Népújság, 1972. november (23. évfolyam, 258-282. szám)
1972-11-30 / 282. szám
föädU? KOSSUTH 8.18 Népi muzsika 9.00 A molekuláris biológiáról 9.20 Áriák 10.05 iskolarádió 10.20 Zenekari muzsika 11.50 Dalok 12.20 KI nyer ma? 12.35 Melódiákoktól 13.55 Válaszolunk hallgatóinknak 14.20 operettrészl. 15.10 Debrecen—Lublin 16.05 Beethoven: V. szimf, 16.39 Bartók nyomában 17.05 Szirmay Márta énekel 17.33 A városiasodásról 17.58 Népi zene 18.26 Páudi Pál: Klsértetjávás Magyarországon. II. 18.48 zenéről tíz percben 19.25 Kritikusok fóruma 19.35 Slágerek 20.15 S. Maugham; Zsákutca. B.-valt. 21.20 Nóták e 21.40 Mahler-dalok 22.30 Operettrészl. 23.10 Tánczene 23.30 Kamarazene 0.10 Hímzene PETŐFI 8.05 Kamarazene 9.03 Könnyűzene 11.50 Jegyzet 12.00 Könnyűzenei híralté 12.30 Kúvószene 12.43 Miskolci stúdió 13.03 Zenekari muzsika 14.00 Ifjúsági randevú 18.10 Egy pálya vonzásába» 18.26 Wagner: Tannhánaer. 3 felv. opera 21.40 Kiportmüsor Bayieulbréi 23.15 A MRT énekkan énekel 2S-30 Cigánydalok MAGYAR XE sailegsmefe SWHHR, C m> rrv OJO Barátsági Cseoelen 1TJ0 Hírek 17.35 AZ állatok _ 17.55 Tíze® Túliak 18.25 Radar 18.55 Olaszországé n. 18.20 Esti meaa 18.30 Tv-hírado 20.00 Keressük . «0.45 összefoglal* barátsági tt_^„ ----« .» Liszt: La Leggieresaa «1.25 vtdoeo. 'ex rése: S2J0 Tú-híradó POZSONYI mm Párizsi mohikánok, X rész »8.3# A jégkorongozáe hírei 10.10 Gitárral a világ icösOt 19.00 és 31.40 T&~hiraM [fHOZi % « EGRI VÖRÖS CSEE&ÄÖ (Telefon: 83-83) Fél 4, 6 és este fát 8 ÓodBsr Anna ezer napja Színes, szinkronizál* an®M (Hm (Másfélszeres helyárafcfj JÉG Rí BRÓDV (Telefon: 14-07) Fél i, fű 6 éű este m 8 órakor: o (eszja (A boszorkány) Színes szovjet—ukrán film GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Fél 4 órakor Osceola Színes, kalandos, szinkronizált NDK indiántörténet Háromnegyed 6 órakor Felszabadítás Színes, szovjet film HATVANI VÖRÖS CSILLAG A betyárkapitány kinese \ FÜZESABONY A holnap lovasai LŐRINCI Fogd a pénzt és fuss Egerben este 7 órakor: LOPJ KEVESEBBET! (Moliére-bérlet) ÜGYELET Egerben: 19 órától péntek reggel 7 óráig, a Bajesy-Zsilinszky utcai rendelőben. (Telefon: 11-10). Rendelés gyermekek részére Is. Gyöngyösön: 19 órától péntek reggel 7 óráig, a Jókai utca 41. •zám alatti rendel óban. (Tele «na: 117-1* J) • * Äs elajándékozott éden fi világ leprónyibb „hirálysógának” alkonya Verpelétiem A községi tanács ülésének napirendjén dr. Kalló János körzeti orvos beszámolója alapján a község egészségügye szerepelt. A beszámoló részletesen foglalkozott az egészségügyi helyzet alakulásával. A személyi feltételeket illetően megállapították, hogy noha egyelőre helyettesítéssel megoldott az orvosi ellátás, a tanácsnak egyik fontos feladata, hogy a megüresedett körzeti állás betöltéséről gondoskodjon. A tárgyi feltételeket illetően megállapították, hogy két jól berendezett rendelő biztosítja a zavartalan gyógyító munkát. Hangsúlyozta a beszámoló a megelőző egészségügyi munka fontosságát, s kitért a helyes táplálkozás fontosságára is. Kedvező képet mutat a lakosság lakással való ellátása. Ezt tovább javítja majd a közművesítés. Kedvező a falu parkosítása, virágosítása, amely közvetve szintén javítja az egészségügyi feltételeket. Foglalkozott a beszámoló azzal is. hogy egyes, az ÁFÉSZ által üzemeltetett boltok, (pi. jelenleg az I. sz. italbolt) közegészségügyi szempontból kifogásolhatók. Gyors és sürgős intézkedésre van szükség a cukrászda mellékhelyiségei ügyében Is. Foglalkozott a beszámoló a termelőszövetkezet egészség- ügyi helyzetével, megállapítva, hogy az alapvető követelményeknek