Népújság, 1972. december (23. évfolyam, 283-307. szám)
1972-12-02 / 284. szám
Vendégünk volt Rasid Bejbutov Sajátos, sokoldalú művészet • irúse-g, abból a ritka falta bl. amei,> nem tűri a be- sk jtúly’ázast. az egysíkúságot, Játszik, énekel, rendez, s mindezt magas színvonalon. Direktora az Azerbajdzsán i Állami Dalszínháznak. Énekesi képességeit, nemcsak ez ríe.a Szovjetunióban ismerik. hanem Európa nagy7 dalszínhazaiban is megtapsolták jó néhány siekres alakítását. 1949-ben megnyerte a Budapesten rendezett nemzetközi énékverseny első díját. Címeit, funkcióit felsorolni nem lenne könnyű, így csak néhányat említünk: a Szovjetunió és Dagesztán népművésze, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának tagja. — Politizáló direktor... ? Az ösztönösen fakadt kérdésen meglepődik: — Nincs ebben semmi különös, Igaz, a művész a pro- . dukcióvál, az általa megjelenített figura és mondanivaló erejével, hatásosságává, politizál; hat a közönségre, formálja, csiszolja a nézők gondolatvilágát, kivétel azért mégis akad: ha az emberben megbíznak, ha méltónak tartják arra. hogy sok ezer társának érdekeit képviselje, akkor túl kell látnia a színpadon. Ez történt velem / — Elfoglalt ember, leköti művészi munkája, a játék, a rendezés, a színház vezetése; miként jut ideje gyakorlati közéletiségre ? — Az időbeosztást a legnehezebb megtanulni, erre nincs használható recept, legfeljebb csak néhány ötlet. Most a legpraktikusabbat idézem, mert nálaim legalábbis bevált: kerülni kell az üresjáratokat, a céltalanul pazarolt órákat, s akkor mindenre adódik mód és lehetőség. — Mit vártak, mit kérnék öntől választói? — Elsősorban a kulturális gondok megoldását. Nemegyszer keresnek meg, hogy szorgalmazzam művelődési házak építését. Ilyenkor — mihelyt időm adódik — leutazom. elbeszélgetek az em- berekkel, gondjaikról, örömeikről. Számomra ezek a találkozások jelentik az életközelséget, azt a hajtóerőt, amely nélkül minden alakítás csak technikai bravúr, de nem igaz, nem hiteles művészet. — Legutóbb 23 éve járt Magyarországon. Ennyi év után milyen élményt jelentett az újabb találkozás? — A sajtó révén szűkebb hazámban is sokat hallottam azokról a sikerekről, amelyeket produkáltak. Ám az írott szavaknál sokkalta többet jelent a személyes találkozás, mert élettel tölti meg a híreket. 1949-ben barátokkal beszélgettem, akik hittek abban, hogy megalkotják az új rendet. A fogadás most is baráti volt, ám akikkel találkoztam, már eredményeikre is joggal lehetnek büszkék. — Milyennek tartja a magyar, az egri közönséget? — Hadd válaszoljon most a rendező, aki a műsort komponálta. Nem kellett idegeskednem a színfalak mögött: talált minden „poén”. Ehhez csak annyit, hogy az egri Gárdonyi Géza Színház közönsége látta Rasid Bejbu- tovot a színpadon is, s o taps itt sem maradt el... (pécsi) Hárommillió lakost érintenek az utóbbi két év társadalombiztosítási intézkedései Az utóbbi 2 évben 23 százalékkal nőtt a társadalom- biztosítási juttatások összege — tűnik ki a SZOT legújabb adataiból. A juttatások összetételének alakulása arra is utal, hogy a szociálpolitika elvei a X. pártkongresszus határozatának megfelelően valósulnak meg. A kongresszus állásfoglalása szerint a munka szerinti elosztás elveinek érvényesülése mellett szociálpolitikai intézkedésekkel csökkenteni kell a családi jövedelmek közötti különbségeket. A kongresszus óta eltelt két évben egész sor új társadalombiztosítási jogszabály jelent meg, lépett érvénybe, amely körülbelül az ország hárommillió lakosának ' helyzetét javítja. A legnagyobb tömegeket az a hét új rendelkezés érinti, amely a nyugdíjasokat juttatja az eddiginél kedvezőbb helyzetbe. 