Népújság, 1972. december (23. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-15 / 295. szám

I KOSSUTH 8.18 Régi melódiák íí.uu Egy jenki Artur király uuvaiabau. VI. rész 9.20 Zoiigoratnűvek 10.US Iskola rádió 10.25 Lües anyauyelvünk 10.30 Áriák 11.00 Tanzániai levelek 11.10 Zenekari muzsika 12.20 KJ nyer ma? — Kecskeméten 12.35 Tánczene 13.20 Cigánydalok 13.-15 Olvasnivaló 14.00 Csicseri bolt 14.25 Nyitnikék 15.10 Népzene es jelen. II. rész 15.25 Operarészletek 15.47 Kis kantáta 15.53 Petőfi-kalendárium 16,05 Grófi földek urai és vándorai. II. rész 16,52 Népi zene 17.20 Zenekari művelt 18,27 Táuczene 19.40 Elbeszélés 20.00 Holnap közvetítjük . ., 20.20 Népi muzsika 20.37 Láttuk, hallottuk . . . 21.00 Hazinauzsika 22.20 Meditáció 22.30 Magnósok, figyelem! 23.15 Századunk zenéjéből 0.10 Muszlin Magomajev énekel PETŐFI 8.05 9.03 11.45 12.05 12.35 13.43 13.20 14.00 IS. 20 19.43 20.28 21.32 21.47 22.30 23.15 Zenekari muzsika Ezeregy délelőtt Illyés Gyuláról Népi zene Verdi: Aida. Részletek Romantikus kórusművefc Egy pálya vonzásában Mindenki kedvére kettőtől — hatig .., Sz. Richter zongoraestje Népdalok G. Kunért: Idővel tű* támad. Hang játék Az IBM és a trösztrobbantá* Nótacsokor Csehszlovák operafelvéte!«Sr Operettrészletek MAGYAB 8j0S ITV 16.25 Híre» 16.30 DVTK—Tatabánya «s í’TC— Vasas kispályás labdarúgó- mérkőzés 18.85 A IV. diákparlamentröl 18.30 Tíz pere meteorológia 18.40 Korszerűbben — Jobban, Riportfilm 1SJ0 Esti mese 19.30 Tv-hlradó 20.00 Kék fény .il 21.19 Kodály-énekverseny Közben: 22.20 Tv-hlradó POZSONYI 9.40 Zenés műsor 10.20 Az utasok felszállásra készülnek. Tv-játék 16.55 A müncheni olimpiai Játékok, 1972. L rész Í9.00 és 21.20 Tv-hlradó 21.40 87. körzet Bűnügyi tv-játék EGRI VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22-33) Fél 4 órakor Csapajev Szovjet film a forradalom legendás hírű parancsnoká­ról Fél 6 és este 8 órakor Emberrablás magyar módra Színes magyar film víg játék. EGRI BRÓDY (Telefon: 14-07) Fél 4, fél 6 és fél 8 órakor A csalóka szerelem játékai Színes, szinkronizált cseh­szlovák film vígjáték / GY U:\GYOSl SZABADSÁG Fél 4 és háromnegyed 6 és e,ste 8 órakor J«e Hill ballada ja HATVANI VÖRÖS CSILLAG Harminckét nevem volt. HATVANI KOSSUTH Kleopátra HEVES Lépj olajra FÜZESABONY Oleszja «. PÉTERVASARA Fuss. hogy utolérjenek LÖRTNCT A katona visszatért a frontról ÜGYELET Egerben: 19 órától szombat reggeL 7 órái’4. a Baicsy-Zsilíns^- kv utrai rendelőben. (Telefon- li-lfh Rendelés gyermekek ré S7ér° is Gyöngyösön: 19 órától szombat rental i oriiit a Jókai utca 1 szám alatti rendelőben, (Tele­fon: 117-27). v András Egei. Panaszos i.ejeier-lését továbbí­tottuk a Volán Vállalatnak, il­letve az EMASZ-nak. A kivizs­gálás befejezeséig kérjük szíves türelmét. A. Audra mé, Pétervására: Panaszának kivizsgá.