Népújság, 1972. december (23. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-01 / 283. szám

-sutortök esti külpolitikai kommentárunk Jó hírek az meg’psilolaboi ÜJK,\ LEBiS£ONVOSÜDOTT: a Szovjetunió, a szo­cialista országok által elindított folyamat, amely a leglát­ványosabb eredményeket európai viszonylatban erte el, korántsem korlátozódik kontinensünkre. Sokasodnak a jelei annak, hogy pontosan az történik, amit reméltünk: az európai enyhülés áthatja a nemzetközi légkört és vi- ágviszonylatoan érezteti jótékony hatását. Ezt a meg- állaoitást igazolják a New York-i East River mellől, az ENSX üvegpalotájából érkezett legfrissebb jelentések. Áz Egyesült Nemzetek Szervezetének legfontosabb fó­ruma, u közgyűlés ünnepélyes határozatot fogadott el és ebben a tagállamok nevében elítéli az: erőszak alkalma­zásának valamennyi formáját a nemzetközi kapcsolatok- ban. A határozat állást foglal a nukleáris fegyverek alkalmazásának eltiltása mellett és kijelenti megenged­hetetlen minden erőszakos területszerzés, vagyis az álla­mok' elidegeníthetetlen joga, hogy megvédjék területü­ket. • UGYANEZEN A NAPON egy másik rendkívüli hord­erejű döntés is megszületett: a közgyűlés jóváhagyta a leszerelési világkonferencia összehívására irányuló szov­jet javaslatot. Mivel a másik, az erőszakot elítélő hatá­rozat is szovjet kezdeményezésre született, elmondhatjuk, hogy ez újabb jelentős napja volt a szovjet békekezde- ményezésnek immár sorozatos sikerének. A világszervezet mindkét határozatát ugyanaz a szellem sugallta: a legmagasabb rendű humanizmus. A cél nem kevesebb, mint az, hogy az emberiség végre vég­legesen küszöbölje ki azt, ami minden természeti csapás­nál jobban megkeserítette a történelem egymást váltó nemzedékeinek életét: a fegyveres erőszakot, a háborút. Jó arra gondolni, hogy miközben Helsinkiben — ugyan­csak a szocialista országok kezdeményezésének sikere­ként — ugyanezért a célért küzdenek az európai álla­mok delegátusai, a népek világfórumán is hódít ez a szellem. Az erőszak elítélését mindössze négy ENSZ-tagállam ellenezte: Portugália, a Dél-afrikai Köztársaság, Albánia és Kína. Malik szovjet fődelegátus rámutatott: Peking a gyarmatosítás legjellegzetesebb képviselőivel került egy táborba a szavazás során és ebből nyilván az afrikai országok is levonják a következtetéseket. HOZZÁTEHETJÜK: nemcsak az afrikai országok... Fegyver helyett békét Vietnamban! Forró hangulatú barátsági nagygyűlés Csepelen Leonyid Zamjatyin, a Ssovjetszkaja Rosszija ha­sábjain a vietnami megálla­podás amerikai részről tör­ténő halogatásáról ír. Min­dennap, amellyel eltolódik a tüzszülveli egyezmény alá­írása, ú jobb áldozatokat, újabb rombolást jelent. A vietnamiadé az amerikai nép érdekei egyaránt azt követe­lik, hogy az egyezményt mi­hamarabb kössék meg — ír­ja Zamjatyin „A vietnami háború és a Kissinger-misz- szió” című cikkében. Szükségszerűen felmerül a kérdés; ha az amerikai ve­zetés valóban békét akar és —, mint azt Kissinger már nemegyszer hangoztatta — úgy véli, hogy ez a béke kö­zel van, miért fokozza a Dél- Vietnamba irányuló fegy- verszállítmányök méreteit és ütemét? , (Folytatás az 1 oldalról) lista fejlődésünk vonala a jö­vőben is töretlenül felfelé ívelő legyen. Ez irányú mun­kánkban a kommunisták cse­lekvő közreműködésére, a ve­zetők fokozottabb felelősség­vállalására és a munkásosz­tály, az egész dolgozó nép helytállására, a szocializmus iránti odaadásra építünk, — Pártunk és kormá­nyunk