Népújság, 1972. december (23. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-24 / 303. szám

FARKAS ANDRÁS: Cak szeretet ke!!... Mennyi csalóka Látszat igézett. Mennyi kalandvágy Kente be tükrön). Mennyi szemérem Zarta le mindig Terveim útját. Mennyi pimaszság V ette a kedvem. Mennyi bolyongás Vitte erőmet, >1 ennyi csapáson Ment az idő ei, Hányszor az évek Messze inaltak Puszta marékkai Hagyva cl engem, Hányszor akartam, Görcsösen, újra Nyúlni a percek Lába-nyomába, Mind a ködökbe, Mind a homályba, Múltba merültek - O, ami itt van, Üs körülöttem Ropja a táncot, Ö, ez a kedves Lét az időben, Ö, ez a bájos Gond az időben Arra tanítja Ügyre a lelkem, Hogyha magányom Rámnehezül majd, Hogyha a harcban Üj sebek érnek. Megjön a vigasz, Csak szeretet kell. Nagy szeretet-vás Mely körülállja Testemet éppúgy. Mint á világot. Melyben a lélek Pg.vre keresné Szép nyugodalmát. Furcsaságok a nnqtjüiluqbel... k% güEgTROMOSSAC ESI M. TOLVAJ«» A tudományos-technikai forradalom koréban a saélhá- esoeok is kénytelenek „átállni" — azon igyekeznek, hogy ne maradjanak ei a kortól és a tehetőséghez képest elsa­játítsák a manapság szükséges technikai ismereteket Az általuk megszerzett roppant tudás azonban nem mindig válik hasznukra. Egy rabló például, aki éjnek ide­jén behatolt az egyik párizsi üzletbe, elegendő elektrotech­nikai ismerettel rendelkezett és különösebb vesződ ség nél­kül át tudta vágni a jelzőberendezés valamennyi veze­tékét Mellesleg azonban még egy előtte ismeretlen rendelte* tésű vezetékpárt is elvágott — és rendkívül elcsodálko­zott, amikor pisztollyal a kezében elébe toppant az üzlet tulajdonosa, aki az első emeleten lakott. A tulajdonos a hi­degre ébredt fel; az történt ugyanis, hogy elektromos me­legítéséi paplana váratlanul kikapcsolódott a hálózatból MINDEN ROSSZ, HA A VEGE KÖSSEÍU Az egyesült államokbeli Jersey Cityben megrendezték az udvariasság hetét. A város lakói az éttermekben, az autóbuszokon, a filmszínházakban versengtek, hogy ked­vükbe járjanak embertársaiknak. A zsűri a hét utolsó napján hozzálátott, hogy eldöntse: kiket illet meg a legud­variasabb embernek járó jutalom. A vita rendkívül heves volt, olyannyira, hogy székek röpködtek a levegőben, s végül a zsűri tagjai és a terem­ben jelenlevő nézők ököllel estek egymásnak, aminek „eredményeként” az udvariassági hét 14 harcosát kórházba szállították. A VASTAGBŐRÜ DAJKA Amikor Dick Owen állatidomár hozzáfogott, hogy elő­készítse az új számát Birma nőstény elefánttal, akkor kény­telen-kelletlen tízesztendős Paul nevő kisfiát is magával vitte a próbákra. De hát mit is tehetett volna? A kicsi anyja ebben az időben szintén szerepelt a porondon, az Angliát járó vándorcirkusz társulata pedig rendkívül kis létszámú volt, és senkit sem kérhetett meg arra, hogy a csecsemő mellett üljön. Az idomár valósággal kettészakadt két gyámoltja — a nőstény elefánt és a kisfiú főzött, míg végül, saját kezde­ményezéséből, maga az elefánt nem sietett segítségére. Ezentúl, mihelyt Paul felsír, Birma nyomban a gyermek­kocsihoz iramodik, és anyai gondossággal nyugtatja meg a csöppséget, a jól kipróbált eszközzel — egy tejjel teli cuc- lisüveggeL VITORLÁS a háztetőn Az új-zélandi Ray Craton szomszédai rendkívül meg­lepődtek, amikor egy szép reggel azt látták, hogy egy vi­torlás mered az égnek Craton háza tetején. A dolog ma­gyarázata egyszerű volt: Craton fiával együtt elhatározta, hogy csónakot épít. A szomszédok azonban tiltakoztak, amikor Cratonék az udvaron fűrésszel és kalapáccsal nagy zajt csaptak. Ezért a műhelyt áthelyezték a tágas padlás­ra. Amikor a csónak már elkészült, kénytelenek voltak ki­bontani a tető egy részét, hogy onnan eresszék le a földre a vitorlást. DOHÁNYOS TÖRTÉNET A chicagói bíróság az ügy valamennyi részletének gon­dos mérlegelése után helyt adott annak a válási kereset­nek, amelyet bizonyos Mr. Loríston nyújtott be a felesége ellen azzal az indoklással, hogy