Népújság, 1972. december (23. évfolyam, 283-307. szám)
1972-12-06 / 287. szám
A kommunista pedagógusok hivatása f EBBEN AZ ISKOLAI tanévben különösen szép és jelentős feladatok várnak a kommunista pedagógusokra. Hiszen most kezdődik meg a párt oktatáspolitikai határozatának gyakorlati megvalósítása. Azé a határozaté, amely hosszú évekre megszabja teendőinket ezen a területen. E határozat végrehajtása kötelessége a művelődésügyi szakapparátus dolgozóinak, az állami főhatóságoknak, valamennyi pedagógusnak. Mi az a plusz, ami itt a kommunisták, az iskolák párttag pedagógusaira hárul? Sokszor és sok helyen megfogalmazódott már június óta, hogy a határozat megvalósíthatatlan a pedagógusok egyetértése, tudatos tevékenysége nélkül. S hogy e nélkülözhetetlen, alapvető feltétel meglegyen, azért a legtöbbet az iskolai pártszervezetek és azok tagjai tehetik. „Arra kell törekedni, hogy minden kommunista pedagógus értője, propagandistája és példamutató részese le. gyen a megvalósítás nehéz bonyolult feladatainak” — alapította meg az országos közoktatás-politikai aktívaértekezlet. Szükséges tehát, hogy minden párttag pedagógus jól ismerje a határozatot és a legfontosabb dokumentumokat, de ne csak tényszerűen. Elsősorban nekik kell érteniük, világosan lát- nduk a határozatban megfogalmazottak társadalompolitikai összefüggéseit, miértjeit, a célkitűzések, feladatmegjelölések ideológiai, politikai kündulópontjait. Tisztán kell látniuk a határozat fő kérdéseit: miért kell erőfeszítéseinket elsősorban az általános iskola és a szakmunkásképzés fejlesztésére fordítanunk, mi a politikai jelentősége az iskolák színvonala kiegyenlítésének stb. A határozatban megjelölt feladatok egy részének ideológiai-politikai összefüggései nyilvánvalóak — így a munkás-paraszt tanulók segítéséről vagy a világnézeti nevelésről mondottakban —, másoknál ez kevésbé szembetűnő —, mint például a műveltség értelmezése esetében, — s mindez még összetettebbé teszi a megértést, még szükségesebbé a gondos felkészülést. De nemcsak a pozitív új terjesztőivé és erjesztőivé kell válniuk a kommunista tanároknak, hanem egyúttal szembe kell szállniuk minden visszahúzó, maradi elképzeléssel és gyakorlattal. Szemléletformáló munkájuk során értessék meg tehát, hogy a határozat egységés egész, hogy feladataiból csak egyféleképpen válogathatunk: mi az, amit nekem, nekünk meg kell tennünk egy adott poszton ahhoz, hogy maradéktalanul megvalósuljon. Meg kell érteniük és másokkal is megértetniük, hogy nem kampánymunka előtt állunk, hogy öt vagy tíz év múlva sem mondhatjuk el: befejeztük iskoláink, tananyagaink korszerűsítését, a nevelők továbbképzését stb. A változásnak, a változtatásnak kell természetessé válnia, de oly módon, hogy csak a beérett, megfelelően előkészített változásoknak tegyük ki as iskolát. EBBŐL AZ IS következik, hogy a párttagok legyenek kezdeményezői azoknak a munkálatoknak, amelyekhez iskolájuk azonnal hozzáláthat, szabják meg a tennivalókat az adott iskola helyzetének, körülményeinek és a határozat megállapításainak alapos ismeretében. A párt mostani határozata az iskola tevékenységén belül elsősorban az oktatásról és a szakképzésről szóL Ez érthető, hiszen a kérdés „másik oldaláról”, az ifjúság neveléséről mér korábban szü- letétt érvényes határozat Aa oktatási határozat és a megjelent dokumentumok mégis több lényeges megállapítást tesznek a világnézeti, a közösségi, és az erkölcsi nevelés kérdéseiről, a munkára nevelésről, a személyiség fej_ lődésérőL A tanintézeti pártszervezetek elsőrendű politikai kötelessége, hogy nemcsak az állami oktatás helyzetéről és fejlesztésének feladatairól szóló határozat megvalósításán, hanem az ifjúságpolitikai határozat valóra váltásán is fáradozzanak. Ezért kívánunk újból emlékeztetni az ifjúságpolitikai határozatra, hiszen e két határozat együtt fogja át a pedagógusok és a tanuló ifjúság mindennapi életének területét. A tanintézeti pártszervezetek erejének egyik próbaköve lesz az, amit a határozat így fogalmaz meg: fejlesszük a tantestületek szocialista demokratizmusát. Sokrétű, összetett munka ez is. Hiszen nemcsak azt jelenti, hogy a pártszervezet bizonyos időszakonként beszámoltatja az iskola állami vezetőjét. A pártszervezet adjon politikai segítséget is — az ellenőrzésen, beszámoltatáson kívül — az iskolavezetésnek. Kezdeményezően vegye ki részét a tanintézet társadalmi kapcsolatainak építésében a tanácsi és más állami, társadalmi szervezetekkel, patronáló üzemekkel, intézményekkel, s törekedjék e kapcsolatok tudatos politikai, pedagógiai felhasználására. AZ ISKOLAI ELET demokratizmusa feladatokat ad az ifjúság és gyermekszervezetekkel, valamint a szülőkkel kapcsolatban is. Az egyik legfontosabb teendő az iskolák közötti színvonalkülönbségek csökkentése és a munka minőségének javítása. Az elmondottak csapán érzékeltetni kívánják a párt- szervezetek munkájának fontosságát. Az előttük álló feladatok elvégzéséhez senki nem adhat valamiféle receptet, már csak azért sem, mert ez gúzsba kötné az alkotó kezdeményezést, sablonba merevítené az élet sokszínűségét IGÉNYELTÉK, várták, a kommunista pedagógusok a KB határozatát tudva azt is, hogy az oktatási intézmények pártszervezeteire rendkívül nagy felelősség és munka vár a határozat megvalósításában. Hogy terveinkből valóság legyen, ahhoz a mindennapok szívós, következetes, csöppet sem látványos munkája Hanga Márta az MSZMP KB munkatársa Munkában a v Centrum eputoi Kedvez a jó idő az egri Centrum Áruház építőinek, akik ezekben a napokban már a földszinti üvegfalak és vitrinek kereteit állítják a helyükre. Ezzel egyidőben — mondjuk stílszerűen: centrum kedden —, kezdték meg a munkát a tetőfedők is. A barokk város főterén elhelyezkedő modem épület az egykori építészeti stílushoz alkalmazkodó tetőt kap: mintegy 40 ezer vöröspalát szegeznek fel az ügyes kezű szakemberek. Képünkön a tegnap elkezdett munkát, a falkeretek beállítását mutatjuk be: a panelszerkezet vázát hegeszti Jakab Zoltán és Jónás Ernő. (Foto: Tóth Gizella.)-V* »>7» Milyen messze van ? Kápolnának Fiume n Milyen messze van például Füzesabony Egertől? Miután utánanéztünk a dolognak, kiderült, hogy... tizenhét kilométerre, illetve 22,3 kilométerre, vagyis 22,8 kilométerre. Pedig sem a megye- székhelyet, sem Füzesabonyt nem helyezték időközben távolabbra egymástól, vagy közelebbre egymáshoz. A vasút szerint indokolt a 17 kilométer — náluk, at MÁV-nál a felvevőhelyek, vagyis az állomások közötti távolságot veszik figyelembe. A 22,3 kilométeres távolság az egri MÁVAUT-pályaudvar és a füzesabonyi vasútállomásnál levő buszmegálló közötti távolságot jelenti —, ha Kerecsenden keresztül közelítjük meg. De ugyané két megálló között természetesen másként alakul a távolság, ha Makiáron keresztül megyünk busszal, ötszáz méter a különbség, tehát: 22.8 kilométer... Ezek után ember legyen a talpán, aki első látásra kiigazodik a dolgokból, mivel légvonalban nemigen jelzik a távolságot. Nincs megyei repülőjárat. Az országutak a legmegbízhatóbbak. De hogyan mérik, mihez „kötik” a távolságot? Valamikor, a régi egriek emlékeznek erre, Felnémet és Eger között a négy- kilométeres távolság a Lyceum jobb első sarka és a felnémeti templom bejárata közötti távolságot jelentette. Ma már Eger és Felnémet között megszűnt a távolság... hiszen a megyeszékhelyhez csatolták a hajdani kis községet. Ettől függetlenül a Lyceum jobb első sarkától a felnémeti templom bejárata Milyen változások lesznek a nyugdíiszabályokban XIV. A szabályozás Bzerimt az öregségi és a rokkantsági teljes vagy rész- nyugdíj összegének alapjául szolgáló mumkaibérátlagot a nyugdíjazás évében a nyugdíj megállapításáig, valamint a közvetlenül megelőző négy naptári év alatt elért munkabér havi átlaga alapján kell kiszámítaná. A most még érvényes szabály szerint az a dolgozó, aki a nyugdíjkorhatár elérésénél (férfi a 60., nő az 55„ illetőleg korkedvezmény esetén férfi az 55., nő az 50. életévénél) később megy nyugdíjba, kérheti, hogy nyugdíját ne az előbbi bekezdés szerint, hanem az öregségi korhatár betöltését, vagy ennél 5 évvel alacsonyabb életkor betöltését megelőzően elért átlagkereset alapján állapítsák meg, ha a választott időpontig már szerzett legalább 10 évi szolgálati időt. Háromféle lehetőség között választhat tehát a nyugdíj előtt álió dolgozó, ha nem megy nyugdíjba akkor, amikor a korhatárt eléri, hanem tovább dolgozik, mert kérheti hogy nyugdíját — a nyugdíjazás évében a nyugdíj megállapításáig és az ezt közvetlenül megelőző négy naptári évben elért kereset alapján, vágj' ha ránézve kedvezőbb. — az öregségi nyugdíjra jogosító életkor betöltésének évében az életkor eléréséig és az ezt közvetlenül megelőző négy naptári évben elért kereset alapján, vagy ha kedvezőbb, — az öregségi nyugdíjra jogosító korhatárnál 5 évvel alacsonyabb életkor betöltésének az évében ennek az életkornak az eléréséig és az azt közvetlenül megelőző 4 naptári évben elért keresete alapján állapítsák meg. uj szabály szerint az Hogyan kell a munkabérátlagot kiszámítani l T9T2. december 31-e után nyugdíjba menő dolgozók öregségi és rokkantsági nyug- . díjának összegét a njuigdíja- zás évét megelőző 5 naptárt év közül a munkabér szempontjából legkedvezőbb 3 naptári év és a nyugdíjazás évének tört része alátt elért munkabérátlaga alapján kell megállapítani, ha az az igénylő számára előnyösebb, a 4 év és a tőrt év átlagánál. Ezt az új szabályt azonban csak annál a dolgozónál lehet alkalmazni, akinek az említett 5 év alatt van olyan 3 éve, amelyben legalább 181 —181 napra és az ilyen 3 év alatt összesen legalább 24 hónapra (730 naptári napra) bért kapott. Ha van ilyen 3 év, de a régi szabály alkalmazása az előnyösebb a dolgozóra, akkor 1972. utáni nyugdíjazásánál is aszerint kell a nyugdijat, illetve a munkabérátlagot megállapítani. Tehát a dolgozóra nézve kedvezően bővült a „választási” lehetőség. Felhívjuk a figyelmet, hogy a legkedvezőbb 3 évet nem a dolgozónak kell kiválasztani, illetve kiszámítani, hanem az hivatalból történik. Ez az intézkedés is a dolgozó érdekét szolgálja, mert az átlag kiszámítása nem mindig egyszerű, és a dolgozó nem rendelkezik néha pontos adatokkal. Az új szabály alkalmazására akkor is sor kerülhet, ha az igénylő nem a nyugdí- iazást közvetlenül megelőzően elért hífnem az öregségi korhatár elérését, illetőleg ennél 5 évvel alacsonyabb élétkor betöltését megelőzően elért munkabér fiőyelembevételévtí kéri nyugdijának! a megállapítását. Az erre irányuló kérelemben csak azt kell megjelölni, hogy a nyugdíjazást megelőzően elért kereset helyett, a nyugdíjra jogosító vagy az ennél 5 évvel alacsonyabb életkor betöltését megelőző keresetet vegyék-e alapul a nyugdíj megállapításánál. A választott életkort megelőző 5 év közül a legkedvezőbb 3 év kiválasztása már ebben az esetben is hivatalból történik. A nyugdíjra jogosító életkort vagy annál 5 évvel alacsonyabb életkort megelőző kereset alapján csak akkor kerülhet sor a nyugdíj megállapítására, ha az ehhez szükséges béradatokat . az igénylő, illetőleg a munkál- • tató a nyugdíj-megállapító szerv rendelkezésére tudja bocsátani és a dolgozó a választott életkorig szerzett legalább 10 évi szolgálati időt. Az év végi részesedés tigyeiembe vétele Az év végi részesedés kifizetése általában a következő naptári év első negyedének a végén vagy második negyedének az elején történik. Az időközben nyugdíjba menők esetében tehát a nyugdíj megállapításakor ez a munkabéradat még nem áll rendelkezésre. Emiatt évenként több ezer nyugdíjmegállapító határozatot kellett útalap módosítani. A tapasztalat raersnt az év végi részesedés havi átlagát a nyug- líjazás évében kifizetett, illetőleg a nyugdíjazás tört évére járó összege csak jelentéktelenül változtat ja meg. Az új rendelkezések szerint az év végi részesedés havi átlagát külön számítják ki, ha a nyugdíj megállapítása közvetlenül a nyugdíjazást megelőző munkabér figyelembevétetóvél történik. Az év végi részesedés átlagának kiszámításánál azt az összeget veszik figyelembe, amelyet a dolgozónak a munkáltató a nyugdíjazását megelőző négy naptári évben. — a három legkedvezőbb év alapján történő munkabérátlag számítása esetén pedig a kiválasztott három naptári évben — kifizetett. Nem veszik tehát figyelembe a nyugdíjazás évében kifizetett, illetőleg az erre az évre járó év végi részesedést, de nem veszik figyelembe) január i-étől a nyugdíj megállapításáig eltelt töredékidőt sem. A rö- videbb idő alapján számított átlagot, vagyis a 4. illetőleg 3 évben kifizetett év végi részesedések havi átlagát adják hozzá a teljes idő, vagyis a 4, illetőleg 3 év és a tört év alapján számított többi munkabérrész átlagához. A nyugdíj alapját képező munkabérátlagnak ezen a módon történő számítása a nyugdíjazását kérő dolgozóra nem hátrányos, sőt azzal az előnnyel jár, hogy a nyugdíjat megállapító határozat módosítását utólag nem kell kérni, ... A munkabéráflag számításának és az év végi részesedés figyelembevételének az új- szabályait az 1972. december 31-ét követő időponttól megállapításra kerülő öregségi és rokkantsági nyugdíjakra, illetőleg az ezt követően történt elhalálozás esetén megállapításra kerülő hozzátartozói njoLgellátásoik- ra kell alkalmazni. Az új szabályok szerint állapítják meg a munkabérátlagot annál a. dolgozónál is. aki a nyugdíjigényéi még az 1972. évben nyújtja be a nyugdíjmegállapító szervhez, de a nyugdíjat 1973. január 1-étöl vágj' énnél, későbbi időponttal állapítják meg. Nem alkalmazzák viszont az új számítási módot, ha a nyugdíjat 1973. ja»uái> 1-énél korábbi időponttól kell megállapítani. Ezért annál a dolgozónál, akinek a munkaviszonya 1972. december 31-e előtt szűnik meg csak abban az esetben állapítják meg az új szabály szerint a nyugdíjat, ha írásban kéri, hogy nyugdiját 1973. január l'-étől állapítsak meg. Az a dolgozó, aki ezt kén, az 1973. január 1-e előtti időre nyugdijat természetesen nem kaphat. Az, aki már nyugdíjban részesül, illetőleg akinek 1973. január 1-e előtti időponttól már nyugdíjat állapítottak meg, nem kérheti, hogy nyugdíját a most ismertetett bórátlagszámítási szabályok szerint újból állapítsák meg. (Vége) SZERZŐK: Dr. Nagy József Dr. Molnár József Kovács Kálmán közötti távolság négy kilómé^ tér maradt. Az utak néha megtréfálják az embert. Legalábbis úgy véljük. Kerecsend és Eger között a táblák szerint 13 kilométer körül volt a távolság, ma már, a mérés szerint — nyolcszáz méterrel több... Ahol a főútvonalból kiágazik a 25-ös út, egy csomópont található. Ennél a csomópontnál van a 25-ös út 0 kilométere, mint Budán, a Clark téren az „abszolút 0 kilométer”, ahonnan tudvalevő: minden út indul, vagy érkezik... E csomópontnál — térjünk vissza Kerecsend- re — tábla hirdeti az Egerig megteendő út hosszát. Nem a város „kezdetét” jelentő tábláig, hanem a Szabadság térig, ahol több útvonal találkozik, ahol amolyan centrumféle található. És egy újabb eligazító tábla is, hogy a következő település milyen messze van. Ez az elv a települések közötti távolság megállapítására: a csomópontokon, a lehetőleg centrumokban elhelyezett táblák közötti távolság a hivatalos, Kerecsend és Eger esetében az az érdekesség, hogy a 3-as számú útvonal korrekciója nyomán a 25-ös út. 0 kilométere 800 egynéhány méterrel hátrább került, a község nyugati szélére. Eddig a tábla a demjén—füzes- . abonyi elágazónál hirdette, hogy milyen messze van Eger... Ez a korrekció természetesen nem jelenti azt, ,hogy e község és a megye- székhely távolabb került . egymástól. Az utak egyébként sok más érdekességgel is szolgálnak. Kiderül, hogy tulajdonképpen Kápolnának Fiume a — kikötője ... Igen, mert a 3-as számú főútvonal egy nemzetközi út magyarországi szakasza, amelyet másképpen E 96-os útnak is neveznek. Kassától Fiúméig vezet ez az út. Az E 5-ös útvonal pedig rövidesen átmegy Ázsiába, mivel a Boszporuszon építendő híd majdan az útjába esik ... -Magyarországra visszatérve, még egy érdekesség xz utakról: a Dunántúlon az úthálózat térképe főképpen az észak—déli irányt követi, míg Kelet-Magvarországon a hálózat kör-körös képet mutat. A magyarázat persze egyszerű: a települési és a földrajzi viszonyok „fonáksága” határozta ezt meg. (hátai) 1972. december &« wém
