Népújság, 1972. november (23. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-11 / 266. szám

Tizenöt év alatt tizenötezer petiagóguslakás Végrehajtás után az állami oktatás tovább­fejlesztéséről szóló párthatározat MÁSFÉL ÉVTIZEDE szü­letett az első számottevő in­tézkedés a pedagógusok la­kásgondjainak enyhítésére: 1958. óta különleges OTP-hí- telkedvezményt biztosítanak a családi házat építő peda­gógusok számára. Korábban a házépítési kölcsön maximu­mát 50 ezer forintban álla­pították meg, ugyanakkor a pedagógusok maximálisan 00 ezer forintot kaphattak, évi 2 százalékos kamat mel­lett 25 éves törlesztésre. Szá­mottevő ugyanakkor, hogy 1983. óta a költségvetésből esztendőnként 25—27 millió forint jut szolgálati lakások vásárlására. Mindezzel egy időben széles körű társadal­mi mozgalom bontakozott kis helyi erőforrásokból, a köz- ségl'ejlesztési alapból, továb­bá mindezek állami kiegészí­tésével újabb szolgálati laká­sokat biztosítottak, és rend­szeresen állami, illetve szö­vetkezeti lakást is utalnak ki a tanácsok az óvónőknek, a tanítóknak, illetve a taná­roknak. A harmadik és a negyedik fi téves terv folyamán a Gaz­dasági Bizottság határozata nyomán az OTP még ennél is nagyobb hitelkedvezménnyel támogatja a házépítő pedagó­gusokat. Elő taka rékosa ággal — és ebbe az egy éve vásá­rolt telek ára is beszámítha­tó —, maximálisan 140 ezer forintos kölcsönt kaphatnak mindössze 1 százaléknyi ka­mattal. elsősorban a falusi általános és középiskolák, szakmunkásképző intézetek nevelői, gyakorlati oktatói. Aki az építés helyén 10—15 éves szolgálati időt tölt, an­nak maximálisan 45 ezer fo­rintot elengednek a kölcsön­ből. A társasházat építő, vagy az OTP-beruházásban épülő társasházakból lakást vásárló pedagógusok — a kedvezményes kölcsönön fe­lül —, az újonnan bevezetett szociális kedvezményekben is részesülhetnek. Ennek össze­ge az egyedi társasház­építkezésnél — vásárlásnál —, a gyermekek és más el­tartott családtagok után sze­mélyenként 20 ezer forint. A telepszerű társasházépítések esetében — vásárlásakor —, pedig gyermekenként 30 ezer forint, más eltartott család­tagok után személyenként 20 ezer forint. AZ ERŐFESZÍTÉSEK Je­lentős eredménnyel jártak, bár a helyzet még máig sem oldódott meg. Az elmúlt 15 esztendőben mintegy 15 ezer pedagóguslakás épült, de a legutóbbi felmérések szerint még mindig 5381 nevelőnek nem volt lakása. Azaz a pe- í dagógusok 93,9 százaléka re.n- % delkezik lakással. A helyzet f Joe Hill balladája Svéd—amerikai film Rövid időn belül ez a má­sodik film, amely drámai hangvétellel ad hírt az ame­rikai munkásmozgalom szá­zad eleji hősi korszakáról. Mind a két film más- eszkö­zökkel, más fordulókkal és más emberábrázolással jut el a tragikus véghez. Sacco és Vanzetti éppúgy áldozat, mint Joe Hill, mégsem ugyanaz a társadalmi képlet és jellem. Az út, amit leír, időben és térben mérve más. A tömegeket, a barátokat, a mozgalmat is másképp hoz­za lázba, fűti cselekvésire ez az ábrándos szemű és feltét­lenül tiszta szándékú ember, mini a másik kettő. A Sacco es Vanzettiben a megmentés érdekében folyó harc, azösz- szecsapés a hivatalos hata­lommal az érdekesebb, itt az, ahogyan ez a mártírsors be­teljesedik. S mindezt azért írjuk le, mert a két film tragikumot feltáró szándékát és nemes indítékait nem lehet egy­mástól elválasztani. Ha azon­ban valaki azt hinné, hogy a Joe Hül balladája az előbbi­hez képest utánzat, nagyon téved. Bo Widerberg, a film írója és rendezője sajátosan szép világot tár elénk, tele költészettel. Ez az író-rende­ző a jellemből azokat a vo­násokat hangsúlyozza, ame­lyek a legszebben és legiga- zábban színesítik meg a tet­teket, szándékokat. Azokat a pillanatokat