politikájának min­dig sarkalatos pontja volt és marad a Szov­jetunió iránti elvi, inter­1 nacionalista viszony, a szolidaritás, a magyar— szovjet barátság — mondotta. Majd arról beszélt, hogy az imperialisták, a makacs re­akciósok és szekértolóik ve­gyes csapata sokszor és so­kat foglalkozik a Magyar Népköztársaság és a Szovjet­unió viszonyával. Barátsá­gunk nem tetszik nekik, mindenképpen szeretnék be­árnyékolni, lazítani rajta va­lamit. Ez. ha tudjuk, nem baj. Fontos az. hogy pártja­ink, országaink, népeink vi­szonya, együttműködése jó, a szovjet—magyar barát­ság szilárd, szocialista elveink, érdekeink é* céljaink közösségén alap­szik, megbonthatatlan és a jövőben még erősebb lesz. — A magyar—szovjet ba­rátsággal összhangban és at­tól el neon választhatóan fej­lesztjük, és erősítjük barát­ságunkat és együttműködé­sünket a Varsói Szerződés és a Kölcsönös Gazdasági Segít­ség Tanácsa tagországaival és minden szocialista országgal. Nincs sem belső, sem külső erő, ármány vagy intrika, amely képes lenne pártunkat, országunkat, népünket erről az útról letéríteaii. Ezután külpolitikánk alap­vető törekvéseiről szólott Ká­dár elvtárs. Alapvető törek­vésünk — mint mondotta — az, hogy erőnkhöz, lehetősé­geinkhez mérten hozzájárul­junk á nemzetközi béke, biz­tonság és együttműködés megszilárdításához. A világpolitikai eseménye­ket értékelve azt bizonyítot­ta, hogy az emberiséget ériutó egyetlen jelentős kérdést sem lehet ma már meg­oldani a Szovjetunió, a szocialista országok állás­pontjának figyelembevé­tele nélkül. A nemzetközi helyzetben a még meglevő, súlyos és meg­oldást váró kérdések elle­nére az utóbbi időben a ja­vulás bizonyos jelei mutat­koznak. Az imperializmus természete nem változik, a tőkés hatalmi köröket azon­ban a szocialista világrend- szer megnövekedett ereje és befolyása, a szocializmus eszméjének térhódítása arra kényszeríti, hogy a korábbi­aknál reálisabb külpolitikát valósítsanak . meg és tárgya­lóasztalhoz üljenek. A fontos, világpolitikai ese­mények sorában említette a tavaszi szovjet—amerikai csúcstalálkozót, az itt létre­jött jelentős megállapodáso­kat. Kedvezően értékelte a realista külpolitikát képvise-. lő Brandt—Scheel koalíció választási győzelmét, s fon­tosnak minősítette az európai béke és biztonság kilátásai szempontjából annak az alapszerződésnek a par a fala­sát, amely a két német állam kapcsolatait szabályozza. Re­ményét fejezte ki, hogy a hosszú évek óta tartó vietna­mi háború is végéhez köze­ledik. Ugyanakkor hangsú­lyozta, hogy véget kell vet­ni a válságos helyzetnek a Közel-Keleten is. A nemzetközi kommunista és munkásmozgalom időszerű kérdéseiről szólva azt han­goztatta, hogy pártunk következetes harcot folytat a marxiz­mus—lcnlnizmus tiszta­ságáért, határozottan fel­lép a Jobb- és a bal­oldali opportunista áram­latokkal, a nacionaliz­mussal szemben. A leghatározottabban elítél­te a jelenlegi kínai vezetés nagyhatalmi, soviniszta, szov- je teilen es. szakadár politikai megnyilvánulásait, mert azok felmérhetetlen kárt okoznak a szocializmus ügyének, a szocialista országok és az összes an Lumpénál ista erők egységének és az imperialis­ták előnyére szolgálnak. Befejezésül Kádár János elvtárs a következőket mon­dotta: — Biztosíthatjuk barátain­kat: a Magyár Népköztársa­ság a nemzetközi téren a jövőben is teljes egységben, vállvetve, együtt halad nagy barátunkkal és szövetsége­sünkkel a Szovjetunióval, a Varsói Szerződés és a Köl­csönös Gazdasági Segítség Tanácsában tömörült, szocia­lista országokkal, a haladás minden erejével, a szocializ­musért, a békéért, .egy új jobb világ megteremtéséért. Éljen nagy barátunk és szövetségesünk a Szovjet­unió és vezetője, a Szovjet­unió Kommunista Pártja, annak Központi Bizottsága, élén Leonyid lljics Brezsnyev elvtárssal! Éljen a megbonthatatlan ■magyar—szovjet barátság! Éljen a szocializmus es a- béke! Lelkes, nagy taps köszön-.