Népújság, 1972. december (23. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-29 / 305. szám

Szőlőművelő gépsort gyártanak Egerben Hogyan szolgálja az élelmiszer-gazdaságot a MEZŐGÉP Vállalat ? — Hol tartanak most a gyár­tó tevékenységükben? Wmxmtági «Hifii S K? • * Isméi teljes Ita *»*t ellássa! í®*®“** « békéscsabai kw * Nyomda. Befejeződött ugyan­is a nyomda bővítése és teljes rt';„ :tfikciója. Korszerű NDK. NSZK. svéd. olasz nyom­daipari berendezéseken készülnek a hazai es külföldi megrendelőknek a nagy múltú nyomda termékei. Képünkön a nyomdaépület homlokzata. (MTl-foto — Balassa Ferenc.) Előnyös változások a szarvasmarha-tenyésztésben A mezőgazdaság komplex gépesítésének megvalósításá­ban és a meglevő géppark zavartalan üzemeltetésében jelentős szerep jut a mező- gazdasági gépgyártó és szol­gáltató vállalatokra. Az Egri MEZŐGÉP Vállalat a hajda­ni gépállomásokból és gép­javítókból fejlődött ki és ma már szervezetileg megerő­södve, a mezőgazdaság al­katrészellátásának és felújí­tásának egyik fontos bázisa. Milyen út vezetett idáig, ho­gyan szolgálja az élelmi­szer-gazdaságot ez a válla­lat, amelynek fejlődése kü­lönösen az utóbbi években szembetűnő? Ezekre a kér­désekre kerestünk választ Török István vállalati igaz­gatóval folytatott beszélge­tésünk során. — A Gazdasági Bizottság két évvel ezelőtti döntése alapján, a Nógrád megyében működött pásztói és a me­gyénkben hasznos szolgála­tot teljesítő gépjavítók egye­sülésével jött létre a válla­lat — mondta az igazgató. — A két megyében műkö­dő hét gyáregységünknek 2200 dolgozója van. Felada­taink a korábbiakhoz ké­pest lényegesen módosultak; a mezőgazdasági gép- és esz­közgyártás növelése, ez ál­lattenyésztési telepítés belső technológiájának szerelése, berendezéseinek gyártása, mezőgazdasági erőgépek szerkezeti, egységeinek, fő darabjainak, felújítása, nehéz lánctalpas traktorok nagyja­vítása. — SSSssnsa itehéBBések neKUSet — Eszközeink amortizálá­sából és nyereségűnkből kép­ződő fejlesztési alapjaink ma is csak szerény mértékben biztosítják a fejlesztési kö­vetelményeket. Nem kell ma­gyaráznom, hogy egy koráb­ban szántó-vető vállalatnak az ipari termeléshez szüksé­ges eszközösszetétele rendkí­vül hiányos. Beruházási esz­közeinket ennek ellenére je­lentős mértékben dolgozóink jobb munkakörülményeinek megteremtésére kellett for­dítani. Ma már minden gyár­egységben biztosítva van a korszerű munkahely és szo­ciális ellátás. BOROSTÁS, egykor talán szép arcát félig eltakarta a nagyfröccsös pohár. Néhány évvel ezelőtt valami építke­zésen ismerkedtünk össze. Ahogy ivott, iám villant a szeme, láttam, hogy megis­mer. — Hogy van hojzi? — Még megvagyok; — Hol dolgozik? — Egy maszek kőműves­nél. — Miért nem keres ma­gának már valami tisztes­ségesebb munkát? A kérdés beugrató volt. Tudtam, hogy újra elme­séli majd egész élete kálvá­riáját. — Á, nem ad már nekem senki. Már ott tartok, hogy nem is szeretek találkozni azokkal, akikkel valaha, va­lami irodában együtt dol­goztam vagy együtt tanul­tam. Pedig... pedig tanár lehettem volna. Vasalt ru­hában, fehér ingben, nyak­kendőben járnék, _ ha nem jön közbe az a nő... Tud­ja, a háború sem volt egé­szen jó nekem ... igaz, az senkinek sem volt jó, de nekem különösen rosszul jött,, odamaradt az apám. A két nővérem meg az anyám mellett egyedül voltam fér­fi,- tizenöt évesen. Rengete­get dolgoztam, s