Népújság, 1972. december (23. évfolyam, 283-307. szám)
1972-12-03 / 285. szám
A találmányok krónikájából... A technika területének wk olyan találmánya és felfedezése, amely ma teri mésze tesnek tűnik szá- f mánkra és a mindennapi r élet megszokott fogalmai ' közé tartozik, igen hosz- szú fejlődési utat tett meg. ’ Ila meggondoljuk, hogy a kerék például 3—4000 éves és majdnem ennyi időre volt szükség ahhoz, hogy valakinek eszébe jusson emberi erővel hajtható járművet készíteni vele, a kerékpárt, akkor érthetjük csak meg, milyeo jelentékenyen közrejátszik a véletlen a felfedezésben. Minden bizonnyal számtalan agy gondolkodott már ngyanís a kerék tökéletesítésén. így a lőpor is a véletlennek köszönheti, hogy Berthold Schwarz felfedezte; a szerzetes ugyanis aranyat, nem pedig puskaport akart készíteni A pecsétviasz A levelek és okiratok lepecsétel ésére egészen a XVII. századig viaszt használtak. A levelek lezárására alkalmas szilárd rögzítőanyagot Francois Rousseau, a párizsi patikus találta fel. 1625-ben egy tűzvész egész árukészletét elpusztította, a csak nagy nehezen tudta életét megmenteni. A tűzben minden vagyona odaégett — egy éjszaka alatt szegény ember lett ▲ leégett romok átkutatásakor, miközben kasszáját kereste, Rousseau észrevette, bogy pénzérme** kémény, vöröses massza vonja be, • így azokat kalapáccsal teeö megszabadfta- i pia a lavaszeröen megmer®- védett anyagtól. S íme, a pénz csodálatos lenyomató- kát hagyott az anyagba*l A pénzfarfiók fölött Rousseau , sellakot és einóbert tartott, j s ezek a hőségben együttess i masszává merevedtek. Ez ad- 1 ta 2 tönkrement patikusnak f azt ss ötletet, hogy alakká* j levelek kpezttdtfléffp hass— i nálja; hozzálátott tehát es előállításhoz: XIII. Lajos, va» | 1 amint lramcellárja pVheiWeuj i és egész udvartartása hasae- j man az újonnan teltalált ! pecsétet használta és egy év í alatt feltalálója már SfrdOé , ősre* feeceeetfc. Az itatóspapír ( Sok egyéb dologhoz bm- í aoeüóas az itatást kétszer tel látták fel; miután 1640 kö- ; röl már elkészítették, ismét feledésbe merült, es a tinta megszárítáaára egeszeo a XIX. századig bomokszórót I használtak. Ekkor történt, i hogy egy angol papírgyáros 1 egy egész halom olyan pa- í pírt gyártott, amely bizonyos anyagok hiánya miatt túlságosan rostos lett ahhoz, hogy írásra szolgálhatott volna. Ez a rossz papírok halmaza már régóta hevert ott, mikor egy szélroham az egyik lapot a papír gyáros még nedves tintával teleírt pénztárkönyvére fújta, s csodák csodája, az pillanatok alatt magába szívta a tintát; így találták fel az itatóspapírt. A szaharin Egy este Konstantin Fahl- berg, a vegyész hazajött, leült az asztalhoz és vacsorához látott. „Mit csináltál a kenyérrel, olyan édes” mondotta feleségének. Az is megkóstolta a kenyeret, de az ő darabja nem volt édes. „Lehet, hogy cukorral dolgoztál?” kérdezte az asz- szony. Fahlberg szótlanul átment laboratóriumába és ellenőrizte azokat a kísérleteket, amelyeket napközben végzett, s ennek során bemártotta ujját a benzóésav- szulfinidba, s olyan édesítő anyagot talált fel ezzel, amely százszar édesebb, mint a cukor — sajnos, azonban nem olyan tápláló. így született a szaharin. A vasbeton Egy Monnier nevű kertész egyszer falat javított Munka közben azonban valami okból düh rohamot kapott és kiöntötte a cementes vödröt, véletlenül éppen egy darab dróthálóra, amely egy fagerendán feküdt Később megállapította, hogy a cement a dróthálóval kitűnő lemezzé egyesült s ezzel fel is találta a vasbetont, amelyet először növénytartó edények készítésére használt, mígnem egyszer egy iparosnak azt javasolta, hogy ezzel a módszerrel építsen fészert A gumiabroncs A közlekedés egyik legjelentősebb találmányát, a levegővel töltött gumiabroncsot egy dublini fogorvos találta W fia számára. Dunlop fia 1888-ban esetlen, háromkerekű bscüdii kapott, amely döcögött as akkori utakon. A tömör gumigyűrűk olyan kemények vatták, hogy a ke - rékpáraeás nem jelentett élvezetei a gyermeknek. Panaszkodott az apjának, aki elhatározta, hogy olyan gyűrűket készít fiának, amelyeken úgy estit as utazás, MMTŰM párnán «he. Ejgyré- gj öejtöaócsöbS valóban elkészítette az első levegővel töltött ahmnnMt és már a következő évben ttzabaáaő- mat kötött rá, s azóta a Duniop-abronccMl saédEÜeA vutkanlzálés Egyfajta fink a tejéből •z indiánok vízálló csizmákat készítettek oly módon, bogy a furcsa nedvet egy vászonra öntötték, és a folyékony massza megmerevedett. A nap hatására azonban sajnos, ragadóssá vált Egy Goodyear nevű fiatal amerikai hallott erről a tejről és segítségéve) jól felhasználható anyagot akart készítem. Az ezen való munkálkodás és a sok kísérlet minden pénzét felemésztette, mégsem adta fel a kísérletezést. Lakásadói újra és újra az utcára tették, mert nem tudta kifizetni a lakbért. Egyik sietős kiköltözésekor feldőlt egy híg kénnel teli üveg, és tartalma az egyik gumilemezre ömlött. Megszületett tehát a vulkanizá- lás, és a világ egyik legnagyobb gumiabroncs vállalata Goodyear nevét viseli Szergej Geraszimov új filmje Szergej Geraszimov „Az embert szeretni keli" etaiü Uj, kétrészes játékfilmjét a kritika a szovjet filmművészet idei legjelentősebb alkotásai közé sorolja. Az újságok megállapítják, hogy a rendező nagyvonalúan használja fel az életből vett anyagot, élesen veti tel * prool-mákat, és művészi tökéllyel dolgozza fel témáját. Szergej Geeasztmov ezt a filmjét az építészek életének és munkásság fn-ik szentelte. Megmagyarázza azonban, hogy nem a városi építő 1x1 válásával összefüggő mflhelyproblémákról, hanem az építé- ••• tnek a világszemlélet és az esztétikai nézetek alakulatára való er**:csi és esztétikai befolyásáról van szó. A film témája, akárcsak előző müvele, az „Újságíró”-« és „A tóparton”-« — a tehetség sorsa és felelősségének, részvételének mértéke a kommunizmus építése folyamatában, A rendező nagy figyelmet fordít hősei egyéni életére, sorsukat a szovjet társadalom időszerű problémáival szoros összefüggésben mutatja tat A hercegség játékkaszinója Pereg a golyó Végigmegyünk Menten parti utcáján és néhány perc alatt már el is érjük Monaco állam határát. A magasan fekvő utcából végiglátjuk a hercegséget és 10 perc alatt, vagy csúcsforgalomban ennek kétszerese alatt, át tudjuk szelni Európának, a vatikáni állam után második legkisebb államát. Kis kitérőt teszünk azonban a kikötő és a hercegi palota felé. A liliputi birodalom uralkodójának rezidenciája Monaco sziklás félszigetének csúcsát koronázza. Négy őrtornya, erődítményfala és egy bejárata van. Az fa-bódé előtt fel-alá sétál az őr. A nyári hónapokban az uralkodó pár távollétében a turisták még őfelsége hálószobáját is megtekinthetik. A játékkaszinó, a kicsiny pergő golyó és a 37 szám nélkül a hercegség már 100 évvel ezelőtt csődbe jutott volna. Monsieur Blanc azonban, a kaszinó Bad Hamburgból származó bérlője, a múlt század közepe táján megízleltette Monaco elszegényedett uralkodójával a szerencsejátékot, engedélyt kapott tőle egy játékterem építéséhez; egy eukrásanes- ter stílusú palotát emeltetett Monte Carlo köveire, s ezzel a hercegi házat hamarosan tekintélyes jövedelemhez juttatta. A nagy játékosok azonban ritkává váltak, panaszkodik a kaszinó vezetősége. „Sok kteri sokra megy” jelszóval most a fizetőképes „középréteget” csábítják. Régóta eltűnt a kaszinó felirata, amely szerint „Mim kasoknak és nem önálló személyeknek fitos a bemenet”. Már a frakkot és a szmokingot sem fr- fák eéő a péssz elvesztésé heag délután nyakkendő »3- kd! is le tehet étem « rulett» agglafhtm. Íme, hát megleltem hszámai, s földet, ahol nevemet hibátlanul írják fölébem, ha eltemet, ki eltemet. E füld befogad, mint a persely. Mert nem kell (mily sajnálatos!) a háborúból visszamaradt húszfilléres, a vashatos. Sem a vasgyűrű, melybe vésve a szép szó áll, hogy új világ, jog, föld. — Törvényünk háborús mé, s szebbek az aranykarikák. Egyedül voltam én sokáig. Majd eljöttek hozzám sokan. Magad vagy, mohdták; bár velük voltam volna én boldogan. Így éltem s voltam én hiába, megállapíthatom magam. Bolondot játszottak velem s mar balálom is hasztalan. Mióta éltem, forgószélben próbáltam állni helyemen. Nagy nevetség, hogy nem vétettem többet, mint vétettek nekem. Szép a tavasz és szép a nyár is, de szebb az ősz s legszebb a tél, annak, ki tűzhelyet, családot már végképp masoknak remél. Harmincöt évvel ezelőtt. 1937. december/ 3-án halt meg József Attila. Emlékezésül közöljük 1037-ben írott versét. ■■» — «*•»• me kerül előtérbe s sr konkrét jelentéstartal Ygg használati értéke. Ezí nyitja az alábbi péld Foga van az időnek a hideg), belevásik í*gu valamibe (pórul jár) «a* fűlik a foga valamiht szívesen teszt, nino hozzá), kimutatja a f' - .fehérjét (elárulja ham ságáti stb. Bennünket kü -nőstr, erdékelnek az alábbi -zóifo.. formák: Fáj rá a fog kívánta), vésik a foga vfife- mire (szeretné megs sesnt vágyódik rá). Ez a le az lasforma illett volna az idézett mondanivaló k kifejezésére. A szerzi ionban változtatott a sz( is > - deti formáján, s ezz< megváltozott a szólás sa lentese és használati art is. Ha valaki fájlalja fogát akkor valóban azt Uitja, hogy a foga fuj. At. .érett kifejezésben nem er van szó. A szerző nem állíthatta azt, hogy az e; ;sz csapatnak fá a fo ;s. T pad a fájlal igérez árnyaltabb fogalmi t8 talom is, l a Panaszkodik, kesereg i - rokon értelmi sokába vonhatjuk be a fajla szót is Az Idézett nyelvi f .-ma n. ezeket a jelen tés változatokat sem o-dozhatja a fájlaló” nyelvi képi« i. Nem t.,:t hibáztatjuk tehát, hogv képszerűen, sze elete- ser akarta nagát ?' fejezni a cikk írója, ranem ; t, hogy hz eredeti szólást fé reértette. állandó, megszól >tt formáját megváltoztatt, s így furcsa szólasficam k< ezt stnek lehettünk tan i. Ez. pedig nem segítette sió a szabatos, a világos iösléat sem. Dr. Bakos Jónpf
