-09 / 290. szám
TUDOMA V s < £ c fi fi f. •5 iá i R fi £ £ «e £ o Q fi b jHlestersByss hold seg tségéuel táíirányiíotí hajó Az űrkutatás eredményei olyan téren is kamatoznak. amelyet tiz évvel ezelőtt még senki sem látott előre. Az amerikai haditengerészet költségvetésének terhére 7,8 millió dollár van előirányozva egy igen érdekes kísérletre. A General Electric mérnökei olyan távirányító rendszert dolgoznak ki, amely egy teherhajó teljes irányítását végzi. A hajó automa- tikájának, elektronikus központjának egy földi állomásról mesterséges hold közvetítésével adják a parancsokat. A tervezett kísérlet 1975-ben zajlik majd le. A „Willim Callaghan’’ teherhajó Bayonneból (USA) indulna és Bremenhavehba érkezne az automatikus távirányítás segítségével. A mairnok — az orvosok | segítőtársai X fi < £ o fi fi b e s C P 3 < £ o fi fi tá M Z s fi fi b £ o fi fi b 3 ,fokáig nem felejtjük el a világ legtekintélyesebb, a ma- gasabbrendű élőlényeket tanulmányozó intézetében tett izgalmas látogatásunkat. Az önök erőfeszítései mérhetetlen hasznot hoznak az emberiségnek .” Ezt a bejegyzést irta a Szovjetunió Orvosi Tudományok Akadémiája kebelében működő szuhumi kísérleti patológiai és terápiái intézet vendégkönyvébe doktor Willard Iston (Washington, Betesda) az egészségügyi nemzeti központok állatkísérleti szolgálatának a vezetője, aki nemrégiben járt az Abház Autonóm Szovjet Köztársaság fővárosában. A szuhumi primatológusok (majmokat kutatók) érdeklődésének középpontjában a fejlettebb élőlények magasabb rendű idegtevékenysége, az orvosi radiológia, az onkológia, valamint a biológia és a patológia területéhez tartozó kérdéskomplexumok kidolgozása áll. A kutatók igen érdekes eredményekre jutottak a majomagykéreg homlo- ki részének funkciói tanulmányozása során. Rengeteg tapasztalatra tettek szert a feltételes-refléktorikus, elekt- rofiziólógikus és idegsebészeti módszerek alkalmazásával, amelyek segítségével bebizonyították, hogy ezen agyrészeknek különleges szervező szerepük van a bonyolultabb viselkedési formáknál. A szuhumi onkológusok, genetikusók, biokémikusok, immonológusok népes csoportja tanulmányozza « moszkvai tudósok részvételével a majmokon a modem onkológia egyik legaktuálisabb problémáját — a vírusok szerepét az emberi fehérvérűség keletkezésében. Az intézet laboratóriumaiban új, eredeti sémáit dolgozták ki a már ismert rádiósugárzás elleni eszközöknek. s oli/an preparátumokat készítettek, amelyek lehetővé teszik a szervezet sugárzás elleni védekezésének fökozó> ~ sat. X S fi fi 3 * z A kenguru védelmében Az amerikai tadósofe term, szetvédelem alá akarják helyei ni az ausztráliai kengurut, ameix az utóbbi években folyó kíméletlen vadászat miatt kipusztulóban van. .Amerikában nagy divat a kenguruborből készült öv, nyereg és lovaglócsizma, s 1971-ben több mint félmillió kepgurubőrt importáltak Ausztráliából, ami azt jelenti, hogy az állomány megtizedelődött. Az éghajlat és az ember Mihail Budiko Ismert Lenin-díjas szovjet tudós, a Vojejkov nevét viselő Központi Geofizikai Intézet igazgatója, a földi éghajlat fejlődési törvényszerűségeit vizsgálja. Érdekes prognózisok fűződnek nevéhez, tanulmányozta az embernek az éghajlatra gyakorolt hatását. A No- vosztyi szovjet sajtóügynökség tudósítójával folytatott beszélgetése során Mihail Budiko számos, az éghajlat változékonyságával kapcsolatos problémával foglalkozott. — Mi okozza az éghajlatváltozásokat? — Egyes földrajzi