Népújság, 1972. december (23. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-07 / 288. szám

R/idi<i

KOSSUTH

&M Verdi: BSgoletto. Bárét,- - íelvonásos opera.

JfLOS Iskolarádió.

10.56 Arany János: Toldi.

11.26 Mozart-kamarazene.

12.20 KI nyer mai

12.35 Melódiakoktél.

14.00 Két országgyűlés között.

Í4.26 Kantáta.

14.31 Filmzene.

14.40 Vass István versei»

15.10 Operettrészletek.

15.49 Az élő népdal.

16.05 Operarészletek.

v 16.18 Könyvrejtvény-nWtooe. V

17.05 Kodály-mflvek.

17-39 Családi alapon.

18.03 Beethoven: VI. szimfónia.

18.48 Zenéről tíz percben.

19.25 Pándl Pál: Kísértet járás

Magyarországon. V.

99,45 Csárdásfantázia

19,53 A néma levente, vígjáték 2 részben. Közvetítés Veszprémből.

$2.20 Egyiptomi üti jegyzetek.

*2.30 Mi újság az Operában7 23AS Könnyűzene.

PETŐFI

SJS Nútacsokar.

9.03 Slágerkoktél.

9.30 Gazdaságról

mindenkinek ~ii n.SO Jegyzet.

12.00 Könnyűzene,

12.30 Haydn: D-dúr sitinfón*»;

13.03 Nyíregyházi stúdió.

13.20 Mascagni operáiból Kettőtől — hatig...

Zenés délután.

18.10 Arany János: TofcH

18.40 Daljátékrészletek.

18.58 Bádlőhangversenyekrül

19.31 Dalok.

19.43 A vörös Segélye®.

20.00 Az MRT Szimfonikus Zenekarának hangversenye. Közvetítés Stuttgartból

*2.1» Nóták.

*3.15 Táncdalok.

X3A0 Schumann: Ess-ddc zongoranégyes.

MAGYAR

9.00 Iskola-tv.

17.20 Hírek.

17.25 NSZK zenés összeállítás.

18.00 sárköz. Rlportfilm.

18.35 Téka.

19.15 Esti mese.

19.30 Tv-híradó.

20.00 Amerre a vaddisznók járnak. Magyarul beszélő jugoszláv filmsorozat.

1. rész.

*1.00 Munkások, vezetők egymás közt. Közv.

*2.06 Tv-híradó.

POZSONYI

9,30 Dumas: A párizsi mohikánok.

16.55 Skoda Filzen—VSZ Kosice j égkorong-mérkőzés.

19.20 és 21.55 Tv-híradó.

20.10 A fal mögött. Lengyel film.

21.10 Dal az emberről.

nwstf

k ■ .......................4

E

GRI VÖRÖS CSIE&AG (Telefon: 22-33)

Fél 4, fél 6 és 8 órakor Fekete tollú fehér madár

Színes, szinkronizált szovjet film

EGRI BRÖDY

(Telefon: 14-07)

Fél 4, fél 6 és fél 8 órakor Színes, szovjet fantasztikus

film.

A kétéltű ember GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Fél 4 és háromnegyed 6

órakor

Valter Szarajevót védi HATVANI VÖRÖS CSILLAG Fél tí órakor JVlazsácska Fél 8 órakor/ Személyiségcsere

FÜZESABONY

A pap felesége

LŐRINCI

Csipkerózsika

ÜGYELET

Egerben: 19 órától péntek

reggel 7 óráig, a Bajcsy-Zsi- iinszky utca1 rendelőben. (Telefon: 11-10.) Rendelés gyermekek részére is.

Gyöngyösön: 19 órától péntek reggel 7 óráig, a' Jókai utca 41. ««ám Alatti rendelőben. (Telefon: IIT-fl*.

Ötvenéves a Szovjetunió

TÚL A KAUKÁZUSON

Kompoitroi

Ünnepségen emlékeztek névadójukra, Hámán Katóra a kompolti nőkórus tagjai. A szokásos heti próba ezúttal elmaradt, helyette a kórus tagjai és a meghívott vendégek ünnepélyes keretek között kivonultak a Hámán Kató szülőházán elhelyezett emléktáblához, hogy tisztelettel adózzanak a kommunista mártír emlékének, születése évfordulóján.

Az. emléktáblánál Tóth Vásárhelyi Józsefné, a kórus egyik alapító tagja emlékezett meg a község nagy szülöttéről, annak munkásságáról. A megemlékezést egyperces néma tiszteletadás követte, majd a kórus tagjai nevében elhelyezték az emlékezés koszorúját.

