Népújság, 1972. november (23. évfolyam, 258-282. szám)
1972-11-11 / 266. szám
tudomány és technika::; és technika... technika:ü Rendőrbot Uj z X u u H 2 z < S o a a H < z X © w H 2 A Földet és a egy masszából kezdetben tógákat vertek ki vele, most majd fogak készülnek belőle! A Scotland Yard által alkalmazott régi angol rendőrbotok anyagának felhasználási módja váratlan fordulatot vett. A londoni Fogsebcszeli Intézet kutatói rájöttek, hogy a nyugat-indiai fa, amelyből a bot készül, olyan szilárd, ellenálló természetes anyagot tartalmaz, amely kiválóan alkalmas „beültetett” múfogak készítésére. Venust gyúrták A címben vetkezletésré .iet Tudományos elnökhelyettese, összegezett kő- jutott a Szov- Akadémia az ismert ba szippantotta a világűr egy sor spektrometriai mé- szigorúak. Óriási hőmérsekvákuumja. Szilárd állapotban csak az a gáz maradt meg, amely vegyi reakcióba lépett a bolygó, vagy meteorit anyagával. Ezek közé tartozik az ammóniák is. Ammóniákot találunk a meteoritokban és a vulkánikus eredetű kőzetekben. Ezt a feltételezést támasztja alá a tűzhányók által a Föld mélyéből felszínre hozott ammóniákklorid. Ha ’ feltételezzük, hogy a Venus ugyanúgy keletkezett mint a Föld, akkor az ammóniák — a bolygó mélyéből felszállva — azonnal egyesülne az atmoszféra 97 százalékát alkotó széndioxidgázzal. Azonnal ammónium- amely «5 X s J te ül Z < a © a X % H H cn U Ä < a o a s < US SE X I a X Z < S o a d < US s x 1 2 6» Z < r c a & f< se z X w f» fc < geokémikus. Alekszandr Vinogradov a Vénusz 8. automatikus űrállomásról érkezett adatok alapján. Ez a kísérlet három fontos kérdés tanulmányozásának alapjait teremtette meg. Az első. milyen kőzetekből áll a bolygó talajának felszíne, a második, miből állnak azok a felhők, amelyek időnként eltakarják a Hajnalcsillagot az asztronómu- sok szeme elől, harmadszor, ezek a felhők átengedik-e a napfényt a bolygó atmoszférájába? A Vénusz 8. útjának főbb eredményeiről tájékoztatta karbont krietkezü^ Vinogradov akadémikus, az 60 Ce]sius.fok hőmérséklet APN tudományos szemléire- £elett ^ halmazállapotúvá jat, Irma Lunacsarszkajat: válik. Éppen ezért _ elmé. — Aerodinamikus fékezés, íeüleg — ammóniák aboly- az ejtőernyővel való leeresz- gó atmoszférájában csak a kedés, 50 perces tartózkodás felhők szántje felett lehet. A a bolygó felszínén... mind- Vénusz & analizátora meg- ez alig két orat vett igény- , „ , be, de az automatikus űrál- erősítette azt a feltetelezest, lomás ezalatt egy sor fontos hogy a felhőkben ammóni- telfedezés birtokába jutott, ákvegyületek vannak. Ugyan- A műszerek feljegyzései kk „ holveó ionoszférá iáhosszú időre munkát adnak ,aKKOr a DO,yg°, '°nOSÄeraj‘i a kutatóknak. A beszerzett ban 16 találtunk ammomak- információk a Venus evolú- nyomokat, ciójáról és keletkezéséről alkotott elméletek megerősíté- »y , , , sét, vagy cáfolatát fogják IN appal ok es szolgáltatni. ,. , , . éjszakák let, nyomás és a széndioxid jelenléte alapvető — például vegyi összetételükre kiható — változásokhoz vezetett. Nem szabad kizárni a régi időkben nyomokban meglevő víz szerepét sem, , , . . .. . .... amely a nagy mennyiségű a berendezés falan keresztül széndioxid jelenlétében rendmérte a 0,3 megaelektron- kívül agresszívvé válik. rés elvégzése, a természetes rádióaktív elemek — urán, tórium és kálium — meghatározása volt. A műszert egy hermetikusan zárt konténerben helyeztük el, amely volt energiánál nagyobb gammasugárzást. Leszállás közben három, utána egy mérést végeztünk. A gammasugárzás teljes spektrumát csak a talaj felszínén vizsgáltuk. Kiderült, hogy a leereszkedés során a sugárzás összértéke gyakorlatilag nem változott. Ugyanakkor a felszín elérése után az intenzitás ugrásszerűen növekedett. Az 50 perces üzemelés alatt kétFeltétlenü] el kell gondolkodnunk a kálium és az urán részarányán, amely