Népújság, 1972. november (23. évfolyam, 258-282. szám)
1972-11-28 / 280. szám
/ Számadásra készülnek a MEZÖGEP kommunistái Őszinteség, tárgyilagosság, munka- és jelemvizsga C zekben a hetek ben a “ komunista közösségek munkájának középpontjában ez egész évet értékelő megbeszélés-sorozat jó előkészítése áll. így van ez az Egri MEZŐGÉP gyöngyösi gyáregységének pártszervezeténél is. ahol mint Deák Domonkos párt titkár elmondotta, éóoen ■ a munka közepén- tartanak. Kibővített vezetőségi ülésen már tárgyaltak a témáról a pártcsoportok vezetői vei is megbeszélték, hogy miként készítsék elő az év végi számadást. Nem szokványos munkának ígérkezik e taggyűlés előkészítése, hiszen a párt- csoportüléseken és később a taggyűlésen mindenkinek számot kell adnia arról, miként teljesítette pártmegbiza- tását, és azt szeretnék elér- ni, hogy a tárgyilagosság, az őszinteség legyen jellemzője ezeknek a tanácskozásoknak, — Milyen kérdésekre keß választ adniuk a kommunistáknak e taggyűlést megelőzően.? — Azt vizsgáljuk részílete- sen, hogy ki milyen rendszeresen vesz részt a pártélefc- ben, milyen veit az aktivitása, hogyan teljesítette párt- megbízatását Részletesen értékeljük azt is, hogyan látták él termelői, hivatali munkájukat milyen hatással voltak környezetükre, hogyan álltak ki a párt politikája mellett megfelelően gyarapá- tották-e szakmai és politikai ismertefteiket — sorolja a párttitkár — hozzátéve, hogy néhány „főpróbát” már év közben is tartottak. Többek között a városi párt-végre- hajtéíhizottság is értékelte a gyáregység pártszervezetének munkáját aztán beszámoltak a középvezetők. Elemezték a gazdasági munkát és azt, hogy miként sikerült megvalósítani a X. kongresszus határozatait. Ezen a mikénten sokat vitatkoztak, de még többet tettek. — Nálunk is nagy gondot jelentett, hogy _a fizikai munkát végző nődolgozóink bérét miként emeljük. A vezetőségi ülésen úgy határoztunk, hogy első lépésként a kompresszorgyártó és -felújító részlegnél rendezzük, illetve emeljük a női dolgozók bérét, amely így 200—300 Ét-tal lett magasabb havonta. Ugyancsak igyekeztünk azon, hogy a gazdasági vezetők törekedjenek a női munkahelyek kulturáltabbá tételére és ez a fokozottabb törődés rövidesen politikailag is meghozta az eredményt. Nagyobb lett a nők érdeklődése a társadalmi problémák iránt, többen vettek részt a szocialista brigádmozgalomban, jelentkeztek a KISZ- és pártoktatásra, sőt — ami korábban ritkaságnak számított, pártszervezetünknél —, többen kérték, hogy a kommunisták sorába léphessenek. A nőknek a politikai és közéleti tevékenység iránti érdeklődését igazolja az is, hogy megalakították a nőbizottságot, és várhatóan mind nagyobb számban kapcsolódnak be a politikai életbe —^ említi jogos reményként a párttitkár, majd sorra szedi, hogy a X. kongresszus határozatai miként keltek életre gyáregységünknél a kommunisták munkája nyomán. A bizonyíték ott található* gazdasági eredményekben, a jobb politikai hangulatban,a 1 nagyobb érdeklődésben a közösség gondjai iránt, a fokozódó tanulási kedvben. Olyan eredménnyel dicsekedhetnek, hogy a pártoktatásnál nem hogy csökkenne a résztvevők száma, de mire a vizsgára kerül sor, többen vannak, mint amennyien az oktatási év elején jelentkeztek. A