Népújság, 1972. december (23. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-08 / 289. szám

yiLÄG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXIII. évfolyam, 289. szám ARA: 80 FILLÉR 1972. december 8-, péntek TÁJÉKOZTATÓ A SZOVJET PART- ÉS KORMÁNYKÜLDÖTTSÉG LÁTOGATÁSÁRÓL • AZ MSZMP KÖZPONTI BIZOTTSÁGA NOVEMBERI HATÁROZATAINAK ÁLLAMI FELADATAIRÓL • A MAGYAR^-CSEHSZLOVAK GAZDASÁGI ÉS MÜSZAKI-TUDOMANYOS EGYÜTTMŰKÖDÉSRŐL • AZ 1973. ÉVI SZOCIALISTA KÜL­KERESKEDELEM IRÁNYELVEIRŐL • AZ ÉPÍTŐIPAR ÉS AZ ENERGIAELLÁTÁS HELYZETE • AZ ÖNTÖ­ZÉSES GAZDÁLKODÁS FEJLESZTÉSÉNEK IRÁNYELVEI Ülést tartott a Minisztertanács Városiasodó Heves Heves nagyközség központja is „felfelé tör”. Egyre több emeletes épület foglalja el a régi lakások helyét. Eddig 24 két-három szintes tömbökben épültek lakások, s tegnap el­készült az újabb tízlakásos épülettömb Heves központjá­ban. Az impozáns, két-háromszobás lakások leendő tulaj­donosai már az új évet az új lakásokban kezdhetik. Itt kapott helyet az Országos Takarékpénztár is, ahol a koráb­bi 66. négyzetméteres terület helyett több mint 200 négy­zetméteres területen rendezték be az OTP járási fiókját. Az új épülettömb szép színfoltja a nagyközségnek, az egy­re jobban várossá fejlődő Hevesnek, % (Foto: Kiss Béla.) Leonyid Brezsnvev részvétedével: Folytatódtak a szovjet-ciiüei tárgyalások A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a (Miniszter- tanács csütörtökön ülést tar­tott. Focfe Jenő, a Miniszterta­nács elnöke tájékoztatta a kormányt Leonyid Brezs- nyevnek, a Szovjetunió Kom­munista Pártja Központi Bi­zottsága főtitkárának veze­tésével, a Szovjetunió párt­ós kormányküldöttsége no­vember 27. és december L között hazánkban tett hiva­talos, baráti látogatásáróL A barátság, a szívélyesség és a testvéri egység légköré­ben folytatott tárgyalásokon a felek véleményt cseréltek országaik társadalmi, politi­kai és gazdasági fejlődésének legfontosabb kérdéseiről, a szocialista és a kommunis­ta építés jelenlegi helyzeté­ről. A szovjet küldöttség nagy elismeréssel szólt a magyar nép vívmányairól, a szocialista társadalom építé­sében elért sikereiről. A tár­gyalófeleik megelégedéssel állapítottak meg, hogy a Magyar Népköztársa­ságnak és a Szovjet­uniónak a marxizmus— leninizmus és a szocia­lista internacionalizmus elvein alapuló viszonyát a teljes bizalom és a kölcsönös megértés jel­lemzi. Mind szorosabbá válik a testvéri együttműködés a politikai, a gazdasági és az ideológiai életben, ami meg­felel a szovjet és a magyar nép alapvető érdekeinek. Tö­retlenül fejlődik a magyar— szovjet gazdasági és műsza­ki-tudományos együttműkö­dés, növekszik az áruforga­lom a Magyar Népköztársa­ság és a Szovjetunió között. Kiemelték a tervszerű, tar­tós, hosszú időszakra szóló gazdasági kapcsolatok, az együttműködés új, korszerű formáinak nagy jelentőségét Megállapodtak abban, hogy különleges figyelmet fordí­tanak á közös tervezésre és a termelés kulcsfontosságú ágazatainak közös fejleszté­sére, a szakosítás és a koope­ráció szélesítésére. A felek hangsúlyozták, hogy meg­tesznek minden szükséges lépést a szocialista gazdasá­gi integráció komplex prog­ramjának következetes való­ra váltására, amely elősegí­ti a népgazdaság hatékony­ságának növelését és gyor­sabb fejlődését a KGST va­lamennyi tagállamának. Erő­södnek a magyar—szovjet kapcsolatok az oktatás, a tu­domány, a kultúra terén is. A tárgyalásokon megvitat­ták a nemzetközi helyzet, a kommunista és munkásmoz­galom időszerű problémáit