lesi el és mu­tatja be Joe Hill életéből, amelyek poézisükkel a min­dennapok fölé nőnek, ame­lyek elhitetik velünk, hogy ez a fiatal ember a napi ér­dekeken túl látva hordozta sorsát, vitte előbbre társait és a maga ügyét. Ahogyan az ei’dőben kiabálva keresi testvérét. Pault, akitől örök­re elszakadt, vagy ahogyan az emberekhez csatlakozik, az társtalanság is, szabadság is Az olyan ember lelkivilá- g'a. aki képes betölteni gon­dolataival, érzelmeivel az egész világot. Szerelme is nyugtalaní­tóan magától értetődő, mint ahogyan a legnagyobb őszin­teséggel vallja be a szeplős­OiUS M3S. november 11.» szem bal . nett is, hogy nem Ismeiü a hűséget, legalábbis az ° esetében nem. És amíg ét­termi vagány ságot kapunk hosszú képsorokban, utcai songokat, háromládás agitá­tor-pódiumokat és apró ösz- szekapásokat a rendőrséggel és a munkáltatókkal, bánya­omlást és hajcsáros ostoba­ságot, a levegő a lírai képek hosszú sorától feszültséggel telik meg bennünk, a né­zőkben ez a feszültség nem is a kivégzéskor tetőzik, ha­nem utána, amikor Joe Hill végakaratát teljesítik azok, akikkel együtt harcolt, de akik gyávák vagy megalku­vók voltak mellette, körülöt­te, miatta, vagy önmagukért az utolsó pillanatokban. ff postázó barátok arcán ugyan­az a félszeg zavartság, mint amikor azt kérdezte az egyikük: meg kell-e öt men­tenünk ? j Bo Widerberg esendő em- <; heteket, elszánt munkásokat 1 vonultat fel ebben az alko­tásában, komoly és néhol ko­mor jellemrajzzal, A lírai előjáték a gyorson pergő tra­gikus véghez sejteti, hogy az író Widerberg diktált a rendező Wíderbergnek ér­zelmeket, színeket, gondola­tokat és a7. egyéniségekről szóló híradásokat. Elhiteti velünk annak a magánynak az önállóságát és tisztaságát, amely Joe Hitiben élt. Éne­kével és szemléletével bené­pesítette Joe Hill a világot és a cellát Is. ahogy azt sor­sa megengedte. Hogy ez a magány eleve tragikus, azt az író-rendező nem állítja, de az álmodozó útja nehe­zen osztható meg másokkal. A Joe Hillt játszó Thommy Berggren kitűnő alakítást nyújt. Szemérmes tisztelettel kelti életre azt az énekes- költőt. aki hangjával és gondolataival használni és lazítani akart az utcaszeny- n.vében is. Stefan Grossman zenéje nem nő túl a képek érzelmi skáláján, jó ütemben sodor a dráma, a tragikus vég irá­nyába. A színes és gazdag képek Petter Davidson és Jörgen Person operatőri munkáját dicsérik. Az utcai jelenetek néhány bravúros fordulata meghökkenti a nézőt eleven­ségével.-ünkasi további javítására körvona­lazottak a tervek, gondot okoz viszont, hogy a helyi erőfeszítések különösképpen az utóbbi időszakiban néhol lanyhultak. A kedvezményes hitelakció továbbra is esztendőről esz­tendőre mintegy ezer peda­gógus családi ház megépíté­sét teszi lehetővé. Ha az egyéb forrásokból biztosít­ható lakások száma nem csökkenne. akikor minden évben mintegy három-, há­rom és fél ezerrel gyarapod­hatna az új és a felszabaduló lakásokhoz jutó pedagógusok száma. A teljesen megyei, vagy községi erőforrásokból történő szolgálati lakásépít­kezések száma azonban idő­közben minimumra csökkent. Kivételt jóformán csak Ba­ranya megye jelent, ahol a megyei tanács határozatának értelmében a jelenlegi terv­időszakban a községekben együttvéve 100 lakást kell építeni a közszolgálati alkal­mazottak — többségükben a pedagógusok — számára. A megyei tanács a községi épít­kezésekhez lakásonként 160 ezer forint támogatást ad. A szolgálati lakásépítkezé­seket kedvezőtlenül befolyá­solja a községi tanácsok né­hol szerény anyagi helyzete, valamint az építkezések »megdrágulása. A városokban tavaly is gondoskodtak a tanácsok a pedagógusokról. bérlakások és szövetkezeti, illetve 1971. július 1-től tanácsi