Népújság, 1972. december (23. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-29 / 305. szám

KOSSUTH «.18 Magnóval a világ kórtü 8.38 Könnyűzene 9.00 Egy jenki ... XI rósz 9.20 Bég! melódiák 10.05 Édes anyanyelvűnk 10.10 Rádiójáték gyermekeknek 10.28 Áriák 11.00 Riport 11.10 Hallgassuk egyött? 12.20 Ki nyer mat 12.35 Tánczene 13.20 Nóták 14.03 Kóruspódtan 14.14 Mesejáték 15.10 Dalok 15.33 Riport 15.43 Fúvószene 16.05 Meséld Magyarország 16.50 Régi magyar táncok 17.15 Az opera a díszlettervek! caarzfrteQ 17.53 Indulók 18.00 Dlszflnnepsóg m Színházból a Szovjetunió SO. évfordulójára 19.30 Népi zene 19.55 Előadás PetfifMI 2H.25 Magnósok, flgyelenS 21.13 Láttuk, hallottuk „ „ „ 21.33 Mendelssohn: « neolt hangverseny 22.20 Meditáció 22.30 Esti hangvaraeny 2i.oe Opcrettréazletek PETŐFI 8.M 9.03 12.00 12.20 ».« 14.90 18.» 18.48 19.48 19.38 aus *u* S.1I >2.68 22.30 SAS KJ* ej Ezeregy déleid« Kodály-kóntzmfleek Schubert: Mk vonósötös Orosz operákból Mindenki kedvén kettőtől — hatig.;; A népdaleldadáá Fúvósesztrád Hajnal Anna költéeBeóe Debnssy-zongoramdvek Jókai: Ez mégis moaag a föld. Rádlóváltoaaá, L rósz Színészek énekein»! Riport Petőfi én a amik IV céan Népi zene Tánezene Bergs BamaiaknnaaaM ? MAGYAR 88.88 Lottósorsolás ti.20 Szünidei matiné. Kisfilmek 88.48 Hírek 16.45 Jaj, a matek 8 17.05 A munkáskerülétek élelmiszer-ellátása n 50 Tiz perc meteorológia 18 00 ötvenéves a Szovjetunió. Díszíinnepseg közvetítése az Erkel Színházból 15.00 Kisűlm 19.20 Esti mese , 19.30 Tv-hiradó 20.00 Leningrádról 21.10 A munkás(Ihigyűjtők versenyerői 21.35 Tévé-bérlet 22.20 Tv-híradó POZSONYI 10.20 Pacsirta. Mesebalett 17.45 Katonazena 10.30 Élet a természetben 20.00 öt férfi és egy szív. Cseh film 22.30 Dalok Válásról a másik fél: az OTP December 17-én „Követel­nek az állami építők” cím­mel jelent meg egy cikk, a beruházások tartozásáról. A cikkben Cséri József, az ál­lami építők főkönyvelője nyilatkozott, s többek kö­zött az OTP Heves megyei Igazgatóságát marasztalta el, mert nyilatkozata szerint a 20 millió forintos kintle­vőségből 17 milliót az OTP nem fizetett meg. Kiegészítésnek kívánkozik a cikkhez: a szóban forgó lakások megépítéséről konk­rétan május hónapban tár­gyaltunk a vállalat vezetői­vel. A 3x70 lakásról van szó —, eltérően a cikktől — az Északi Lakótelepen. Az építési naplók tanúsága sze­rint a vállalat a lakások ki­vitelezését 1972. június 6-án illetve július 19-én és 24-én kezdte meg. A szerződéses árajánlatot azonban csak jó­val később, szeptember hó­ban kaptuk meg, s az 25 szá­zalékkal magasabb volt a tervező által kialakított áraknál Ezt sesn mi, aem megbízott beruházónk nem fogadta eü. A közelmúltban egyezség jött létre az árban, b ez már csak 18 százalék­kal haladta meg a tervezet­tet Az építési szerződések sae>­rint a kivitelező az épülete­ket műszaki szakaszokra bontotta —, azonban » vo­natkozó rendelet értelmében részszámlát benyújtani csak abban az esetben lehet, ha a szerződés összege meghalad­ja a nyolcmillió forintot, a kivitelezés ideje az egy esz­tendőt s a műszaki szaka­szok időtartama a hat hóna­pot Utalva a kezdési határ­időkre, az első számla