ására az SZTK illetékes osztályát kertük fel. Kérjük szíves türelmét a kivizsgálás , befejezéséig. Nagyrédei olvasónk: Az ÉMASZ gyöngyösi kiren­deltsége kivizsgálta a panaszt, s tájékoztatta szerkesztőségün­ket, hogy a Szabadság utcában két égő égett ki, ennek cseré­jéről azonnal gondoskodtak. Re­méljük, a közvilágítási problé­ma azóta lekerült a napirend­ről. „Hatvani kismama” jeligére: A Mü. M. 6/1967. (X. 8.) ren­delkezése szabályozza a gyer­mekgondozási segélyen levő anyák szabadságigényét is. A rendelkezés 4. bekezdésének c) pontja szerint: a tíz éven aluli gyermek gondozása, vagy ápo­lása miatt munkában nem töl­tött időre, legfeljebb azonban egv évre — illeti meg szabad­ság — függetlenül attól, hogy erre az időre jár-e táppénz, vagy gyermekgondozási segély. A gyakorlat szerint ezt a sza­badságot a gyermekgondozási segély letelte után, a munka megkezdése előtt szokták kiadni, vállalatánál azonban eltérhetnek ettől az időponttól. Ami a sza­badság pénzbeni megváltását il­leti, ezt ugyanennek a rendel­kezésnek a 16. paragrafusa sza­bályozza. Ennek értelmében a szabadságot pénzben megválta­ni csak abban az esetben lehet, ha a dolgozót sorkatonai szolgá­latra hívták be, vagy a dol­gozó munkaviszonya év közben megszűnt, és a vállalatnál eltöl­tött idővel arányos szabadságát még nem vette igénybe. VÁLASZOL AZ ILLETÉKES Az abonyi sorompó kél oldala Lapunk november 14-i számá­ban „Az abonyi sorompó két ol­dalán” címmel cikket közöltünk arról, hogy az úi útszakasz át­adása után á régit a vasúti át­járó előtt mindkét oldalon le­zárták. Emiatt a környéken la­kó füzesabonyiaknak több kilo­métert kell kerülniük egyes ügyek, dolguk intézésekor. A cikkre most válaszolt a MÁV Miskolci Igazgatóságának he­lyettes vezetője, Zsiga Lajos: „A régi 3. számú utón, Füzesabony­nál levő útátjáró meghagyása ellen a MÄV Igazgatóságának so­ha nem volt kifogása”. A vá­laszadó a továbbiakban közli, hogy az útátjáró elbontását az illetékes hatóság jogerős hatá­rozata alapján kezdték meg. Mi­vel az említett határozatot idő­közben módosították, az útát­járót újból megnyitják. Késlel­teti azonban ezt, hogy nem tör­tént eddig intézkedés az átjáró közlekedésrendészeti, illetve az újjáépítés anyagi biztosítására. Mint a MÁV Miskolci Igazgató­ságának helyettes vezetője a le­vél végén írja: „Erről a KPM Vasúti és Közúti Főosztályának jelentést tettünk és utasítást kértünk a biztosítás módjára, valamint a költségek fedezetét szolgáló hitel rendelkezésünkre bocsátására. Addig Is, amíg . • • végleges intézkedés történik, kérjük a környéken lakók szí­ves türelmet.” Szocialista szerződés a honvédelmi nevelés érdekéhen A Zalka Máté Katonai Műszaki Főiskola éa a gyön­gyös Vak Bottyán János Ipari Szakközépiskola tan­testülete, tanulóifjúsága kö­zött több éve szoros testvé­ri barátság szálai szövődnek. A szakközépiskolás • fiúk közül sokan választották és választják élethivatásként a szocialista haza közvetlen védelmét jelentő férfias fog­lalkozást, a katonatiszti pá­lyát A főiskolán műszaki katonatiszti1 képesítésük mel­lé felsőfokú műszaki vég­zettséget is szereznek a hallgatók. A főiskola taná­rai szívesen látják iskolá­jukban a gyöngyösi fiata­lokat A Vak Bottyán János Ipari Szakközépiskolából az; elmúlt években országosan f is a legtöbb tanuló — aí végzettek 18—22 százaléka- , jelentkezett és néhány ki- J vételével felvételt is nyert aj főiskolára. A katonatiszti pá-j lya ma nagyon komoly tech-í nikai-műszaki