hasonló a földi konglomerátumokhoz. De még korai lenne határozottan azt állítani, hogy a Vénusz 8. a távoli bolygón gránitot, vagy hozzá hasonló kőzetet talált. Egyedül az vitathatatlan, hogy az információk ' rendkívül fontosak a Venus geológiai folyamatainak és fejlődésének szempontjából. A titokzatos bolygó hű önmagához. Minden válaszá_ . .... , ban tucatnyi újabb kérdés ser került sor a teljes gam- rejUk ,Mi a felsÍtot érinlet. ma-spektrum mérésére, ami tűk és úgy találtuk, hogy Szellőcske lengedez A konstruktőröknek az automata űrállomáson belül földi körülményeket kellett teremteni, míg a bolygó felszínén — ebben a hatalmas üvegházban — 500 Celsiüs- lok hőmérséklet és 100 atmoszféra nyomás uralkodott. lehetővé tette az urán, a tórium és a kálium mennyisegének megmérését. Az előzetes számítások alapján a leereszkedés körzetében — ezt külön hangsúlyozni szeretném — a talaj 4 százalék káliumot, 2 tízezred százalék uránt és 6,5 tízezred százalék tóriumot tartalmaz. eredetű felszín Egyelőre nem tudjuk, milyen állapotban vannak az \r IT, ■ I anyagok a Venus felhőtaka- V UlKaillKU.5 rójában. Csak találgathatjuk, hogy gőzök, szilárd részecskék, kristályok, gázok, vagy ezek keveréke. Az elkövetkező kutatások -egyik legnehezebb feladata a felhőtakaró titkának felderítése. A felhőle problémája A Vénusz 8. megállapítot- másik kérdést is felvet. ta. hogy a bolygó felszínén gyakorlatilag semmiféle at- moszt'éraáramlás — szél — nincs, csak néhány kilométeres magasságban lengedez némi szellőcske. Ugyanakkor 15—20 kilométeres magasságban 50 m mp és 45 kilométer felett már a 100 m/mp sebességet is eléri. A műszereknek ebben a pokolban közel egy órát kellett „élniük' az űrállomásnak pedig ellenállnia az izzó atmoszféra hatalmas nyomásának. Ezek a körülmények arra kényszerítenek bennünket, hogy expressz méréseket végezzünk ismételten. A méréseket a felszín elérése előtt már megkezdtük. A műszerek egyike, az ammónia-indikátor csak két mérést végzett a felhőtakaró határán — egyet 46, a másikat 33 kilométeres magasságban —, és jelentéktelen mennyiségű — kevesebb mint 0,1 térfogatszázalékos ammóniákot fedezett fel A festékkel átitatott szlikagél rudacska alapos fejtörést okozott. Ennek komoly oka van. amit szeretnék ismertetni. Ammóniák — mindenhol Ammóniákkal az összes ilygón — még a nem földi .pusú Jupiteren és Saturnu- -;on is — találkozunk. A Naptól távoli Uránuson és Neptunon — ahol a felszín hőmérséklete 210—220 Cel- sius-ü'k hid-iv — az ammóniák megszilárdult, megfázott. A tudósak véleménye szerint alacsony hőmér- •kletű Nap-plazma kondenzációja. szilárd testekké, vagyis bolygókká válása idején a szabad gázokat maga<■ O a fr TUDOMÁNY lyen mértékben nyelik el az atmoszférával együtt a napfényt? Egy igen pontos műszernek az volt a feladata, hogy vessen vtget a bolygó homályos atmoszférájáról keletkezett találgatásoknak. Mivel előzetes adatunk nem volt, a fénymérőt széles mérési skálára kellett beállítanunk. A vizsgálat sikerrel zárult, a fénymérő a leereszkedés teljes idején működött. Az eredmény: a felhők és az atmoszféra lényegesen csökkentik a fényerőt, de a látható sugarak bizonyos része eléri a felszínt. A nappal és az éjszaka észrevehetően eltérnek egymástól. De csak bonyolult és nagyszámú méréssel állapíthatjuk meg a tényleges értékeket és az atmoszféra jellemzőit. A talaj porhanyós Számomra, mint geokémikus számára a legérdekesebb a Venus talajának vizsgálata volt Az űrállomás vegyj és fizikai elemzéseket végzett. A fizikai tulajdonságokat a berendezés által kibocsátott rádióhullámok visszaverődéséből következtettük ki. Megállapítottuk a talaj diélektrikus áthatolha- tóságát es sűrűségét a leszállás körzetében. A mérések azt bizonyítják, hogy az adott körzetben a talaj felülete meglehetősen porhanyós. A sűrűségre jellemző, hogy egy köbcenti méter súlya valamivel kevesebb, mint 1,5 gramm. A legnagyobb érdeklődést a talaj vegvelemzése váltotta ki. Az egyetlen járható uf Ez az összetétel nagyon emlékeztet a földi gránitéra. Nehéz lenne bármilyen végső következtetésre jutni a Venus felszínének egyetlen egy pontján végzett mérések alapján. Egy földihez hasonló bolygóról van szó, azt pedig jól tudjuk, hogy milyen összetételű talajon járunk. Az nem kétséges, hogy a annak fizikai és kémiai tulajdonságai közelállóak a földiekéhez. Tudjuk azt is, hogy a Nap kérlelhetetlen sugaraitól sokkal jobban védett, mint a Föld, nem beszélve a Marsról, amelynek alig van atmoszférája. Ne feledjük el, hogy a Naphoz viszonyítva a Föld, a Mars és a Venus között helyezkedik el. Ez arra a gondolatra vezet bennünket, hogy a Föld típusú — vagy ahogy nevezik őket: belső — bolygók valamilyen egységes folyamat során keletkeztek, egy masszából gyúródtak. De a Naptól való távolságuk és különböző tömegük, valamint feltételeik következtében ezek az ikrek kevéssé hasonlítanak egymásra. Uj robogók Üj robogók sorozatgyártását kezdték meg a Lvovi Mo- torüzemben. A „Verhovina—3” két lóerős motorja óránként 50 kilométeres sebességet biztosit. A. egyszemélyes gép utasán kívül 15 kilogrammnyi csomagot szállítható. A másik új robogó — a „Tisza" — motorja 1,2 lóerős, de teherbírása megegyezik a .Jéerhovina—3”-éval. A gép maximális sebessége óránként 40 kilométer. A robogó nagyobb átmérőjű kerekei jól bírják a rossz utak viszontagságait, a magas kormány pedig könnyebben elviselhetővé teszi a hosszú ideig tartó „robogást”. A lvovi üzem a közeljövőben kezdi tieg egy túrarobogó sorozatgyártását. A párnázott ülés, az ingaszerű hátsó függesztés és■ a teleszkópos első villa kényelmes utazást biztosit. A gépre nagy méretű csomagtartót és szélvédő üveget is szerelnek. A Szovjetunióban évente több mint 500 ezer robogót és több mint 3,5 millió kerékpárt gyártanak — köztük számos sportmodellt is. A harkovi kerékpárüzem tíz, illetve négysebességes, 10,5 kilós, több napos országúti versenyekre tervezett gépeket gyárt, de ellátja 7.5 kilós kerékpárokkal a betonteknők lovagjait is. A szovjet kerékpárokból 20 országba exportálnak. Meteorológiai radar Az időjárás jelzésében, vihar-, csöfrontok bemérésében a radartechnika egyre nagyobb szerepet játszik. A francia „Laboratoire Central de Télécommunucation” mérnökei nemrégiben fejezték be egy új típusú meteorológiai radar- berendezcs fejlesztését. A meteorológiai radar 8 mm-es hullámhosszon dolgozik és panorámaernyöjén 40 kilométer hatósugáron belül leolvashatók a felhőképződések. Uö- videbb távolságra és rövidebb időre megbízható előrejelzést tehet segítségével adni. A francia rakétaközpont jól tudja használni ezt a típust a rakéták indításánál. Alkalmazni lehet még repülőtereken, valamint az atmoszféra fizikai állapotának tanulmányozására. Újság — as olvasási kedv éhven tartására Nincs értelme a felnőttek írni-olvasni tanításának, ha a friss tudást az embereknek nem áll módjukban felhasználni, s nincs, ami ébren tartsa érdeklődésüket a betű iránt. Erre jöttek rá az UNESCO szakemberei, akik Afrika elmaradt, s tömeges analfabetizmussal küzdő országaiban a kormányokkal karöltve harcolnak az amifabetizmus ellen. A tanfolyamokat gyorsan elvégző emberek hamar el is felejtik az írni-olvasni tudást, ezért igyekeznek őket érdeklő anyagot juttatni nekik. Az 5 millió lakosú Maliban most egy újságot adnak ki számukra, címe Kibaru (Hírek). Mesterséges vihar Vihar után a levegő mindig tisztább, frissebb lesz; ez az atmoszféra ózonnal való telítődésének eredménye, amelynek képződését elektromos kisülések segítik elő. Ezen az elven alapszik annak a berendezésnek a működése is, amelyet kazahsztáni gépgyártók mutattak be a moszkvai népgazdasági kiállításon. A helyi üzemben készített özonátor egyszerű, gazdaságos. Egy óra alatt több kilogramm ózont állít elő. Az újdonság széleskörűen alkalmazható, például a berendezés segítségével dúsított ivóvíz ízletesebb, tisztább lesz. Csekély ózonhozzáadással fel lehet frissíteni az iparvállalatok műhelyeinek levegőjét. A vegyiparban és az ipar más ágazataiban az ózon a technológiai folyamatok meggyorsításához szükséges. Pigmeusok a Közép-afrikai Köztársaságban Megmagyarázni, hogy Venus felszínét főként vul- mindez hogyan történt, megkanikus eredetű kőzet borítja, amely a belső körülméérteni, hogy a jelenlegi evolúció — mind a három bolynyek következtében jelentős gó esetében — hova vezet, átalakuláson ment át. A kül- rendkívül fontos feladat, ső körülmények pedig igen (APN—KS) A Közép-afrikgi Köztársaságban 25 000—50 000 pigmeus él, úgyszólván állati sorban. Emberszámba sem veszik őket, a népszámláláskor A « ■■ rr JOVO repülőgépe? A repülőgépgyártás többféle fejlesztési irányba balad. A íégcsavaros és a sugárhajtású géptípusok közötti „küzdelem” ma már jószerével eldőlt, az utóbbiak javára. A szuperszonikus és nagy befogadóképességű gépek körüli vita viszont még nem jutott nyugvópontra: a szakemberek egy csoportja a sok utast befogadó, de a hanghatár alatti segességgel repülő gépek jövője mellett áll ki, mások pedig a kétszeres-háromszoros hangsebessége, bár csak KM—150 személyt befogadó rep ülőgépek mellett törnek lándzsát. E V H utóbbi koncepciónak közös hibája van: egyre hosszabb kifutópályáju repülőterek szükségesek a gépek indításához és fogadásához. A helyből le- és felszálló repülőgép gondolat* régen dédelgetett vágyálom. A helikopterek megjelenése és bizonyos fokú elterjedése nem oldotta meg a problémákat, hiszen e gépek sebessége és befogadóképessége erősen korlátozott. Ha még nincs is kiforrott konstrukciójuk a helyből felszálló repülőgépeknek, ez irányú amerikai és nyugatnémet kísérte tek sikert Ígérnek. A kutatók a képen látható módon képzelik el a jövő helyből felszálló repülőgépét. Az első és hátsó szárnyak helyén elfordíthatóan kialakított hajtóművek • függőleges mozgást, illetve ferde állasban a levegőben maradási biztosítanák, a hátul elhelyezett négy sugárhajtómu pedig a nagy sebességű haladást segítené elő. sem írják őket össze, s ezért tulajdonképpen nem is lehet pontosan tudni, hányán vannak. Az egyenlítői államok erdeiben mindenütt megtalálhatok. A misszionáriusok szerint a Közép-afrikai Köztársaságban 25 000 élhet, de meg ők sem foglalkozhatnak velük, mert akkor a lakosság többi része nem áll szóba velük. A pigmeusok magassága 1—1,20 méter, színük kávébarna, világosabb, mint az afrikai lakosság bőrének a színe. Arcvonásuk negroid, széles homlokkal, nagy szemekkel. Általában meztelenül járnak. Ök végzik a legnehezebb munkát Afrikában: a földművelés legnehezebb munkálatait, az erdőirtást. Tulajdonképpen rabszolgái néger tulajdonosaiknak, akik minimális élelmiszerrel és Cigarettával fizetik őket. Sok közöttük a beteg: a rossz táplálkozás következményei sokféle súlyos betegségben nyilvánulnak meg. gyakori a tbc és a malária. Fiatalon halnak meg. Jéghegyek elvontatása Egy dán hajómentő váll latnak támadt az az ötlet hogy az Északi-sark vidéke rőt elvontassák azokat a re pülőgépről felderített jéghc gyeket, amelyek az olajfúró sok és olajkutatások útját: állnak. Kaliforniai vállalat is foglalkoznak jéghegyek vontatásával, de más célb ők a kaliforniai partok me tén szeretnének édesvíz, nyerni a jéghegyekből. D 9 S > SS «! 9 H a o X SS X > bj e D © SS 9 H X > H d K § I x SS X > H G se «! X S', X > H a o © a > SS ■í 8 9 S 2 x > H a § a £ 8 I x <* pr r ÉS TECHNIKA. TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA tudomány és technika TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA, TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA ö».