körzetek éghajlatára a földtengely hajlásszögének változása, valamint a kontinensek és az óceánok képződése hat. Valamikor Nyugat-Szibéria például tengerszoros volt, a sarkvidéket meleg tenger mosta, és az északi vidékeken jóval melegebb volt A Föld meteorológiai viszonyait a levegő hőmérséklete és páratartalma, a domborzati viszonyok és a napsugárzás határozza meg. Nagy vulkánikus kitörések után azonban a földre jutó napsugárzás csökkenhet: a földgolyót övező finom por akadályozza a napenergia továbbterjedését, csökkentve ezzel a földfelszín hőmérsékletét 1068-ban obszervatóriumunkban összeálították a Föld termikus állapotát a bolygó vdsszaverőképessége változásától függő modelljét. Ha a sugárelnyelés mértéke a Földön mindössze 1 százalékkal csökken, a bolygó átlagos hőmérséklete emiatt 5 fokkal lesz kevesebb. Ezzel egy időben az északi féltekén a jégtakaró terjeszkedni kezd dél felé. 1,6 százalékos napsugárzás-csökkenés esetén a jégtakaró kritikus szélességi fokot ér el, majd az Egyenlítő felé halad, eljegesítve az egész bolygót A Föld egyszer már közel volt egy ilyen kritikus helyzethez — a maximális jege- sedés korszakához. Elekor a jég mindössze 6 fokra állt meg a kritikus szélességtől. Ugyanilyen következtetésre jutott 1969-ben William Seilers amerikai klímakutató is. Számításai szerint a napsugárzás 2 százalékkal való csökkenésével a gleccserek elérnék az 50. szélességi fokot, ezután a teljes eljegesedés következik. — Ez a jelenség tehát fenyegeti a földi civilizációt? — Nem. Én nem látom annyira sötétnek a jövőt. Ezen hipotézisek valóra váltásához több negatív tényező egybeesésére van szükség, aminek a valószínűsége nem nagy. Az igaz, hogy az éghajlat változását vizsgálva nem vettük figyelembe az ember tevékenységét, ami ellenkezőleg — emeli bolygónk hőmérsékletét — Hogyan hat as ember az éghajlatra? — Az ember már az ókorban, amikor pusztítani kezdte az erdőket, hogy vetésterülethez jusson, megváltoztatta az éghajlatot. A növénytakaróval nem védett talajt a napsugarak jobban, felmelegítik, ezért nedvesség- tartakha csökken. Észrevehető hatást gyakorolnak az éghajlatra a talajjavító munkák, a mesterséges öntözés, amely jelentős mértékben csökkenti a földifelszín és az alsó Jégrétegek hőmérsékletét. A mocsaras területek kiszárítása az öntözéssel ellenkező hatást gyakorol a környékre. Nem közömbös az éghajlat szempontjából a nagy víztárolók jelenléte sem. A víztárolók kiegyenlítik a domborzati egyenetlenségeket. így fölöttük a szél sebessége még a nyílt mezőkhöz képest is többszörösére nő. Az erdőtelepítés, köztük a mezővédő erdősávok gyengítik a homokviharokat és helyben tartják a hótakarót. Nem teljesen világos a széndioxid gáz hatása a légkör termikus állapotára. Egyedül a kőszén elégetése körülbelül 5 milliárd tonna széndioxid gázt juttat a légkörbe, emelve a levegő hőmérsékletét. Az utóbbi 60— 80 évben a széndioxid meny- nyisége a légkörben 10—15 százalékkal nőtt. Ha a növekedés ilyen ütemben folytatódik, nagymértékben befolyásolhatja az éghajlatot. Ma az ember által létrehozott összes energiaforrás teljesítménye eléri az egymdl- liárd kilowattot, és az energiatermelés évente további 5 —6 százalékkal nő. Ha ez ilyen tempóban megy tovább, körülbelül 300 év múlva a termelt energia összmennyi- sége eléri a Föld által elnyelt napsugárzásét. — Tehát nem a bolygó lehűlése, hanem sokkal inkább felmelegedése várható? — Igen, ebben az esetben már konkrétabb