Népújság, 1972. november (23. évfolyam, 258-282. szám)
1972-11-10 / 265. szám
fiádig KOSSUTH «.19 Édes anyanyelvűnk. #.24 Puccini: Tosea. Három- lelv. opera, 11.00 Az agyhullamokról. H.OS CsembaMművek. 11.39 Miért szép? 12.20 Ki nyer ma? 12.35 Tánczene. 13.20 Népi zene. 13.45 Kipert. 14.00 Csicseri beit. 14.25 Nyi fülkék. 15.10 Kóruspöriinm. 15.34 Könnyűzene, 16.05 Petőli-kalendárium. 16.10 így élünk. 17.20 Bozay: Sorozat. 17.34 Nóták. 17.50 Versek. 18.00 Két szimfonikus költemény. 18.28 őszi esték Odesszában; 19.40 Az Ómega-együttes műsorából. #0.11 V. Bikor: Az út vége. Rádióváltozat, 31.04 Láttuk, hallottuk ..i 21.24 Nagy mesterek — világhírű előadók. 33.24 Operettrészletek. PETŐFI *.30 Nóták. ' 9.03 Ezeregy délelőtt. 12.00 Népdalok. 12.09 Vörösmarty és a muzsika. I. 12.40 Egy pálya vonzásában. 13.03 Természeti népek költészete. Mindenki kedvére kettőtől — hatígüi 18.20 Húszas stúdió. 19.10 Népi zene. 19.30 Betegállományban Ai 20.28 Áriák. 20.50 Megjöttek a fecskék. 21.00 Kortársaink. 21.40 Könnyűzene. 22.00 Dalok. :f35 22.27 Népdalok. 23.15 Pezel-müvek; 23.30 Bartók-művek. a politikai irodalom iránt MAGYAR ' 8.25 Iskóla-tv. 17.20 Hírek. 17.25 Pályaválasztási műsor; 17.55 Fabula. 18.45 Tájak, városok, emberek. 19.15 Esti mese. 19.30 Tv-híradó. 20.00 A hajnali sztyeppén; Magyarul beszélő szovjet film. 11.45 Chopin-hangverseny. 22.15 Tv-híradő. POZSONYI 10.25 A gát. Szlovák film. 16.55 Bánik Ostrava—ZVL Zilina labdarúgó-mérk. 19.00 Tv-híradó. 19.30 A virágzó Ukrajna; EGRI VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22-33.) Fél 4, fél 6 és este 8 órakor Joe Hill balladája Színes svéd—USA film EGRI BRODY (Telefon: 14-07) Fél 4, fél 6 és fél 8 órakor Egy rendőrfelügyelő vallomása az ál lám ügyésznek Színes, szinkronizált olasz film GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Délután fél 4 és háromnegyed 6 órakor Utazás Jakabba? Színes magyar film Este 8 órakor: A rend gyilkosai Színes, szinkronizált francia film HATVANI VÖRÖS CSILLAG Felszabadítás HATVANI KOSSUTH Stan és Pan meg a hölgyek HEVES Fuss, hogy utolérjenek FÜZESABONY Sacco és Vanzetti PétervasAra Csipkerózsika LŐRINCI A 22-es csapdája Egerben este 7 órakor: A furfangos özvegy (Shakespeare-bérlet) ÜGYELET Egerben: 19 órától szombat reggel 7 óráig, a Bajcsy-Zsilinsz- ky utcai rendelőben (Telefon * 11-10.) Rendelés gyermekek részére is. Gyöngyösön: 19 órától szombat - reggel 7 óráig, a Jókai utca 41. szám alatti rendelőben* (Teleden; 117-27.) ' November 11-én Győrött tartják a politikai könyvna- pok kiállítással egybekötött országos megnyitóját. Az • .1- ció jellegéről, célkitűzéséről, a megjelenő új kiadványokról Béréi Andor, a Kossuth Könyvkiadó igazgatója nyilatkozott az MTI munkatársának. — Tizenegyedszer rendezzük meg a politikai könyvnapokat. 1962-ben még falusa politikai könyvnapok címmel indult a kiadó vállalkozása elsősorban a falusi, községi pártszervezetekre épülve. Alapvető célja volt — s ma is ez — a legszélesebb közönség figyelmét felhívni a marxista—leninista tartalmú politikai és társadalomtudományi művekre. Érdekes áttekinteni a 11 év alatt megtett utat: első ízben 445 faluban és községben kaptak külön teret a politikai kiadványok, akkor félmillió forint értékű könyvet vásároltak. Mára ez a konyvesemény elvesztette kizárólagosan falusi jellegét, városokban és Budapesten is rendeznek vásárlásokkal egybekötött kiállításokat. Tavaly már 2462 vidéki és 567 budapesti pártszervezet rendezte meg a politikai könyv- napokat, hárommillió forintos vásárlással. — Ez a számadat igazolja; hogy országosan megnőtt az érdeklődés a politikai irodalom iránt. Az idei könyvnapok jellegét főként három tényező határozza meg. A Szovjetunió megalakulásának 50. évfordulója tiszteletére hat művet jélentettünk meg, összesen százezer példányban. Kiadjuk Árasztasz Mi- kojannak, a fél évszázados szovjet államról szóló írását, valamint egy kézikönyvet, amely arról szól, hogyan épül a Szovjetunióiban a kommunizmus. Elkészült Be- recz János Baráti szövetségben című munkája, s új kiadásban kerül az olvasókhoz a Kiss Csaba—Nemes János szerzőpár műve: Mit kell tudni a Szovjetunióról? Űjra megjelenik — 1964 után — a Szovjetunió Kommunista Pártjának története című munka, amelynek utolsó két fejezete gyakorlatilag teljesen új. Ezek alaposan tárgyalják az SZKP 1966. évi XXIII. és 1971. évi XXIV. kongresszusát. — A politikai könyvnapok másik jellemzője Petőfi Sándor születése 150. évfordulójának megünneplése, öt művet adunk ki, összesen 127 000 példányban. Hangsúlyos feladatunknál érezzük a párt vezetői írásainak közreadását. Ebben az évben Kádár János, Fock Jenő, Aczél György és Bisz- ku Béla kötete után megjelenik Komócsin Zoltán könyve is: „Nemzeti érdekek, internacionalista célok” címmel. — 1972 nemzetközi könyvév. Ez arra készteti a kiadót, hogy még több _ emberrel szerettesse meg a könyvet. — Határozottan megnöve- foedett az érdeklődés lexikális kiadványaink iránt. A ^filozófiai, az esztétikai, a köz- gazdasági lexikon, a Ki, kicsoda? című kiadvány második illetve harmadik kiadásban jelenik meg, s újdonságként adjuk közre — a Párttörténebi Intézettel közös gondozásban — a munkásmozgalom-történeti lexikont, amelyről mondhatjuk, hogy világszerte úgyszólván egyedül álló vállalkozás. A munkásmozgalom pártjairól, szervezeteiről, személyiségeiről ad felvilágosítási, és ismereteket. A politikai könyvnapok keretében 25 író-olvasó találkozó lesz Háromszázmilliős megtakarítás — színdinamikával Ä gyomoróán talmikban szenvedők a sárgát, míg a szívbetegek a rózsaszínt kedvelik — jelezték többek között a budapesti Műszaki Egyetem számítógépem kiértékelt vizsgálati eredmények. A Magyar Szárabizotbság 50 ezer személlyel végzett tesztvizsgálatot, s a több millió adatot komputerekbe táplálták. A vizsgálatokból például kitűnt; a gyerekek a piros, a 2o és 30 év közöttiek a kék, az 50 éves körüliek a zöld, az idős emberek pedig ismét a piros színit szeretik. A színek kedveltsége — állapították meg a bizottság tudományos munkatársai — összefügg a biológiai és szellemi érettséggel; a fdl- serdült nők előbb vonzódnak a kék felé, mint a fiatalemberek. Ezeket a felismeréseket egyebek között az árucikkek színének megválasztásánál vehetik figyelembe a ruhaipartól egészen a játékgyártásig. A két éve alakult Magyar Színbizottság vizsgálatainak célja többek között, hogy a színdinamika mint új tudományág elterjedésének útját egyengesse, a művészet, a tudomány és az ipar területén egyaránt. Jelentőségét az utóbbiban az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottságnak az a tanulmánya is jelzi, amelynek kidolgozásában a színbizottság kutatói is részt vettek. A tanulmány megállapítja; évente több mint 300 millió forintot takaríthatna meg a népgazdaság, ha az üzemek fokozott gondot fordítanának a a színes munkatér kialakítására. Ezzel ugyanis növekedne a munka intenzitása, kevesebb lenne a baleset és jobb a dolgozók közérzete is. Egy üzemet azonban nem elég egyéni ízlés alapján élénk színekkel kifesteni; a munka tudatos kömyezetala- kítást követel. Az a munkás például, aki órákig piros színű termékei válogat, ha felnéz, a szemköze fehér tálat zöldnek látja. Ettől a szeme kifárad, ezért célszerű a falat eleve zöldre festeni. Színdinamikai szakemberek tanácsai alapján festették ki már egyebek között a rekonstruált Kelenföldi Tex- tílgyár üzemeit, a Kőbányái Gyógyszerárugyár növényüzemét és a Magyar Posztógyár dunaújvárosi fésűsfonóját. A munka mindegyik gyárban termelékenyebbé vált, s a munkások is szívesebben dolgoznak. (MTI) Sokat ígérő mezőgazdasági lehetőség: A takamánykaralábé-termesztés Beszélgetés Borisz Ruszanov kandidátussal, a csebokszári Jakovlev Tanárképző Főiskola növénytani tanszékének vezetőjével Mindennap késő estig világosak a csebokszári tanárképző főiskola ablakai, nagy a nyüzsgés az előcsarnokban, a büfében. De ma mintha többen lennének: ünneplőbe öltözött fiúk, lányok sietnek a növénytani tanszék felé. Ma van a biológusok szakestje, most számöl be magyarországi útjáról Borisz Ruszanov tanszékvezető. A lányok kipirultan állnak a biológusbüfében: a halsaláták, szendvicsek, gyümölcsök mellett néhány különleges ételt is kínálnak, pldául bé- kacomböt. Azt hiszik, óriási meglepetés, és kicsit csalódottak, amikor megtudják, hogy Egerben ez egészen közönséges étel és majd mindennap lehet enni, ha máshol nem, legalább a Vörös Rákban. A tejszínhabos, barna sütemény viszont tényleg meglepetés: azt hisszük, kakaós, de kiderül, hogy bükk- és tölgymakklisztből készült. Megkezdődik a műsor. Ruszanov docens beszámol hallgatóinak magyarországi úti- élményeiről. Elragadtatással beszél magyar barátai kedvességéről, a gödöllői, kecskeméti kísérleti gazdaságokban tett látogatásairól. Nagyon sok érdekeset, hasznosat, jót látott nálunk, amit fel tud használni itteni munkájában. Magyar barátai kedvességét azzal is szeretné viszonozni, hogy az óriás takarmánykaralábé termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat eljuttatja hozzánk. Az útibeszámolónak végié; kezdődik a zene, a tánc. Mi pedig megkérjük Ruszakov docenst egy kis beszélgetésre. — Borisz Georgfjevics először járt Magyarországon? — Nem, 1944-ben részt vettem a magyarországi harcokban, Szabadka, Mohács, Szekszárd, Székesfehérvár^ Budapest felszabadításában. Éppen csak elvégeztem a főiskolát, az iskolapadból mentünk egyenesen a frontra. — Említette az óriás karalábét. 