értékesí- tésű lakások juttatásával. A MŰVELŐDÉSÜGYI Mi misztérium és a Pedagógusok Szakszervezete — most már a Központi Bizottságnak az állami oktatás továbbfejlesz­téséről hozott határozata alapján —, részletesen elem­zi az eddig elért eredmé­nyeket. Egyértelmű állás­pontja a minisztériumnak és a szakszervezetnek, hogy a pedagógusok lakásgondjának megoldása nem csupán szo­ciális, hanem alapvetően művelődéspolitikai feladat is. (MTI) Vasárnap a kiskapuban. Még élő falusi szokás, hogy verőfényes napokon a ház elé, a Icts- padon ülve beszélgetnek az öregek. Az őszi napsütés a ceglédberceli öregeket is kicsalta egy kis tereferére, (MTI foto — Kunkovács László) Megújul a Tulipánkert, folklór bemutatótér épül Kiránduló-„paradicsom” lesz az egri Szépasszony-völgy Igaz! jó borok, jó mulat­ságok „hazája”. így emlege­tik a belföldi és a külföldi turisták az egri Szépasszony- völgyet Sajnos, az évtizedek során a völgy „megöregedett”. Ma! formája, rendezettsége, sőt az újabban létesített vendéglátó egyságek ugyanis már kevésbé szolgálják a kultúrált szórakozást. Mind­ezt figyelembe véve az Egri Városi Tanács műszaki osz­tálya nemrég megrendelte a Szépasszony-völgy általános rendezési tervét. A Város- építési Tudományos Intézet munkatársai — mérnökök, geodéták, technikusok és műszaki rajzolók —, pedig több hónapi szorgalmas mun­ka eredményeként el is ké­szítették a közismert egri ki­rándulóhely általános rende­zési tervét. Vaskos, kék borítású dos­sziéba foglalt térképek, gép­pel írt mellékletek a terv­dokumentáció részei. A tér­képek vonalai a negyven hektárnyi terület megújulá­sát elevenítik meg. Számta­lan bekötő út, parkírozóhely segíti majd a gyalogosok és az autós turisták közlekedé­sét. Az utak mentén parkok, fás ligetek díszítik majd a tájat. A népszerű Ködmön csárdát például kibővítik. A terv szerint felújításra kerül a Dobó István Termelőszö­vetkezet jelenlegi borkóstoló­ja is, ahol kultúrált szórako­zóhelyet létesítenek. Felújít­ják a sökak által ismert Tulipánkertet és a hozzátar­tozó kastélyépületet. Ez utóbbiban később vendég­látó kombinátot r rendeznek be. A térképek néhány újdon­ságot is megörökítenek. A völgyben például több he­lyen pihenőhelyeket és sza- lonnasütöket alakítanak jíi. A bejárattól nem messze az út mentén pedig faragott ü lőgar n i tú rá kkal bér e ndezet l büfét építenek. Érdekessége a tervnek a Ködmön csárda fölött kialakításra kerülő be­mutatóterület, • ahol a már meglevő parkerdő közepén parányi színpadot építenek. Ezen a színpadon a hétvé­geken népviseletbe öltözött fiatalok elevenítik majd fel az egri szőlészet hagyomá­nyait, a régi szüreti felvonu­lásokat. A fásításon és a parkosí­táson kívül a festői völgy ha­tárát szőlővel és gyümölcs­csel telepítik be, amely a táj jellegét még inkább kidom­borítja. A részletes terv te­hát elkészült. Ennek alapján látnak majd hozzá a Szép­asszony-völgy általános ren­dezéséhez, amely várhatóan a következő években valósul meg. Ezt szolgálta, már az idén is a meglevő utak fel­újítása, a fásítások és a park­övezetek kialakítása, melyre a városi taü&cs közel egy­millió forintot Jzöltött. Az ál­talános rendezési terv alap­ján valóban megfiatalodik az egri Szépasszony-völgy és megyeszékhelyünk igazi ki­ránduló-,.paradicsoma”, (mentusz) VWV^WWSAAVwWWSA^^/VWSAA/^AAAMA^AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA/VSAAAAAAA/VAAAAA/WlAAAAAAAAAAAAAAAA/WWWWVNA^NAAAAAA/VVVWyVW* hogy úgy lóg rajtam az egyenruha, mintha ázna le­fele. — Beteg, Füle? — Jelentem, nem vagyok beteg. Egy kicsit dacosra sikerült, rögtön kapcsol: — Aha. Nem engedtem el szabadságra. — Igenis nem, főhadnagy elvtárs. Néz. Teljesen visszajön. — Mivel indokolta