Népújság, 1972. november (23. évfolyam, 258-282. szám)
1972-11-11 / 266. szám
VTLÄG PROLETÁRJÁT, EGYESÜLJETEK? A vitái inlerpellaciós kérdések és válaszadás követte, ma.id megválasztották az országos diákparlament küldötteit. A középfokú tanintézetek diákságának országos tanácskozásán nyolc diákfiatal képviseli majd megyénket. Az üzemi demokrácia érvényesülésének egyik példáját Írja meg munkatársunk a 3. oldalon. 15 év alatt 15 ezer AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXHI. évfolyam, 266. szám ARA: 80 FILLGB 1972. november 11., szombat tanácskozik a megyei dlákitarlamenk * rószvevék rmmrijatí. és m, előadási tartó Kruppa, Lászlót (jobboldalon) matatja. ■ifi„ HMn» .Kiss Béla) A diákpariament résztvevői felhívást inféztek a megye középfokú tanintézeteiben tanuló diáktársaikhoz: minél többen vegyenek részt a közösségi munkában, segítsék az eddiginél is jobban az iskolák párt- és állami vezetésének tevékenységét, jobb munkával és nagyobb tudással munkálkodjanak a szocialista Magyaromszagért. „regre megkérdeztek bennünket is... pedagóguslakás Az állami oktatás továbbfejlesztéséről szóló párthatározat végrehajtásáról írunk a 4. oldalon. Lottó, MERKUR A nyertes számok, gépkocsi-előjegyzési sorszámok a S oldalon. Műszaki hónap Ankét a szervezésről Vendég: Kiss Ernő miniszterhelyettes Félnapos program sok hasznos tanulsággal; így lehetne röviden jellemezni a pénteken Egerben tartott nagyszabású tervezési ankétet, amelynek vendége volt Kiss Ernő, a KGM miniszSűrű köd országszerte Késtek a vonatok és az autóbuszok - Koccanásos balesetek a megye országútiad Az ország minden részéből sűrű ködöt jelzett pénteken hajnalban a meteorológia. Az áthatolhatatlan, tejfehér köd még a késő délelőtti órákra sem szakadozott feL Emiatt megyénkben is lelassult a közlekedés. A gépjárművek helyenként csak 10—15 kilométeres sebességgel hajthattak. Nem csoda tehát, hogy a hajnali tejet szállító autók 2—4 órás késéssel futottak be a megye alföldi részéből az egri tejüzembe. De jelentős késéssel közlekedtek az autobus szók és a vonatok is. Mint az egri autóbusz-pályaudvaron szolgálatot teljesítő menetirányító elmondotta, a Dunaújváros és Eger között közlekedő járatuk közel fél órát késett, de a többi járat is késve futott be a megye- székhelyre. A MÁV vonalain szántén lelassította a forgalmat a köd. A budapest— miskolci fővonalon általában háromnegyed órát késtek a személyszállító vonatok, így a Füzesabonyból Egerbe induló szerelvények sem közlekedhettek pontosan. A sűrű ködben több gépjármű ,koccant” össze a megye országútjain. Szerencsére egyik baleset sem végződött komolyabb személyi sérüléssel. A közlekedésrendészet járőreit főként az Eger—Kerecsend, illetve a 3-as út egyes szakaszain történt balesetekhez riasztották. Az egyik balesetet egy .ittas gépjárművezető okozta, aki a beláthatatlan útszakaszon belehajtott az előtte levő járműbe. Az anyagi /cár közel hatvanezer forint lett Mivel a napokban további ködképződés várható, ezúttal hívjuk fel a gépjármű- vezetők figyelmét, hogy óvatosan, az útviszonyoknak megfelelően vezessék járművüket, s az előírt tompított fénnyel világítva közlekedjenek. . Végül egy érdekesség; tegnap délután két órakor a. Kékesen ragyogó napsütés fogadta az üdülőket, kirándulókat, akik az ország legmagasabb pontjáról csupán a mélyebben fekvő területek fölött gomolygó ködfelhőben gyönyörködhettek a máskor oly szépen kirajzolódó. távoli tájak helyett. Tanácskozás az áruszállítási szolgáltatás téli feladatairól A Heves megyei Szállítási Bizottság áruszállítási albizottsága egy — szőkébb hazánkban is sokakat érintő — fontos kérdés megvitatását tűzte a péntek délelőtti ülése napirendjére. A résztvevők Sarta