annak el­lenére, hogy a mi falunk bortermelő falu, akkor én még csak hellyel-közzel it- tam, akkor is csak bort. A juttatott földünket műveltük, gyűjtöttük a stafirungot a két nővéremnek. Később én MAQISZ-titkár lettem a fa­luban. kezdett nyiladozni a szemem, biztattak, tanul­ják, ha mást nem. hát szak­mát. Nehezen lettem rá, nem szereltem otthonról elmenni, míg a két lány mindennel «Hatva, férjhez nem megy. J^táa elmenteni, átképzőre, — Vállalatunk termelési értéke az 1970. évhez képest kereken 37 százalékkal nö­vekedett. miközben a lét­szám mindössze 2.7 százalék­kal lett több. Megváltozott termelő tevőt ységünk szerkezeti ü.iratéivá: is. Ké» évvel ezelőtt a gápaszköz- és alkatrészgyártás a több’' termelő tevékenységünkhöz viszonyítva 24 százalékban szerepelt, ma ez az arány 40 százalék. Vállalatunk gyárt­ja a mezőgazdasági üzemek­ben közkedvelt TTG trakto­ros gereblyéket, a CSRS csil­lag rendsodrókat, az MO—6- os kukoricamorzsolókat. Ter­mészetesen új termékek gyártását is megkezdtük, amelyek a szőlőművelés gé­pesítését szolgálják. Ilyen az USM univerzális szőlőműve­lő — altalajlazító — mű­trágyázó és a NAF szőlő­venyige-felszedő és aprító­gép. Jelentős mértékben bő­vültek kapcsolataink a KGM irányítása alá tartozó Buda­pesti Mezőgazdasági Gép­gyárral: kooperációban gyártjuk részükre a MOBI- TOX csávázógép hajtóműve­it, a ZMAJ kukoricabetaka- ritó kombájn fosztó adapte­rét Megyénk területén n tnezőgazdasagi üzemek ré­szére a MEZŐBER által ter­vezett, zárt konstrukciós ál­lattenyésztő telepek belső ráz-, villany- és technológiai szerelését teljes egészében vállalatunk dolgozói vég­zik. — A SSSZOGO» Trftat »» rerigszgafcója a feözelmiPi, tns tartott sajtöt&jestoztató- láa » RtovjetamOnaV gyár­tott gépekről tett említést. Mennyiben érme a« ege« vállalatot? — Korábbi tárgyalásaink alapján megegyezésre jutot­tunk szőiőmetszőgép, szőlő- telepítőgép, sorművelőgép, szőlőkacsozó és bogyó« gyü­mölcs betakarító gép gyártá­sában a szovjet partnerek- keL Az első mintagépeket most készítjük, februárban várjuk a szovjet szakembe­reket, hogy véleményt mond­janak róluk, — Mi ittasamSr m metaSa-e.*, daságl páÉaSsatrész-elX érts — A tröszt 1970 daoembas vffiaayszeréíő tettem, végig dolgoztam fél Magyarorszá­got mint faluvülamosító. Köz­ben beléptem a pártba, ott is sűrűn emlegettek, hogy fiatal vagyok, tanulnom kel­lene. Tanultam, szakérettsé­git tettem, akkoriban azt mondták, van tehetségem a matematikához matematika szakos tanárnak mentem to­vább, főiskolára, mert az egyetem akkor is négy év volt, annak nem mertem nekivágni, hosszallottam. EGY NYOMORULT mozi az oka az egésznek. A fiúk rábeszéltek egy este engem is, hogy menjünk ed mozi­ba. En váltottam meg a je­gyet — ott ült a pénztár­ban. Tetszett nekem, egy percig sem tagadom, sőt szerettem is. Olyan tevéte­két írogattunk egymásnak, hogy csöpögött a szeretem­től. Én tapasztalatlan vol­tam az udvarlásban, nem vettem észre, hogy neki igencsak férjhezmefeetnékje van. Azt se vettem észre, hogy vagy négy évvel idő­sebb nálam. Járkáltunk, sé­tálgattunk, élveztük egy­mást Jött a nyár, szinte minden nap írtunk egymás­nak, az igazi meglepetés azonban szeptember hoz­ta. Alig kezdődött meg a tanév, elkezdett példálózni, hogy össze kellene házasod­nunk, hogy elférünk ná­luk ... hogy akkor többet lehetünk együtt... Amikor látta, hogy nehezen állok kötélnek, ismét írogatni kez­dett, pedig mindennap ta­lálkoztunk. Ilyeneket „... tu­dod, drágám, érzem, hogy te is tudod, hogy minket a Ssüaaaya választott Isi nében vállalta, hogy meg­oldja a pótalkatrész-gyártás gondjait. Vállalatunkra eb­ből nem kis rész jutott. Idén erőgépek, elektromos öninditók alkatrészeiből, crögép-szikrafogókból, lég- fékszerelvényekből és hűtők gyártásából 35 millió forint termelési értéket állítottunk elő. A kapott feladatokat teljesítettük és így részünk van abban, hogy a mezőgaz­daság pótalkatrész-ellátása biztosítva van. — Hogy alakult az eredmény vállalaton belül? — A két év alatt elért si­kereink a dolgozók bérszín- vonátának 4.5 százalékos nö­vekedését tették lehetővé, nincs változás az év végi nyereség összegében. Vállala­tunknál 28 ezer forint az egy dolgozóra jutó bér, vagyis nemcsak a munka feltételeiben, hanem a jöve­delemben is elértük az ipari átlagszintel — További tervek* — A IV. ötéves tervünk végére ossz termelési tevé­kenységünkhöz viszonyítva a mezőgazdasági gép- és al­katrészgyártásunkat hatvan százalékra kívánjuk növelni. Legközelebbi feladatunk, hogy eleget tegyünk a kívá­nalmaknak a Szovjetunió ré­szére gyártandó szőlőművelő gépsorok mintapéldányainak előállításában, a szállítások­ban Szeretnénk kielégíteni a gépek iránt jelentkező ha­zai igényeket is. Gyártó, és szolgáltató tevékenységünket az élelmiszer-gazdaság igé­nyelnek rendeljük alá. Ügy érzem, ma már rendelkezünk azokkal a feltételekkel, ame­lyek a termékeink további korszerűsítését, az önköltség csökkentését, munkánk ha­tékonyságának további nö­velését a munkakörülmé­nyek és jövedelmek további emelését lehetővé teszik. Ter­mészetesen alkalmazkodunk na új körülményekhez, nem feledjük, hogy jövőnk nagy részt attól is függ milyen mér­tékben leszünk versenyképe­sek, gazdaságosak — mondta befejezései az Egri MEZŐ­GÉP Vállaltit igazgatója, i Pilisy Elemér másnak I; meg, he©» »— a világon az az egye­düli természetes dolog, hogy mi egymásé legyünk”. Va­lami csodálatosan tudott tit­kolózni. már úgy értem, hogy valamennyi hibáját el­rejtette előlem, míg össze nem házasodtunk. Addig nem követelőzött nem anya- giaskodott, nem veszekedett nem dolgoztatott, ha ná­luk voltam, sőt kedveske­dett só tügetett tésztákat, ilyesmi ŐSSZEL összekerültünk, kiköltöztem a kollégiumból. Sokan irigyeltek az évfo­lyamtársaim közül, nem is csoda, akkoriban nagyon sok apa-anya nélkül felnőtt fia­tal volt a főiskolákon, akik mind áhítoztak a család után. &s is reménykedtem, azt gondoltam, hogy a nő- sülésem azt jetentí, nekem is lesz családom, otthonom. Egy jó hónap múlva leve­tette az álarcát. Egy fülért soha nem adott nekem, ci­garettára valót sem, 6 vet­te meg, naponta kiszabva, öfcven forinttal több kereset reményében szinte negyed­évenként váltogatta a mun­kahelyeit ... Legalábbis én akkor még azt hittem, hogy a magasabb kereset miatt csinálja, az igazi ok csak később derült ki... Neki állandóan rohanni kellett a munkába, az anyja, beteges­kedett, én takarítottam, el­elmaradtam az előadásokról, végül még figyelmeztettek is, nemcsak a tanulmányi osztályon, a pártban is. De­cemberben. ahogy megkez­dődött a vizsgaidőszak, ki­vette a szabadsagai, egész A szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésére elfogadott kor­mányprogram megvalósítása hosszabb időt vesz igénybe. 