Népújság, 1972. december (23. évfolyam, 283-307. szám)
1972-12-30 / 306. szám
tw ?sz négy községben A Mátra Tsz tagjai Gyön- gyössolymoson kívül még három községben mondhatnak a magukénak egy-egy darab földet, mégpedig Nagvrédén hetven holdat, Gyöngyöshalás ■ húszat, Vámosgyőrkön pedig tízet. Furcsa állapot, de igaz. Nem a legkellemesebb körülmény, de olyan örökség, amitől már szabadulnának, ha tudnának. Nem lehet gyönyörűség húsz-harminc kilométereket utazni egy-egy kapálás miatt. ■ ■ ■ ■ Az elnök a kórházi ágyat nyomja, a főkönyvelő és a főmezőgazdász hivatalos teendőit látja el más helyeken. A tsz központjában néhány adminisztrátor, könyvelő és a párttitkár található. Nyilas Ferenc is csak a minap jött ki a kórházból, de a többiek segítségével csak összeállítjuk a képet a közös gazdaság idei tevékenységérőL Panaszra ugyan nincs okuk, ahogy rövid idő alatt kiderül, de jobban is alakulhattak volna a dolgok. Háromszor is elverte a határ egy-egy részét a jég, az aratás idején egy helyen víz alatt állt a földre döntött termés. Kézzel kellett azt onnan felszedni. A két kombájn nagyon kellett volna, de csak eggyel tudtak dolgozni. Mire a másodikat megkapták a kereskedelmi szervektől, ugyancsak benne jártak az időben. Néhányan a tagok közül morgolódtak, értetlenkedtek. Mi dolog az, hogy éppen Gyöngyössoly- moson nem megy zökkenő nélkül az aratás? A magyarázat nem mindenkit győzött meg. De hát kanál sincsen csörrenés nélkül. Az emberek sem mosolyoghatnak mindig. Mit, gondolnának róluk mások? * ■ ■ H"' ■ ■ Bebírók voltak a solymo- siak Nagyrédén is, Vámos- györkön Is és Gyöngyöshalászon is. Ez a nyakatekert hivatali műszó azt akarja kifejezni, hogy a solymoslaknak volt földjük az említett községekben is. Amikor a tsz-ek szervezése után tagositottak, a más községbeliek földjét a határ egyik sarkában jelölték ki. Véletlenül sem a leg-1 jobb dűlőben. Mindenütt így csinálták ezt, nem kell rajta megbotránkozni. Hogy a solymoslaknak emiatt majdnem Kesédre kellett utazniuk Réde helyett, Vámosgyörk esetében pedig inkább Adácsra? Az ő bajuk. Mint a púp a háton: olyan ez a három földdarab. Cserélnének szívesen, de nem tudnak megegyezni a csereterületekben. Mert a sólymosaik csak értékes földel tudnának adni a helyébe, amit a tagság nem tart méltáTóth Benedek bácsi, a termelőszövetkezet nyugdíjasa már 72 éves, de a nyugdíjas napjaiban sem tétlenkedik. Mikor felkerestük fiának kertjében ásott, mert mint mondja munka nélkül nem lehet élni. (Foto: Kiss Béla) nyosnak. A rédeieknek, vá- mosgyörkieknek pedig nem sürgős a dolog. Gazdaságosabb lenne talán, ha oda ajándékoznák a három idegen határrészt a helybelieknek. Ha mindent összeszámolnának, akkor a pénzügyiek szerint biztosan kiderülne ez. De a száz hold mégis jelentős summa. Kalászos, kapás, pillangós felváltva kerül ezekbe a földekbe, mert a szarvasmarha-tartáshoz, a tehenészethez kell a takarmány. Járják hát a négy község határát továbbra is, amíg csak meg nem egyeznek. Néhányszor már elkezdték a tárgyalást, de nem tudtak pontot tenni a végére. ■ ■ ■ ■ Több mint hétszáz, hold a ‘ szántó, ezerötszáz az érdö, tehenészetük Is Jelentős, mégis a szőlő a legfontosabb. Ebből 320 hóidat tartanak nyilván, amiben száz még nem fordult termőre. A háztáji területe pedig ugyancsak szép mennyiséget tesz ki. Belőle húsz holdat most telepítenek majd újra. így is kitűnik, hogy a háztájinak van becsülete, fontosnak tartják a tagok is, a vezetők is. A szőlőt a saját feldolgozójukban préselték. Bár volna helyük