A megbeszélések ismételten megerősítették a két testvéri ország pártjának és kormá­nyának teljes, kölcsönös egyetértését az összes meg­vitatott kérdésben. A Minisztertanács a tájé­koztatást jóváhagyólag tudo­másul vette, és kifejezte meggyőződését, hogy a tárgyalások jelentősen hozzájárultak a testvéri Szovjetunió és hazánk eredményesen fejlődő kapcsolatainak elmélyí­téséhez. A Minisztertanács elnöke a kormány elé terjesztette a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága 1972. november 14—15-i ülé­se határozatainak végrehaj­tásával kapcsolatos állami feladatokra vonatkozó javas­latokat. Az MSZMP X. kong­resszusa határozatainak vég­rehajtására az elmúlt két évben már számos állami in­tézkedés született. A X. kongresszus határozataiban megfogalmazott teendők a Központi Bizottság ülésének állásfoglalása alapján kiegé­szülnek. A megoldandó fel­adatok egy részével kapcso­latban érvényes határozatok, az éves népgazdasági terv és az állami költségvetés már folyamatban levő intéz­kedéseket tartalmaznak, másrészt további állami ha­tározatok is szükségesek. A Minisztertanács az MSZMP Központi Bizottsága novem­ber 14—15-i ülése határoza­tainak végrehajtására vonat­kozó állami feladatokat jó­váhagyta, s felhívta az ér­dekelt szervek vezetőit, hogy azok megvalósítására a szük­séges intézkedéseket tegyék meg. Dr. Ajtai Miklós, a Mi­nisztertanács elriökhelyette­ötvennégy évvel ezelőtt, 1918. december 7-én jelent meg az első legális magyar kommunista lap, a Vörös Új­ság. Az évfordulón, amely egyben a magyar sajtó nap­ja, csütörtökön délelőtt ko­szorúzás! ünnepséget tartot­tak a Visegrádi utca 15. szá­mú háznál, ahol annak ide­jén a Vörös Újság szerkesz­tősége működött. Jobba Gabi, a 25. Színház művészének szavalata után dr. Siklós János, a Népszava főszerkesztője mondott ünne­pi testedet. Ezután a Magyar se tájékoztatta a kormányt a magyar—csehszlovák gaz­dasági és műszaki-tudomá­nyos együttműködési vegyes bizottság 1972. november 17. és 22. között Budapesten megtartott ülésszakának tár­gyalásairól. A tanácskozáson megállapították, hogy a leg­utóbbi ülésszak óta eredmé­nyesen fejlődött a két or­szág gazdasági együttműkö­dése, különösen a gépipar­ban, a kohászatban, a vegy­iparban, a könnyűiparban, valamint a szállítás terén. A Minisztertanács a jelentést jóváhagyólag tudomásul vet­te. A külkereskedelmi minisz­ter előterjesztése alapján a kormány megtárgyalta az 1973. évi szocialista viszony- latú árucsere-forgalmi meg­állapodások tárgyalási irány, elveit. A szocialista országok- gal folytatott árucsere­forgalmunk 1372-ben kedvezően alakult* a magyar vállalatok jelen­tősen növelték kivitelü­ket. Jövőre a szocialista viszony­laté áruforgalomban hasonló folyamat várható, de az ex­port. és importforgalmat ki­egyensúlyozottabb, arányo­sabb növekedés jellemzi. A kormány az előterjesztést jó­váhagyólag tudomásul vette, és utasította az érintett mi­nisztereket, hogy fokozott fi­gyelmet fordítsanak az ex­port gazdaságosságának nö­velésére. A kormány megvitatta és elfogadta az Országos Terv­hivatal elnökének egyes be­ruházások műszaki-gazdasági normatívarendszerének ki­dolgozására és bevezetésére előterjesztett javaslatát. Az ütemtervbe elsősorban azo­kat a nem termelő jellegű beruházásokat vették fel, amelyek építésére gyakrab­ban kerül sor, s amelyek anyagi költségeit túlnyomó- részt vagy teljes egészében az állam fedezi, mint példá­ul a lakások, az iskolák és az óvodák. A Minisztertanács utasította az illetékes