megfelel. Kedvező a cigánylakosság egészségügyi helyzetének javulása is. Mintegy hatvan százalékuk már jobb körülmények között lakik, állandóan dolgozik, és igyekszik beilleszkedni a falu életébe. Részletesen beszámolt a csecsemővédelmi munkáról, örvendetesen emelkedett a gyermeket váró kismamák száma, a népesedési arány kedvezőbb az előző esztendőknél. A beszámoló feletti vita után a tanács határozatokat hozott az egészségügyi munka további fejlesztésére, támogatására. Molnár Gábos Hevesről Vosetáséget választó« « Hevesi Népművészeti és Háziipari Szövetkezet Vöröskereszt-szervezete. Fülöp Alma, az alapszervezet titkára számait be az eddig végzett munkáról, kiemelve a kongresszusra való felkészülést, majd ismertette az 1973-na elkészített munkatervet. A beszámoló után felszólalt Réti János, a Vöröskereszt hevesi járási titkára is, pozitívan értékéivé az alap* Bzervezet tevékenységét. Külön is foglalkozott Nádassy Mária gazdaságvezeáó munkájával, aki 17 éve léEküs- merebesen végzi feladatát, példamutatóan dolgozik a Vöröskereszt lapjának terjesztésében, b átadta számára a Vöröskereszt érdemérem bronz fokozatát Tompa Béláné, a szövetkezet elnöke Fülöp Anna titkárnak nyújtott át pénzjutalmat Tóth Mária Recskről A honvédelem és ezen belül a polgári védelem feladataival foglalkozott legutóbbi ülésén a recski községi tanács végrehajtó bizottsága. A vb megállapította, hogy a honvédelmi nevelő mun-' ka, a korábban hozott határozatnak megfelelően az általános iskolától az MHSZ-ig eredményesen fejlődik, és a különböző társadalmi, gazdasági szervek segítik a fejlődést. Minden évben eredményesen tartja meg az MHSZ a fiatalok előkészítését szolgáló 20, illetve 80 órás tanfolyamokat a sorköteleseknek és a tartalékosoknak. Az idei őszi-téli tervekben szerepelnek a különböző döntőkre » való felkészülés, szellemi vetél- < kedők. laktanyalátogatások Is. > A községi tanács évente 4— < 5000 forinttal segíti az MHSZ-t ) az anyagi alapok megteremtésé- > ben. < A polgárvédelmi feladatokat > értékelve megállapították, hogy s a hozott határozatoknak megfe- < lelően halad a munka, a létre- S hozott egységekben eredményes < kiképzés folyik. > Maruzs János < Aldebrőről Egy esztendeje lesz, hogy a Fővárosi Kézműipari Vállalat a községben megnyitotta bedolgozóüzemét. A kihelyezett kis üzem azóta is 17 asszonyt foglalkoztat rendszeresen. Az asszonyok exportra dolgoznak. Félkész terméket kapnak a vállalat budapesti központjából, s ezeket fejezik be, különböző hímzésekkel, díszítő elemekkel. Az ügyes asszonyok kezei közül, pulóverek, férfiingeit tízezrei kerülnek ki teljesen készen. Átlagkeresetük 1200 —1300 Ft havonta. Ugyanennek a vállalatnak keadetnenyezesére új üzem .etesült a szomszédos Tófalu községben is, itt 23 asszonyt látnak el rendszeresen munkával. Tódebrőn szőnyegcsomózó üzem létesült. Az ízléses termékek szintén exportra készülnek. Császár István Apcról Az Apc—zagyvaszántói vasútállomás nem tartozik a nagy vasúti munkahelyek közé, azonban a szocialista brigádmozga- lom immár komoly múltra tekinthet vissza. Az állomás dolgozóinak 99 százaléka szocialista brigádtag, A brigádok rendszeresen eleget tesznek gazdasági, politikai és társadalmi vállalásaiknak. Nagyon sokat tettek a brigádok tagjai a gyors kocsifordulókért és az egy kocsira eső szállítási terv teljesítéséért. A Béke brigád tagjai az idén fejenként 50—50 óra társadalmi' munkát végeztek, s rendszeresen foglalkoznak a fiatalokkal. A kis állomás dolgozói egész éven át. valóban elismerésre méltó munkát yfégeztek. Szűcs Ferenc Dormándról Megyeszer te