a pincében, de nem hagyták meg az összes mustot csak a saját borkiméréseikre gondoltak. Pénzzé kellett tenni a tőkék fürtjeit. Az erdőből meghatározott mennyiségű fát vágnak ki évente, ennek egy részét a parketta gyártásához szükséges fűrészelt áru formájában értékesítik. Így a gazdaságosabb. Ami nem jó erre a célra," abból tüzelő lesz. . Szívesen veszik a solymo- siak fáját a kályhák, tűzhelyek fűtéséhez. jól vizsgáztak az újfajta élelmiszerek A vidéki és a fővárosi élelmiszerellenőrző és minőségvizsgáló intézetek munkatársai az elmúlt hetekben a* idén forgalomba hozott, újfajta élelmiszerek minőségét ellenőrizték és megállapították ; a választékot bővítő áruk többségét a vásárlók kedvezően fogadták, s a termékek minősége az átlagosnál jobb. A laboratóriumi ellenőrzések szerint a szeszipar által előállított üdítőital, nemrégen az üzletekbe került feketeribizli-szörp a szénsavtartalom tekintetében felveszi a versenyt a különböző Colákkal és a szárazanyag- tartalma is kedvező. Az ellenőrök szerint arra lenne szükség, hogy további gyű mölcsszörpökkel teremtsen az ipar vetélytársat a kül földi alapanyagokból készített colaféléknek. A nemrég forgalomba hozott paradicsom por összetételét megfelelőnek; ígUJáft* a syártók •"öntözéses kertészetük is van, de ezt szívesen bővítenék tovább Meg is lehetne oldani, ha ők a gyöngyösieknek adnának oda egy darab földet, ami helyett a kertészet mellett kaphatnának másikat. De itt is a kérdés: megéri-e, hogy a csere fejében Jó földet adjanak le? A tagság erősen köti magát egyelőre. ■ ■ ■ ■ Több mint háromszázan dolgoznak rendszeresen a tsz-ben. Az idén 88 forintot terveztek egy napra keresetnek, amit teljesítenek is, úgy látszik az előzetes számitga- tások szerint A párttagok száma meghaladja a negyvenet. Főként férfiak a kis vörös könyvecske tulajdonosai. Jó volna, ha a gazdaság minden területén dolgozna párttag. Közeledik a beszámoló taggyűlés ideje, és már most sorakoztatják egymás mellé az eredményeket és a további tennivalókat Köztük azt, hogy meg kell védeni a munkateljesítmény hitelét Senkinek sem használ senki azzal, ha nagylelkűen odacsap még egy-két órát a valóságosan ledolgozott időhöz. Úgy gondolják, az alapszervezetnek ebben a kérdésben kell határozott véleményt nyilvánítania a közeljövőben. ■ ■ ■ ■ Az élet nem áll meg. a naptár lapjai egymás után peregnek. Lassan 1973-at írnak Gyöngyössolymoson is. Kezdenek élőiről mindent de mindig nagyobb eredményre való törekvés lendületével. G. Molnár Ferenc Románia ünnepe Oománia népei ma Unnepllk köztársa- *' sági rendszerük megteremtésének negyedszázados évfordulóját A köztársaság kikiáltása a román nép történelmi felemelkedésének útján az egyik legjelentősebb mérföldkő volt. A szovjet hadsereg győzelmes előrenyomulása talaján kirobbant 1944. évi fegyveres felkelés teremtette meg a tényleges lehetőséget a felszabadulásra. A rdmán munkásosztály élcsapata, a kommunista párt — maga köré tömörítve a legszélesebb néprétegeket —, szétzúzta a német fasiszták és romániai csatlósaik uralmát. A mélyreható gazdasági és társadalmi átalakulást azonban gátolta a monrchla rendszere, amelynek védőpajzsa mögött gyülekeztek a társadami haladást fékező, a történelem fejlődését gátolni igyekvő, hatalmukban már megrendített, de még mindig jelentős tartalékkal rendelkező elnyomó rétegek. 1046 őszén, az országos választásokon megsemmisítő vereséget szenvedtek a reakciós polgári pártok. Napirendre került az elavult monarchia megdöntése. 