1971' január 1. óta minden naptári évben két százalékkal emelik a nyugdíjasok, baleseti járadékosok, hadigondozottak, szociális segélyben részesülők ellátását, ami 1,6 millió embert érint, s csupán az idén 320 millió forint többletbevételt jelent számukra. Ugyancsak 1971. január 1-én lépett életbe 50 000 mezőgazdasági szakszövetkezeti tag nyugdíjbiztosítása. Igen népszerűeknek bizonyultak az 1972. január elseje óta érvényes új lehetőségek, amelyek a nyugdíjas korúak, illetve nyugdíjasok számára az eddiginél több módot nyújtanak a tovább- dolgozásra. Arról - nincsenek pontos adatok, hogy a to- vábbdolgozásra ösztönző nyugdíjpótlék a nyugdíjkorhatáron túl hány embert ösztönzött továbbdolgozásra, arról azonban már készült becslés, hogy 1972-ben várhatóan 13 000 nyugdíjas részesül az ösztönző nyugdíjpótlékban, amelynek összege eléri a 15 millió forintot. Ugyanakkor főbb százezer nyugdíjas szociális helyzetét javítja az a rendelkezés, amely az eddigi évi hatezer forintos kereseti határösszeg helyett lehetővé teszi, hogy a: nyugdíj korlátozása nélkül általában 840, sőt egyes kate- I góriákban 1260 órát dolgoz- ! hassanak egy évben, a 700 fo- : rintnál nem nagyobb nyugdí- 1 jak esetén pedig még időbe- • li korlátozást sem alkalmaz- j nak. A nyugdíjasokat érintő né- j hány rendelkezés 1973. január 1-én lép életbe. Ettől az < időponttól fejlesztik a mező- ' gazdasági tsz-tagok nyugdíj- j rendszerét. Az 1973. január 1-én élet- : be‘ lépő rendelkezések közé tartozik az az intézkedés is,' amely lehetővé teszi, hogy a nyugdíjba vonulók az utolsó négy évben elért jövedelmük 1 helyett az utolsó öt éven belül a három legkedvezőbb esztendőben elért jövedelmük alapján kapják nyugdíjukat. Biz a nyugdíjasok számára körülbelül 27 millió forint többletbevételt jelent egy év alatt. Ugyancsak 1973. január 1-től bővül a korkedvezményesek köre, vagyis az eddigieknél nagyobb területekről, s bizonyos esetekben rövidebb szolgálati idő esetén is nyugdíjba vonulhatnak a korhatár elérése előtt 1972. január 1. óta gyermekenként 100 forinttal nagyobb családi pótlékot kapnak a három és több gyermekes családok, valamint az egyedülállók. 4ffffó Angol tilm A filmben semmi nem utal arra, hogy ezt a történelmi . drámát vígjátékból írták át mozgóképpé. Ahogy az előadás után a moziból kijövünk, arra gondolunk, milyen is lehet Maxwell Anderson színpadi vigjátéka, ha ilyen komor drámát lehet belőle csinálni? Vagy a fenségesség is tud nevetséges lenni anélkül, hogy tartalmából bármit is veszítene? Egy bzonyos: Charles Jártott, a rendező nagyon komolyan vette feladatát: azt tudniillik, hogy VIII. Henrik életéből kiemeljen egy szakaszt, a sok asszony közül egyet, a hatalmi tülekedésből néhány jellegzetes és történelmet csináló figurát, hogy Boleyn Annát hőssé emelhesse. Amilyen talán soha nem is volt. Legalábbis VIII. Henrikkel szemben nehezen akarjuk elképzelni a szenvedélynek, az akaraterőnek, a gyűlöletnek, a hatalom «kívánásának azt az asszonyi méretekre szabott egyvelegét, amely a filmben lepereg előttünk. Régi közhely, hogy a király, mint fenség, az ország korlátlan ura, él és visszaél adott hatalmával. A középkorból kisugárzó felfogás szerint, a király Isten kegyelméből való, csak neki tartozik számadással. Ezt a hatalmat, ezt az ellenőrizhetetlen és korlátlan lelki- ismereti szabadságot VIII. Henrik után majd megkérdőjelezik később a jó angolok és veszik fejét az engedelmeskedni nem akaró uralkodónak. De az már nem VIII. Henrik. Mit tehet egy fiatál teremtés, mit tud ellene vetni zsarnoki királyának, ha az már nővérét is ágyába vitte? Ha családja sorsa- élete azon múlik, hogy ő, a lány mit mond, mit