A koszorúzás után a kórustagok és a meghívott vendégek, a község vezetői együtt tartottak rövid emlékező gyűlést. Tóth András karnagy a kórus munkáját méltatta, Héjjá Sándor párttitkár a Szovjetunió közelgő nagy ünnepére emlékeztetett. A kórus tagjai rögtönzött hangversenyt adtak a vendégeknek. A gazdag programú megemlékezés befejezéseként népdalcsokrot adtak elő a kórustagok.

Varga Gyula

Hevesről

Tamaörs útöröcsapatának munkáját értékelte a hevesi Járási áttörőelnökség legutóbbi ülésén, Lakatos Sán~ dómé csapatvezető beszámolója alapján. A beszámolóban külön súlyt kapott a kisdobos- és úttörőpróbázások előkészítése és ellenőrzése.

Az elnökségi ülés napirendjén szerepelt a cigány- tanulók helyzetének értékelése is, a járási titkár, Lukács József beszámolója alapján. Az elhangzott előadást, amelyben kitértek a ^igény- gyerekek úttörőmunkajára is, hasznos javaslatok követték, annak érdekében, hogyan lehetne még eredményesebbé tenni ezt a munkát Az elnökség tagjai határozatot hóztak a cigánytanulókkal való fokozott törődésre.

Tóth. Mágia

Ecsédről

Taggyűlésen sz&noW Nagy Sándomé szakmaközi titkár a szakszervezet ecsédi szakmaközi bizottságának 1972. évi munkájáról. Ugyanakkor ismertette az 1973. évi költségvetést is. A tagság egyetértőén elfogadta a beszámolót és a költségvetés tervezetét

Változatos és gazdag az év utolsó hónapjának rovidíitm- programja. Kodály Zoltán

A taggyűlés után sor került a hagyományos „télapó”- ünnepség megrendezésére, a kedves kis ünnepségen 58 gyerek vett részt.

Nagy Piroska

Sírokból

Megtartotta alakuló ülését a Mátra vide ki Fémművek Vöröskereszt-szervezeteinek csúcsvezetősége. Az ülést Sulyok Zoltán, a gyári pártbizottság titkára nyitotta meg. s Buda Lászlóné, a Vöröskereszt titkára számolt be a közel1 too részvevő előtt az eltelt négy esztendő munkájáról.

A szervezet részt vett minden olyan munkában, amely az egészségügyet szolgaija: az aktív egészségvédelemben, az alkohol elleni felvilágosító munkában. Az üzemben jelenleg 7 alapszervezet működik, 744 taggal. Ismertette azokat az eredményeket, amelyeket az egészségnevelés terén elértek. Kiemelte a nővédelmi munkát, amelynek része a terhes anyák védelme, a rákszűrés, a szakszerű tanácsadás. A véradó mozgalomról szólva kiemelte a beszámoló, hogy négy esztendő alatt 1000 liter vért adtak az üzem önkéntes véradók

A hozzászólások után megerősítették a csúcsvezetőség reszortfelelőseit választott pozíciójukban, majd megválasztották a megyei küldötteket.

Molnár Gá bor

Gyöngyösről

35 évi munka után búcsúztatták el a nyugdíjba vonuló Kurunczi Lajost, a Mátraalji Szénbányák Vállalat munkaügyi osztályának dolgozóját.

A kis házi ünnepségen

részt vettek la gazdaságvezetés, a szakszervezett bizottság képviselői is. Kurunczi Lajos jelenleg is tagja az igazgatósági pártalapszerve- zet vezetőségének, s nyugdíjazása után is végzi ezt a munkát Az osztályvezető ismertette a nyugdíjba vonuló érdemeit, s nyugodt pihenést kívánva, átnyújtotta az osztály dolgozóinak ajándékát Győri Sándor a vállalatvezetés nevében nyújtotta át a ^Kiváló dolgozó” kitüntetést A szakszervezet nevében szintén ajándékot adtak át Az ünnepelt meghatottan vette át az ajándékokat megköszönve a jókívánságokat A kis ünnepségét hosz- szú beszélgetés követte, amelynek során felelevenítették az együtt töltött mim. i kásévek emlékeit

Tóth Lajos

élő és élettelen határán* című népszerű-tudományos filmjében.

Nyefcsigurbán vidám fickó.

derűs az arca.

vidám a szíve —

olajmunkás hős — valahogy így hangoznék hevenyészett fordításban a dal, Nyefcsigurbánról, az olajhősről. Ki írta, ki zenésítet- te meg — nem tartják számon. De azt, amiről szól, annál Inkább.

K. A. Abaszov — a dal hőse — ma is derűs, nyílt tekintetű. Pedig most négy és fél ezer ember munkája, gondja a vállán. Abaszov, az ötvenes évek olaj hőse, öt éve a Kaspi-tengeri Olajkutató Tröszt igazgatója.