be­nyújtása legfeljebb decem­ber 6-a után vált lehetséges­sé. A második szakaszé ja­nuár 24-én lenne esedékes. A vállalat a számlát de­cember 12-én nyújtotta be, s az OTP azonnal fizetett A második számla december 16-án lett átküldve, s azt is rendeztük. Ügy véljük, eb­ből egyértelműen látszik, bogy a benyújtott inkasszók mielőbbi teljesítésére tö­rekedtünk. Mészáros Gábor az OTP megyei igazgató- helyettese Köszönet azoknak, akik gondoltak ránk A Hazafias Népfront helyi bí­sottsága, a partszervezet, a* ÁFÉSZ éti a nőbizottság közö­sen rendezte meg az öregek napját Párádon. A megtisztelő meghívásra ötveneo érkeztünk meg. Szakács Mihály üdvözölt ben­nünket. azután átadta a szót Hável István tanácselnöknek, aki nagyon szépen beszélt arról, mi­lyen különbség van a régi és a mostani öregek élete között. Kö­szönetét mondott az eddig vég­zett munkánkért, és nyugalmas, boldog öregséget kívánt. Ezután az úttörök jöttek nagyon ked­vesen, szavalattal, énekkel kö­szöntöttek bennünket. Nagyon megtapsoltuk a táncosokat is. Az ünnepélyes fogadtatás után a nőbizottság tagjai kinálgatták az erős, meg az édes italt. — kinek-kinek kívánsága szerint, majd virslit, sört hoztak. Vacsora után KI vés József ta­nár úr tangóharmonikázott ne­künk. Nem sokáig énekelt ma­gában, mert egyre többen csat­lakoztunk hozzá. A végén né- hányan még táncba is fogtak. Mindenki nagyon jól érezte ma­gát, nem lehetett ott csak mo­solygós arcokat látni. A meghívottak nevében sze­retnék köszönetét mondani azoknak, akik öregségünk idején sem feledkeznek meg ró­lunk. Molnár József Parádfürdő Megszoktuk, megszerettük, ragaszkodunk hozzá... Mikor e levél megírására elszántam magam, úgy _ ér­zem, sokak nevében írok. Először is onnan kezdeném, hogy a mi falunkban nagy gondban van a posta. Hol van kézbesítő, hol nincs. Az év vége felé nem volt. Hiá­ba próbálkoztak az illetéke­sek, nem akadt postás. És ezzel kezdődött a mi problé­mánk is. Mert ha nincs pos­tás, nincs aki elhozza az új­ságokat. Én magam közel nyolc éve vagyok előfizető, megszoktam, hogy minden nap belelapozzak a Népúj­ságba, elolvassam, mi történt a megyében, megnézzem az engem érdeklő cikkeket, köz­leményeket, na meg a re­gényt, a rádióműsort Egy­szóval mindazt, amiről az újságból tudomást szerezhe­tek. Igen, de mivel nem volt postás, nem akadt aki össze­szedje a decemberi előfize­tési díjakat És mi, olvasók ennek nem örültünk. Most új­ra meg szeretném rendelni az újságot és megkérni a szer­kesztőséget, keressék meg a postával a megoldást, hogy minden nap megkapjuk új­ságunkat i , Füle ki István I I Gyöngy ossolymas Politikai vitakör Havasa ra nyoson rgen érdekes előadás megtar­tására került sor községünk­ben, a téli politikai vitakör ren­dezésében. A községi pártalap- szervezet és a helyi népfront- bizottság kezdeményezésere in­dult előadássorozathoz meghív­tuk Lakó Rudolf elvtársat. a Társadalombiztosítást Igazgató­ság nyugdljosztályának vezető­jét. Igen érdekes tájékoztatót tartott az uj nyugdíj rendeletről. A tájékoztatón 120-an vettek részt, többségükben idős tsz-ta- gok, nyugdíjasok, járadékosok, de sokan voltak Ipari munká­sok, nyugdíjasok