ismereteket; kíván. A katonai főiskolá-! kon kitűnő személyi és tár­gyi feltételek segítik ezek! elsajátítását Az ipari szak-! középiskolák közül a mű-! szeripari és gépészeti szak­irányú intézetek — köztük, a gyöngyösi is — előkép-! zést biztosítanak ehhez a! nehéz, tiszteletre méltó élet­hivatáshoz. Czinege Lajos \ vezérezredes, honvédelmi! miniszter és a Zalka Máté! Műszaki Főiskola parancs­noksága külön elismerte a} gyöngyösi szakközépiskola! több éven át végzett kiemel-' kedő jó munkáját a haza-! fias nevelésben, a katona- tiszti utánpótlás nevelésé-! ben. Novemberben Budapes-' ten három másik középisko-í Iával együtt szorosabb; együttműködésüket szabd-' lyozó szocialista szerződést< írtak alá. A szerződő isko-! Iák nevelési tervében hatá-i rozottan és céltudatosan ér-! vényre juttatják a hivatásos! katonatiszti pályára való elő-i készítést. A közelmúltban a< Zalka Máté Katonai Műsza-! ki Főiskolán jöttek össze az! országból azon iskolák igaz-; gatói, -amelyekben kiemel-; kedő honvédelmi nevelő-; munka folyik és ahonnan« nagy számban jelentkeznek; a tanulók a katonai főisko-J Iákra. Az aktív és értékes; tanácskozáson az élenjáró is-; kólák munkáját elismerték; és jutalmazták. A honvé-; delmi miniszter külön pa-< rancsban méltatta a beisko-J lázasban tartósan legjobb« eredményt elérő iskolák tantestületeinek éa vezetői­nek érdemeit Elsőnek kap­ta meg a miniszteri elisme­rő oklevelet a gyöngyösi Vak Bottyán János Ipari Szakközépiskola, amelyet dr. Sereg József igazgató vett át a tantestület nevében. Az erkölcsi elismerés mellett a Honvédelmi Minisztérium minden eszközzel ellátott kor­szerű fotolaboratóriumi fel­szereléssel gazdagította az intézetet A gyöngyösi Vak Bottyán János Ipari Szak­középiskola tanulói közül, bár az idén csak két osz­tály végez, ismét többen je­lentkeznek katonai főisko- Iákra. Panmindzson A fővárostól délre, mint­egy nyolcvan kilométer tá­volságra érhető el Panmind­zson. Az út Szarivöm váro­son át vezet hegyek, völ­gyek, rizsföldek között Az idegennek mindenekelőtt az tűnik fel, hogy minél dé­lebbre megy, annál több katonával, őrházzal talál­kozik. — Közel a „frontvonal” — magyarázza a tolmács. Szarivön városon túl van egy kis falu, Szincshön, ame­lyet* Korea Lddicéjének ne­veznek. 1950 októberétől ke­rek ötven napon át tartot­ták ezt a falut megszállva az amerikai támadók és ugyan­csak itt hajtották végre iszonyú mészárlásukat A kínzások, a borzalmak he­lye ez. Hanmi ncötezer em­bert gyilkoltak le a faluban és környékén. A mementó tehát örök, a koreai nép nem fe­lejt A háború borzalmairól ma is naponta beszélnek. Az iskolákban is hallanak, ta­milnak erről a gyerekek. — Nekünk nem szabad fe­lejtenünk! És különben sem tudnánk, hiszen országunk kellős közepén ma is ott vannak a betolakodók, az amerikai katonák. Korea ma is kettészakadt A háború óta semmit sem tudnak egy­másról az emberek, a szét­szakított családok. Két kilométerre Pamnind- zsonhoz, megállítják a gép­kocsikat Egy házba vezet­nek minket ahol egy szim­patikus tiszt szobányi terep­asztalon magyarázza a hely­zetet Előttünk fekszik Pan­mindzson, a demarkációs vo­nal képe, a barakkok, az 4. ■ amerikai őrbódék, Valamint az ENSZ-megfigyelők ba­rakkjai. — Néhány perc múlva önök a valóságban is meg­látják Panmindzsont. A mi népünk fájdalmát. Kettésza­kítottságunkat. És mintha a fiatal tiszt önmagától kérdezné: — Mit keresnek délen az amerikaiak? Északon nincse­nek idegen csapatok. Ná­lunk csak koreaiak vannak. Előbb-utóbb el kell tűnniük! Koreát a mi országunkat egyesíteni akarjuk! Égy csésze forró teát ka­punk indulás előtt A gép­kocsikról közben leszerelik a rendszámtáblákat Rászánom magam a kérdésre. — Miért teszik? — Óvatosságból. „Ezek* mindent fényképeznek. Ne feledje, itt mi szemtől szem­be állunk az amerikai had­sereggel. Itt frontvonal hú­zódik. Csendes hóesésben indu­lunk eL Itt-ott még feltűn­nek a rizskévéket hazafelé szállító vörös kis bivalyok. — Nézzék meg! Mi még itt is minden talpalatnyi földet megművelünk. De túl az amerikaiak, mintegy húsz kilométer szélességben stra­tégiai okokból hátranyomták a lakosságot Eltüntették a falvakat bozót nőtte be a hajdan gazdagon termő rizs­földeket. Elkeskenyedik az út Szik­laóriások tűnnek fel az asz­talsima szántóföldön. Most már nem kérdezek semmik Benne van a levegőben a válasz. értekezlet Sterpák Sándor, az igaz­gató megk-öször ülte a torkát és érces hangon felkiáltott: — Megkérem a kedves szülőket, hogy foglaljanak helyet. Azért kérettem önö­ket, hogy gyermekeik ered­ményeiről és hibáiról elbe­szélgessünk. Mint a Timsó- és Petárdagyár vezetője, szükségesnek tartottam, hogy tanácskozzam dolgozóink szüleivel. Kísérletképpen egy kis üzemrész hozzátartozóit kérettem ide. Hasznosnak tartom, ha tudomást szerez­nek gyermekük munkához való viszonyáról, miként an­nak idején is érdeklődtek az iskolában, tanulásban való előrehaladásuk iránt. Meg­győződésem, ha összejövete­lünk után odahaza kézbe ve­szik gyerekeiket, gyárunk is jobb eredményt tud majd felmutatni. Doboszlói Dezső édesapja, vagy édesanyja itt van? — Tessék, igazgató úr — emelkedett fel egy hetven év körüli nénike. — Kérem szépen, a gye­rek egész rendesen dolgozik a présgépnél. Talán egy ki­csit szeleburdi, kapkodó. A balesetvédelmi előírásokat nem szívesen tartja be. De egyébként nincs ellene pa­nasz. — Köszönöm, majd meg­mosom odahaza a fejét — ült vissza a helyére az ag­gódó édesanya. — Canki Károly családjá­ból van itt valaki? — tette ! "z igazgató. — A felesége vagyok — állt fel egy fiatalasszony. — Férjem szülei Cinkotán laknak, ezért én képviselem őket. — Asszonyom, férje, mint művezető dolgozik nálunk. Tehát jó példával kellene elöljárnia. Főleg a modora ellen van kifogásunk. Minő­síthetett en hangot használt a női beosztottakkal. XJgy lát­szik, a kedves férjének nem volt gyerekszobája. — Igen. Kellett a pénz. Kiadták albérletbe. — Kérem, próbálja Ká­rolyt otthon megnevelni, mert azt a durva hangot a dolgozók jogosan kifogásol­ják. Klecsányi Zsolt hozzá­tartozója itt van? — Mi van a fiammal? Összetöröm, ha megint rossz fát tett a tűzre! — átkozö- dott piros képpel egy bácsi. — Itt valóban bajok van­nak — ráncolta homlokát az igazsutá, — Klecsányi Zsolt rosszul, figyelmetlenül; dolgozik és már kétszer