'Miféle növény ez? — 1962-ben olvastam az újságban, hogy Csehszlovákiában, a tumovi magnemesítő állomáson kikísérleteztek egy óriási fajtát. Azonnal írtam oda és kértem magot Tudja, ez nekem valahogy a véremben van, ha valami újról hallok, igyekszem azonnal megszerezni, kipróbálni, ha meg beválik, szeretném mindenkivel megismertetni. Hát így vagyok ezzel a karalábéval is. Kaptam öt dekát onnan. Elültettük, gyönyörű termés lett, némelyik karalábé 9— 10 kilós is volt az átmérője meg 30 centi. Imi kezdtem aztán sorban a cikkeket Először a helyi lapokba, aztán Moszkvába is. Több brosúrát is kiadtunk, itt Csebokszári ban, aztán Moszkvában, Lemingrádban is. Az óriás karalábékat meg kiállították Moszkvában a mezőgazdasági kiállításon. Jöttek is mindenfelől a levelek, az ember nem is gondolná, hogy kik, honnan írtak. Jött levél a Távol- Keletről, egy egyetemi tanártól, Örményországból, kértek magokat Belorussziából, M urm anszkból, Ukrajnából, a Kaukázusból. Mindenkinek küldtem és mellékeltem egy kérdőívet azzal a kéréssel, hogy egy év múlva küldjék vissza. A kérdőív 28 kérdése minden termelési adatot felölelt és sokat segített nekem, hogy a következőkben még tökéletesítsem ezt a fajtát és megismerjem összes lehetősége-; it. — Csak azért érdemes foglalkozni ezzel a karalábéfajtával, mert jóval nagyobb, mint az átlagos? — Egyáltalán nem, persze; ez a tulajdonsága a legszembetűnőbb. 1600 mázsát el lehet érni egy hektáron, műtrágyázással, öntözéssel, de ha egyáltalán nem törődnek vele, akkor is megvan a 800 mázsa. Vitamintartalma sokkal magasabb, ásványi sókban gazdagabb, proteintartalma másfélszer-kétszer nagyobb, mint a takarmányrépáé. Igen tápláló frissen és silózva Is, alkalmas minden állat (tehén, disznó, ló, juh, nyúl, baromfi) etetésére. Emberi tápláléknak is ugyanúgy alkalmas, mint az étkezési karalábé, sőt jobb is, mert nem fásodik. Zamatos, nyersen is igen jó ízű. Még egy jó tulajdonsága van, elég októberben, novemberben leszedni, amikor már túl vannak más fontos mezőgazdasági munkán, mert —8—10 Celsius-íokig jól bírja a hideget — Borisz Grigorjevlcs tál*; gyalt-e konkrétan valamelyik megyénkben gazdaság-; gal karalábétermesztésről? — Igen, megígértem, hogy küldök magot a horti és ts- torosi tez-nek, hogy jövőre már kipróbálhassák. Nagyon örülnék, ha maguknál is sikere lenne. Nekem is ígértek új paprikafajtákat Régem itt Gsuvasiában nem ismerték a paprikát Pedig milyen egészséges, mennyi C-vitamim van benne A magyar fajták itt jobban beválnak, mint a bolgárok. Jobban hasonlít az éghajlatunk. Tudja, milyen jó érzés, amikor az én paprikáim magjai eljutnák a távoli csuvas falvakba és bő termést hoznák. Sokat kell dolgozni azért hogy az emberek hozzászokjanak az újhoz és szakítsanak a hagyományossal. Nagyon remélem, hogy Magyarországon ugyanolyan sikeres és hasznos lesz a takarmánykaralábé termelése, mint nálunk. Z. Hering Margit VVNAAWAWAMAAAóAAAAAÓAAAVWWWVVWWVNAAAAMAAAAAAWWWVW SEtfJIl;mms Mint minden jelenség e világon, az idő múlásának érzékelése is viszonylagos értékű. Amikor Kelemen, a Mű- szempillagyár igazgatója felvette a telefonkagylót, hogy tárcsázzon, délelőtt kilenc óra volt, már legalábbis az ő szemében. Az igazgató ugyanis már reggel hat óra óta talpon volt. De amikor Károlyi, a humorista a telefoncsöngetésre felemelte a kagylót, bosszúsan konstatálta, hogy reggel kilenckor már zavarják. Ö még aludt ugyanis, miután szokása szerint éjfél után még javában olvasgatott az ágyban, — Itt Kelemen Géza igazgató beszél, a Műszempilla- gyárból — hallatszott a kagylóból. — Nagyon szeretném, ha mielőbb beszélhetnék az író elvtárssal. Én délután öt- . kor mar szabad vagyok. — Kérem mondta Károlyi —, ha sürgős önnek, akár már ma délután találkozhatunk. Öt óm tájban mindig ott szoktam ülni a Kökény utcai Padlizsán eszpresszóban. — Köszönöm szépen, ott le- szék — felelte Kelemen^ és letette a kagylót. Károlyi, aki főleg humoros és szatirikus újságcikkeket írt, továbbá ugyanilyen jellegű kabarédarabokat, már előre sejtette, hogy miről lesz szó a találkozón. Csak néhány napja jelent meg egy bíráló hangú írása, amely a Mű- szempillagyár termelési viszonyaival foglalkozott. A kis szatíra élesen kifigurázta azt a sajnálatos ténykörülményt, hogy az üzem selejtje az utolsó negyedben 0,7 százalékra ugrott fel az előző negyedév 0,3 százalékos selejt- jcvel szemben. Ha így megy tovább, állapította meg végül a szerző, akkor műszempil- Iából hamarosan behozatalra szorulunk, holott a magyar műszempiUa eddig exportcikk volt, s mint ilyen, igen jó hírnévnek örvend a világpiacon. Nos, várakozásában a humorista nem is csalódott. Kelemen, aki pontosan a megbeszélt időben beállított az eszpresszóba, a kölcsönös bemutatkozás után azonnal rátért a tárgyra-, ............... — Blhihett az {ró úr — kezdte —, hogy nekem, mint igazgatónak, egy kicsit rosz- szül esett a cikkecske tagadhatatlanul gunyoros hangja. Hiszen ami azt illeti, bizonyos fokig igaza van, a selejtünk valóban emelkedett, de ön nem tért ki az írásában az objektív nehézségekre.. ; Márpedig az utóbbi időben a vezetőség hibáján kívül álló okokból nem volt kielégítő az együttműködésünk a kooperáló üzemekkel. Mert tudni kell, hogy a műszempillát mi csak összeszereljük, és kiszereljük, a félkész pillát mi is más üzemektől kapjuk... — No igen — mondta jóindulatúan Károlyi —, de azért a 0,4 százalékos emelkedés mégiscsak sok egy kicsit..J — Soknak valóban sok — bólogatott az igazgató —, de még mindig kevesebb, mint ha több lett volna —, tette hozzá rejtelmesen, és vaskos noteszt húzott elő zsebéből. — Mert tudok én nagyobb selejtszázalékról is... A szatírája megjelenése óta ugyanis magam is egy kis se- lejtkutatázt végeztem. Minthogy általában nagy híve vagyok az író úr munkásságának, nagyrészt tudom, hogy hova szokott dolgozgatni. Na- mármo&t, ezekben a napok- i ban telefonon felhívtam néhány szerkesztőség tükársagát, úgyszintén érdeklődtem a kabaré és a varieté igazgatóságánál is... A humorista kezdte kissé furcsán érezni magát. — Mit akar ezzel mondani? — kérdezte feszengve. — Utólagosan szives elnézését kell kémem, kedves Károlyi úr, de a cél érdekében kénytelen voltam egy kis trükkhöz folyamodni.., Mindenütt azt mondtam, hogy az ön titkára vagyok, és az ön megbízásából érdeklődtem a benyújtott kéziratainak sorsa felöl. — És? És?l — ■vágott közbe hüledezve az író. — No, és megállapítottam, hogy a különböző lapoknál és színházaknál, pillanatnyilag nem kevesebb, mint tizenegy kézirata vár elhozatalra... Amikor tehát a Műszempil- lagyár dolgozói nevében megköszönöm a mester építő kritikáját, egyben mi is arra kérjük önt, hogy a saját háza táján se tessék megfeledkezni a selejt csökkentésé- töl^ú Heves Ferenc Ummsmßt