Is. Az előadás után nagyon sok személyes kér­dést tettek fel a résztvevők, s valamennyien meg is kapták a megfelelő választ A nyugdíjrendelet nagy érdek­lődést váltott ki a községünk­ben, s a lakosok valóban érté­kes tájékoztatást kaptak. Java­soljuk, más községeknek iá, szervezzenek hasonló előadást, mert valóban jó az, ha minden­ki helyesen ismeri meg a törvé­nyeket Póta Miklós Hevesaranyos A magyar mezőgazdaság „csendes forradalma” Ha nagy cm röviden, egy­szersmind túlságosan leegy­szerűsítve kívánjuk megfo­galmazni mindazt, ami nap­jainkban, sőt már a koráb­bi évszázadokban is az em­ber élelmének előteremtésé­ért történt, úgy talán ez a helyénvaló megállapítás: korrigálni a természetet! Ez vezette őseinket, amikor kézzel, körömmel egyen­ként dugdosták a legkülön­félébb magvakat a szorgal­mat többnyire megháláló földbe, s ez a szándék ösz­tönözte a modern mezőgaz­daság találmányait is: a mé­rőműszert a talaj nedvesség- tartalmának meghatározásá­ra, a tojást válogató foto- cellás gépet, a másodpercen­ként ötezer szem borsót ros­táló berendezést, és így to­vább. A kezdetekhez vissza­nyúlva, az első gépek úgy­szólván kideríthetetlenül ré­gen jelentek meg a mező­kön. Így följegyezték, hogy a spanyol király a XVII. században adott privilégiu­mot egy Locatello nevű föld- birtokosnak az első vető­gépre. Ránk maradt egy ha­sonló magyarországi adalék is: szintén a XVII. század­ban szerkesztett szántó-vető gépet egy debreceni föltalá­ló, bizonycK Nagy László. A magyar mezőgazdaság­ban roppant lassan terjedt el a gép, voltaképpen csu­pán az utóbbi évtizedben, a termelőszövetkezetek általá­nossá válásával vonult be visszavonhatatlanul a nö- . vénytermesztésbe, majd — napjainkban — az állatte­nyésztésbe. Pedig már a múlt század gazdái, paraszt­jai — persze, aki megtehet­te — éberen figyelték a vi­lág technikai forradalmát. Íme, egy passzus az 1839-es évfolyamú Gazdasági Tudó­sításokból — így értesült a magyar olvasó először a gőzgép mezőgazdasági hasz­nosításáról: „Franciaorszag- ban egy gőzerömü-vezetésú, öt lóerejű gépet talaltak fel gabonacséplesül, amely mind- amellett egy helyről másik­ra igen könnyen átvihető.” Napjainkban általánosan elfogadott: jóllehet nem nél­külözhetjük a hazai gyártá­sú mezőgépeket iparunk aligha rendezkedhet be ar­ra, hogy önmaga teremtse elő a korszerű termeléshez távlatilag szükséges 750—800 géptípust Ez ellenkezne az elemi gazdaságpolitikai és gazdaságossági elvekkel. Hozzávetőleg 70 ezer trak­torunk van — a felszabadu­lás előtt egytizedével rendel­keztünk —, s a tekintélyes állomány zöme szovjet gyártmányú. A gabona beta­karítása. ma lényegeben tel­jesen gépesítettnek mond­ható, s ebben a döntő se­gítséget számunkra a Szov­jetunió nyújtotta, egyre nö­vekvő teljesítőképességű kombájnokat szállítván a magyar mezőgazdaságnak. Ipar és mezőgazdaság ösz- szefuggeseire akad sokféle elemzésünk, de hogy az or- szag meglehetősen speciális helyzeteben milyen irány­zat érvényesül, azt talán legjobban dr. Csizmadia Er- no vaaoíja egyik tanúimé­it, a ban: „Hazánkban a me­zőgazdaság helyzete és fej­lődése nemcsak az életszín­vonal revén, hanem az