az asszony kegyetlenül bánt vele. Mrs. Loriston kegyetlensége abban nyilvánul meg. hogy hosszú Időn át csak abban az esetben engedte meg hogy pipázzék, ha az pipázás közben a kandalló RteüMvesctő nyílásába tartotta a fejét N o ~o 0 > c ­d> E 1 M Ul A robot pianinön játszik Egy japán cég olyan ro­botot tervezett és készített, amely bármilyen zenemű­vet eljátszhat pianínón. A művet előbb lyukszalagra rögzítik. Azután ezt a sza­lagot bevezetik a mini­komputerbe, ez pedig az elektrohidraulikus meghaj­tás segítségével működésbe hozza a gép „kezeit” és „lá­bait”. A robot súlya mint­egy 300 kilogramm. Benzinszagú esküvő „Ha benzinkutunknál 40 liter benzint vásárol, akkor ingyen, ráadás gyanánt, hivatalos esküvői szertartást nyújt­hatunk önnek (természetesen, ha még nem nős)”. . Ilyen hirdetés sok texasi benzinkúton látható. Melles­leg szólva ez tény, nem pedig reklám — a legtöbb benzin- kút-tula,jdonos — álláshalmozás folytán — egyúttal a vá­rosi tanács tisztviselője, és törvényes joga van házasságok bejegyzésére. A haladás azonban nem topog egy helyben... Sok benzinkutas manapság azt a jogot is szeretné megszerezni magának, hogy válásokat is lebonyolíthasson. A válás ugyan többe kerülne — jó száz literbe. Csak a váltót őrizgethette Az angol Tom Kingsley mindig arról ábrándozott, hogy vasutás lesz. Sikerült szolgálatba állnia az egyik he­lyi vasútvonalon. Váltóőrnek osztották be. Nos hát, min­den közlegény a tarsolyában hordja a marsallbotot. Az a lényeg, hogy lelkiismeretesen végezze a szolgálatot. Tom égett a vágytól, hogy mielőbb átengedhesse a gyorsvonalo- •kat, az expresszvonatokat és a postaszerelvényeket. Eltelt azonban egy nap, kettő, azután egy hét — de a várt szerelvények közül egyetlen egy sem dübörgőit tova a lelkes vasutas mellett A fegyelmezett váltóőr nyolc hó­napig várt, hogy jöjjön a vonat, akárcsak egyetlenegy is. De hiába. Kingsley aggodalmában jelentést írt a közleke­désügy igazgatóságához. A válasz úgy hangzott, hogy az a vonal, ahová Tomot beosztották, megszűnt —, őt pedig egy­szerűen elfelejtették értesíteni róla... /' Apuba monoíóp a szeretet ünnepén azért a szere­tet ünnepe, Lackó, a szeretet ünnepe, mert ilyenkor a bácsik és a nénik szerte a vi­lágon szeretik egy­mást ... Nem, nem össze-vissza szeretik egymást, hanem min­den néni a maga bá­csiját szereti, bizony és az apukák, meg az anyucikák a maguk kis gyerekét szeretik, s azok meg persze az apucikat és az anyu­cikét .. Hogy más­kor nem szabad? De­hogynem szabad, kis­fiam. Máskor is sze­retni kell az embe­reket, csak a szeretet ünnepén éppen azt ünnepeljük, hogy sze­retni kell az embere­ket. Ne nyúlj bele piszkos kézzel a leve- sestányérba... Kató, drágám, maga ne szóljon bele. fiam. ha a fiamat nevelem ... Igenis karácsony ün­nepén is nevelem, mert a gyereket ál­landóan nevelni IceU.., ... Természete­sen, kisfiam — nem­csak. apukát es any u­kát kell szeretni, ha­nem minden rendes embert.,. Igen, kis­fiam, apuka is szere­ti a rendes embere­ket . .. Hogy a nőket is? IJgyan már miért ne szeretné, hiszen azok is emberek... Maga, Katóka szívem, ne tegyen gúnyos megjegyzéseidet ilyen esetben, a szeretet és a család ünnepén, a gyerek előtt... Lac­kó, tedd le azt a va­cakot. most ne lövöl­dözz a karácsonyfa­díszekre ... tessék szépen enni... A tortát nem jó bele­tenni a ludaskásába, kisfiam, mert... ' A ludaskása szereti-e a tortát? Ne hülyés­kedj, Lackó, amikor komoly dolgokról be­szél veled az apád... ... Szívem, maga meg csak úgy hagy­ja. hogy ez a gyerek a borospohárba önt­se a levesmaradé­kot ... Miért pont ebben lenne az én gyerekem? Miért., ón talán oda szoktam önteni a levest? Megmondjam. hová szoktam önteni a ma­ga levesét, Kató, szi­vem? Jó, jó nem mondom meg, utó- végre a szeretet ün­nepe van, vagy mi az isten... Nem ká­romkodom, én nem... Lackó! Ülj már vég­re nyugodtan a fene­keden az ünnepi'asz­talnál .., Ne dugd a csirkecsontot az in­gembe, mert meg­őrülök ... Szóval, a szeretet ünnepe szer­te a világon... ... Miért hagy­jam, szívem? Ha én nem, akkor ki ma­gyarázza meg ennek a szerencsétlen gye­reknek ... úúúúúú! ... a fene egye meg ezt a rohadt csillag­szórót ... hát nem a lábam alá gyújtotta ez a dög kölyök.. És maga miket szo­kott nekem mondani. Katóka, lelkem? Mi? Miért, én nem va­gyok ember, csak ez a büdös kölyök, az, aki éppen úgy nem figyel rám a szeretet ünnepén, hogy elma­gyarázzam, mi is a szeretet ünnepének a lényege, mint maga, lelkem ... Gyere ide, az anyád keservét, Lackó, s ha beledög- lök is, most elmon­dom neked, mielőtt az égő gyertyát a tortakrémben olta­nád el, elmondom, ha anyád megőrült is, hogy mi is a sze­retet ünnepe... ... Én nem töröm el a karját... Ne üvölts, Lackó... A mindenit, maga meg, szívem, ne sikoltoz­zon ... Mit akar? Ülök rendesen a szé­kemen és... pe rsze hogy forog a sze­mem, majd megáll­jon, mi? Az Lenne jó? Az üveges szem, meg az életbiztosítá­si kötvény ... Egy f rászt... Szóval, a szeretet ünnepe ... Igenis üvöltök, a ke­serves mindenségit neki... Ne üvölts, Lackó! Ne sikoltoz­zon, Kató. lelkem, ne sikoltozzon, mint akit ölnek. Szóval, a sze­retet ünnepe... Ha megdöglök. ha mind­nyájan megdöglünk, most már akkor is, juszt is elmondom, hogy a szeretet ün­nepén ... c szeretet­nek az ünnepén azt a szeretetet ünnepel­jük. .. Nem halljátok? Te jó isten, megöl­tem volna mind a kettőt? Mennyből az angyal, lejött hozzá­tok ... A szeretet ün­nepén ... (egri) nye vműve*ők I. Eger neve gyakran fordul elő a magyar nyelvtudomány történetének lapjain is. El­sősorban a magyar nyelv­művelő szakirodalom úttörői között sok az egri szárma­zású, Egerben dolgozó tudós és tanár. Rövid közlemé­nyünkben a nyelvművelő Verseghy Ferencről emléke­zünk meg halálának 150. évfordulója alkalmából. Szolnok szülötte volt, de „a szolnoki sóháznál tiszt­aéget viselő” apja halála után Egerbe került, mert édesanyja Vigh Ignác egri számtartóhoz ment férjhez. Szívesen emlékezik vissza azokra a napokra, amelye­ket itt töltött. Egerben járt iskolába, s meglett férfikora idején ide tér meg pihenni, alkotásához erőt meríteni. Egri tanárainak is része volt abban, hogy éppen a ma­gyar nyelvművelés úttörő munkásává vált. Valóban úttörő munkát végzett azzal, hogy ,,az ele­ven nyelvnek művelését” tartotta legfontosabb felada­tának. s nem a mindent megtiltó nvelwédelem elveit fogalmazta meg. A „A Tisz­ta Magyarság, awagy a csi­nos magyar beszédre vezér­lő Értekezések” (Pest, 1805.1 lapjain ma is időszerű nyelvművelési elveket fogal­mazott meg: „Ne nézzük a nyelvet egyébnek, hanem csak eszköznek. Az értelme­sen, a csinosan, az árnyalt változatossággal folyó eleven nyelvnek mívelése fontosabb feladat, mint a mértéktelen purizmus gyakorlása”. A „nyelvművelésnek mi­voltáról és akadályairól” írott művében azt is hang­súlyozta, hogy az élő magyar nyelv a nyelvet beszélő kö­zösséggel együtt változik, alakul, s ehhez az állandó alakuláshoz, változáshoz is szabnunk kell a nyelvműve­lés elveit, gyakorlati fel­adatait. Nem véletlen, hogy nem annyira az idegen szavak, kifejezések kiirtását tartotta legfontosabb nyelvművelő feladatnak, hanem azokat „az érthetetlen jargon (zsar­gon) kifejezéseket” kívánta, kiiktatni a nyelvhasználat­ból. ■ amelyek akadályozzák „az egész nemzet nyelvét”, abban, hogy a magyar, be­széd és írás minél hibátla- nabbul közvetítse a magyar emberek gondolatait, érzése­it. A mindennapi nyelvhasz­nálat fordulatait, a népi nyelv jellegzetességeit fi­gyelte és gyűjtötte elsősor­ban azért, hogy ehhez szab­ja nyelvművelési elveit és a nyelvvédelem gyakorlatát. Az egriek, az egri rép nvel- vének legjellemzőbb sajátos­ságait is jól megfigyelte. A Felelet című írásában be is 6zámo] róla. Sokszor szól a palóc nyelvjárásról. Érték­ítéleteit s palóc nyelvvel fog­lalkozó kutatóknak is tekin­tetbe kell venniük. Dr, Rákos József

Next

/
Thumbnails
Contents