pártcsoport-értekezlete- ken és a majdani számadó taggyűlésen nemcsak a párttagokat „faggatják”, de ők is kérdeznek, vitatkoznak, értékelik, bírálják a vezetőség munkáját. Sorra szedik, hogy miként valósultak meg azok a határozatok, amelyeket ők igenléssel fogadtak. A munka, amely ezt az évi számadást megélőn, nem marad „rejtve” a pártonkívuti- ek előtt sem, bár elsősorban és lényegét tekintve a párt- szervezet ügye. A napi események és általában a kommunisták véleménye mozgásba hozza a gyári közvéleményt. így volt ez a KB legutóbbi ülésével kapcsolatban is, amikor elsietett vélemények okoztak gondot és vitákat, különösen a tej és tejtermékek árának felemelésévéi kapcsolatban. Mikor arról kérdezte» a gyöngyösi gyáregység kommunistáit, hogy végeredményben milyeneknek ígérkeznek ezek a számadó megbeszélések, azt mondták, hogy bár nem valószínű, hogy túlságosan viharosnak ígérkeznek, de ngm múlnak él komoly viták nélkül, amik az eddigi taggyűléseket is jellemezték, ahol esetenként minden harmadik párttag hallatta szavát. — Én inkább tárgyilagos, megfontolt értékelésnek várom ezeket a pártcsoportmegbeszéléseket, bár eme csak a taggyűlés után tudató igazálból választ adni, ahol emberről emberi® vizsgáljuk, vitatjuk ki, hogyan tett eleget kötél ességének, pártmegbízatásának. C z a párttitkár vélemé™ nye, amit azzal egészíthetnénk ki; érdemes lesz odafigyelni ezekre a tanácskozásokra, taggyűlésekre. Kovács Endre Nők a szalagon Közel öt éve létesítették a budapesti Fénycső Szövetkezet verpeléti üzemét. Az üzem 80 dolgozójának 90 százaléka nő. akik több mint 30 féle üzemekbe, hivatalokba való fénycsöveket szerelnek. A 80 milliós évi termelés során 80 ezer x kész armatúra hagyja el az üzemet. Felvételünk a szerelőszalagon dolgozó nőkről készült. (Kiss Béla felvétele) A társulásoké a jövő Tíz ér alatt 14 millió forint nyereség az egri „csibegyárban’ Az egri heramfifeeTtetó társulás arról tanúskodik, hogy megyénk tsz-ei korán felismerték az együttműködésben rejlő előnyöket, hiszen a baromfikeltető közös vállalkozást a megyei párt- és tanácsi szervek javaslatára 108 mezőgazdasági termelőszövetkezet, valamint a MÉK és MÉSZÖV még 1961-ben hozta létre. A társulásban részt vevő termelőszövetkezetek belépésükkor az 1961. évi zárszámadás szerint felosztható jövedéliwük egy százalékával, több mint kétmillió forinttal járultak hozzá a közös vállalkozás megindulásához. Hasonló ősz- szeggel lépett be a MEK és a MÉSZÖV is, s közel négymillió forint hitéit kaptak a társulok, amely anyagi erő biztosította a megindulás feltételeit A társulás már az é!ső években beváltotta a hozzáfűzött reményeket, amelyet jól illusztrál az a tény is, hogy 1963-ban a közel 200 ezer forintos forgóeszközértéket a közös vállalkozás visz- szatéritette az alapítók részére. A megalakulást követő első évékben csak naposcsibe, majd később liba, kacsa és pulyka keltetésével, s ennek a Baromfikeltető Országos Vállalat számára történő értékesítésével foglalkoztak. Később a közös, de főleg a háztáji gazdaságok naposbaromfival való zavartalan ellátása szükségessé tette, hogy as országos vállalat számára történő értékesítést megszüntessék, s a közvetlen értékesítésre térjenek át. Ugyanakkor megyénk közös és háztáji baromfitenyésztésének fejlesztése érdekében végzett rendszeres szak tanácsadások, tapasztalatcserék szervezésén és a tenyésztpjást biztosító törzsállomány kialakításán túl kiemelten foglalkoztak a speciális árutelepek szerve-’ zésével, a háztáji gazdaságok legmegfelelőbb fajtával való ellátásával. így fokozatosan megvalósult a társulás célja, sót ezen túlmenően jelenleg a közös vállalkozás a megyén kívüli termelőszövetkezetek részére is évi két-hárommil- liós nagyságrendiben végez bórkeltetésti Ezáltal lehetővé vált a keltető munkások folyamatos, egész éven át történő foglalkoztatása, ami egyidejűleg az értékes berendezések kapacitásának megfelelő kihasználását is eredményezte. * Milyen változások lesznek a nyogdijszabályokkan VI. A kártalanítási segély összege A kártalanítási segély havi összege a nyugdíjosztály szerint figyelembe vehető havi jövedelem 65 százaléka. Ezzel szemben a munkaviszonyban álló dolgozók a baleseti kártalanítási segélynek megfelelő táppénzt a megelőző folyamatos munkaviszonyuk tartalmától függően 65, vagy 75 százalékos mértékben kapják. AZ ŰJ RENDELKEZÉSEK SZERINT az a termelőszövetkezeti tag, tói két év óta tagja a termelőszövetkezetnek a kártalanítási segélyét — ugyanúgy, mint a munkaviszonyban álló dolgozó a táppénzt — az irányadó jövedelem 75 százalékának megfelelő mértékben kapja. Az irányadó jövedelem arra a nyugdíjosz- tályra meghatározott jövedelem. amelybe a termelőszövetkezeti tag a baleset (foglalkozási betegség) bekövetkezésekor tartozott, öregségi, vagy rokkantsági nyugdíjasként elszenvedett üzemi baleset esetén a baleset (foglalkozási betegség) bekövetkezését megelőző egy éven beiül a termelőszövetkezetben személyesen végzett munka után kapott részesedés havi átlaga, de legalább havi 900 forint, öregségi, vagy munkaképtelenségi járadékosként elszenvedett üzemi baleset esetén pedig egységesen havi 900 forint az iránvadó jövedelem. ÖREGSÉGI, MUNKAKÉPTELENSÉGI ÉS ÖZVEGYI JÁRADÉKRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK Az öregségi, a munkakép- ialeQáégi és. az özvegyi jára-, dék tulajdonképpen szociális jellegű juttatás. Bevezetésére a termelőszövetkezetek megalakulásakor, illetve újjászervezésekor azért került sor, mert a mezőgazdasági dolgozók szinte kivétel nélkül beléptek a termelőszövetkezetbe, köztük olyanok is, akik előrehaladott koruk, vagy munkaképtelenségük miatt dolgozni már nem tudtak, és hogy ne maradjanak teljesen jövedelem nélkül, a kormányzat biztosítani igyekezett megélhetésükre némi létalapot teremteni. A járadék megállapításának feltételei igen szigorúak voltak, különösen arra vonatkozólag, hogy .milyen jövedelemhatár alatt kaphat a termelőszövetkezeti tag járadékot. Csak az a termelőszövetkezeti tag kaphatott járadékot, akinek jövedelme a járadék összegét sem érte el. Maga a járadék összege is nagyon alacsony volt. A tehetősebb termelőszövetkezetek igyekeztek a szociális alapjuk terhére megoldani az idős munkaképtelen termelőszövetkezeti tagok fokozottabb támogatását és a járadékot kisebb-nagyobb összegekkel kiegészítették, de a közepes és gyengébb gazdasági eredményeket elérő tsz-ek erre nem tudtak lehetőséget biztosítani. A kormány á iáradékosok helyzetének javítása érdekében a népgazdaság anyagi lehetőségéhez képest igen jelentős intézkedéseket tett. 1973. január 1-én hatályba lépő új rendelkezések a járadékok összegét — a már megállapított járadékok vonatkozásában is — jelentős mértékben emelik. A járadék jogosuitságámk a feltételeit is lényegesen enyhíti a% áj szabály. A JÁRADÉKOK ÖSSZEGE A RÉGI ÉS AZ ŰJ RENDELKEZÉSEK SZERINT Az öregségi és a munkaképtelenségi járadék ősz- szege 1972-ben havi 312,— Ft, az özvegyi járadék Ö6Z- szege havi 250,— Ft. 1973 január 1-től, illetőleg 1973-ban az új szabályok szerint az öregségi és a munkaképtelenségi járadékosok havi 418,— Ft, az özvegyi já- járadékosok pedig havi 315,— Ft összegű járadékot kapnak függetlenül attól, hogy a járadékot 1973. előtt, vagy 1973-ban állapították meg. A járadékok összege 1974-től naptári évenként 2—2 százalékkal emelkedik. AZ ÖREGSÉGI ÉS A MUNKAKÉPTELENSÉGI JÁRADÉKRA JOGOSULTSÁG FELTÉTELEI Öregségi, illetőleg munkaképtelenségi járadékot az a termelőszövetkezeti tag kaphat, aki — legalább 3 év óta megszakítás nélkül tagja a termelőszövetkezetnek, — a 70. (nő a 65.) életévét betol! ötté (öregségi járadék) vagy — teljesen munkaképtelen, vagyis I. vagy II. csoportba tartozó rokkant (munkaképtelenségi járadék) — és számottevő jövedelme (nyugellátása, keresete) sem a termelőszövetkezeti tagnak, sem házastársának nincsen. A szakszövetkezeti tag járadékra jogosultsága feltételei szigorúbbak, mert a jogosultság általában ötévi olyan szakszövetkezeti tagság fennállásától függ, amelyre a szakszövetkezeti tag nyugdíj járulékot fizetett. Kivételesen háromévi szakszövetkezeti tagság és nyugdíj járulék üzetéje alapján öregségi. Illetőleg mtmkaképieíenségi Járadékot kaphat az a szakszövetkezeti tag, aki — 1971. január 1-e előtt összes földjét közös használatba adta és saját használatában a háztáji mértékét meghaladó földje nincsen, vagy — legalább 3 nyugdíjévét szerzett. Ez év végéig érvényes szabályok szerint nem kaphat járadékot az, akinek, vagy a vele együtt élő házastársának havi 260,— Ft-ot meghaladó jövedelme (keresete, nyugellátása) van. A termelőszövetkezettől kapott juttatásokat ebbe nem lehet beszámítani. Az új szabály szerint több a járadék, és nem kizáró ok a 260,— Ft-ot meghaladó jövedelem. Az új szabályok az ismertetett feltételeket — a jövedelmre vonatkozók kivételével — továbbra is változatlanul fenntartották. A jogosultságot kizáró jövedelemre vonatkozó rendelkezéseket azonban lényegesen enyhítik. Ezek szerint a termelőszövetkezeti tag öregségi, illetőleg munkaképtelenségi járadékra csak akkor nem jogosult, ha — keresete, jövedelme az öregségi járadék összegét — vagyis 1973-ban a havi 418,— Ft-ot — meghaladja, illetőleg — a nyugellátásának (egyéb ellátásának) összege nem éri el az öregségi nyugdíj legkisebb összegét, vagyis 1973-ban havi 488,— Ft-ot. A termelőszövetkezeti tag vele együtt élő házastársának keresete. jövedelme, illetőleg nyugellátása (egyéb ellátása) az öregségi és a munkaképtelenségi járadékra jogosultságot akkor zárja ki, ha az együttélő házastárs — munkaviszonyból, kisipari szövetkezeti tagságból, bedolgozói jogviszonyból vagy megbízásból származó munkabére (munkadíja) a havi 1200,— Ft-ot, — nyugellátásának, (egyéb ellátásának) összege a sajátjogú és az özvegyi nyugellátás együttes folyósítási összeghatárát, vagyis 1973-ban a havi 849,— Ft- ot meghaladja. Ha a házastársnak havi 1200,— Ft-nál alacsonyabb összegű munkabére (munkadíja) van. és emellett havi ttO.