1947. december 30-án Gheorghe Gheorghiu-De). az RKP Központi Bizottságának főtitkára és Petru Groza miniszterelnök előtt a király aláírta a lemondó ‘ okmányt. A köztársaság kikiáltásával lezárult az a folyamat, amely a munkásosztályt, s a vele szövetséges parasztságot a hatalom birtokosává tette, megvalósítva a roman nép teljes szuverénítását, megnyitva az ututa a román nép évszázados álmainak megvalósítása előtt. A köztársaság kikiáltása óta altéit negyedszázad ékesszólóan bizonyította a szocialista társadalmi rend magas a b bre n d űr sé gé t, A baráti Románia Európa egyik leggyorsabban fejlődő országa: az ipari termelés évi átlagos növekedési üteme 13 százalékot ért el és 1972-ben értékben huszonegyszer ese volt az 1938. évinek, a háború előtti Időszak gazdasági csúcsesztendejének. A szövetkezetesítés végrehajtásával szocialista alapokra helyezett mezőgazdaság megindult a gyors, nagyszabású fejlődés útján. Az emúlt években létrejöttek a feltételek ahhoz, hogy átalakuljon a hagyományos román falu. Románia fejlett Iparral rendelkező ipari agráróllammá vált. Az országépítés történelmi folyamatában a román nép mindig maga mögött tudhatja a szocialista államok, mindenekelőtt a Szovjetunió testvéri támogatását. Ez a támogatás Románia előrehaladásának legfőbb biztosítéka. Nagy nemzeti ünnepén azt kívánjuk Románia népeinek, hogy érjenek el minél nagyobb sikereket a szocialista építőmunka »lőttük álló jelentős feladatainak megoldásában, a szocialista országok egysége, barátsága, a proletár nemzetköziség erősítéséért folytatott harcukban. Gy. ». A járási, városi 11 ,r * * 1 » sí r f népi ellenőrzési bizottságok 1973. évi programjából A JÁRÁSI, városi nép! ellenőrzési bizottságok 1973. évi programjában számos nagy érdeklődésre szárnot- tartó izgalmas, a közügyet soolgáló kérdések szerepelnek. íme néhány vizsgálandó téma a népi ellenőrök jövő évi terveiből: Eperbe* és az egri járásban hat intézmény működik, amelyekben a különböző korosztályú gyermekek vannak elhelyezve. (Elhagyott, gondozott, gyógyítást Igénylő gyermekek. *&>,)... Népgazdaságunk jelentős anyagi fedezetet fordít arra,, hogy ezekben az intézményekben a gyermekek olyan nevelésben részesüljenek, hogy társadalmunk hasznos tagjaivá válhassanak. Az egri járóéi, városi népi ellenőrzési bizottság a jövő év elején megvizsgálja a. gyermekotthonok és nevelőintézetek tevékenységét, gazdálkodását, és nevelését. Emellett n mezőgazdasági tsz-ek gépellátottsága és a gépek kihasználtsága, az élelmiszerek minőségének alakulása, a dolgozók egészségének és testi épségének védelme szerepel a vizsgálandók között. Az utóbbi két-három év alatt Eger és az egri Járás területén megnövekedett a mészégető kisiparosok száma, annak ellenére, hogy a közvetlen állami szektorok és a mezőgazdasági termeHtezővetkezetek te nagy mennyiségben termelnek messet az állami és a magán- épitkezéeekhez. Érdekesnek ígérkezik a népi ellenőrök vizsgálata, amelyben a magánmészégető kisiparosok termelési is értékesítési tevékenységét vizsgálják meg, t azt, hogy tevékenységük milyen hatással van a szocialista szektorok mészégető üzemágasra. Jt - . :.bp *s — * v é S * * - -e gyunffyfjsi járass!, var őst népi ellenőrzési bizottság tagjai a termékstruktúra változását az ipari üzemekben, a munka- és balesetvédelem helyzetét a termelőszövetkezetekben, Gyöngyös zöldség-, gyümölcs- és húsellátását, a dolgozók munkakörülményéit az ipari üzemekben és a szövetkezetekben vizsgálják. Mit tettek a termelés színvonalának növelése érdekében a