Istvánnak, az áruszállítási albizottság vezetőjének elnökletével megvitatták a lakossági szolgáltatás egyik szakterületének, a téli fűtőanyagok házhoz szállításának megyei tapasztalatait. Következésképpen szót ejtettek a szolgáltatások e területén várható idei feladatokról is. A megye lakosságát érintő kérdésre — a tanácskozáson hallották, illetve saját vizsgálódásaink alapján — lapunk hasábjain még visszatér ünk. terhelyettese, s jelen volt Barta Alajos, a megyei párt- bizottság titkára, valamint Édes József, a megyei tanács ipari osztályának vezetője is. Marsai Ferdinándnak, a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság Heves megyei szervezete titkárának megnyitó szavai után a Budapesti Műszaki Egyetem két adjunktusának előadására került sor. Dr. Kocsis József a. vállalati termelés szervezés fejlesztéséről, Deli László pedig a gazdaságos termék- struktúra kialakításának lehetőségeiről, a gazdaságosság méréséről beszélt Tudományos megközelítésű, sok gyakorlati problémára is feleletet adó előadásokat hallhattak a részt vevő gazdasági szakemberek. Egy jól szervezett vállalat felépítését vázolva dr. Kocsis József a belső információ szerepét hangsúlyozta. Ha a terv szerint valósulnak meg a feladatok, nincs szükség folytonos igazolásokra, ám ha valahol baj történik, az úgynevezett visszacsatolásnak rögtön a megfelelő ponton kell tájékoztania az irányítást. S nem utólagosan, hanem azonnal intézkedni. A jól szervezett vállalatnál nincs mód „ráddgozásra”, a lemaradások későbbi pótlására; mód van viszont a pontos, tervszerű, minőségi munkára. Mindezek kiinduló feltétele természetszerűen a gazdaságos termékösszetétel kialakítása, ezt Deli István előadása tartalmazta. Érdekes, újszerű gazdaságossági számításelemzésről is beszélt, kifejtve az úgynevezett „tartós igény” felkutatásának fontos szerepét. Iványi Illés, Vígh Endre és Hajas János korreferátuma után az ankéton elnöklő Kiss Ernő miniszterhelyettes ösz- szegezte az üzem- és munka- szervezésben következő legfontosabb tennivalókat. A vállalatok • egyre szigorúbb feltételek közt gazdálkodnak, s eredményeket rövidesen már csak a megfelelő szer- vezettségűek érhetnek el. Említette a bérterhek, illetve az eszközlekötési járulék várható módosítását, amit még igen sok elemzésnek kell megelőznie. A bérszínvonalnak a mostani szabályozása, teljesen a nyereséghez való kötése nem jó — mondotta —, ezen változtatni kell. Szólt még arról, hogy kísérletképpen a bértömeggazdálkodás hatásait is megvizsgálják. Mit kell tudni a postai irányítószám-rendszerről ? A postai küldemények irányításának egyszerűsítése és meggyorsítása érdekében — mint ismeretes — január 1- én bevezetik a postai irányítószám-rendszert. Az irányítószám-rendszer lényege hogy a rendeltetési, illetve a feladási helyet a nagyobb városokban a kézbesítőkörzet jelzi. Az ország valamennyi postahivatallal rendelkező helysége ónálló négyjegyű irányítószámot kapott: az a település, ahol nincs postahivatal, a kézbesítőhivatal (utolsó posta) számát „használja”. A fővárosban és öt vidéki nagyvárosban — Debrecenben, Győrött, Miskolcon, Pécsett és Szegeden — az irányítószám a kézbesítés közelebbi helyét is megjelöli. Külön irányítószáma van a postafiókokna' és külön egyedi számuk a nagy forgalmú fiókbérlőknek. A posta az országot 9 gócterületre, 80 irányítási területre és 368 irányító körzetre osztotta fel. A gocterüle- tek: Budapest, külön a főváros környéke, valamint Hatvan, Debrecen, Szolnok, Kecskemét, Dombóvár, Székesfehérvár, Győr város és környéke, Budapesten a négyjegyű irányítószámból az első a gócterületet, a következő kettő a kerületet, az utolsó pedig a kézbesítőkörzetet jelenti. Vidéken a számcsoport első számjegye