— ft-nál löaeftb összegű nyugellátásban (egyéb ellátásban) is részesül, a termelőszövetkezeti tagot öregségi, illetőleg munkaképtelenségi járadék akkor nem illeti meg, ha házastársának munkabére (munkadíja) és nyugellátása együtt havi 1700,— Ft-nál több. Nem kaphat a termelőszővetkezeti tag járadékot akkor sem, ha a vele együttélő házastársa keresőfoglalkozást folytat. Keresőfoglalkozásnak számít, ha a házastársnak — kisipari vagy kereskedői iparigazolványa, kisipari működési engedélye, háziipari értesítése, vagy vándoripari engedélye, — hasznot hajtó jogosítványa van, — ügyvédi vagy mérnöki magángyakorlatot folytat, — keresőtevékenységet folytató munkaközösség (ügyvédi, földmérői, oktatói stb. munkaközösség) tagja. Nem számít azonban kereső- foglalkozásnak. ha a házastárs kisipari működési engedély alapján folytat javító-szolgáltató tevékenységet. Nem számít bele a jövedelembe — a termelőszövetkezettől járó juttatások, — a háztáji gazdaság jövedelme, — földjáradék, — haszonbérből származó Jövedelem, — a tagsági kölcsön után járó kamat és törlesztés összege, — a háztáji föld pénzbeni vagy természetbeni megváltása, — a termelőszövetkezettől kapott szociális juttatások és kedvezmények, — a 66 százalékot meg nem haladó munkaképesség-csökkenés alapján megállapított baleseti járadék, — az özvegyi nyugellátás, — a családi pótlék, — a tartásdíj és a tartási szerződés alapján járó ellátások (életjáradék, stb.) — az 1938. évi xn. tv. alapján megállapított (OMBI) járadék, — a „Népművészet Mestere” cím viselésére jogosultak részére megállapított nyugellátás, — a hadigondozási pénzellá- tás, — a vakok személyi járadéka, — az átmeneti segély. — a rendszeres szociális járadék (segély), — a központi szociális segély. Jövedelemként kell azon-. ban számításba venni a kár- I térítés címén megítélt jára__ « A közös vállalkozás fejlődését híven illusztrálja a jövedelem évről évre történő növekedése. Amíg példán! 1962-ben mindössze 49 000 forint volt az összes jövedelem, addig a múlt évben, sőt már 1970-ben elérték a két és fái millió forintot. Ennek a fejlődésnek köszönhető, hogy a közös vállalkozás az alapítás óta eltelt 10 év alatt az alapító tagszövetkezeteknek már visszafizetett ötmillió forintot, vagyis az alapításkori vagyoni hozzájárulás 64 százalékát. Mindezek, de főként megyénk közös és háztáji gazdaságainak baromfitenyésztési eredményei, az árutermelés évenkénti növekedése alapján megállapítható, hogy a vállalkozás létrehozása kifizetődő és hasznos volt. Különösen. a legutóbbi két-há- nom év tapasztalatai igazolják, hogy megyénk baromfi- tenyésztését csak úgy lehet minőségileg és mennyiségileg egyaránt fejleszteni, ha a megye összes igényét kitevő keltetés, értékesítés és törzsállomány-kialakítás egy vállalkozás kezelésében és irányításával történik. Erre a következtetésre jutott az Egri Járási-Városi Népi Ellenőrzési Bizottság is a közelmúltban, amikor összegezte azt a vizsgálatot, amely a közös vállalkozás immár egy évtizedes gazdálkodásának, működésének tapasztalatait, tanulságait volt hivatott elemezni. F. S. 1972, november 38* kedd