élel­miszerexport növelése ut- jan a műszaki fejlesztés­hn« -aZt-lnteTUÍV iparositás- oan is figyelemreméltó —az utóbbi évtizedben hatarozot- í°* növekvő — szerepet ját­szik. Lényegét tekintve . • *z.a Mvamat a komplexen gépesített tömegtermelés a gyarszeruség térhódítása a mezőgazdaságban. A fohta- ™ lenvege... azonos: az V *** munkán hagyományos mező­gazdálkodást a korszerű géprendszerekkel, berendezé- wkkal folytatott, tudoma- *** alapokra helyezett kor­szerű technológia váltja fel." «p hasonlattal kívan- nank élni; mezőgazdaságunk jelenleg a nagy, de még be- fejezetlen beruházás képét nyújtja. A tudomány es a technika vívmányainak al­kalmazásával évente 20—22 milliard forint értékű ipari termeket használnak föl a növénytermesztésben és az allattenyesztésben. * annak eredménye elsősorban, hocv •* elmúlt évtizedben na- gyobb utat jártunk be. mint » XX. szazad egész első le- ieben. • A fejlődés mérföldköveit jelzi, hegy bizonyos termé­ke 7L,1.?y; * bdza- » tojás ~ előállítására felhasznált élőmunka már legalább egy- tizedere apadt, mégis ko­moly gondokat okozott a munkaerő csökkenése. Ezért volt úgyszólván kényszerű­ség az az elhatározás, hogy a csökkenő termőterületű zöldségfélék, s a cukorrépa termelésének növelésében is szerepet kapjon a gép. 1972- ben egymillió dollárt költöt­tünk importgépek beszerzé­sére, a további százmillió formtet a magyar gyártmá­nyú zoldségmasinák megvá­sárlására, ületve az állami támogatás céljaira. Ügy ter- b°Sy ez az összeg 1973-ban, az új esztendőben megkétszereződik, s így — bármennyire is sok a kez­deti zavar, s itt-ott megtor­panás is észlelhető — talán nincs messze az idő, hogy elmondhatjuk: a búzamezők után a zöldséges kertekben is átvette a hatalmat, a gép. (1972-ben hét amerikai és négy magyar géprendszer dolgozott például a paradi­csomföldeken. valamennyi 120—120 hektárra méretez­ve. A zöldbab gépesítése fnozZ Egerben: este 7 órakor: DOKTOR ÜR (BérleUizünet) lüt ti EYELET Egerben: 19 Órától szombat reggel 7 o Ug. a Btj?sy-Zsi- llnszkv u r re ilenben. (Tele­fon: ll !').) R ideiéi gyermekei: részére is. Gyöngyösön: 1» o-ától szombat reggel 7 órá’g, a ' kai utca 41 «Am alatti rendelőben. (Tele­lőn: U7-271. EGR1 VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22-33) Fél 4, fél 6 és este 8 órakor A vőlegény nyolckor érkezik Szellemes, színes magyar film. EGRI BRÓDY (Telefon: 14-07) Fél 4 órakor A vörös nap országa Szovjet emberek, szovjet tá­jak. Rövidfilm-összeállítás. (50 százalékos helyárak!) Fél 8 és fel 8 órakor Bilincs és mosoly Szines amerikai , film. GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Fél 4 órakor Dorellik jön? Háromnegyed 6 és este 8 órakor A 22-es csapdája HATVANI VÖRÖS CSILLAG A katona visszatér a frontról HATVANI KOSSUTH Utazás Jakabbal HEVES Forrófej •S\BONY Emberrablás magyar módra PETERVASARA Mackenna aranya LŐRINCI £»r.co te V*nftetf A harcias Liga Ennek előbb vagy utóbb be kellett követ­keznie. Rettenthetetlen polgárok egy cso­portja megszervezte a Háború Lebecsülése Ellenfeleinek Ligáját. 