mu-\ lasztott igazolatlanul. — Rettenetes! A gazem-J bér mindig úgy indul el ha-\ zulról, hogy munkába megy.', Fogalmam nincs, hol tölti o; délelőttöket. Na, csak men­jek haza! Majd adok énne-\ ki! — A testi fenyítéssel nemJ sokat érünk. Ajánlanám a\ kedvezményelvonást. — Ügy van! Két hétig; nem engedem ki a lóver-< senyre. — A többi hozzátartozó' távolmaradása miatt mosl< befejezzük a szülői érte-* kezletet. Reméljük, hog>y a; munkahely vezetőinek és a* dolgozók hozzátartozóinak; szórós együttműködése már< a közeljövőben szép ered-* ményeket mutat fel a Tim-*( só- és Petárdagyárban. Kö-< szőnöm szives megjelenésü­ket. , Galambos hsUvmztsr $ Közvetlenül a barakkok­hoz kanyarodunk. Itt van Panmindzson, a rádióból, új­ságokból nálunk is annyira ismert név. Betessékelnek a középső barakkba Itt az asztal, amelynek közepén húzódik a demarkációs vonal, a 38. szé­lességi fok. A barakknak két oldalról van bejárata, a tár­gyalók az asztallal kettézárt helyiségben foglalnak he­lyet — Itt ebben a helyiség­ben kezdődtek a nemrég induló vöröskeresztes tár­gyalásokat előkészítő megbe­szélések is. A szíves biztatásra leülök az elnöki székbe, amellé az asztal mellé, ahol annyi ne­héz tárgyaláson kellett már győzelmet elérni az észak- koreai diplomatáknak. A másik oldalon az ablak előtt elsétál két amerikai katona Fényképeznek és odébbállnak. Nézegetünk még egy rövid ideig. Tűnődünk, gondolkodunk, egy életre szóló élményt gyűjtünk a történelmi helyen. Távolabb a barakkoktól szép épület Ennek az erké­lyéről gyönyörűen látszik Panmindzson minden látvá­nyossága, az őrbódék a meg­figyelők barakkjai, az ameri­kai barakkhoz kanyarodó amerikai teherautósor. És látszik a különbség is. Észa­kon egészen a határvonalig gondosan megművelt föl­dek, amott két 'évtizedes dzsungel, mocsár, vadon. — Mi ebben is példát aka­runk mutatni. Egy szocia­lista ország példamutatása ez. Panmindzson katonai pa­rancsnoka vendégül lát min­ket. Mint mindenütt az itte­ni szokás szerint, kitűnő teá­val, cukorkával, apró süte­ménnyel kínál. Sok kedves emberrel találkoztam Koreá­ban, de talán az itteni pa­rancsnok mégis a legkedve­sebbek közé tartozik. Be­mutatta néhány kiskatoná- ját ík_ — Egy kicsit kemény a kézszorításuk — mosolyog a tiszt. — Itt ilyen fiúkra van szükség. Az életünket, a bé­kénket védik. Közel félnapi időtöltés után visszaindulunk a fővá­rosba. Igaz, ezt a kifejezést nem szívesen használják a koreai elvtársak, mert ők azt tartják, az egész Korea fő­városa Szöul. Phenjan csak ■ ideiglenes főváros. Úgyhogy az igazat megvallva a fővá­ros megnevezést egyszer sem hallottam, annak ellenére, hogy büszkék a milliós vá­rosra, amely olyan nagy és tágas, hogy nyugodtan bele­fér még az idők során újabb egymillió ember. Ott-tartózkod ásunk során többször szóba kerül a haza egyesítése. Erről szól a be­széd, az úttörők dala, az operaénekes éneke, a hiva­talos emberek megnyilatko­zása. Mi is őszintén kíván­juk, hogy mielőbb szocialista Korea legyén Távol-Kelet ezen gyönyörű félszigetén. Szalay István (Vége.) UmrnmM IMS. december 15« peatefc

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents