Népújság, 1972. november (23. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-29 / 281. szám

R/iUle KOSSUTH 848 Bolgár operale!«. 9.00 Olvassunk együu 9.20 Musicalekből 10.05 Nyitnikék 11.30 A Szabó csalási 12.20 Ki nyer mai 12.35 Tánczene 13.21 Népi zene 13.51 Válaszolunk hallgatóhifcmUc 11.06 Gyermekdallal a világ körül 11.22 Kantái® 14.30 Köz«, a Tátabány»-» Bologna E£ labdarögó« mérk. tL féüdejérca 15.84 Harsán a kürtszót 15.45 Fűrészen« 163)5 Jugoszlávia senses ünnepén 16.45 Fúvószene 11.20 A muzsikos «tóesssS 17.50 Karcolat 18.05 Népi zene 18.23 Művezetők 1847 Pándi Pál: KSeértB^cOi Magyarországén. & J9.25 Slágerturmla 19.35 Atlasz 20.05 Simándy énekel 20.38 A diákok és a fcfts!9®S «.it Rosztropovtc* gordonkaestié 22.44 Népdalok PETOn 8.05 Klasszikus kOmsinneSOm 3.20 Könnyűzene 9.03 Kiváncsiak klubja 11.55 Néhány pere tndoaMBV 12.00 Táncdalök 12.15 Hallgassuk együtt—^ 13.03 Házunk tája 13.22 Prelüdök zongora*» 13.40 Orvosi tanácsok Kettőtől — Klubrádió 17.05 Ötórai tea 18.20 zenekari mnssftca 18.47 Kim Borg énekel 19.03 Közgazdaság 20.20 FTC—Ljubljana (3N jégkorong-mérk. 20.25 Kis magyar néfaagft 20.33 Mágnás Miska. Rädiooperett ~ 1 88.50 Tud. előadás •V* 23.15 Nóták MAGYAR 0.00 rrv 8.30 Bindelmann kolléga; Mb. NSZK-film *0.40 Telizsák 11.15 A Lett SZSZK 3.4.55 Szállnak a darvals; Mb. szovjet film 46.45 Irány az egyetem* 17.40 Hírek 'S' 17.45 Borzsomi üdűlötetetf Szovjet rövid Hím 17.55 Petőa-versek 18.10 Tv-mintabolt 18.30 Olaszországi uttjegyBaá; £ 18.45 Esti mese 19.05 Parabola 19.30 Tv-hiradó 20.00 szép kis fürdőkébe Mb. francia film 81.30 Szülőföldem, Bazsi; Dok.-film 22.20 Tv-hlrado JmísU w. ................. E GRI VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 38-83) Fél 4 és 7 órakor Santa Vittorla titka Színes amerikai fiba EGRI -BRODY (Telefon: 14-07) Fél 4, fél 6 éé este Sál * órakor: Folytassa doktor Színes, szinkronizált abgoi film vígjáték GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Fél 4, háromnegyed 6 és este 0 órakor Harminckét nevem volt Magyar film Ságvárl Endréről hatvani vörös csillag Meteorvadászok HATVANI KOSSUTH Szelíd motorosok S ÍNHAZ Egerben este 7 órakor: EOPJT KEVESEBBET! (Bérletszünet) ÜGYELET Egerben: 19 órától csütörtök reggel 7 óráig, a Bajcsy-Zsi- linszky utcai rendelőben. (Tele­fon: 11-10). Rendeléc gyermekek részére is. Gyöngyösön: 19 órától csütör­tök reggel 7 óráig, a Jókai utca 41. szám alatti rendelőben. (Te­lefon: 117-4*7.) A per tárgya: gyermekei heh ezé* Döntött a Legfelsőbb Bíróság Gondolatok egy lakberendezési cikkről Tegnap vásároltam. Amit vettem, kifejezetten nők ré­szére készült, folyóirat, az „Ez a divat” 11. havi száma. Most aztán megnéztem, mi­lyen fazonú nadrágkosztü­möt varassak magamnak, rozsdabarna, mosható map- pabörből, vagy halványlila préselt bársonyból, ha a gyermekek miatt szülői érte­kezletre kell mennem. Eset­leg csináltathatok egy rozs­dabarna-fehér színösszeállí­tású, törökös mintás jersey over állt saját anyagából ké­szült övvel, hátul cipzárral, kényelmes és praktikus vi­selet lehet — házi munkák­hoz. A színházi ruhák nem érdekelnek, mert egy van, ahányszor én a gyerekek mellől eljutok: színházba, az éppen elég. Kicsit csodálkoz­tam böngészés közben, hogy koktélruhát nem találtam, pedig ez is hozzátartozik a dolgozó nő ruhatárához. De ha nincs, hát nincs. Tovább lapoztam. Aztán megtele­pedtem a 14—15. oldalon, „Otthon 73" hirdette a cím. Idézek a bevezető szövegből! „Anélkül, hogy rangsorol­nám a látottakat, az aláb­biak keltették fel a figyel­münket a képes tudósításon kívül”: Az én figyelmem vi­szont éppen a képes tudósí­tás keltette fel Különösen az 5. számú képi Igazán szép, na és a hozzátartozó kísérő-, szöveg... „A Budapesti Kárpitos és Díszítő Szövetkezet kétsze­mélyes, ágyneműtartós, úgy­nevezett francia ágynak mo­dem változatát és ehhez for­mailag alkalmazható görgős lábú foteleket állított kL A korszerű anyagokkal kárpi­tozott bútor a női szobának kényelmes, mutatós bútora lehet.” Elsen a „női szobán” kezd­tem él gondolkozni. A mi lakásunk háromszobás. A kisszoba a nagymamáé, a kö­zépső a gyerekeké, a harma­dik pedig... Na, most a harmadik szoba lehetne női szoba, a kényelmes, mutatós bútorokkal. Ott fogadnám a férjem. Esetleg ideiglenes jelleggel oda is telepíthet­ném, mivel hogy a francia ágy kétszemélyes. Viszont ha a férjem is ott lakik velem, akkor már nőm női szoba! Volna persze megoldás. Például egy kétszobás lakás­ban a papa, a mama és egyetlen lánygyerek. Na neki be lehetne rendezni az úgynevezett női szobát. Per­sze, a kétszemélyes francia ágy egy kicsit sok így. Igen. de gondolni kell a jövőre, a lány megnő, férjhez megy. S ha a házhoz hozza a fér­jet, kihasználtatik a francia ágy. Igen ám, de akkor me­gint mi lesz a női szobából? Amikor idáig értem, bosz- szús lettem: hát tulajdon­képpen kiknek készülnek ezek a folyóiratok? Vagy csak az olvasók bosszantá­sára közölnek időnként ilyesmit? £. P. Mária Eger Jogászok és katonanövendékek iskolája volt^ Régen tisztázott dolog a Fog** tár-féle ház története, kevésbé ismert azonban, hogy milyen Intémények váltották egymást 1740, Foglár jogiskolára létesí­tett alapítványa óta. Az alapítás után 15 évvel Eszlerházy Károly püspök a jogiskolát átköltöztet­te a Lyceumba. Később az egri egyházmegye elaggott papjainak lakóhelye volt. A jezsuita rend feloszlatása­kor a házat a királyi ügyész a kormány birtokába vette, s a* épület katonai kórházul, majd a katonanövendékek intézetéül szolgált. Az okót az államosí­tásra az szolgáltatta, hogy Fog­lár egyik házát „ .*. csakugyan a Jezsuitáknak adta volt gym­nasium épületéül”. A püspök a cselekedet ellen óvást emelt, felmutatva jogát az elfoglalt házra. Az óvásra a helytartó tanács megígérte, hogy Eszter’ házy visszakapja a házat, va­lamint azt is, hogy az „a... kato­naság részéről ki fog üríttet- ni... ** A közbejött akadályok (a francia háború,) miatt a há­zat csak a püspök utódainak. Funhs és Fischer érsekeknek sürgetésére adták vissza. 1848-ban, a szabadsagharc utá­ni időkben az épületet a csend­őrség,' majd 1852 után véglege­sen egy nőnevelő intézet kapta meg. Az intézetet Bartakovics Béla egri érsek korszerűsítette ekkor. A szerzetes rendek fel­oszlatása után az iskolát államo­sították, s a szakérettségis tan­folyam oktatta itt hallgatóit, je­lenleg pedig a Szilágyi Erzsébet Gimnázium pedagóguskara ne­veli az ifjúságot a régi falak között. Kató Rcla Eger Nem iliő a szocialista kereskedelemhez! A Népújság 1972. novem­ber 23-i számában olvastunk egy hirdetést, „Tv karácso­nyi vasár, Olympia Tv 1000 forint kedvezménnyel, de­cember 1—24-ig. Már most jegyeztesse elő, Eger Dobó tér 3„ AFÉSZ-mintabolt” Ez a hirdetés jókor jött, mert régi Duna-készülékünk képernyője már szürke ké­pet hoz, új képcsövet meg nem kapunk hozzá. Nyugdí­jas vagyok, nagy pénz szá­momra egy új tv-készülék ára. A hirdetés előtti na­pokban már nézegettük a kirakatokat, a KERAVILL- ban, a Centrumban megnéz­tük többek között az Olym­pia készüléket is, mind a két helyen 5800 forintért kapható. Nagyon örültünk a hirdetésnek, hogy 1000 fo­rinttal olcsóbban kapható. Fel is kerestük a Dobó téri boltot, s kérdésünkre közöl­ték, valóban ők hirdet­nek, s kérdésünkre, hogy láthatunk-e egy készüléket, azt válaszolták: még nem, csak december 1-től, de elő­jegyzést már felvesznek rá. Hogy mennyi lesz így az ára, az előadó így válaszolt, ár­engedmény után 5800,— Ft Igen csúnya formája ez a keresekedelmi versenynek. Ügy gondoljuk, a vásárlók tisztességtelen félrevezetése nem megengedhető a szocia­lista kereskedelemben. ti Csizmadia Sándor Eger ELVÁLT SZÜLŐKNEK a gyermekekért folyó harca ügyében az utóbbi időben több törvényességi határozat hangzott el a Legfelsőbb Bí­róságon. A szülök házasságát a já­rásbíróság felbontotta és a hétéves fiút, valamint a két­éves kislányt az anyánál he­lyezte eL Fellebbezésre a megyei bíróság, arra hivat­kozva, hogy a testvérek kö­zött öt év korkülönbség van, a fiú pedig már régóta ap­jánál éh ói; az apánál hagy­ta. Törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság a másod­fokú ítéletet megváltoztatva, mindkét gyermeket az anyá­nak ítélte. Tévedett a másodfokú bí­róság, amikor azzal az indo­kolással változtatta meg az elsőfokú ítéletet, hogy a két gyermek közötti öt év kor­különbség miatt, azonos fel­fogás és mélyebb érzelmi kapcsolat közöttük nem ala­kulhat ki — hangzik a ha­tározat Gyermekek elhelye­zésénél különös gondot kell fordítani annak vizsgálatá­ra, hogy a testvérek egy­mástól való eiszakítása nem hat-e rájuk károsan? Alapo­san mérlegelni kell, vajon a testvérek szétválasztása a család tagjai között nem okoz-e még további szaka­dást, nem zavarja-e még jobban a gyermekek lelki harmóniáját? Különösen ká­ros lehet a gyermek eltávo­lítása a megszokott környe­zetből, akkor, ha az hason­ló korú testvéreitől való el­szakadással jár. AZ ASSZONY beleszere­tett egy kollégájába és arra hivatkozva, hogy vele házas­ságot kíván kötni, válópert indított. A járásbíróság a ke­resetnék helyt adott és a házasságból származott két kislányt az anyánál helyez­te eL A megyei bíróság a nagyobbik gyermeket az apa gondozásába adta. Döntését azzal indokolta, hogy a há­zasság az asszonynak egy másik férfivel létesített kap­csolata miatt borult fel. Éz a magatartása a gyermekek erkölcsi nevelése szempont­jából hátrányos. Tekintve, hogy a kisebbik lány csak Időről időre meglátogat bennünket Józef bácsi és Ka­rolina néni Elpletykálgaűnák, játszogatnak a gyerekekkel, esténként pedig színházba járnak. Róka Miska kaland­jai, vagy Lear király — az nekik egyre megy. A néni minden alkalommal el szokta mondani, hogy nem árt egy kicsit felemelkedni, falvai a kocsmán kívül úgysem le­het semmi nemesebb szóra­kozást találni. A bácsi nem szokott nyilatkozni, főkép­pen azért, mert az 6 véle­ménye a csalódban nem volt mérvadó. Amikor egy ízben megkérdeztem tőle, mit szól­na egy esti operalátogatás­hoz, csak legyintett. — Két évet ültem