termelőszövetkezetek, milyen Intézkedések születtek a gazdaságosság fokozására, a munka szervezettebbé tételére? A munkaszervezés helyzete a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben, szintén a vizsgálandó témák között szerepek Hatvanban a város zöldségtermelésének és zöldség- kereskedelmének helyzete, az ipari és szolgáltató üzemek dolgozóinak munkahelyi és szociális ellátottsága, a kereskedelmi áruellátás helyfigyelmét azonban felhívták néhány kisebb * minőségi hibákra, ezeken rövidesen változtatnak is az üzemek. A szövetkezeti ipar tubusokban egész sor új ételízesítőt hozott forgalomba. Ezek, a tubusos mártáskrémekkel együtt, jól kiegészítik a választékot. íz- és zamatanyagaik elsőrendűek. A hűtőípar idén öt új terméket hozott ki, ezeket is megvizsgálták és úgy találták, hogy minőségük kifogástalan. Az új mélyhűtött tésztákat és hasábburgonyát, nemcsak a háziasszonyok keresik, hanem nagyobb tételeket szállítanak az éttermekbe és az üzemi konyhákra is. A szállítmányokat „nagyban” is ellenőrizték és ezek a tető- lek is kifogástalanok. A konzervipar jól ólt a/. Idei húsbőség adta lehetőségekkel, és 10—12 féle új sertéshúskészítményt állított elő. Az új konzervhúsok megfelelnek a minőségi előír ásóknak. ______ A z Agria Bútorgyár új üzeme Az Agria Bútorgyár 60 millió forintos költséggel uj üzemet létesített. Az 3400 négyzetméter területű új csarnokba áttelepíti-1 a gyár összes berendezését. Az új üzemben lehetőség nyílik a termelékenység növelésére. A IV. ötéves terv végén a Jelenlegi termelés háromszorosát, összesen 160 milltó forint értékű bútort állítanak majd elő. XépMk&t stílbútorokat készítenek az uj üzemben. (MTMűto — Gtukü aete és a városban élő Cigány lakosság életkörülményei, egészségügyi és kommunális ellátottsága stb. szerepel a népi elenőrők Jövő évi tervében. FONTOS, a lakosságot foglalkoztató kérdéseket vizsgálnak a hevesi és a füzesabonyi népi ellenőrök is. Milyen a kisiparosok és kiskereskedők szerepe a lakossági szolgáltatás és áruellátás területén7 Hogyan történik a kereskedelmi központtól távol eső bolthálózatok vegyes Iparcikkel való ellátása, hogyan elégítik ki a lakosság igényelt? Megvizsgálják mindezeken túl a gyenge gazdasági és jövedelmezőségi eredménnyel záró tsz-ek helyzetét a községi és üzemi sportolók pénz- és anyaggazdálkodását a termelőszövel kezetek fontosabb bizottságainak működését. A füzesabonyi járásban döntően mezőgazdasági területtel foglalkozó, fontos kérdéseket vizsgálnák a népi. ellenörök. Milyen a munka- és balesetvédelem a termelőszövetkezetekben; hogyan alakul a nők helyzete és életkörülménye, milyen az üzem. és munkaszervezés, a szociális ellátás a szövetkezetekben? Megvizsgálják * dolgozók továbbképzésének helyzetét és lehetőségeit is. A népi ellenőrzés célja az, hogy megállapítsák, megvan-e a lehetőség a szakmai ismeretek pótlására, a munkahelyi vezetők milyen ösztönzést és támogatást, nyújtanak a különböző oktatásban részt vevők számára? A NÉPI ELLENŐRÖK úgy mint az eddigiek során, számítanak a lakosság segítségére, támogatására az 1973-as évben is. (p.) Uj székházat kapott az egri llí-as pártszervezet A héten új székházba költözött az egri ÍII-as párt- szervezet. Az Arany János utcai tömbbelsőben reprezentatív helyiséget kaptak. Az új székhazat bensőséges ünnepség keretében, közel száz kommunista jelenlétében Trezsenyík Sándor, az egri város) pártbizottság titkára adta át, A párttagság nevében pedig Bodó Sándor körzeti titkár vette át az új székházat. décétaber 38., saniobai