Nakicseván N arasz községből indult el Bakuba, hogy olajmunkás legyen. 1944-et írtak akkor, amikor a jó fizikumú, erős legényt, fúró- munk ásnák szerződtették. Négy év múlva már fúró- mester, aztán a munkaterület vezetője lett. Időközben technikumot, egyetemet véglett, a 1959-ben az olajfúró vállalat igazgatójává nevezték ki. Tovább ívelt a pálya

— 1967-ben a tröszt igazgatója lett Közben díjak, kitüntetések. Állami díj, Le- nin-rend, becsületrend. Képviselő a Legfelsőbb Tanácsban, küldött pártkongresa- Bzusofcoo.

ÄLIdT lew «ajmuiHCHST

— kérdezem, a ő csodálkozva visszakérdez.

— Hát van ennél szebb; romantikusabb, férfiasabb

foglalkozás? Harcolni tűzzel, vízzel, az elemekkel, legyőzni, szolgává tenni a természetet!?

— Akkor., amikor és koba jöttem a háború utolsó napjaiban, Azerbajdzsánban újra kezdődött az étet Nem voltak új oiajfúrésok. S éppen, hogy elkezdődött s tengeri olajbányászat. Erős flotta nélkül, kézi munkával fúrtunk. Daruhajó nélkül csak a nyugodt öblökben, közel a parthoz, 3—6 méteres tengervíz alatti mélységben dolgoztunk. Az ötvenes évek elején kezdődött a mélytengeri kutatás.

— Miért kezdtek a tengerben kutatni? /

— Rt volt még szabad terület. S a tengeri olaj önköltsége csak egyharmada a szárazföldi olajnak. Ma az

egész Azerbajdzsán olajtermelésének 60 százalékát adja a tengeri olaj.

— Most hogy kutatnak? — vallatom igazgatói minőségében Abaszovot; aki a munkáról láthatóan szívesen be- pza.

— A tröszt 14 kutatási területen dolgozik — az Apee- ront-félszigettöl a Kaspi-teru ger keleti részéig lényegében az egész Kaspi-tengeren. Mindenféle vízmélységben kutatnak, 30-tól 65 méterig. A parttól 40—100—150 kilométernyire, kétszáz hajóból álló erős flottával. A tengerszínt alatt átlag 4 ezer méterig fúrnak le az olajért De van olyan munkahely is, ahol már hatezer méternél tartanak. 1

A tröszt nemcsak kutatással, hanem fúrással, tengeri építkezéssel, fémkonstrukciók gyártásával, berendezések felszerelésével is foglalkozik.

A tengerben fűrőhelyeket, olajszigeteket építenek. A parttól 20—40 kilométerre tevő szigetekre naponta járnak ki a munkások. Egyfolytában 12 órát dolgoznak, utána 3 napig pihennek. A távoli, 100—200 kilométer távolságban levő szigeteken öt napig tartózkodnak az olaj- munkások. Ekkor mindennap 12 órát dolgoznak, a

következő Őt napon pihennek. Ezeken az olaj szigeteken minden kényelemmel felszerelt munkásszállás, üzlet, étterem, kultúrház, mozi, könyvtár, szolgáltatóházak várják az ott dolgozókat

— Mi kefl. ahhoz, hogy valaki jó tengeri ólajmtmkás tegyen?

— Fizikumban semmi különleges. Alapos felkészültség és közösségi szellem. Ott nem lehet az egyéni teljesítményre figyelni. Mindig, mindenkinek a másik munkájával kell összhangban lennie. Nehéz feladat, de jól is keresnek.

Azerbajdzsán azelőtt s szovjet olajtermelés nyolcvan százalékát adta. S noha azóta is állandóan növekszik a termelés — ma már a köztársaságban nem az olaj a vezető iparág Előtérbe került a gépipar, az elektromosság a vegyipar, egész várost építettek a szintetikus kaucsuk gyártása céljairas Szumgaitban több mint százezer ember él, dolgozik.

— Nekünk, persze, most is legfontosabb az olaj. Nemcsak azért, mert hivatásunk, munkánk, de életünk, sorsunk is összeforrt az olajjal — véglegesen, elválaszthatatlanul.

Kádár Márta

Érdekes, izgalmas rovidfilmek a mozikban

születésének 90. évfordulójára készült Kiss József film- > je, a „Kodály Zoltán”, amely- § ben emléket állít a mester- > nek, aki oly sokat tett nem- > veti kultúránkért, egyetemes f műveltségünkért. ?