vadőr- zásért — mondta —, miért ne bírnám ki azt a két órát a színházban? Legalább szun­dítok egy jót és Karolinának is örömet szerzek. A legutóbbi alkalommal a bácsi egyedül érkezett: a né­ninek megfájdultak a fogai, otthon maradt. Ahogy én a nénit ismerem, bizonyára mondta Jozef bácsinak, hogy nélküle nem fog részesülni a kultúra vívmányaiban. A színházakat nagy ívben elke­rüli, italboltról italboltra fog vándorolni, és ki tudja, nem fog-e végül a dutyiban ki­kötni ... Am utóbb kiderült, hogy a néni nagyon lebecsülte a bácsit. — Étterembe, italboltba nem vágyom — mondta Jozef bácsi —, azokat odahaza is élvezhetem rogyásig. Hanem,, kedves Fülöp, sztriptízt sze­retnék látni — Mit?.' — buggyant ki belőlem önkéntelenül. — Te... — Sztriptízt — ismételte meg határozottan. — Ilyen jó alkalmam aligha lesz még az életben! így hát elindultunk egy sztriptízbárba. — Tudod., fiam — szoron­MILOSLAV SVANDRLIK: gáttá a kezemet útközben a bácsi —, meglehet, hogy én egy vén kéjenc vagyok, de meg kell mondanom, engem nagyon érdekel ez a dolog. Mi mindent olvastam már a sztriptízről! A szomszéd fa­lubeli szalcács beszámolóját meg a tulajdon fülemmel hal latiam! Az már kétszer volt sztriptízbárban, és olyan élet­hűen mesélte el, amit látott, hogy a sörözőben mindenki­nek csurgóit a nyála! Legkö­zelebb akár a Hamupipőkét is megnézem az asszonnyal, de most azokat a lányokat akarom látni! Megváltottuk a belépőket. — Tyűha, nem kis összeg! — döbbent meg a bácsi. — De ha ilyen drága, legalább nem fognak idejárni a diá­kok és nem romlanak el! Bementünk a bá.rba. — Kíváncsi vagyok, hány pucér kisasszony lese — morfondírozott. —- Ne félj — biztosítottam —minőségi műsor lesz! Kezdetért vette * produk­ció. Egy zsonglőr szaladt ki a pódiumra és karikákat kez­dett hafigálvi a levegőbe. A bácsinak ez nem nyertn mag kettőképp a tetszését — Mit csinál e* a fUhö? — mérgelődött. — A sztrip­tíz miatt bnmlúttom ide száznegyven kilométert, nem ilyen hókuszpókuszért! Uyet a televízióban is látni! Valaki rápisszegett. — Te meg mit pisszegsz itt nekem? — emelte fel a hang­ját az öreg. — Amit mondok, az a szín tiszta igazság, és ezt bárkinek a szemébe merem mondani. Egy kalap pénzt fi­zettem, hogy meztelen lányo­kat la s±ak, minek bámuljak, ekkor egy felöltözött rend«' alakot?! — Előbb még varietémülr— «»» —, világosítottam fel. — Csalás! — kiabálta. Rólam mindenki tudja, ha elalszom a kvltúrmúsorokc Pár perc és már húzom is lóbört! Nem akarom élsz lasztam ezt a nagy esemén — Aludj csak nyugodtan mondtam neki —, majd ben felkeltelek. Ez a megoldás sem «ott ínyére. — Ébredéskor «in trikók, táncolnak a előtt — magyarázta ilyenkor homályosan sztriptízt viszont összes zékszervem kifogástalan ködöse mellett szeretném uL Ekkor odalépett hozzánk vendeglátóipari üzemegys egyik alkalmazottja. — Ne csináljon botrányt figyelmeztette Jozef bácsit- ellenkező esetben kénytel leszek kivezetni magát. — Engem kivezetni?! lármázott az öreg. — Azt vetném én látni, aki ezt próbálja! Tudja, hány mát tisztítottam meg a kedőklöl? Egyet mozdult és aki hozzám ér, már tép is! Hanem « bácsi ezúttal becsülte önmagát. A egy ex-birkózó (amikor tördelt vasrudakat. Abban pillanatban, amikor a (őrt a pódiumon a váltotta fel, izgága ■Sei«tá nagybátyám a előtti járdán találta Mérgesen kiköpött, engem mindennek lehordott, bog nem segítettem neki, azU kedveszegetten elindult legközelebbi talponálló Hajnaltájt az egyik bán végezte, pontosan „v ahogyan Karolina néni böl előrelátással megjósolta vei Szlovákból fordította: Zaitemszk y László hároméves, tehát nagyobb mértékben igényel anyai gon­dozást, ezért öt az anyánál hagyta, míg a kilencéves nagyobbikat az apánál he­lyezte eL Törvényességi óvás­ra a Legfelsőbb Bíróság a következő álláspontra he­lyezkedett: az a körülmény, hogy az asszony a férjétől el- hidegült és más iránt érez vonzalmat, akivel házasságai is kíván kötni, önmagában nem teszi alkalmatlanná lá­nyai nevelésére. A gyerme­keknek nemcsak az az ér­dekük, hogy az eddig őket kifogástalanul gondozó és nevelő anyjuknál maradhas­sanak, hanem az is, hogy együtt nevelődjenek. Ezért a megyei bíróság ítéletét hatá­lyon kívül helyezte és a já­rásbíróságét hagy ta helyben. EGV HAZASSAG felbontá­sa után a városi bíróság * gyermekeket az anyánál he­lyezte eL Egy nap azonban az apa önkényesen magához vette őket és nála való el­helyezésükért pert indított. Arra hivatkozott, hogy volt felesége és annak élettársa a kicsikkel rosszul bánt, emi­att a gyerekek idegállapota megromlott és attól való fé­lelmük, hogy vissza kell menniük anyjukhoz, hiszté­riás tüneteket vált ki náluk. Az alsó fokú bíróságok a keresetet elutasították, de törvényességi óvásra ez az ügy is a Legfelsőbb Bíróság elé került, amely az ítélete­ket hatályon kívül helyezte és a városi bíróságot új el­járásra, valamint új határo­zat ^ hozatalára utasította- Döntésében rámutatott arra, hogy minden esetben gon­dosan vizsgálni kel] a gyer­mekek érdekét és az ítélke­zésnél ezt kell fő szempont­nak tekinteni. Az új eljárás­ban a gyermekeket pszicho­lógussal vizsgáltatják meg. Fel kell tárni, vajon az apa és rokonai nem igyekezte-e őket anyjuktól elidegeníte­ni, ellene hangolni. Ugyanis, ha az derülne ki, hogy az apa magatartása, illetve kör­nyezete ebben közrehatott, akkor a gyerekek érdeke az anyjukhoz való visszakerü­lést kívánja meg. A per ada­tai szerint az anya mindent megtett, hogy a gyermekek apjukat szeressék, és tisztel­jék. Sohasem akadályoz!* meg, hogy vele találkozhas­sanak. A gondozásukat, míg nála voltak, megfelelően el­látta. Ezért, ha a pszicholó­giai vizsgálat a gyermekek érzelmi és gondolati világá­ban nem tár fel olyan tö­rést, amely ellenkező döntést indokolna, a gyermekeket a bíróság az anyánál helyez­heti eL Amennyiben az de­rülne ki, az apa volt az, aki őket anyjukkal szembefordí­totta, és ez a szembenállás olyan mérvű, hogy nyomban nem kerülhetnek vissza any­jukhoz, akkor esetleg bizo­nyos időre, amíg anya és gyermekei között a korábbi jó viszony helyreáll, rokon személynél, vagy állami gondozásban hélyezendők eL Haji* Endec Eger — Amerikában A hosszú út miatt, a meg­lehetősen nagy késedelem­mel tegnap szerkesztősé­günkbe érkezett november 3-i Amerikai Magyar Szó, ismerős egri városképpel il­lusztrált, terjedelmes cikk­ben számol be a közelmúlt­ban tartott Gárdonyi- és Do­bó-enüékünnepeégekrőL A szerző (H. D.) Írásában meg­említi a jubileumi rendez­vénysorozat kiemelkedőbb — országos figyelmet keltett — eseményeit, s a Gárdonyi- kutatások anyagából érde­kességként közli az író tit­kosírását, megfejtésének kö­rülményest. Mi© 19Z& november 39L wert»

Next

/
Thumbnails
Contents