a gócterületet, az első kettő együtt az irányítási területet, a három együtt az irányítási körzetet, az egész négyjegyű szám pedig a rendeltetési helyet jelöli. Lényegében tehát a postások a négy számból — a helységnév feltüntetése nélkül is — kiolvassák a küldemény rendeltetési helyét. Hétfőtől árusítja a posta az irányítószám használatával kapcsolatos kiadványait, amelyek részletesen eligazítják a közönségét, mintát adnak a küldemények címzéséhez, s természetesen feltüntetik az irányítószámokat. „Kiválíí” a Vidróczki-egvö’les Pénteken a Fészek-klubban adták át a „Kiváló együttes” címet az idei évben legjobbnak bizonyult műkedvelő ének-, zene-, fotó, tánc- stb csoportoknak, köztük a gyöngyösi Vidrócz- ki táncegyüttesnek. Ifjúság és közélefiség Ülésezett a megye diákparlamentje Hagyomány immár, hogy kétévenként összegyűlnek Egerben a megye középfokú tanintézeti diákságának képviselői, megbeszélni életük időszerű problémáit, .kicserélni ötleteiket, véleményeiket s összegezni tapasztalataikat. Péntek délelőtt az egri megyeháza nagytanácstermében került sor az ötödik diákparlament tanácskozásának megrendezésére. A diákság képviselői mellett helyet foglalt a parlament elnökségében Cseh István, a megyei pártbizottság munkatársa, Molnár Lászióné, a Pedagógusok Szakszervezetének megyei titkára, Németh László, a KISZ-bizottság megyei titkára, Kameniczky Antal, a szakmunkásképző intézet igazgatója, Benedek Pál, a MÉM és Gálos Tibor, a Művelődésügyi Minisztérium képviselője. A tanácskozást Sebestyén János, a mégyei tanács művelődésügyi osztályának helyettes vezetője nyitotta meg, majd Kruppa László, a megyei művelődésügyi osztály vezetője tartott előadást az iskolai diákparlamentek tapasztalatairól, valamint a diákfiatalok közéleti tevékenységének és az öntevékenység fokozásának lehetőségeiről. Elmondotta többek között, hogy a tanintézetekben megtartott parlamenteken 3000 diák szólalt fel, s a hozzászólások többnyire a túlterhelés, az ösztöndíj és az osztályozás problémáival foglalkoztak A felszólalásokban felelősséggel átgondolt vélemények hangzottak el. Részletesen foglalkozott a szocialista tanár—diák viszony fejlődéséről. Hangoztatta, hogy a kapcsolatok csakis a közös munka során alakulhatnak és erősödhetnek tovább. Olyan légkört kell teremteni az iskolákban, hogy a diákmozgalmi vezetők megfelelő partnerei legyenek a tanintézeti vezetésnek, a tanintézetek nevelő gárdájánál«. Komár András, a megyei KISZ-bizottság tanintézeti ifjúsági bizottságának tagja, a diákfiatalok társadalmi, közéleti tevékenységének tapasztalatairól, szélesítésének lehetőségeiről s az ezzel kapcsolatos KISZ-feladatokról számolt De a tanácskozás résztvevőinek. Hangoztatta, hogy közös összefogás, együttes akarat szükséges a feladatok megoldására, állandó és öntevékeny részvétel. Rátermett diákokat kell választani a vezetői posztokra, s ezeknek fokozottabban kell támaszkodniuk a kommunista tanárokra. A kötelességről és a jogokról egyformán beszélni szükséges, mert ha csak folytonosan a jogokról esik szó, akkor a kötelesség elsikkad, háttérbe kerül. Az előadásokat élénk és pezsgő vita követte. Szinte valamennyi felszólaló megfogalmazta: nem elég becsületesen és jól tanulni, többet kell vállalni a társadalmi feladatokból is. Szó esett az iskolai demokratizmus kérdéseiről és sokan kifogásolták. hogy a demokra- tizhius még igen formális, s legtöbb helyen csak szavakban érvényesül. A fizikai dolgozók tehetséges gyermekeinek segítéséről szólva azt hangoztatták, hogy csak azokat segítsél«, akik ténylegesen rászorulnak a támogatásra. Az eredmények mellett szólták a gondokról is, főként a szemléltető eszközök hiányára hívták fel a tanügy illetékeseinek figyelmét.
