Népújság, 1972. november (23. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-30 / 282. szám

Nem mellőzhető kötelességek A Központi Bizottság állásfoglalása a X. kong- resszus határozatainak végrehajtásáról és a tennivalókról joggal állapítja meg: államunk legfőbb po­litikai alapja, a munkás-paraszt szövetség szilárd, széle­sedik a dolgozó osztályok összefogása, erősödik a szocia­lista nemzeti egység, életünk legfőbb jellemzője népünk mindennapos alkotó tevékenysége, helytállása. Mindez — sok egyéb más politikai, állami, gazdasági intézkedéssel párosulva — hozzájárult, hogy az elmúlt két évben tovább erősödött hazánkban a szocialista rend­szer. ,yA munkásosztály hatalma szilárd, a párt eszmei és politikai vezető szerepe növekedett a társadalom éle­tében” — közli az állásfoglalás. S egy másik helyen: „A munkásosztály magatartása, munkája, fegyelme, szemlé­lete. i. kihat az egész társadalomra, városban és falun egyaránt.” A munkásosztály zöme tehát áldozatkészen, becsü­lettel dolgozik. Akad persze soraiban lógós, fegyelmezet­len is, de nem ez a jellemző, ez nem az osztály maga­tartása, hanem egyes embereké. A parasztság szintén becsületesen, nagy szorgalom­mal végzi munkáját. Kivétel persze itt is akad, de me­gint csak nem ez . a meghatározó az egyre egységesebb paraszti osztálynál. Az értelmiség? Hűséges követője és támogatója a szocialista építésnek, bár — természetszerűleg — itt is akad kivétel. Végeredményben tehát a társadalom nagy többsé­gére a becsületes, az áldozatkész, a szorgalmas, a fegyel­mezett munka a jellemző. Az olyan munka, amely az objektív helyzetet, a valóságot veszi figyelembe, a való­ságból és nem az óhajokból indul ki; az olyan tevé­kenység a jellemző, amelyben nem a kapkodás, hanem az egészséges türelmetlenség dominál, amely forradal­mian dinamikus és mentes mindenféle pániktóL Mindez azonban nem zárja ki, hogy ne legyenek emberek, vagy kis csoportok, akikre nem ez a jellemző. Már a X. kongresszus is kötelezte az arra illetékes szer­veket: „...intézkedjenek a meg nem szolgált keresetek, az elharapódzott üzérkedés és haráesolás lehetőségeinek felszámolására.” Történt is számos célszerű és hasznos intézkedés. Most az állásfoglalás ismét megállapítja, hogy időnként „...felerősödnek a polgári, kispolgári jelensé­gek, a szocializmus nagy történelmi érdekeit és távlatait szem elől tévesztő individualizmus, önzés legkülönbözőbb formái, egyrészt jobboldali, másrészt ultraradikális néze­tek jelentkeznek." Együtt van tehát a kispolgári szemlé­let ideológiája, egyszerre, egy időben jobbról is, balról is Ezért a marxista eszmei harcnak is két fronton és egységesen kell fellépnie ezek ellen. Sokszor a kispolgárság fogalmát túlságosan leegy­szerűsítve egyenlőségi jelet tesznek e fogalom és a kap­zsiság, az anyagiasság, az önzés, a közös dolgaink iránti közömbösségek között Ezektől, a szocializmustól, a szo­cialista embertípustól idegen tulajdonságoktól, anyagias megnyilvánulásoktól azonban sokkalta nagyobb a politi­kai veszélyük a kispolgári szélsőségeknek. A kispolgár ugyanis, ha jól megy sora, elbizakodik, mindenre langyos belenyugvással, nagy elégedettséggel bólogat és tapsol, de ha már csak egy kis gond is akad, ha valami nem a szája íze szerint történik, rögtön beijed, pánikba esik. Egyszerűen képtelen reálisan, a valóságnak megfelelően felmérni a helyzetet Vagy túlbecsüli, vagy lebecsüli a valóságot és mindig a saját szubjektív érzésének és ér­dekeinek megfelelően ítéli meg a világot Eszerint ez a világ csak kétféle lehet: vagy napsütésben fürdő Eldo- rádó, vagy sötét nyomor. Veszélyesek, ártalmasak ezek a megnyilvánulások, ám ellenszerük mégsem a bunkó, a dorong és a társaik, hanem a meggyőzés, a bátor elvi vita, az okos, józan emberi szó. Mindezek — az önzés, a kapzsiság, az anyagiasság, az emberi együttélés szabályainak megsértése, a szocia­lista normáinkat semmibe vevő, eredményeinket lebe­csülő megnyilvánulások — ellen elsősorban ott lehet és kell tenni, ahol ezek megmutatkoznak. Ezek a —, hogy a divatos szóval éljek — „negatív jelenségek” mindig konkrét helyeken — üzem, hivatal, általában munkahely — mutatkoznak meg. Ott, ahol jelen vannak a kommu­nisták és a szocializmus hívei is! Elsősorban az ő őrködé­sükön, vitakészségükön, bátorságukon múlik, hogy ki, vagy kik uralják ott a terepet, kinek a hangja erőtel­jesebb és hallatszik messzebbre. A X. kongresszus határozatainak, végrehajtása érde­kében hívja fel a figyelmet az állásfoglalás alábbi pontja: „Mind a feladatok megoldása, mind a tömegkapcsolatok további megszilárdítása szempontjából elengedhetetlen feltétel, hogy a pártszervezetek, pártfunkcionáriusok, a párttagok legyenek eszmeileg szilárdak, erkölcsileg fedd­hetetlenek, vagyis legyenek mentesek azoktól a . hibák­tól, amelyek ellen harcolniuk kell: a politikái kishitűség­től csakúgy; mint az ■ álradikdlizmustól, a- hatalommal való visszaéléstől, a bürokráciától, az illetéktelen befo­lyástól, az elvtelen hízelgéstől, a pazarlástól, az önző ■anyagiasságtól, az úrhatnámságtöl és más, a párt eszméi­től, erkölcsi felfogásától idegen jelenségektől 3m mellőzhető kötelességek ezek! Papp János VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXHL évfolyam, 282. szám ARA: 80 FILLÉR 1972. november 30., csütörtök Kádár János és Leonyid Brezsnyev baráti megbeszélései Szovjet vendégeink programiból: látogatás a Metró szakaszán, az óbudai építkezéseknél és Felér megyében u Kádár Alános, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára és Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottsá­gának főtitkára között Buda­pesten november 28-án és 29-én találkozóra került sor. Megvitatták a magyar— szovjet politikai, gazdasági és ideológiai együttműködés sokai Jalú fejlesztésének kér­déseit Különös figyelmet szenteltek az MSZMP és az SZKP közötti szoros, ba­ráti kapcsolatok továbbfej­lesztésének. Kádár János és Leonyid Brezsnyev kicserélték néze­teiket a testvéri szocialista államok közötti együttműkö­dés elmélyítéséről, a Magyar Népköztársaság és a Szovjet­unió aktív részvételéről a szocialista országok kollek­tív szervezeteiben; valamint annak a harcnak a kérdé­seiről, amelyet a szocialista közösség folytat a béke meg­szilárdításáért, a nemzetközi feszültség enyhítéséért Euró­pában és az egész világon. Kádár János és Leonyid Brezsnyev megbeszéléseit rendkívül szívélyes légkör, a teljes kölcsönös megértés és az egység szelleme jelle­mezte. A hazánkban tartózkodó szovjet párt- és kormány­küldöttség szerdán is gazdag programot bonyolított le. Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a szovjet dele­gáció vezetője, a főváros né­hány új létesítményével is­merkedett. Kádár Jánosnak, az MSZMP Központi Bizott­sága első titkárának társa­ságában felkereste a Metró rövidesen megnyíló kelet- nyugati szakaszának Kossuth Lajos téri állomását, majd Óbudára látogatott el. Részt vett a látogatáson Konsztan- tyin Katusev, az SZKP Köz­ponti Bizottságának titkára, Andrej Cromiko, a Szovjet­unió külügyminisztere, vala­mint Marjai József külügy­miniszter-helyettes is. A Kossuth Lajos téri met­róállomásnál Szépvölgyi Zoltán, a Fővárosi Tanács elnöke, Nagy Richárd, a Bu­dapesti Pártbizottság titkára Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titk ára kedden találkozott Leonyid Brezsnyewel, az SZKP Központi Bizottságának főtitkárával. (Népújság telefoto — MTI — KS — Vigovszki Ferenc felv.) és dr. Várszegi Gyula, a Met­ró Budapesti Földalatti Vas­út igazgatója fogadta a ven­dégeket A magas rangú láto­gatók megérkezésekor éppen a Lenipgrádból ideszállított mozgólépcső üzemelését el­lenőrizték a szakemberek. A Leonyid Brezsnyev, a hazánkban tartózkodó szovjet párt­és kormányküldöttség vezetője Kádár János társaságában megtekintette az óbudai lakótelepet (Népújság telefoto — MTI — KS — Wormser felv.) Közérdekű témákról tanácskozott a Szakszervezetek Heves megyei Tanácsának elnöksége Ölési tartott szerdán Eger­ben, az SZMT székházában a Szakszervezetek Heves me­Csuvas vendégeink az Egri Városi Tanácson és a városi pártbizottságon Mint erről már beszámol­tunk, négytagú delegáció ér­kezett kedden Heves megyé­be a Csuvas ASZSZK-ból, a csebokszári városi pártbi­zottság első titkárának veze­tésével. A vendégek, ma dél­előtt ellátogattak az Egri Város, Tanácsra, ahol dr. Varga János, a tanács elnö­ke tájékoztatta őket a me­gyeszékhely várospolitikai feladatairól, Eger gazdasági fejlődéséről és a városi ta­nács munkájáról. A délután folyamán a küldöttség tag­jait az MSZMP Egri Városi Bizottságán fogadta Trezse- nyik Sándor, a várod párt­bizottság titkára, és tájékoz­tatót adott a pártmunka idő­szerű, helyi kérdéseiről. Csuvas vendégeink a ké­ső délután folyamán ven­déglátóik kíséretében kirán­dultak Szilvásváradra, ahol az erdőgazdaság múzeumát tekintették gyei Tanácsának elnöksége. A tanácskozás során többek között azt vitatták meg az elnökség tagjai, hogy mi­lyen eredményeket érték el a termelésben megyénk gaz­dasági egységei, s hogyan segítették ezt a munkát a szakszervezetek. (Ennek a vizsgálatnak a tapasztalatai­ról közlünk egyébként elem­ző írást a lap 3. oldalán.) A továbbiakban szó esett arról, hogy miként alakult a túl­órák száma a megye vasas - és építőipari vállalatainál, illetve milyen tapasztalato­kat hozott a vendéglátóüae- jaak «reüüyba sorolása. berendezéssel — mint Szép­völgyi Zoltán az állomás megtekintése közben megje­gyezte —, nagyon elégedet­tek, kifogástalanul működik. A most üzembe állított be­rendezés csakúgy, mint a Metró egész építkezése egyik szép - példája a szovjet és a magyar nép testvéri kapcso­latainak. Kifejezésre jutott ez az építkezéssel kapcsolatos műszaki tanácsadásban, szak­emberek kiképzésében, a kü­lönféle berendezések, fúró- pajzsok, tübingek, kocsik szállításában. A most futó motorkocsik például egy Moszkva környéki gyárból származnak. Mintegy 18 mil­lió rubel értékű szovjet be­rendezés, felszerelés segítet­te és segíti a tőváros új köz­lekedési vonalának megépí­tését, működését. A Metró­nak a főváros közlekedésében betöltött jelentőségét jól ér­zékelteti, hogy az új szakasz megnyitásával a korábbi felszám közlekedésnek mint­egy 10 százaléka a földalattin bonyolódik le, NnptnUa nuní­WVlAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAW»^ Helyszíni köz veti'és a megyar—szovjet barátsági nagygyűlésről A hazánkban tartózkodó szovjet párt- és kormánykül­döttség csütörtökön este Cse­pelen barátsági nagygyűlésen találkozik a főváros dolgozói­val. A televízió és a Kossuth Rádió csütörtökön 13 óra 30 perc, illetve 13 óra 23 perces ; kezdettel helyszíni közvetítést '■ ad a nagygyűlésről, amelyen Kádár János és Leonyid ; Brézsnyev mond beszédet. A rádió a 19 órakor kezdődő esti krónikában hangfelvétel­ről, a televízió 20 óra 45 perc­kor képfelvételről ad részletes " beszámolót a baráti találkozó- róL egy 550 000 utast szállít majd a budapesti Metró. A vendégek megtekintet­ték a mozgólépcső gépházát, majd a 35 méter mélyben le­vő állomáson folytatódott a . Metró működésével kapcso­latos közvetlen eszmecsere a szovjet vendégek és a házi­gazdák között Leonyid Brezsnyev több kérdést tett fél az építkezés, a működés egyes vonatkozásairól, így az állomás magassági méreté­nek megválasztásáról, a ta­lajviszonyokról, a földalatti közlekedés további fejleszté­sével kapcsolatos tervekről, munkálatokról. A vendég­látók elmondták, hogy az el­térő talajadottságok alaposan próbára tették az építőket: hol agyagos, köves, hol ho­mokos, vizes talajjal kellett megbirkózniuk. ! Leonyid Brézsnyev megjegyezte, hogy Moszkvában már sok tapasz­talatra tettek szert az építő- munka közben jelentkező.ne­hézségek leküzdésében. A menetrend, a járatok gyako­risága ugyan úgy érdekelté az SZKP főtitkárát, mint az, hogy hány kocsiból állnak a szerelvények, s milyen se­bességgel haladnak. Amikor hallotta, hogy 80 kilométeres a tempó, megjegyezte: az alagútban haladó kocsiban ülve, a tovatűnő fényeket látva, bizonyára mindenki gyorsabbnak gondolja az utazási sebességet. Szépvöl­gyi Zoltán megjegyezte, hogy nálunk viszonylag sűrűn, egymástól átlagosan egy ki­(Fólytetás a 2. oldalani

Next

/
Thumbnails
Contents