ígér, mit vált be adott ígéretéből? Hány vallató és kényszert teremtő pillanat múlik el, amíg VIII. Henrik végre célhoz ér? Hány okos fejnek kell lehullnia azért, mert a trón és a király fiút kíván? Mit képes egy nép, egy nemzet, egy ország elviselni személyes szeszélyekért, önző okoskodásokért, a hatalom szerelmeseinek gyilkos harcáért? Mennyi érdek; bűn, jellemesség és jellemtelen- ség keveredik egybe, alkot végül is szörnyű tetteket csak azért, mert egy ember nem hiszi el, vagy nem akarja elhinni, hogy a benne folyó hatalmi téboly és férfiönzés nem ismer értelmes vagy értelmesnek látszó fogódzót? Anna modern asszony. Amikor a hatalomhoz közel- férkőzik, éppen mert benne nem asszonyisága a fontos és lefegyverző elsősorban, hanem az akarat, amely ellene szegül Henriknek, zsarol, hideg aggyal, felmérve mindazt, ami körülötte történik, vagy történhetik. Szerepe az állandóan borotvaélen táncolás. Az utód világra hozásának határozott dátuma beárnyékolja minden napját, múló örömeit, reményét, magabiztosságát. Mindig nyitott kérdés marad: ha netán Boleyn Anna fiút szül Henriknek, megmarad-e ez az asz- szony a trónon, akiért a szigetország elszakad Rómától és Mórus Tamás vérpadon hal meg? Nem is ez a lényeges: ebben az Annában a sorsvállalásnak nyomasztó ereje játszik, 1 olyan ellenféllel szemben, akinek éppen azért nincsenek gátlásai, mert a trón, a király személye, a jog logikája és az emberi okoskodás szerint csalhatatlan és fellebbezhe- tetlen. Ezt Anna, az asz- szony nem mérhette fel, noha tudta, milyen áron és hogyan jutott a hatalomhoz. Azért is időztünk el a történelmi szituációnál, hogy érzékeltessük a rendezői szándékot: részlet, s aprózó, lelkiismeretes jellemzést kívánt adni a korról, a kor embereiről, azokról a feszítőerőkről, amelyek Angliát ezekben az évtizedekben korlátlan világhatalommá növeljék, Mórus elbukik, Cromwell korlátlan parlamenti tényezőve ugrik majd ki, miután kijárta Wolsey bíboros és Henrik iskoláját. Ebben a filmdrámában párharc párharcot követ a szó- kimondas. csak fűszerezi, jelzi az indulatokat; bérc-' zeti a kérlelhetetlenül rohamozó eseményeket. A gazdagon illusztrált történelmi tabló ezúttal másodrangú . szerepet visz, nem akar a rendező külön - hatni- ezekkel az erődítésekké!, angol várkastélyokkal, gr /dag ruhákkal, ékszerekkel: mindez csak körítés, külső kifejezője annak, ami Anna és Henrik körül történik. Kitűnő jellemszínészek vonulnak itt fel és nem vé-i letlenül kapott több Oscar- díjat ez a film. Richard Burton nagyméretű egyéniség, kiérlelt, árnyalt kifejezője a hatalmi tébolynak és a féktelen szerelmesnek, ha- ragvásában félelmetesnek tűnik. s Anna alakítója, Geneviéve Bujold számunkra új arc: versenyben van Richard Burtonnal a szenvedélyek többrétű játszmájában. Irene Papas, mint Aragóniái Katalin, Anthony Quayle, mint Wolsey kardinális, John Colicos, mint Cromwell elgondolkoztató példái a sokszínű jellemformálásnak. Arthur Ibbetson képei és Georges Delerue zenéje emelik a dráma bonyolult hatását. Egy kérdés rel is merül a film láttán: miért van az, hogy a rendezőknek általában, itthon és külföldön egyaránt kosztümös filmet kell alkotniuk, hogy a komoly jellemformálásra kedvet kapjanak a művészek? (farkas) „A hónap műtárgya „A hónap műtárgya” bemutatósorozat keretében december 2-án, ma, a Magyar Nemzeti Múzeumban mutatják be a közönségnek a XVI. századból származó értékes régiséget: egy török börkö- penyt, a gondosan restaurált műtárgyat 1969-ben vásárolta a múzeum Ausztriából, ahol korábban egy magyar arisztokrata család birtokában volt. A finom rátétdíszekkel ékesített lovasköpeny a hagyomány szerint a mohácsi csatatéren is gazdáján volt, ami készítésének korát tekintve lehetséges is. ÉRTESÍTJÜK a LAKOSSÁGOT, hogy Eger, Almagyar utcai vízvezeték-hálózat rekonstrukciós munkái befejeződtek. E városrész forgalmi pontjához csatlakozó forgalomelterelés megszűnt A VOLÁN 4. sz. Vállalatnál történt megállapodás szerint az 5. sz. helyijárat (camping—városi kertészet) a régi járati útvonalon- Almagyar utca—Kertész utca fog köz- »ekedni 1972. december 4, hétfőtől Az építés során, a lakosság által tanúsított türelmet ezúton köszönjük meg, amely nagymértékben segítette a munkák gyorsütemű befejezéséi. Heves megyei Vízmű Vállalat 20. — Nem, én akkor úgy éreztem, nem ismerem többé ezt az emberkét... Meg aztán ... volt gond, probléma elég, hisz mire mi a laktanyába értünk, az egység már útrakész volt... s a Szigetközben már harmadfokú volt a készültség ■.. — Attól kezdve nem is találkoztatok, csak...« _ ... csak a kórházban. Csak ott tudtam meg, mi történt vele időközben. — S ott megtudtad? — Igazad van. Máig se tudom, mi történt vele. Csak azt tudom, hogy rosszul ismertem.) Órák óta megyünk. A fülemben, a fejemben, az egész testemben zúgás van. Egyszer-egyszer olyan ingerültség fog el, legszívesebben üvöltenék egyet: elég legyen már! megállni! de a motor visszafojtva, mélyen, folyvást csak jár. s mi cammogunk. A parancsnoki kocsi, amelyben ülök, legalább háromszor ilyen gyors menethez van szokva, de alkalmazkodni kell az oszlophoz, mögöttünk — egy-egy kanyarban hátralesek — kilométernyi hosszan jönnek a teherautók, ponyváik alatt a fiuk, meg a szerelvényeink. Az öreg alszik. Egyenes a feje, de egy-egy huppanó jobbra-balra dobja, akkor megint elhelyezkedik —holtfáradt lehet, csupa vér volt a szeme, amikor rám nézett. Nagyon nagy slamasztikából húzott ki, nem vitás; nagyobb a szerencsém, mint az eszem. Ha a srácok közt maradok, igen hamar kenyértörésre került volna a sor Miska meg énköztem. Hogy Parázs főhadnagy elvtárs közvetlen futárja lettem, megoldódott a probléma. Nem úgy ismertem meg Mis- kát. hogy bemószerolna a többiek előtt. Ha pedig mégis megtenné, meglenne a válaszom. Megmondtam neki kerek-perec, amikor elindultunk, hogy hülyeséget csinálunk. A posta igenis igazolta volna, hogy nlem tudták kikézbesíteni a táviratot a tanyára. S altkor nyugodtan mehettünk volna körbe, a mohácsi rév felé. Arra hivatkozni, hogy kfell a segítség!... Pont mi ketten hiányzunk, megfékezni a Dunát! Arról nem is beszélve, hogy mi lehettünk volna az első két áldozata az árvíznek! Lehet, hogy őneki mindegy. összeveszett a drágalá- tos faterjával, kapott egyet az ostorral, glmant az életkedve. Nem vitatom. Megértem én, mi van ilyenkor. De énnekem miért kellett volna a jég alá kerülnöm? Mert kidobtam a taecsot a konyhájukban? Margit megbocsátotta, megcsókolt? Azt mondta, menjek el újra hozzájuk! De ha vége lett volna a do- , lógnak — ami jóformán el sem kezdődött — akkor se kockáztatom az egyetlen tyúkszaros kis életemet! Nagyra volt vele, hogy átjut a jégen. Azt mondta, még a zajló Dunán is át lehet kelni. Mint ahogy át is ment!, jó, megfürdött, de átment. Ha én ehhez nem kellettem, akkor mire a nagy, műfölháborodás, hogy cserbenhagytam őt? így fest a dolgok logikája, s ezért nem fogom neki soha az életben megbocsátani, hogy leköpött. Letöröltem. Ilyen nagy marha emberrel szemben nem fogok fejjel a falnak menni. Meg fogom találni a módját, hogy visszaadjam neki a sértést. Ezerszeresen, Én hiszek abban, hogy az ember megkapja azt, amit megérdemelt. Ott volt az én esetem, Vénekkel és Szomol- nokka.. Ha más talán nem js tudja, én tudom, hogy Véneken nagyon elkapartam magam. Azt hittem, hogy nekem minden sikerül, fifesy I