- főtte a nagygyűlés következő", szónokát, Leonyid Brezsoye? . vet, a Szovjetunió Kommu­nista Pártja Központi Bízott-, »ágának főtitkárát. A testvérországok kapcsolatai tartalmasabbak lettek, mint bármikor is voltak I. G. KEBIN, Észtország Kommunista Fártja Központi Bízol (sálának első titkára: A felemelkedés útján A moszkvai t,ltyeratur­naja Gazeta a Szovjetunió jubileumára készülve in­terjúsorozatot közöl kima­gasló párt- és állami veze­tékkel. Kebin elvtarsnak, a lap ez évi 37. számában megjelent nyilatkozatát ab­ból az alkalomból adjuk közre, üogy az észt párt vezetője ai szovjet párt- és kormányküldöttség tagja­ként hazánkban tartózko­dik. Amikor Észtország 1940 augusztusában csatlakozott a szovjet népek nagy családjá­hoz, új típusú gazdasági vi­szonyok közé került és lehe­tősége nyílt arra, hogy erő­forrásait termelőerőit önma­ga és az egész Szovjetunió számára a legnagyobb ha­tásfokkal, a legésszerűbben használja fel. A testvéri szovjet népek szocialista segítségének ered­ményeképpen a köztársaság ipari termelésének volumene a szovjéthatalom évei alatt majdnem a 30-szorosára nö­vekedett. a mezőgazdaság bruttó I : melése pedig 1971- ben ! szeresen szárnyalta túl az 1940. évi szintet. Csu­pán az elmúlt ótéves terv­ben (196(1—1970) 45 száza­lékkal nőtt az ipari terme­lés, ezen belül pl. a villa­mos éne ••gin termelése 56 százalékkal, a műtrágyáé 35 százalékkal. Nem- kevésbé jelentős eredményeket ért el az észt nép a mezőgazdaság­ban is. Noha a népgazda­ságban foglalkoztatott mun­kaképes lakosságnak mind­össze csak 14 százaléka dol­gozik a mezőgazdaságban, azaz j- né esőbben, min'. 1972. december 1.. péntek 1940 előtt, az össztermelés másfélszer nagyobb, a kol­lektív szektorban pedig egye­dül az utóbbi öt esztendő során 31 százalékkal^ nőtt. Észtországban ma 8,4-szer több a felsőfokú, 6,2-szer több a középfokú szakkép­zettséggel rendelkező- szak­emberek száma, mint a há­ború előtt. 1945-től 1965-ig ötször többen szereztek dip­lomát valamilyen felsőokta­tási intézményben, mint a burzsoá észt köztársaságban ugyanennyi idő alatt. Az észt nép szellemi felemelke­dését fényesen bizonyítja a tudomány intenzív fejlődé­se, a tudományos dolgozók létszámának állandó növe­kedése is. Köztársaságunk­ban jelenleg 69 tudományos intézet működik, a tudomá­nyos dolgozók száma 1940- hez viszonyítva 7,7-szeresé- re növekedett. A tudomá­nyos és kutatóintézetekben jelenleg több mint 100 fő a tudományok doktora, 1375 lö a tudományok kandidátusa. Az észt tudósok eredmé­nyei nemcsak a Szovjetunió­ban, hanem külföldön is el­ismerést arattak. Széles kör­ben ismertek kutatásaik az olyan területeken, mint az 'éghető palák kémiája, a szi­lárd testek fizikája, a fizi­kai-kémiai analízis pontos módszereinek kidolgozása, a parasztmozgalmak történeté­nek tanulmányozása, a finn­ugor nyelvészet. Szovjet-Észtországban a könyvek példányszáma a 7-szeresére nőtt a burzsoá ■ 'iztársa ;á időszakához vi­szonyítva, évente több mint 13 millió . példány könyv ólenik meg. Jelenleg köztár­saságunk minden lakosa } rente átlag több mint öt rubelért vásárol könyvet. ami körülbelül tíz darabot jelent fejenként. Egyetlen . kapitalista ország sem ren­delkezik ilyen pozitív muta­tókkal. Észtország a Szovjetunió­ban az első helyek egyikét foglalja el a periodikus saj­tó terjesztésében. Elég any- nyit mondanunk, hogy a köztársaságban 59 újság és folyóirat jelenik meg; egy­szeri példányszámuk 1,8 mil­lió darab. (összehasonlítá­sul : Észtország lakossága 1972. január 1-én 1 millió 391 ezer fő volt. — A szerk.) Köztársaságunkban jelen­leg kilenc színház, hórom szimfónikus zenekar, két nagy állami énekkar működik (különösen jól ismert közü­lük az Észt SZSZK Állami Akadémiai Férfikórusa). Ezenkívül tizenkét műked­velő színházi együttesünk van, harmincnyolc amatőr művészeti csoport pedig az Érdemes együttes cím birto­kosa. Kulturális életünk kiemel­kedő eseménye volt június­ban a tallinni, I. össz-szövet- ségi kórusfeáztivál, amelyen a szövetséges köztársaságok együtteséin kívül felléptek Bulgária, Románia, Magyar- ország, Csehszlovákia, az NDK és Lengyelország ének­karai is. A Szovjetunió meg­alakulásának ötvenéves ju­bileuma tiszteletére rende­zett dalfesztivál a szovjet népek barátságának nagy ünnepe volt. Az észt nép büszke sike­reire, de ugyanakkor tuda­tában van annak, hogy vala­mennyi eredményét a szov­jet köztársaságokat egység­be tömörítő szilárd barát­ságnak, a testvéri népekkel való szoros együttműködés­nek köszönheti (Ford.: Zahemszky László) Az SZKP Központi Bizott­ságának főtitkára bevezető szavaiban meleg szavakkal köszönte meg azt a lelkes fogadtatást, amelyben az üzemben részesítették a szovjet párt- és kormány­küldöttséget. Ezzel kapcso­latban elmondotta, hogy: „Különösen örülünk annak a lehetőségnek, hogy éppen itt, az önök üzemében, a magyar munkásosztály fel­legvárában fordulhatunk a barátság szavaival a- magyar néphez. A szovjet emberek­nek nem kell magyarázni, mit jelent Csepeli Iskolás koruk óta tudják, hogy itt, a Vörös Csepelen munkások tüntettek az 1905-ös oroszor­szági forradalom támogatá­sára, Jól emlékeznek rá országunkban, hogy 1919. márciusában a csepeli rádió-^ állomás vette Vlagyimir II-' jics Leninnek, a hős Magyar Tanácsköztársasághoz inté­zett üzenetét”. Brezsnyev később a szovjet —magyar kapcsolatok törté­netének jelentős fordulóit idézte, majd azokról az ered­ményekről beszélt, amelye­ket a szocialista Magyaror­szág produkált. Az SZKP KB főtitkára utalt arra, hogy az utóbbi években a testvérországok kapcsolatai tartalmasabbak, gyümölcsözőbbek lettek, mint bármikor is voltak. „Mélyül és egyre sokolda­lúbbá válik gazdasági együttműködésünk. Ezt vilá­gosan mutatja országaink példája is. A Szovjetunió és Magyarország egyesíti erőfe­szítéseit az alumíniumter­melésben csakúgy, mint a gépkocsigyártásban, az olaj- feldolgozásban és az elektro­nikus számítástechnika ki- fejlesztésében. Munkánknak tág tere van. Minden lehető módon tovább erősítjük gaz­dasági kapcsolatainkat”. Brezsnyev elvtárs hangsú­lyozta, hogy a szocializmus világrendszere létrejötte óta sok tekintetben meghatározó szerepet tölt be a világon, s a szocialista világrendszer példája az országok közötti új, a történelemben azelőtt ismeretlen kapcsolatoknak; a teljes egyenjogúság, a köl­csönös segítségre és a közös célokat szolgáló kollektív együttműködésre épülő vi­szonynak. Azt is részletezte, hogy az elmúlt időben mit tettek a szocialista országok a béke és a haladás érdekében, je­lezve nemzetközi politikájuk alapvető célkitűzéseit, kzek: á béke érezhető, ér­zékelhető megszilárdulása Európában, a hős vietnami népnek sokoldalú támogatá­sa, a haladó rendszerű arab' országok igaz ügyének támo­gatása, hatékony szolidaritás Ázsia, Afrika és Latin-Ame­Leonyld lljics Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára a szovjet párt- és kormányküldöttség vezetője beszél a csepeli nagy­gyűlésen. (Népújság teleíoto — MTI—KS) rika népeivel, az India és Pakisztán közötti jó szom­szédi viszony kialakítása, a körzet békéje helyreállításá­nak aktív támogatása, ered­ményes harc a békés egymás mellett élés meghonosodásá­ért, a nemzetközi viszonyok egészében. Az SZKP KB főtitkára részletesen elemezte az eu- rópai helyzetet. Külpolitikai kérdéseknél időzve arról is beszélt, hogy az európai politikai légkör alakulása lehetővé teszi, hogy olyan kérdések is na­pirendre kerüljenek, mint a fegyveres erők és a fegyver­zet csökkentése Európá­ban. „A szocialista államok kül­politikája mind nagyobb el­ismerésre és támogatásra ta­lál. A népek látják, hogy tő­lünk, kommunistáktól idege­nek az önző külpolitikai szá­mítások. Az, amire mi tö­rekszünk, megfelel a béke, minden dolgozó érdekeinek. S nem véletlen, hogy minde­nütt, ahol még elnyomás és erőszak uralkodik, ahol ki­fosztják a munka emberét, úgy tekintenek a népek a szocializmusra, mint az egész emberiség zászlajára és reménységére. Tisztában va­gyunk ezzel a történelmi fe­lelősséggel és tovább fokoz­zuk erőfeszítéseinket a béke, a szabadság és a szocializ­mus ügyének diadala érde­kében” A kínai politikai vezetést értékelve — többek között — az alábbiakat mondotta Leonyid Brezsnyev: „Nem ártana, ha a kínai vezetők gondosabban kutat­nák. mi is a valódi forrása a Kínai Népköztársaság rossz viszonyának a Szov­jetunióval és más szocialis­ta országoKKal. Akkor bizo­nyára rájönnének, hogy ez a forrás ott található a kínai fővárosban, saját politiká­jukban, amelynek célja az államok közti viszony kiéle­zése, szakadás előidézése a szocialista rendszerben és az antiimperialista erő meg­osztása ... A Szovjetunió — ezt ismételten hangoztattuk — a Kínai Népköztársaság­gal való viszony normalizá-. lása mellett foglal állást”. Az SZKP KB főtitkára ezután értékelte a szovjet párt- és kormányküldöttség magyarországi látogatásá­nak tapasztalatait. Hangsú­lyozta, hogy a tárgyalások hozzájárulnak a szocializmus erőinek általános gyarapodá­sához, a béke megszilárdítá­sához a világban. Beszédét a következő sza­vakkal fejezte be L. Brezs­nyev: „Üjabb sikereket kívánunk Csepel munkáskollektívájá­nak, Budapest lakóinak, Ma­gyarország minden dolgozó­jának a szocializmus építésé­ben, boldogságot, egészséget és jólétet minden magyar családnak! Éljen az MSZMP vezeté­sével a szocialista társadal­mat építő magyar nép! Éljen a magyar munkás- osztály — a szocialista Ma­gyarország vezető ereje! Éljen kipróbált harci él­csapata — a Magyar Szocia­lista Munkáspárt! Éljen a szovjet—magyar barátság és a szocialista ál­lamok internacionalista egy­sége! Éljen a béke és a kommu­nizmus!” Hosszan zúgott a taps a csepeli sportcsarnokban, a nagygyűlés részvevői mele­gen ünnepelték a szovjet és a magyar vezetőket, éltették a két testvéri nép megbont­hatatlan, örök barátságát. A magyar—'■zo-jet barátsági nagygyűlés az Internacionólé lit'iu* ;mv'-* crt véget. ★ A szovjet párt- és kor­mányküldöttség tiszteletért csuiertökön díszelőadást tar­tottak a» Állami Operaház- ban.

Next

/
Thumbnails
Contents