tartanaik még a Vörosikereszt-alapszervezetesk vezetőségválasztó gyűlései. A napokban, került erre sor Dormándon is. A munkáról Rátkai Józsefné számolt be a résztvevőknek. Az aktívák nagy segítséget nyújtottak a tüdőszűrő vizsgálatok megszervezésében, 3 a véradómozgalomban. Az elmúlt időszak alatt elsősegélynyújtó taníoüyamot szerveztek, amelynek befejezésével 15-en. tettek sikeres vizsgát. Igen eredményesen dolgozik az ifjúsági csoport fa, A tervek szerint a jövő év elején ismeretterjesztő előadásokat szerveznek a családvédelemmel, a családtervezéssel, a gyógyszerfogyasztással kapcsolatban. Hallhatnak előadást az érdeklődők e kisgyermekek helyes táplálásáról, a gyermekbetegségek ellemi védekezésről is A Vöröskereszt-szervezet ismét Rátkai Józsefnét bízta meg a titkári teendők eillata- saváL Váradi Anna Adácsről Közel féléves próbálkozás trtán ügy látszik ismét megtalálta a helyes utat az adácslak közkedvelt Irodalmi Stúdiója. A stúdió tagsága fiatal szakmunkásokból és tanulókból kerül ki. A 12 főnyi tagság között van hegedűs, furulyás is, akik az előadásokon közreműködnek. Petőfl-müsorukkal a megyei bemutató után szeretnének eljutni Miskolcra, a területi döntőre is. Az 1973-as évre őt bemutatót terveznek, — kéthavonként egyet. Műsortervükben szerepel: Salinger „Zabhegyező”-je, egy összeállítás a házasságról, Ráth- Végh, Boccaccio novelláinak felhasználásával, s a mai életet bemutató két összeállítás is. A tervek szerint nemcsak a helybelieknek mutatkoznak be, hanem ellátogatnak meghívásra más községekbe is. Az Indiai-óceán kellős közepén, mintegy 1700 mérföldre Perth ausztráliai várostól, fekszenek az idillikus Kókusz-szigetek, amelyeket 145 évvel ezelőtt az angol Viktória királynő ajándékozott a Clunies-Ross családnak. A 27 kis’ szigetből álló birodalmat — a világ legparányibb királyságát — a közelmúltban átvette Ausztrália. Ezeken az idillikus szigeteken senki sem éhezik, senki sem szenved semmiben hiányt, szükséget. Az emberek boldogok és elégedettek, noha alig tudnak írni és olvasni. Királyuk, a tuán, mezítláb jár-kel birodalmában, s méltósága jeléül egy nagy kést' hord az övében. A rekkenő hőséget szellő enyhíti és teremt kellemes éghajlatot a szigetbirodalomban. A szigetek termékenyek, s a környező tenger halállománya • gazdag. Az élet a szigeten olyan, mint a mesék birodalmában. A Kókusz-szigetek, amelyekhez a legközelebbi szárazföld, Szingapúr, 900 mérföldre fekszik, korunk utolsó édene. Az volt legalábbis néhány nappal ezelőttig. Mert a tuan, a szigetek angol származású koronázat- lat királya, John Clunies- Ross, akinek ősei öt nemzedéken át uralkodtak a szigeteken. Ausztrált árt ak ajándékozta az édent. Odaajándékozta, mert teljesen eladósodott, de mindenekelőtt azért, mert középkori egyeduralmat vezetett be 499 főnyi alattvalója fölött. Alattvalóit rabszolgaként kezelte, munkájukért semmilyen, vagy csak nagyon kevés bért fizetett, az utóbbi években nem engedélyezett semmiféle látogatást a szigeten. Egy ausztráliai tisztviselő fél napot töltött a szigeten, s tartózkodásáról néhány újságcikkben számolt be. Johrt Clunies-Ross, a tönk szélén állva minden jogot Ausztráliára ruházott, s az ausztráliai kormány ezt azzal hálálta meg neki, hogy a Kókusz-szigetek helytartójává nevezte ki. A tengeri kalóz királyi ajándékban részesül John Clunies-Ross tehát továbbra is tuan marad. Az édennek • azonban befellegzett. Az ausztráliai kormány a lakosságnak politikai jogokat adományozott, intézkedett a tanügy és a népjólet megszervezéséről, tanítóikat küldött a szigetre, olyan embereket, akik valószínűleg kevésbé fogják tiszteletben tartani a szigetlakok hagyományos, törzsi életmódját, és a malájok életébe is becsempészik a civilizáció mérgét. A mese, amely úgy látszik, napjainkban véget ér, 145 évvel ezelőtt kezdődött. A skót származású tengeri kalóz és kalandor, John Clunies-Ross nagy szolgálatokat tett Nagy-Britanniá- nak. Beutazta a hét tengert, eszközökkel hozzájárult a királyi kincstár feltöltéséhez. Viktória királynő és császárnő, aki egyáltalán nem volt finnyás és tisztelni tudta a „hazaszeretet” ilyen jellegű megnyilvánulását is, valóban királyi módon rótta le háláját a jelenlegi tuan szépapja iránt. Odaajándékozta neki a 22 négyzetkilométer területet, a 27 szigetből álló korallbirodal- mat, a Kókusz-szigeteket, amelyeket még 1608-ban egy Keeling nevű utazó fedezett fel, s mivel mást nem talált a szigeteken, csak kókuszt, Kókusz-szigeteknek nevezte el, s feljegyzéseiben „valahol az Indiai-óceánon” föl 1- rajzi megjelölést adta nekik. A Ross-dinasztia korszaka Étikor kezdődött a szigetvilág „történelmében” a Ross-dinasztia korszaka. A vadon termő kókusz helyett kókuszültetvényeket létesített, 'és igyekezett jó viszonyt teremteni a maláj őslakosokkal. Ez sikerült is. Halála után fia vette át a kormányzást. S a jelenlegi tuan valószínűleg az utolsó uralkodó ebben az isten háta mögötti birodalomban. John Clunies-Ross és felesége, Linda, négy gyermekük, Linda (18 éves), Lissa (16), Andrew (13) és Ninian (12), valamint menedzserük és felesége az édensziget teljes fehér lakossága A „király” Etonban (csak úgy, mint II. Erzsébet királynő) és Oxfordban járt iskolába, ott ismerkedett meg feleségével, majd ezután „a világ legboldogabb embereként” a Kókusz-szigeten élt. Egy rövid interjú a „királlyal” leleplezi a szigeteken uralkodó helyzetet: — Mister Ross, önről az a hír járja, hogy rabszolgákat tart a szigeten. Mi igaz ebből? — ír jgyeim arcátlan híresztelései ezek. — Igaz-e, hogy nem fizeti a malájokat, akik önnek dolgoznák? — Nekünk megvan a saját pénzünk, a rúpia. Tételezzük fel, hogy egy családban négyen vannak, akkor egy ilyen család heti 16 rúpiát keres. Sok iskolás gyermek fé] a számolásból, retteg a számtanórákon, mart nem ismeri eléggé a matematika világát Pedig könnyen el lehet igazodni a számok összefüggései között, s meg lehet kedvelni a nehéznek tűnő órákat is. Bizonyltja ezt az az eredmény, amelyet a megyében működő Kis matematikusok baráti köreiben értek el a gyermekekkel, ök ugyanis, közel 1500-an, már nem félnek a számoktól, sőt élvezettel oldják meg a különböző feladatokat A játékos És lássuk az árakat: a fő élelmiszerék — a rizs, liszt, fűszerek, cukor stb. — családonként és hetenként 3 rúpiába kerülnek. Négy doboz cigaretta egy rúpia. Egy komplett horgászfelszerelés 45 centbe kerül. (100 cent — 1 rúpia). Fél kiló teáert vagy kávéért egy rúpiát kell fizetni. A rádió, óra és egyéb luxuscikkek olcsóbbak, mint Szingapúrban. vagy Hongkongban. A csónak nálunk fontosabb, mint a szárazföldön az autó. A szigeten minden családnak 3—4 csónakja van. Motorcsónakokra gondolok. Elképzelhető hat, hogy ezek az emberek nyomorban élnek ? Aligha! — Ross úr, megfelel-e a valóságnak, hogy a jogrendszerrel baj van? — Valóban, nincsenek törvényeink és előírásaink. De a malájoknak megvan a maguk évszázados törvényrendszere — a szokásjog. S ez annyira tökéletes, emberi, hogy nem is éreztük szükségét más jogszabályoknak. A ..király" írni és olvasni tanít — Igaz-e, hogy a malájok sohasem hagyhatták el a szigeteket? — Bárki elhagyhatta a szigetet, amikor kedve tartotta. Csak: többé nem volt szabad visszatérnie. Elsősorban azért, mert a nagyvilágban megfertőzte lelkét, s a fertőzést átvitte volna az őslakókra. — A malájok nem részesültek semmiféle oktatás, ban? — Badarság! Én magamis építettem egy iskolát, ahol saját magam tanítottam írni és olvasni a lakosságot. Az íráson és olvasáson kívül megtanítottam őket számolni, és a történelem és földrajz alapjait is elsajátították. A válaszok közül egyesek bizonyára nem elégítik ki a mi követelményeinket. Ettől függetlenül, egy dolog bizonyos: a malájok boldogok voltak meseszigetükön. Kérdés, hogy boldogok maradnak-e, ha a civilizáció minden előnye és hátránya meghonosodik a Kókusz-szigeteken. (QUICK) ütött logikai feladatok, mind- mind az ismeretlen világ egy érdekes részét tárják fel a fiatalok előtt. S ez a könnyed tanulási forma egyre több gyereket vonz a kis matematikusok körebe. Egerben 10, Gyöngyösön 8, Hatvanban pedig 7 csoport működik. A ■megye községeiben is egymás után alakulnak a baráti körök, s ma már a 49 vidéki csoport közti 870 iskolást vont be as ismeretszerző munkába. Erdélyi István es többé-kevésbé törvényes Nem félnek a számoktól Népszerű lett a kis matematikusok kőre példák, az ügyesen összeálNent lehel mindent egyszerre Stirpák Sándor, a Rex-gyár balsorsú igazgatója, nagyot trombitált kék kockás zsebkendőjébe. — Átkozott nátha! No, hol is hagytam abba? Megvan! Tisztelt termelési értekezlet! Amint mondottam, gyártmányaink minőségére az utóbbi években igen sok a panasz. S ami különösen bosszantó: napilapok, hetilapok a nagy nyilvánosság előtt kritizálják áruinkat, termékeinket. Különösen sok a panasz a luxus csomagolású, fényezett „Rex" timsóra. Számtalan panaszos levél jelent meg róla a különböző sajtótermé'kekben. íme, néhány, megjegyzés a sok közül: „A „Rex” timsó kétnapos használat után szilvalekvár- szerú péppé vált. Miért csinálják ezt velünk? Tisztelettel: Temeslaki Rudolf, apátián. anyátlan árva." „Borotválkozás közben elvágtam az argómat. Azonnal használatba vettem a két napja vásárolt „Rex” timsót. Azóta mindkét orcám úgy néz ki, mint egy hegy-vízrajzi térkép. E timsó fő tulajdonsága, hogy elősegíti külsé- relmi nyomok létrejöttél. Azonnali intézkedést kérünk! L. Z.” „Rövid leszek. „Rex” timsót használtam. Címem: La- jos-kórház, 117-es kórterem.” Stirpák dühösen csapta az asztalra a levélköteget: — S mit írt minderre De- begényi kartárs, akit azzal bíztam meg, hogy válaszoljon a panaszos levelekre? Tessék• „Panaszának jogosságát elismerjük. Utasítottuk kereskedelmi osztályunkat, hogy máskor ne vegyenek át selejtes árut.” Más: „Köszönjük, hogy felhívta figyelmünket a „Rex” timsó hiányosságaira. Utasítottuk dolgozóinkat, hogy a jövőben..stb., stb. Kérdem a tisztelet termelési értekezletet, meddig mehet ez így? A teremben néma csend honolt. Szórakozott, kifejezéstelen tekintetek bámulták a gyár kéményéből gomoly- gó szürke füstöt. — Mi hát a teendője gyárunk kereskelelmi osztályának? A panaszos levelekre eddig írt válaszaink sablonosak, semmitmondóak. Nem győzik meg a vásárlót arról, hogy nekünk van igazunk. Azonnal szerződtetnünk kell néhány aranytollú írót, egy pár szellemes írásművészt, valamint tudósokat, • akik népszerű ismeretterjesztő stílusban válaszolnak a kötekedő vásárlónak. Be kell bizonyítanunk. hogy a Rex-gyár feladata magaslatán áll. Világos tehát, hogy mi a teendőnk. Tovább fejlesztjük, ja- '• mijük, csiszoljuk gyártmányaink oedelmeben irt válaszlevél cink minősegét. Magáról a timsóról majd legközelebb beszélünk. Galambos Szilveszter Ksíwsmű} 1972. november 39.. csütörtök