sza­badságkérelmét, Füle? — s mert én hallgatok, ő vála­szol: — Semmivel, mert nem volt semmi. ■ A lövészei? Gyengus. Az akadálypályán a drót alatt még csak moz­gott valahogy, utána — nul­la. A politikai foglalkozáson hétszám nem hallani a hang­ját, Ha magát eleresztem, el kell eresztenem a fél száza­dot ... — Isten őrizz, úgyis min­dig velem vannak — vetem oda dühösen, mit tanítósko- dik ez itt most? Érdekes, fel­figyel : — Ezt hogy érti? Ha már benne vagyok, el­mondom : — Nekem mindig menni kell a többiekkel, főhadnagy elvtárs. Akárhová kérnek tíz önként jelentkezőt, vagy egy Szakaszt, nekem mindig ott kell lenném, engem mindig követelnek a srá... az elv­társak, néha még össze is vesznek rajtam. Mert én va­gyok a század bohóca. — Annak csak örülhet, Füle. — mondja az öreg. —■ Abból az derül ki, hogy ma­gát. mindenki szereti. Eszembe jut a kockás fü­zetem, amibe a jó mondáso­kat kiírtam Véneken. — Mindenki: az senki, fő­hadnagy elvtárs. Csönd van. Távoli harang- kongást hallani. Ä tehergépkocsi a konyha hátsó bejáratánál zakatol, az­zal szoktak kimenni az állo­másra a szabadságosok, most is teli a ponyva alatt. Tön- köly hadnagy elvtárs ül a kislétránál, ő nézi a papíro­kat, biztos elzavar, ha meg­lát, de mindegy. — Ha akarja, írhatok is, mondd meg neki! Nem válaszol, tiszta süket, gyalogol a sáron át, valósá­gos robotember, remélem, időben átállítja az agyát, kü­lönben nekimegy a kocsinak. — Nagy, gyerünk már, Bi- bok, magára várunk! — s Tönköly sürgetően integet, hogy fölfele! nekem is! Nem igaz. Szárnyam nő, lendülök fel a kapaszkodón. — Mutas­sa a papírját, Füle! — Nekem nincs, hadnagy elvtárs. Vörösödik. Tönköly arról híres, hogy minden kicsisé­gért vörösödik. — Hát akkor, hogy kép­zeli?!... — A hadnagy elvtárs pa­rancsolta, hogy szálljak föl!... Néhányan röhögnek, Tön­köly feje duplájára nő, azon­nal üvölteni fog... ... szerencsére berobban a tülor- -eü eiináuiuak. •— Ha visszajöttem. Jelent­kezik nálam! Értette? — s rázza az öklét, ahogy távo­lodik. Tisztelgek, amikor be­kanyarodnak, átváltok a nemzetközi jelre — no, sok­ra megyek vele, itt marad­tam. Az egésznek nincs értel­me. Zsebre vágom a kezem, s megyek föl a körletbe. Ki­lencvenhat lépcső, maholnap másfél éve számolom. Szép. A srácok nagyon nyüzsög­nek. Gőzöl a mosdó, az ab­laknál hárman is borotvál­koznak, műsoros est lesz a nagyteremben. Utálom az egészet. Meglátnak, már szövegel­nek: — Mégse tudott kilógni! Kár, hogy nem fogadtam! — Bekeretezni, a Műcsar­nokban kiállítani: „katonai bilifül”. — Hanyagoljatok eV. — s féloldalasán, hogy a csizmám a pokróchoz ne érjen (csupa sár, Miska lefröcskölt, de nem érdekel), rádőlök az ágyamra Valaki egy cigit kínál, le­intem. most az se esne jól. Nyelem a nyálam, s lehu­nyom a szemem. — Álmodik a. gyamot r— mondja valaki. Röhögnek, aztán abbahagyják. Végre, egy kis csönd ... Támasztom a fejem. Na­gyon rosszul esett, hogy megbeszéltük Miskával ezt a közös szabadságot, s akkor engem nem engedtek el. Még jó, hogy eszembe jutott, csi­náltatok fényképet, legalább lesz a lánynak valami fogal­ma rólam ... ... valaki megráz. — Kopj le! — s félreran- tom a vállam. Egy kibuffanó .röhögés. A kéz nem enged. Oda kell néznem. Az öreg. Parázs főhadnagy, a századpéká. — Az ágyon felöltözve! Füle! Ugrok vigyázzba: — Jelentem ... — Nem kell! — s elfordul, megy 1 kifele. Marha rossz napom ez a mai, most hete­kig keresztül fog nézni raj­tam, jól betettem magamnak az ajtót. A srácok mind vigyázzban, ki az ágya előtt, ki az ab­laknál, vagy az ajtónál, s én is megérzem a csöndet, az öreg meg lelassít. Meg is for­dul. Megpróbálom kihúzni ma- Mimii* «kual jjaekáJ, (F’olyialjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents