Népújság, 1972. december (23. évfolyam, 283-307. szám)
1972-12-15 / 295. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXIII. évfolyam, 295. szám ARA: 80 FILLÉR 1972. december 15., péntek Törvény a népgazdasági tervezésről Befejezte munkáját az országgyűlés téli ülésszaka Csütörtökön délelőtt a népgazdasági tervezésről szóló törvényjavaslat tárgyalásával kezdte meg harmadik munkanapját az országgyűlés téli ülésszaka. A tanácskozáson részt vett Losoncéi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanátísá- nak elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő, a kormány elnöke, Aczél György, Apró Antal, Kállai Gyula, Németh Károly és Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, ott voltak a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. Az emeleti páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. Az ülést dr. Beresz- tóczy Miklós, az országgyűlés alelnöke nyitotta meg. A nép- gazdasági tervezésről szóló törvényjavaslatot Párái Imre, az Országos Tervhivatal elnöke terjesztette eí&> Párdi Imre expozéja Az Országos Tervhivatal etaöke a Minisztertanács megbízásából terjesztette az országgyűlés élé a népgazdasági tervezésről szóló tön* isrény javaslatot A törvény megalkotásával —- mondotta bevezetőjében Párdi Imre i is—, magas szintű szabályosáét kap alkotmányunknak i S2 a rendelkezése, mely sze- I rint; ^A Magyar Népköz- | társaság gazdasági életét ál- j janii, népgazdasági terv ha- ; tározza meg," 1 A szocialista tervga&Jál- feodás több mint negyedszá- j sads alapvető tényezője or~ j szagunk társadalmi, gazda- I sági fejlődésének, a népünk ; életében bekövetkezett tnély- ■ reható átalakulásnak. J A tervgazdálkodás foni tos szerepet Játszott a szocialista társadalmi és j gazdasági viszonyok kialakításában és megszilárdításában. A tervgazdálkodás útján haladva — támaszkodva s testvéri szocialista országok, elsősorban a Szovjetunió tapasztalataira — juthattunk el a szocializmus alapjainak lerakásához és tűzhettük magunk elé a szocialista társadalom felépítését. A népgazdasági tervezés történelmi jelentőségét bizonyítja, gazdasági fejlődésünk gyors üteme A nemzeti jövedelem 1970-ben az 1938. évinek több mint háromszorosa volt. A lakosság egy _ főre jutó fogyasztása a termelékenység emelkedéséhez hasonlóan csaknem háromszorosára, az ipari termelés nyolcszorosára, a mezőgazdasági termelés mintegy másfélszeresére nőtt. Széles bázison nyugvó nehézipart teremtettünk, amelyen belül a vegyipar és a gépipar játssza a legnagyobb szerepet. A fogyasztás növekedését a fogyasztás szerkezetének kedvező irányú változása kísérte. Élelmiszer-fogyasztásunk egészségesebbé vált: az egy főre jutó gabonából készült termékek fogyasztása a hábor,ú előttihez képest 10 százalékkal csökkent, a húsfogyasztás viszont 70 százalékkal emelkedett, a «cukorfogyasztás pedig a háromszorosa az akkorinak. A legfontosabb változás a tartós fogyasztási cikkek arányának gyors előretörése. Fejlődtek a lakásviszonyok: 1951 és 1970 között 1 050 000 új lakás épült az országban. A szocializmus világméretű előretörésében és fejlődésében fontos politikai sze& fcépgaadasági tervezésnek •— hangoztatta az Országos Tervhivatal elnöke. — A szocialista országok nemzetközi tapasztalata ezt a tényt ma már meggyőzően bizonyítja. A szo- csaLizmus sikerének könyvelhető ri. hogy aaa már a tervezés a kapitalista világban is elismert fogalom. A tervezés tőkés változata a két társadalmi és gazdasági rendszer versenyének körülményei' között alakult ki. amikor a kapitalizmus kény- ' télén a realitásokat figyelembe venni, a szocializmussal együtt élni, átvéve attól a gazdaságirányítás egyes módszereit. Szocialista államunk gazdaságpolitikáját a gazdaság- irányítás egységes rendszere útján valósítja meg. E rendszerben a központi irányítás a népgazdasági terven alapszik. A tervezés: tudatos felkészülés a Jövőre. Gazdaságpolitikánk lehetővé teszi, hogy a gazdasági szabályozás eszközei és módszerei hosszabb távra érvényesek légy erek. Ez nem jelentheti azt, hogy valamiféle idealizált és fetisizált stabilitás érdekében figyelmen kívül hagyjuk azokat a folyamatos változásokat, amelyek a világban vagy országunkban évról évre végbemennek, és amelyek befolyásolják gazdasági céljaink megvalósítását. Ezért folyamatosan vizsgáljuk a gazdasági szabályozás eszközeinek hatását és ha úgy találjuk, hogy egyikmásik szabályozás már nem szolgálja valamely fontos gazdasági folyamat tervszerű alakulását, akkor az ilyen szabályozót módosítjuk. A törvényjavaslat központi állami döntés körébeutalja a népgazdaság szerkezeti fejlődését érzékenyen érintő és a társadalmi, politikai hatás szempontjából elsősorban fontos gazdaságfejlesztési programokat, a központi állami beruházásokat, a vállalati beruházások és a műszaki fejlesztés állami támogatásának, irányának és mértékének megállapítását, a lakosság életszínvonalát érintő központi intézkedéseket, az állami tartalékok mértékének c.s összetételének megállapítását és más hasonlóan fontos kérdéseket. Mindezek alapján indokolt törvényben megerősíteni, hogy a terv — mind a középtávú, mind az éves népgazdasági terv — kötelezően állapítja meg a Minisztertanács, • mok és az országos hatáskörű szervek gazdaságirányító tevékenységének egységes és összehangolt irányát és felelősségét a megvalósításban. A gazdálkodó szervezetek (vállalatok, szövetkezetek) tevékenységének is összhangban kell lennie a népgazdasági tervben foglalt célokkal. Most hazánkban törvényszintű megerősítést nyer az a követelmény, hogy a népgazdasági tervezésnek elő kell mozdítania a szocialista országok gazdasági integrációs céljainak megvalósulását, sőt a lehetséges, a potenciális együttműködés kihasználásával is számolni kell. A tervszerűség érvényesítéséhez különböző jellegű és különböző időtávra ható döntéseket kell összehangolni. E követelmények egyetlen tervben nem elégíthetők ki, hanem megfelelő módon összekapcsolt különböző időtávra szóló (hosszú távú, középtávú, rövid távú) tervek rendszerére van szükség. A hcsszú távú nép- gazdasági terv a társadalmigazdasági célokat és feladatokat a termelés, a műszaki fejlesztés, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok bővítése, a lakosság életkörülményeinek javítása és a területfejlesztési politika terén irányozza elő. A középtávú, az ötéves terv az a tervkategória, amely a vonatkozó időszakra már teljes összefüggésben, komplex módon megállapítja a népgazdaság fejlődésének ütemére, fő irányaira, a fontosabb szerkezeti változásokra és a népgazdasági egyensúlyra vonatkozó gazdaságipolitikai célokat és feladatokat. Az éves, operatív népgazdasági terv pedig — többek között — a kezdődő és befejeződő egyedi nagy beruházások megjelölését, a termékforgalmat szabályozó intézkedéseket, az árpolitikai jellegű központi intézkedéseket, a központi bér- és szociális intézkedéseket tar- ‘ talmazza. A törvényjavaslat í A véradásban a legnemesebb emberi segiiőkészség gondolata fejeződik ki Megyei konferencia Egerben Kiváló véradók és szervezők, valamint a Vöröskereszt titkárai, aktivistái tanácskoztak csütörtökön Egerben, a Technika Házában, s megvitatták a ' térítésmentes véradás egy évtizedes eredményeit. A megyei konferencián részt vett Polgár Miklós, a megyei párt- bizottság osztályvezetője, de ott voltak a társadalmi és tömegszervezetek képviselői is. Szalay Istvánnak, a megyei tanács elnökhelyettesének megnyitója után dr. Soóky László, a Magyar Vöröskereszt főtitkárhelyettese tartott elő-’ adást, amelyet korreferátumok követtek. Korreferátumot tartott többek között dr. Csapó István, az egri megyei kórház igazgató főorvosa is, f i . Az elmúlt tíz év mulatóját értékelve a konferencián elmondották, hogy Heves megye önkéntes, társadalmi véradó mozgalma kiszélesedett, hatalmasat fejlődött, s olyan társadalmi mozgalommá vált, amely humanista célkitűzéseit követve felbecsülhetetlen értékű segítséget nyújtott a megye egészségügyi ellátásának fejlődéséhez. Érdemes idézni néhány számadatot is; míg 1961-ben megyénkben csupán 75 liter vért adtak terítésmentesen, 1970-bsn már közel ötezer litert. Az elmúlt tíz év munkáját ismertetve beszámoltak a konferencián arról is, az évtized alatt közel 25 ezer liter vért adtak az önkéntes véradók, s ebből mintegy 18 ezer litert használtak fel a megye kórházai vérá tömlesztésre. A vér tehát életmentő, nélkülözhetetlen gyógyszer. A véradás jelentőségét jól ismerik a megyében, különösen az a 15 ezer ember akiket önkéntes véradóként tartanak számon Az 6 műn: kájukban, önzetlen cselekedetükben a legnemesebb emberi segítőkészség gondolata fejlődik ki. A korreferátumok után került sor a kitüntetések átadására. A Magyar Vöröskereszt Köszönet a véradásért elnevezésű emlékplakettjét a megyei kórház vérellátó alközpontja és a Vöröskereszt megyei szervezete kapta. Vöröskeresztes munkáért arany fokozatot kapott Rózsa László, a Siroki Fémművek vezérigazgatója, bronz fokozatot pedig Rádi Ferencné, a hatvani Vöröskereszt- szervezet titkára. Kilencen kapták a Kiváló véradó kitüntetés arany fokozatát, s ugyancsak kilencen, a Kiváló véradó szervező kitüntetést. A konferencián adták át a most alapított megyei plaketteket is. A községek közül Balaton, Eger&zalók, Istenmezeje, Mátraballa és Váraszó; az üzemek közül az Egri Dohánygyár, az Egyesült Izzó gyöngyösi gyáregysége, az Egri Finom- szerelvénygyár tmk szocialista üzeme, a Hatvani Konzervgyár, a Közúti Építő Vállalat, a Könnyűipari Alkatrészgyártó és Ellátó Vállalat, a Máiravidéki Fémművek, a MÁV Hatvani Csomópont, a MÁV Váltó- és Kitérőgyártó Vállalat és az Apci Qualität kapott emlékplakettet. Emlékplakettot kapott még Kiss János ötvenszeres véradó (Petőfibánya), Bettenbuch József (Heves), Juhász Gábor (Hatvan), Kollár Istvánná (Abasár), Madarász Mária (Átány), F ászt or Endre (Sarud), dr. Szűcsiek Dénes (Besenyőtelek), a Vörös- kereszt boldogi, det'ci, mar- kazi, petőfibányai és vis.m- tai (bányaüzem) szervezete, valamint a Magyar Néphadsereg három alakulata. Dohánytermelők országos o 1969-ben 35 000, 1971-ben már csak 25 000 katasztrális holdon termeltek dohányt Magyarországon. A Magyar Dohányipar így csak jelentős importtal tudja biztosítani — az Egri Dohánygyár (Folytatás a 3. oldalon) w'n tanácskozás szünetében Kádár János elvtárs képviselőkkel beszélget. (Foto: Kiss Béla.) Meddő közmü/elési forintok A pénzügyi adatok ürügyén Gyöngyös közműve lesi gondjairól szólunk (■' 4. oldalon. Jövő heti rád ó- és tv-mlssor lapunk 7. oldalán. Távhívás Gyöngyösön Egy karácsonyi „ajándékról” adunk előzetest a S. oldalon. Kodály Zoltán emlékülés a Magyar Tudományos Akadémián Csütörtökön a Magyar Tudományos Akadémia és £ Művelődésügyi Miniszteriül Kodály Zoltán születésén, 90. évfordulója alkálinál; emlékülést rendezett a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében. Ezen Er- dey-Grúz Tibor akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke mondott megnyitót, amelyben vázolta a mester jelentőségét a magyar és a nemzetközi zenei életben, majd dr. Ajtai Miklós . - miniszterelnök-helyettes tartott üdvözlő beszédet. Ezután következett Szabolcsi Bence akadémikus előadása „Kodály Zoltán emlékezete” címmel. A nemzetközi zenei tanács nevében Ladislav Mokry főtitkár emlékezett meg Kodály zenei munkásságának jelentőségéről, végül Ortu- tay Gyula akadémikus előadása Kodály életművének tanulságait összegezte. cs felhasználók anketja igazgatója a közelmúltban járt több arab országban dohányt vásárolni — a szükséges dohánymennyiséget. A cigarettagyártás gazdaságosságát azonban csak úgy lehet fenntartani, illetve fokozni, ha elsősorban a hazai dohánytermesztés biztosítja a szükséges dohánymennyiséget. Ezért -mindenképpen növelni kell a dohánytermesztést hazánkban. A múlt évben hozott kormányhatározat már érezteti kedvező hatását, 1972- már több dohányt termeltek, mint 1971-ben. De ez még mindig kevés, további meny- nyiségi, minőségi változásokra van szükség. Gépesítésre, gazdaságosabb termelési szerkezetek kialakítására. Ennek érdekében hívtál .meg az Egri Dohánygyá , vezetői tegnap a dohánytermesztéssel foglalkozó üzemek, vállalatok, szövetkezetek vezetőit. A találkozón dr. Móger János, a Dohányipari Vállalatok Trösztjének vezérigazgatója, és Domán László, az Egri Dohánygyár igazgatója adott számot az eddigi eredményekről, a tervekről, a gondokról, majd a meghívott szakemberek tettek fel kérdéseket, mondták el véleményüket a közős tennivalókról.