1975-ig a tervek szerint ál­landósítani kell az állomány számát, és el kell érni, hogy a tej és tejtermékek iránti keresletet a hazai gazdaságok elégítsék ki. Ennek érdeké­ben a nagyüzemekben inten­zív fejlesztési programot va­lósítanak meg, sok helyen kerül sor rekonstrukcióra: ezzel egyidőben a kisüzemek­ben árintézkedésekkel és egyéb támogatásokkal a te­nyésztési kedvet növelték. — A tej iránti igények ki­elégítése a mezőgazdaság számára nem jelent valami­féle teljesíthetetlen feladatot, hiszen arról van szó, — igaz. ez is nagy feladat — hogy s meglevő tehenek átlagos tej­hozamát két-háromszáz li­terrel kell növelni. Ez ad le­hetőséget arra, hogy a tej- és és a tejtermékek fogyasztá­sa hazánkban a tervezett srinten alakuljon. A megtett intézkedéseknek már vannak eredményei; az első jelek szerint az állomány csökke­nőn duruasoft * fülembe. hogy „látod, milyen szegé­nyek vagyunk...” „.. más­nak már van új bútora, mi egy jó ruhát se tudunk ven­ni magunkra...” .. elvé­gezheted te azt a főiskolát levelezőn is...” Éppen, hogy levizsgáztam az első félév­ről, amikor egy este azzal állított haza, hogy van iro­dai állásom az egyik válla­latnál, ha másnap belépek, adnak 1400 forint fizetést. NE TESSÉK félreérteni, nem magam akarom mosni, de én elvégeztem volna az iskolát, ha ővele nem talál­kozom, nem volt egyetlen ulóvizsgámse, amíg jártam_ Aztán, ahogy haladt az idő, én is elgyengültem, s *si tagadás, egyre gyakrabban ittam, ki-kimaradoztam. Cso­da? Egy fülért nem kezel­tem, nem tudtam, hogy ho­va lesz kettőnk keresete, ne­kem kellett takarítani a la­kást, s nem egyszer fordult elő, hogy az egész nap ott­hon szöszmötölő anyja az­zal várt, hogy jó volna, ha főznék valamit... Ő akko­riban rengeteget túlórázott, de én még akkor se sejtet­tem semmit... Megszüle­tett a gyerek, megkezdődött a nagy pelenkamosások kor­szaka, mert az csak termé­szetes hogy azt is én csi­náltam, ahogy lejárt a szü­lési szabadsága, visszament dolgozni, s újra elkezdett túlórázni ... Mondom, sem­mi rosszra nem gondoltam, mert egyre jobb állásai vol­tak, s többet is keresett, mint én, pedig nekem is ő kerített mindig újabb és újabb niunkahel^el» üuolm nősét sikerült megállítani azzal, hogy a gazdaságok ér­dekeltebbek a szarvasmarha­tartásban. örvendetes, hogy a tejboxam is emelkedik; az évi várható tejtermelés 30 millió literrel több lesz a ta­valyinál. — A szarvasmarha-te­nyésztés fellendítése érdeké­ben az elmúlt időszakban abszolút mértékben és relatí­ve is javult az ágazat jöve­delmezősége; mint ismeretes 1973. január 1-től a marha­hús felvásárlási ára 5.70 fo­rinttal. a tejé 1,30 forinttal nő. Az áremelést úgy hajtot­ták végre, bogy az anyagi forrásokat a mezőgazdaság teremtette elő, mégpedig há­romnegyed részben a jöve­delmek átcsoportosításával, s így ez — érthető módon — csak megfelelő arányban je­lentett üzemi jövedelem­emelkedést. A szarvasmarha­tartó gazdasagokban és a háztájiban ezek az intézke­dések jó hatást váltottak kL előzőnél valamivel többet kereshettem, azért néz úgy ki a munkakönyvem — a hatodik van —, hogy sta­tisztikai lapot kell mellékel­ni hozzá, ha egyszer nyug díjas leszek. Egyre többször járt haza, későm, mikor az egyik barátom figyelmezte­tett,' hogy nem a határozott fellépésével meg a jó mun­kájával, hanem a lefekvé­seivel keresi őkelme a több pénzt — nem mertem neki szólni, igaz, bizonyítani sem tudtam volna semmit. NEM MERTEM szólni, fél­tem, hogy még azt a keve­set is elvesztem belőle, amit a szeretői mellett nekem adott, meg a gyereket nem akartam hagyni. Hanem a pohár, az egyre gyakrabban felrepült a számra, sokat, majdhogynem rengeteget it­tam, szabályszerű, alkoholis­ta. lettem. Hiába dolgoztam én otthon akármit, semmi sem voltam a szemükben. Képes volt azt megcsinálni, hogy elkérette vetem az anyámtól az örökösrészemet kicserélte a bútort, tévét, mosógépet, egyebet vett ab­ból a pénzből, de amikor a nagy vásárlást követően egyszer részegen mentem haza — azt hiszem, én any- nyit költöttem magamra az örökségből — kizárt, novem­berben kint aludtam a gan­gon. Attól kezdve nem sok közünk volt egymáshoz, egy fél év után elváltunk, azóta nem beszéltem vele. Ha lá­tom, átmegyek az utca má­sik oldalára... Mindennek ő az oka... tanár lehettem volna... IGEN, ELHISZEM, Lojzi. Csak egy másik feleség, meg egy kis férfi erő kellett vol na hozzá, nem alkohol. 11 üjitousi Zoltán Egy éleire való bizottság... Egerben mondta tudóm professzorunk, Erdey-Crúz Tibor, hogy mi magyarok, mennyire szeretünk bizottsá­gokban gondolkozni. létre­hozunk egy bizottságot és máris elszakadunk az. élet­től... Ttt most egy oagyoo- b> életre való együttesről, a megyei tanács lakáspolitikai és építési bizottságának munkájáról szeretnénk szól- nL Ez a bizottság mindössze egy esztendeje működik, s e rövid idő alatt is jelentékeny eredményeket produkált. Közreműködött a megye fej­lesztési tervének, középtávú pénzügyi tervjavaslatainak, a lakáságazat-politikai progra- mainak. vízgazdálkodási, köz­lekedésfejlesztési célkitűzé­sek, előirányzatok fejleszté­sében. Ezeket a programo­kat véleményezte, javaslato­kat tett, s ugyanakkor el­lenőrizte is a tervekben fog­lalt feladatok végrehajtását. Kiemelt feladatként foglal­kozott a bizottság a megye lakásépítési tervében szerep­lő kérdésekkel. Ugyanakkor foglalkoztak még a megye posta- és hírközlő hálózatá­nak helyzetével. Gyöngyös varos általános rendezési j tervével, az eger—putnokl és I a ffizesabony—debreceni vas­útvonal körzetesítésének kér­déseivel. a megye település­hálózat-fejlesztési tervével, a megye műemlékeinek hely­zetével, elemezték a lakás- elosztásra vonatkozó kor­mányrendelet végrehajtásá­nak tapasztalatait. Mint érzékeny jelzőrend­szer, » tanácsi munkában jelentkező gondokra éá ne­hézségekre Is felhívták a megyei tanács vezetésének' figyelmét. Ezek közül Itt csak az egyik legfontosab­bat említjük: az építési kér­déseket tekintve nem érvé­nyesül az az elv. hogy ott hozzák meg a döntéseket, ahol a problémák felmerül­nek. Hogy miért nem érvé­nyesül ez az elv? Azért, mert sem a városok, sem a tele­püléshálózat-fejlesztési terv­ben szereplő, városias jelleg­gel fejlesztendő községek ta­nácsa! " nem rendelkeznek megfelelő létszámú műszaki szakemberekkel. Nincs biz­tosítva a megfelelő műszaki ellenőrzés! Nem szncU! külö­nösebb bizonyításra e meg állapítás valódisága, s a» sem, hogy ezen a gondon minél hamarább változtat­ni kell. A rövid egy esztendei mű - ködése során elismerésre méltó tevékenységet feltett ki a lakáspolitikai és építési bizottság. Szükség van erre a hiro*fságra. SzökcÄw van azért, hngv az eödi'-’Mmél is feli Aí/>1 tn»*n WJ _. ÍZA 5o„01<; ]olr<c^-í‘H ♦ oísjli; oorrm lí káv''*'"’ző évek mini“’—?! munkájához. p. d. 1972. december 29., péntek Tanút* lehetett volna

Next

/
Thumbnails
Contents