prognózisok is készíthetők. Az obszervatóriumunkban készített számításokból kiderül, hogy az energiatermelés növekedési ütemének megtarásával és a fölös hőmennyiség bolygónkon hagyásával átléphetjük azt a Föld számára érvényes „hőküszöböt”, amikor a légkör hőmérséklete gyors emelkedésbe kezd. A bolygónkra jutott, illetve a termelt hőmennyiség egyszázalékos növekedése a sarkvidékek jegének erős olvadását okozhatja. A sarkvidék felmelegedése hőmérséklet-emelkedést okoz a mérsékelt égövben és egy sor vidéken megváltozik a csapadék eloszlása is. Néhol jótékonyan emelkedik a hőmérséklet, máshol túl nagy lesz a hőség. — Mit válasszunk? — Az éghajlat ésszerű szabályozását. Nem lehet pasz- szív szemlélőként maradnunk, mert ez komoly következményekhez vezethet. Mégpedig nem valamikor, hanem még a mai nemzedékek életében. Egyeztetett javaslatokat kell kidolgozni az emberi tevékenység minden fontos területére, beleértve az éghajlatot. Az energetika fejlesztésének tervezését nemzetközi alapon kell folytatni. APN Madagaszkár, a gyógyaövéiysk párád csórna népi gyógyítók” is hosszú idők Az európai és a malgas kuta lalkoztak egy „Catharantus ro amelynek a botanikusok vélemé zája és innen terjedt el a trópu növény egy eleven gyógyszertár, belőle, egyik-másiknak igen nag tus roseus”-ból állít elő a gyógy amelyeket bizonyos daganatos m gyógyítására használnak. Szintén égés! sebek gyógyítására jó ered Az egész szigeten elterjedt sú lepra elleni szert készítenek, bői származó Codex franca is is kitűnően használhatók a szív- és morfekély, hátbántalmak, szem gyógyítására, hogy csak néhány Az ország hihetetlen gazdag koránt sincs kiaknázva, pedig ről is nagy az érdeklődés a ma Ebben az évtizedben nemzetközi fogják aknázni Madagaszkár gyó lakók érdeke is, másrészt a vi készítményekkel gazdagodhat a Képünkön: egy a sok gyógy Földünk legnagyobb szigete, az S87,04l négyzetkilométer tér iletű Madagaszkár, a botanikusok, s egyben a gyógynövények paradicsoma. Mintegy 12 000 növényfajt tartanak nyilván ezen a szigeten,. közöttük számos gyógynövényt, amelyet a hivatásos orvosok mellett, a „mezítlábas óta sikeresen alkalmaznak, tők az elmúlt években sokat fog. seus” nevű gyógynövénnyel, nye szerint Madagaszkár az őshasi és szubtrópusi országokba. Ez a Eddig 70 hatóanyagot vontak bä y a gyógyító hatása- A Catharan- szeripar olyan készítményeket, egbetegedések és a fehérvérűség a „Catharantus”-ból állítatlak éld ménnyel használt szereket. „Ccntella asiatíca”-ból nagy hatá- Ezt a gyógynövényt már az 1884- megemlíti. Más gyógynövények vérkeringési betegségek, a gyo- betegségek, bőrbetegségek stb, at említsünk. gyógynövényflórája azonban még a külföldi gyógyszergyárak részé- dagaszkári gyógynövények iránt, segítséggel valószínűleg jobban ki gynövényeit. Ez részben a szigetiág gyógyszeripara is nagy hatáséi sziget gyógynövényei Jóvoltából, növény közül. Üj papír Algéria, Tunézia és az UNESCO egy közös bizottsága foglalkozott a Szahara öntözésére vonatkozó terv kidolgozásával. A bizottság elkészített egy tervet, amely lehetővé tenné, hogy 600 000 négyzetkilométeres területen gabonát és főzelékféléket, paradicsomot és hagymát termeljenek. A sivatagi homok- réteg alatt ugyanis hatalmas Az idők harmóniája A szuhumi kutatóközpont kollektívája dolgozik a majmok tartásának és szaporítása módszereinek fejlesztésén a Szovjetunió párás szubtró- pikus övezetében. Magas fokú tudományos színvonalon oldják meg az állatok alckli- matizálásának feladatait, valamint a különféle emberi betegségek modellezését és gy ígyítását. Jelentős mércékben kibővítették a majomállományt. Először került ide szajmir fajú amerikai nyajom, tenyésztik az ember- szabású majmot, amelyhez a szithumiak kérésére 1967-ben Afrikából egy gorillapérí ős hat csimpánzt szallttottak üde. Motor nélküli irány- taxi Japán közlekedés; szakemberek a képen látható módon képzelik el a holnap taxiját. A terve- zett kis méretű kabintaxinak nincs saját erőforrása, egy speciálisan kiépített magaspályás útrendszer- hálózaton közlekedne, vezető nélkül, komputeres központi irányítással. A pálya ..vonóhorgára” rácsatlakozó kabinban 2—4 utas foglalhat helyet, miután beszálláskor nyomógombos kódolással megadják a számítóközpontnak átic.«4uk írányadatail. A kötött pályás kabiutaxi óránkéiul 40—30 kilométeres sebességgel haladhat. A komputeres közlckedésirányitás! mód kidolgozásával sok kutatókollcktfva' foglalkozik a vilá- Kérdós, melyikük valósítja meg elóször a gyakorlatban a számítógéppel optimalizált városi közit A JsíAsofe; 1975-re IgerÜ saját rendszerük elsó szakaszának a kiépítését. Az észt építészek meg akarják őrizni Tallinn középkori arculatát, a modem követelményeknek megfelelően helyreállítva a korabeli építményeket. A nemrég kidolgozott komplex restaurációs terv az óváros központi részének mintegy 40 hektáron fekvő létesítményeit öleli fél. A tervezők az „arany középutat” váLasztoták. Meg4 legnagyobb cipőmúzenm A világ legnagyobb cipőmúzeuma Gottwaldovban található, a csehszlovákiai Svit Művek 16 emeletes központi épületében. Itt van a világ egyik legnagyobb cipőgyára, s 26 ezer főnyi dolgozója évi 60 millió pár cipőt termel. A múzeum azonban a lábbeli Ä kínaiak által kétezer évvel ezelőtt feltalált papír egyeduralmát minden valószínűség szerint meg fogja törni a O’—KOTE-nak nevezett műszálrostból készített „papír”, amelyet Japánban állítanak elő. A „piapír” — Amerikában máris Aj szót alkottak rá? plastic paper-plaper —, sok kiváló tulajdonsággal rendelkezik: elszakíthatatlan, a víz nem árt neki, sőt lemosható, nem fog rajta az idő sem. Éppen ezért különösen alkalmas maradandó dokumentumok, térképek, lexikonok, szótárak készítésére — a nyomtatás különlegesén szépen érvényesül rajta. — A hagyományos papírnak egyelőre egyetlen előnye van a „piapírral” szemben; sokkal olcsóbb. Kétszer lehetne aratni a Ssaharáhan vízkészletek találhatóik a Szaharában, s ezért, a bizottság terve szerint „néhány száz millió dollár” kellene ahhoz, hogy kétszer aratva e területen, ezzel is hozzá lehessen járulná az éhezés leküzdéséhez a világ elmaradt országaiban. „Néhány száz millió dollár” persze nagy ősz- szeg ... de mennyibe kerülnek az atomrakéták, az atom- pobbantások ? őrizve és helyreállítva a műemlékeket, második életre keltették őket. A régi városháza, amely több mint hat évszázadon keresztül a városi önkormányzat székhelyéül szolgált, helyreállítása után ünnepélyes fogadások,- bálok és házasságkötések színhelyévé vált. A tervek szerint még számos restaurált régi épületet „aktivizálnak.”. egész történeti fejlődését is bemutatja, különböző koioó és népek viseletét, a cipőkészítők életkörülményeit, munkaeszközeit egészen ősi koroktól a mai napig. A kiállítás összesen 18 (Ki féle lábbelit mutat be, B = 2 R > TUDOMÁS ES ■MnMWttiU »KxtmMAXm m TOiBBiBEAU* %ÜPOMAMV gS TECHNIKA 1i TUBOSJANS? «B TECHNIKAI ■fODOMAM’g £5 1 LCHSäSSA 1*»