Ugyancsak Kiss József ne- | véhez fűződik a „Festő” cí- < mű alkotás, amelyben Kon- s dór Györgynek, a dachaui s koncentrációs táborban éhen- | halt művésznek emberi és S művészi portréját rajzolja | meg A Pannónia című nép- s szerű tudományos film ha-s zánk római kori emlékeit > tárja a néző elé. >

Román alkotók készítették > a Cantata profana-t, amely | Szervatiusz Jenő kolozsvári > szobrászművész otthonát, al- > kotásait mű tatja be. Kará- ? csonyi meglepetés a kicsi- > nyék számára az a mesefilm- > sorozat, amelyben öt kedves ? történettel ismerkedhetnek, s < köthetnek szereplőikkel ba- ? rútságot. 1 <

Izgalmas és érdekes fog- i lalkozást mutat be a Kroko- 5 dil-vadászat című kubai rö- ? vidfilm. Vadállatokkal is- ' mértét meg az „Őserdő gyér- | rnrkei a drezdai állatkert- ben” című színes NDK-film i is. Irináról, Vandáról és Va-< lentyin Ivanovról, játékos. < kedves majmaikról szól az s „Allatidomitók” című szov- < jel film. $

A mikrovilágba kalauzolja ? a nézőt Takács Gábor „Az ‘

A szerencsés ember

Ba Kemenesi D. Kázmert valami balszerencse érte, könnyen megvigasztalódott, sőt, általában sikerült bebeszélnie önmagának, hogy tulajdonképpen szerencsés volt, mert...

Kemenesi szerencsésnek érezte magát akkor is, amikor egy alagsori poros irattárba helyezték. Alacsonyabb beosztásba került ugyan, de a fizetését nem szállították le. Ez a harmincas években történt, a bélistázások idején, amikor mindenki attól félt, hogy elsején elbocsátják. Azután Kemenesit. is elérte a bélistások sorsa.

Amikor állását elvesztette, nem esett kétségbe. Jóleső érzéssel számolta össze megtakarított pénzét.

„Milyen szerencsém van-^ gondolta ■—, hogy takarékoskodtam, most hónapokig nem lesz gondom a megélhetés- re.”

A hónapok gyorsan elmúltak és Kemenesi ismét elmondhatta magáról, hogy szerencsés ember, mert sűrű pelyhekben esett a hó és felvették hólapátőló munkásnak. Másnap, amikor kiné- .ett az ablakon, boldogan sóhajtott fel: isméit mehetett lapátolni.

Egy idő múlva végre álláshoz jutott. XJ* munkahelyén, a szállítmányozási irodában sokat kellett dolgoznia, néha napi tizenkét órát is, de túlóradíyU nem fizettek. Még késő délután sen merte senki abbahagyni « murisát, féltek a főnöktől, akinek este hét, fél nyolc felé az volt a szokása, hogy kiállt az ajtóba és leste, ki >ner ilyen korán hazamenni?

Az ebédidő szigorúan csak huszonöt perc volt. Legtöbben szendvicseket hoztak magukkal. Sümegi azonban,

«M ugyanabban a szobában dolgozott, mint Kemenesi, nem félt a főnöktől, ő hazament ebédelni és egytől háromig távol y volt.

— Te is hazamehetnél — biztatta Kemenesit —, hiszen a főnök egytől háromig soha sincs itt, tehát nem tudhatja meg, hogy ki mennyit tartózkodott távol.

— Sohasem lehet tudni, hogy mikor toppan be, nem merek hazamenni — válaszolta Kemenesi.

Sümegi másnap ismét megpróbálta rábeszélni a kollégáját.

— Ne légy pipogya! Menj haza!

— Rendben van, holnap

megpróbálom. Képzelem, hogy meglepődik majd a feleségem, ha délben beállítok és az estére eltett vacsorát ebédnek fogyasztom el.

— örülök, hogy végre

megjött az eszed.

— Csak ne legyen baj. Ha megtudja a főnök, repülök. Es hol kapok manapság másik állást?

— Ne félj, én hónapok óta otthon ebédelek, mialatt ti vajas kenyeret majszoltok.

Eljött a másnap, Kemenesi dobogó szívvel indult haza. A villamosmegállónál körülnézett, nem jár-e véletlenül arrafelé a főnok?.

Amikor betépett a lakásba, és üdvözölni akarta a feleségét, egy idegen férfi- kalapot pillantott meg a fogason.

„Kí lehet itt?” — töprengett és befelé indult. A küszöbön megtorpant. Ismerős hangot hallott, a főnöke hangját. Aztán a felesége kacagását hallotta,

Kemenesi elsápadt és halkan, lábujjhegyen visszament az előszobába, zajtalanul kinyitotta a folyosó ajtaját és visszaindult az irodába.

Sümegi még persze nem volt ott. Amikor néhány perccel három előtt visszaérkezett, megkérdezte kollégáját:

— Na, ugye, simán ment

minden? Hidd el, már régen hazamehettél volna ebédelni te is!

— Nagy szerencsém volt •—*' válaszolta halkan Kemenesi. _ Ha nem vigyázok, a főnök észrevette volna, hogy ebédidő alatt otthon tartózkodom.

Palásti László

MflwtyQ

iSIS, december csütérM