mi­nisztereket, hogy gyorsítsák meg a beruházások műszaki és gazdasági normatíváinak kidolgozását, gondoskodja­nak azok bevezetéséről és el­lenőrzéséről. Az építésügyi és városfejlesz­tési miniszter jelentést ter­(F oly tatás a 2; oldalon) Szocialista Mukáspárt Köz­ponti Bizottsága nevében Katona István, az MSZMP KB tagja, az agitációs és propaganda osztály vezetője és dr. Csendes Lajos, az osz­tály helyettes vezetője, a Minisztertanács Tájékoztatá­si Hivatalának nevében La­katos Ernő, általános elnök- helyettes és dr. Pásztor Já­nos főosztályvezető-helyettes, a Magyar Újságírók Országos Szövetsége nevében Komját Irén, a. MUOSZ alelnöke és Siklósi Norbert, a MUOSZ főtitkára, a Nyomda-, a Par, A Kremlbe^, csütörtököm folytatódtak a magsszintű I szovjet—chilei tárgyalások. Nyikolaj Podgornij, Alck- szej Ko$zigin -és ■Leonyid Brezsnyev a Szovjetunió és Chije.. közötti -barátság- és együttműködés' fejlesztésének lehetőségeire tárgyalt dr. Salvador Allendével. A köl­csönös megértés szellemé­ben a felek áttekintették a kétoldalú gazdasági, tudomá­nyos-műszaki és kulturális együttműködés bővítésével kapcsolatos kérdéseket, s olyan időszerű nemzetközi Irány a JSÜHflttlf SIX Köves Tibor, az MTI tudó­sítója jelenti: Az utolsó pillanatban be­következett technikai nehéz­ségek miatt 2 óra 40 perces késéssel indult el csütörtök reggel — helyi idő szerint éjszaka — az Apolló 17. űr­hajó az Apolló-program utol­só holdexpedíciójára. A floridai Cape Kennedy rakétatelepen a 40 emeletes magas rakétatesttől már tá­volodni kezdtek az indítóto­rony támasztó karjai, de még nem váltak le a kábelek píripar és a Sajtó Dolgozói­nak Szakszervezete nevében Kimmel Emil főtitkár és Ko­vács András, a szakmai el­nökség titkára, a Népszabad­ság szerkesztősége nevében Rényi Péter főszerkesztő-he­lyettes és Szamosi Károly főszerkesztő-helyettes, a Mű­vészeti Szakszervezetek Szö­vetsége nevében Kárpáti Sándor, a szövetség titkára és Erdős András, a rádió és televízió szakszervezeti bi­zottságának titkára helyezett el koszorút a ház falán levő emléktábla alatt, ‘ problémákat vitattak meg. amelyeknek megoldása elő­segítené az általános béke és a népek biztonsága megte­remtését. A két fél megállapodott . abban, hogy a tárgyalások . befejeztével szovjet—chilei közleményt hoznak nyilvá- nosásgra Santiagóból érkező hírek szerint a chilei közvélemény 1 figyelmének homlokterében ' továbbra is Allende elnök ' Szovjetunióban tett látogatá­sa' áll. (TASZSZ) Hold...] Apolló 17. csatlakozói, amikor az üzem­be helyezés ezernyi művele­tét automatikusan ellenőrző központi komputer váratla­nul leállította a visszaszám­lálást. Automatikus leállási pa­rancsra még nem volt példa az Apolló-program történe­tében. Amint a műszeresen rög­zített, adatokból megállapí­tották, a központi komputer nem kapott az előírt időben jelzést a harmadik rakéta- fokozat üzemanyagtartályá­ban levő folyékony oxigén nyomás alá helyezéséről, en­nek komputerparancsra, au­tomatikusan kellett volna megtörténnie. Amikor a mű­szer nem jelezte a művelet elvégzését, az ellenőrző sze­mélyzet megkísérelte kézi irányítással végrehajtani a feladatot. Ezt azonban nem tudták a programozott 'dő- határon belül elvégezni, így a komputer automatikusan kikapcsolta a vezérlő beren­dezést Ezután az. indításhoz hi­ányzó mínusz 30 másodperc­ről mínusz 22 percre állítot­ták vissza az üzembehelye- zési műveletek vezérlő prog­ramját, miután előzőleg el­végezték az időeltolódás mi­att szükségessé vált prog­(Falt(Utíát c i. aUiUon) Bírák esküje AKI RÉSZT VETT már bírósági tárgyaláson — saz állampolgárok tekintélyes hányada kisebb-nagyobb ügyekben tanúként már megismerte a bírósági tanács­termek légkörét —, laikusként is észlelhette, milyen fe­lelősségteljes munka nehezedik azoknak a vállára, akik a bírói emelvényről a népköztársaság nevében ítéletet hirdetnek. Államunk módosított alkotmánya ezt a fele­lősségteljes munkát emelte rangjának még jobban meg­felelő helyre, amikor kimondotta, hogy a bírákat a nép- köztársaság Elnöki Tanácsa választja. A bírói függet­lenség elvét demonstrálja az 1972-es 4. törvény, amely a bíróságok munkájának kereteit tartalmazza. Mindennek jegyében kerül sor — ünnepi esemény­ként — a bírák ünnepélyes eskütételére. Pénteken, a Parlament lesz az első színhelye az ünnepi aktusnak: a megyei bíróságok elnökei, a munkaügyi bíróságok elnö­kei és a katonai bíróságok elnökei és bírái, összesen öt- venheten bírói esküt tesznek. Ezt követi december 11-én a főváros területén és a Pest megyében működő 500 bíró eskütétele, majd december 22-éig valamennyi megyénk­ben a bírák esküje. Idá'g: az esemény. Ünnepi megújítása voltaképpen annak az eskünek, amellyel — sok-sok bírónk immár évtizedek óta —, a nép, az állam szolgálatában végzik fáradságos, áldozatos munkájukat. Felhangzanak a sza­vak: „A hatáskörömbe , tartozó ügyekben részrehajlás nélkül, lelkiismeretesen, a nép érdekeinek szolgálatában eliárok és minden igyekezetemmel azon leszek, hogv bírói működésemmel a Magyar Népköztársaság fejlődé­sét e’'mozdítsam.” Az eskü pedig — s ezt mindenki, aki az igazságszolgáltatásnak ezen a nehéz, de szép posztján tevékenykedik, tudja — kötelez. MAGYARORSZÁGON évente kétmillió különböző ügyet tárgyalnak az igazságszolgáltatás és a hozzá kap­csolódó területek szakemberei. Ebből a hatalmas tömeg­ből több százezer a bíróságokon folyó polgári, illetve büntetőper. S január 1-től tovább gyarapodik a mun­ka, még több fáradságot, energiát követel: dolgozni kez­dőnek a munkaügyi bíróságok is. Akik ítéletet hoznak, a bírák: emberek, gondokkal, a köznapi élet küszkö­déseivel, a családi élet terheivel — de szükségszerű, bel­ső erkölcsi „törvényük”, hogy a szubjektív érzések ne érződjenek munkájukon, magatartásukon. Roppant fe­gyelmet és lemondást igényel az ítélkezés, a döntés élet — és néha halál felett. Mindehhez járul az a tökéletes feddhetetlenség, amely nélkül bírói munka természetesen elképzelhetetlen. Esküt tesznek a bírák. S akár a parlamenti kristály- csillárok fénve világít a szárnyaló mondatokhoz, akár a morr/gí bírósagok tanácstermeinek lámpái — ünnep az pakn tétele. Demonstrálja azt a függetlenséget, hogy sa­ját te’v;ism°rete az első,, közvetlen szám->nkér5 a mun­káról. És sz'mholizáúa azt, hogy — felelős a Magyar N,&-»i.-"-rK-*o*4g-<nk. tulajdonképpen az egész társadal- rrvinkpok. minden szóért, amelvet kimond a tárgyaló­teremben, minden döntésért, amelyre nevét aláírja. Kö- S"*Sn*?.".v bíróságainkat, köszöntjük az esküt tevő bíró­kat, valamennyi poszton, amelyre választották őket. S HA AZ ÓKORBAN az igazságosztás istenét, Jus- titiát bekötött szemmel is ábrázolták, jelképezve befo- lyásolhatatlanságát, az ítélkezés tisztaságát —, ma már ezekhez a szimbólumokhoz odatartozik a bölcsesség, az emberismeret, társadalmunk céljainak őrzése, vigyá- zása is. V. M. A magyar sajtó napján: Koszorúzás! ünnepség a Visegrádi utcában A felejthetetlen látvány kárpótolta a késedelmes rajtot

Next

/
Thumbnails
Contents