'A Liga elnöke, C. Bennet Neypalm ezt a nyilatkozatot adta ne­kem: — Az a fatális hírnév, amelynek a viet­nami háború örvend, meg nem lehet ok ar­ra, hogy mindenféle háborút elítéljünk. — És ki a felelős a dolgok ilyen alakulá­sáért? — Az újságok meg a televízió, amelyek tálalják a vietnami háború minden szörnyű­ségét. Folyton csak a veszteségekről, sebe­sültekről, halottakról, bombázásokról és a katonák ellátása körüli visszaélésekről fe­csegnek. Nem csoda, hogy az emberek ellen­szenvvel viseltetnek a háború iránt. — Mit szándékozik tenni a Liga ez ellen a bűnös kampány ellen? — Meg fogjuk győzni az embereket, hogy nem kell elítélni a háborút azon az alapon, amit Vietnamról felolvasnak nekik. Nincs értelme azt mondani, hogy „nem akarunk háborút” csak azért, mert nekünk nem si­került. egy. — Valószínűleg agitáció» őrjáratokat is fognak szervezni, ugye? — Magatói értetődik ...De nem csak azt. Meg fogjuk látogatni a szerkesztőket és a tv-producereket, és rábeszéljük őket, hogy hagyjanak fel a vietnami háborúról való fecsegéssel. — És ha elutasítják önöket? — Sebaj, akkor megüzenjük nekik, hogy tudjuk, merre járnak a gyerekeik iskolába. — Látom, hogy nagy elánnal altnak neki a munkának. _ — ö, ez még nem minden. Ha valaki filmet akar forgatni a vietnami háborúról, kényszeríteni fogjuk, írjon alá egy kötelez­vényt, hogy a filmben egyszer sem fog el­hangzani a „Vietnam” szó. Kikötjük ma­gunknak a forgatókönyvek jóváhagyásának jogát is, mivel bizonyosak akarunk lenni ab­ban, hogy nincs bennük semmi, ami sérte­né azokat, akik számára a háború a megél­hetést jelenti. Követelni fogjuk, hogy a pre­mierek bevételét a Gyomorbántalmakban Szenvedő Hadiiparosok Segélyalapjának csekkszámlájára fizessék be. — Önök tényleg nagy lendülettel dolgoz­nak.! — Kell is. Hiszen bárhová Is nézünk, mindenütt panaszkodnak a háborúra. Azzal vádolják, hogy oka a munkanélküliségnek, az áremelésnek, az életszínvonal rosszabbo­dásának, a bűnözésnek, a nemzedéki ellen­téteknek. Valakinek végül is fel kell állnia egyszer és ki kell mondania: „Most már elég, túl messzire mentetek! És ha még egyszer panaszkodtok a háborúra, bombát hajítunk a virágágyásaitok közé!” — Hát igen, ez biztosan gondolkodóba fogja, ejteni az embereket. < — A Háború Lebecsülése Ellenfeleinek Ligája — mondta Bennet elnök —, megkí­sérli visszatartani az embereket attól, hogy minden háborút egy kalap alá vegyenek. Mindegyiket erdemei szerint kell értékelni. Amerika történelme bővelkedik háborúkban Ha a vietnami háború nem igazolta a vára­kozásainkat, az még nem jelenti azt, hogy a háborúknak, mint olyanoknak nincs értel­mük. — Mit jelent ez konkrétan? — Azt. hogy amennyiben lesz egy követ­kező háborúnk. mindegyikünknek sokkal jobban ki kell majd venni a részét a támo­gatásából. Art Buchwald (Fordította. Zahemszky Ltuadéá 11 ilyen adattal jellemezhető: 15 magyar gépen kívül 44 holland, hét svéd, s hat NSZK-jövevény dolgozott, mégpedig úgy, hogy a zöld­bab esetében hamarosan megközelítjük a zöldborsó­beli színvonalat. Márpedig a zöldborsó gépesítése — a 0 zöldségnövények közül — eddig a leg tökéletesebben megoldott. Hozzátehetjük, hogy sajnos, egyelőre ez az egyetlen zöldség ahoi ntár nagyobb a jövedeimezöseg, ha nem kézzel, hanem gip- pel történik termesztése. Napjaink jellemzője, hogy a technikai forradalom mindinkább tért hódít az ál­lattenyésztésben is." Hősza­bályozó regulator, páratarta­lom-mérő, hőérzékelő segí.i például a sertésgondozók munkáját — átalakulóban a régi tartási módok. Auloma- tikák működnek, takarinany- receptúrák szolgálnak az etetéshez, mind több a vil­lanyszerelő. a lakatos, a technikus, s egyre kevesebb a hagyományos gondozó e - ken a telepeken. A sok irá­nyú törekvés eredmény e, hogy egy-egy modern, úgy­nevezett zárt rendszerű, vagy komplex technológiájú­nak is mondott sertéstele­pen, egymillió-kétszázezer fo­rintnyi termelési érték jut egyetlen dolgozóra! A mezőgazdaságban im­már kétszázezer szakmunkás dolgozik, s míg korábban ló­ként a felsőoktatás tenniva­lói domináltak, a IV. ötéves tervben a szakmunkáskép- • zés került előtérbe. Ez a fo­lyamat óhatatlanul föltétele annak, hogy a fogyó mun­kaerőt pótolja a technika és a hozzáértés. Az iparban oly lázasan lejátszódott műsza­ki forradalom a hagyomá­nyos eszközeit jóval tovább megőrző mezőgazdaságban lényegében tehát az elmúlt évtizedben bontakozott, il­letve a kővetkező eszten­dőkben bontakozik ki. A fo­lyamat korszakait több-ke­vesebb határozottsággal el­különíthetjük. Így beszél­hetünk motorizálásról, amelynek csúcspontja a trak­tor, majd a hózzá csatolt speciális munkagépek meg' jelenése volt. Ez a kombiná­ció az iparban használatos félautomata génekkel egyen­értékű. A további lépés a tö­kéletes műszerezettség: mu - szer jelzi a méhek rajzást idejét, figyeli, midőn a puly­kák tolvaj vagy ragadozó közeledtére menekülnek — íme, csupán néhány apróság e műszaki forradalomhoz- Egy további kuriózum az a műszer, amely a mezőn fi­gyelemmel kíséri a növény’ek fejlődését, s amikor a ter­mény kaszálásra érett, egy traktor automatikus bekap­csolásával elvégezteti — em­ber nem kell hozzá — ezt a programot. De vajon nem túlzott op­timizmus-e akár megemlíte­ni is efféle példákat? Hi­szen bármennyire igaz is. hogy az úgynevezett gépi vonóerő részaranya a felsza­badulás előtti hat százalékról nyolcvankét százalékra emel­kedett a magyar mezőgazda­ságban, az is közismert, hogy tengernyi gond —• sősorban pénzügyi természe­tű — nehezíti a gépek be­szerzését, illetve működteté­sét. A IV. ötéves terv, így a most kezdődő esztendő egyik legfontosabb célja az elöregedett traktorok „meg­fiatalítása”. Azt, hogy a gépek vásár­lásának mértéke-határa — elméletileg tekintve — hol húzódik, pillanatnyilag a gazdaságok pénzügyi eszkö­zei határozzák meg, az ideá­lisnak mondható gépesítés azonban szinte a végtelenbe nyúlva folytatódhat. Minden­esetre nehéz megjósolni, hogy mikor érjük el Magyaror­szágon is azt a szinte utó­pikus állapotot, amelyről Fritz Baade tudósít, Ver­senyfutás a 20Ó0. évig című könyvében. Egy ..nyomógom­bos” farmról is szó esik e könyvben. A farm gazdája tíz perc alatt némiszáz szarvasmarhát és ötszáz disznót lát el egy knncsoló- tábla. azaz egy automata­rendszer segítsá-tSnel. hogy aztán kedvenc elfoglaltságá­nak szentelte magát: Bach- korálokat játsszon orgonáján.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents