Népújság, 1972. november (23. évfolyam, 258-282. szám)
1972-11-26 / 279. szám
Sikerűit Befejezés előtt €8 húsipari rekonstrukció Még néhány hét, és megnyugvással tekinthetnek visz- sza az elmúlt három észténél e:3tesrit4setre Gyöngyösön a Heves megyei ÁUa'- íor’almi és Húsipari Válla- la'. vezetői. Amit elkezdtek l'i-n.'-en. annak a végére ír nentot tehetnek.. Sike- r; a korszerűsítés, a fel- ú1 'tis, a bővítés. A részleteket Tóth-Daru Józseftől, s vállalat főkönyvelőiétől kérdeztük meg. e 0 o o Kinőtte a kereteit a vágóit pedig annak idején, alig tíz évvel ezelőtt, még na- g o modernnek, kényelmesnek számított. Aztán nem találtak helyet maguknak az öltözőkben az emberek, tumultus keletkezett a, fürdésnél, de a hűtőtér sem tudott egynapi termelésnek megfelelő mennyiségnél többet befogadni. A tröszt mindezt figyelembe vette a fejlesztési programja összeállításában, majd előteremtette azt a mintegy harmincmilliót is, amennyi a költségekre kellett. A vállalat ettől kezdve kézbe vette a feladat végrehajtását. Tárgyalt a Heves megyei Állami Építőipari Vállalattal, majd amikor kiderült, hogy ez a cég nem tudja a teljes lebonyolítást ellátni, akkor a hűtőtechnológia elkészítését a budapesti Kiima Ktsz-re, a szállító- berendezés beszerelését pedig a Monori Gépjavító Vállalatra bízta. így aztán három kivitelezője lett a munkáknak. Ezekkel együttműködni, egyeztetni, tárgyalni, előkészítem és mindent meghány- ni-vetni: egyszerűbbnek látszott az Élelmiszeripari Tervező Vállalatnak kiadni. Képviseljék ők a húsipariakat, intézzék ők az ügyeket a vállalat helyeit. Persze, csak nem tudták kikapcsolni magukat a beruházásból, de nem is akarták. Éber tekintettel figyeltek a munkákra, olykor közölték is meglátásaikat. Például: a zsírolvasztó világítását nem tartották megfelelőnek. De a bélüzem technológiájának tervezett módját is megmásíttatták, ahogy a higiéniai előírásoknak megfelelően a hűtőajtókra lemezborítást kértek. Hiába, hogy a beruházás ügyintézését kiadták másnak, mégis ott voltak mindennél és mindig, hiszen jól tudták, ami készül, az nekik készül. Azzal nekik kell majd dolgozniuk. © o o o Először a 360 személynek helyet adó szociális létesítmény készült el. Majd a tizenhat vagonos hűtőház is üzemelni kezdett. Most már nincs más tennivaló, mint átkötni a régebben is megvolt részeket az új gépházra. Év végére ez is elkészül. Lényegében tehát már alig van hátra valami. De az a három év, az mégiscsak sok volt. Ugyan miért nyúlt el ennyire a beruházás? Több olyan akadály is útját állta a gyorsabb munkának, amit előre nem lehetett látni. Találtak közművekét a földben, amikről nem tudtak. Felborult tehát minden azonnal. Újra tervezni, újra tárgyalni, , © újabb határidőket- megállapítani: ez ment nem is egyszer. Bár nem panaszkodhatnak a húsipariak, mert a három vállalkozó készségesen tárgyalt és intézkedett minden esetben. Nehezítette a munkákat az a körülmény is, hogy a termeléssel nem állhatták le a vágóhídon. Márpedig úgy építeni, gépeket, berendezéseket szerelni, hogy közben a vágás és feldolgozás is zökkenő nélkül folyjék, nem tartozik a legkönnyebb munkák közé. o o o © Nem mondhatjuk, hogy a több tízmilliós beruházás csupán a húsipariak hasznát szolgálta.. Közvetlen hatását a fogyasztók is érzik, hiszen több áru lett, nagyobb választék áll a rendelkezésre, de a folyamatos ellátás biztonsága is megnövekedett. Igaz, még a jövőben bővíteni kell a feldolgozó üzemet, mert ennek a kapacitása most a többihez képest alacsony. Már azt is tudják, hogyan hajtják ezt végre. Két évet szánnak rá arra. hogy most már saját maguk bonyolításában az élőállatok átvételéhez megfelelő helyet1 alakítsanak ki. Bővíteni fogják az állatszállást is. Korszerű tmk-műhelyeket építtetnek. A szennyvíz-előtisztí- tó is a tervben szerepel, ahogy az új olajtüzelésű kazánház is. A mostani tmk-műhelyek helyiségeit hozzácsatolják a feldolgozóhoz, és ezzel a feltétlenül szükséges bővítést el tudják végezni. Ezek a munkák újabb milliókat követelnek, de ha- lászthatatlanok. Ha mindegyikkel elkészülnek, azt is elmondhatják, legalább tíz évre elvetették a gondját a bővítéseknek. o o © Még néhány hét és befejezik a beruházást. Még néhány hét és elkezdik a további bővítéseket. Fáradságos munkát vállalnak magukra, de szívesen teszik, mert nemcsak saját munka- körülményeiket tudják javítani, hanem a lakosság élelmiszerrel való ellátását is fokozzák. Az egyiknek még vége sincs, már kezdhetik a másikat. Ez az élet, örökös befejezés és kezdés, ami maga a haladás is egyben. Kellett es Herédnek ? (G. Molnár F4 A címben szereplő kérdést sokszor feltették itt egymásnak az emberek, amióta „városkörnyéki község” utónevet kapott a kétezer lelkes település. Persze, a név magában, nem izgatta volna őket, ha három évvel ezelőtt — az új tanácstörvény életbeléptével — a régiben marad Heréd státusza. Bizonyos hatósági ügyekben másodfokú döntési jogot kapott azonban Hatvan, némi állami költség- vetési keret lebontását is odabízták, valamint szakmai szempontból ellenőrzési, felügyeleti joga van a közeli városnak. Ezekből aztán olyasféle következtetést vontak le a túlbuzgó lokálpatrióták, hogy megszűnt immár a község önrendelkezési joga, minden aszerint történik, ahogyan Hatvanban fütyülnek. Látogassunk ki a faluba, nézzük meg közelről, milyen, tapasztalatokkal járt az utolsó három esztendő? Mi igaz, mi nem igaz a mendemondából, szóbeszédből? Temesvári József tanácselnök szabadságából áldoz fel egy órát, hogy sűrítse számunkra a község irányító testületének észrevételeit, véleményét — Nem a függőségi viszony beszél belőlem, ilyen nincs is Hatvan és Heréd között! — kezdi mondákéját némi gondolkodás után. — De nyugodt lelkiismerettel állítom, hogy önállóságunk eddig mindenkor megvolt, _ s ha- táskör-elvanás szándékát sohasem tapasztaltam a hatvani tanácsvezetők részérőL Annál több volt viszont a segítség. Szakmai útbaigazítás dolgában éppen úgy, mint amikor a lakosság valamiféle gondján kell enyhíteni. Az idén kaptunk például egy komplex ellenőrzést, amelynek sarán a hatvani szakigazgatási szervek munkatársai felhívták figyelmünket a herédi kommunális igények fokozott kielégítésére, s tanáccsal szolgáltak, miként vonhatjuk -be a lakosságot a különböző fejlesztési munkákba. Múlt héten átadtuk rendeltetésének korszerű egészségházunkat, amely legalább huszonöt .évre megoldja minden ilyen irányú gondunkat. Készül ugyanakkor a régen szükséges buszforduló, amely a közlekedést teszi zavartalanabbá. Ezek megint elmaradtak volna, ha a városi vezetők nem járják ki a hozzájuk szükséges pénzt! S még nem beszéltem többi új létesítményünkről. A klubkönyvtárról, a termelőszövetkezettel közösen létrehozott vízműről, öt kilométernyi vízvezeték-hálózatról, meg az ugyanilyen hosszú, szilárd burkolatú járdáról, iskolatatarozásról... Kell nekünk ez a kapcsolat. Aranyat ér, ha okosan élünk vele. Vagy jobb lenne ügyes- bajos dolgokkal Gyöngyösre utazgatnia a herédi magyarnak— ? Víczián Mihály iskolaigazgató e dolgokat mind helyben hagyja, de némi kritikai él keveredik hangjába, különösen az oktatásügy helyzetének elemzésekor. — Őszintén mondom, a mi területünkön sok negatívummal járt az átállás. Elégedett még most, három év múltán sem vagyok, noha a városi művelődésügyi osztály megfelelően értékeli a tantestület tevékenységét. Ez az értékelés nem mutatkozik meg ugyanis a nevelők anyagi megbecsülésében! Tavaly novemberben, Hatvanban, a . pedagógusok fele jutalmat kapott vagy soron kívüli előléptetésben részesült. Mi mind a tizennégyen kimaradtunk : ebből. Mást mondok. Tízezer forintunk hiányzik jelenleg az iUet- ménykeretböl. Ennyivel kevesebb az itteni pedagógusok rendes fizetése, mint amennyit minősítésük alapján megérdemelnének kötelező érvénnyel. Még tovább megyek! Kétszázötven növendékünk van, s bár évek óta mindig kevesebb és ke- . vesebb nyolcadikost bocsátottunk kd, a gyermekgondozási segély bevezetése most jóval kecsegtet. Így már tavaly éreztük, hogy idén őszszel meg keli bontanunk az első osztályt, ötven apróságra számítottunk. Kérelmemre még augusztus 30-án sem kaptam választ. MérElkészült az első hazai radiálabroncs A Gumiipari Kutatóintézetnél . elkészült az első hazai' gyártmányú radiálabroncs, amely az osztrák Semperit Cég ,technológiájának sikeres átvételét, adaptációját bizonyítja. Ez az új termék lesz vrh;C a nagyszabású Sempe-program, harmadik készítménye. A gumiipari vállalat . és az osztrák cég megállapodása értelmében ugyanis fo- . kozatosan oevezetik hazánkban a már bevált kiváló 'eernc' áglákat a diagonál és a radiálabroncsok gyártásához. :. .ben az esztendőben már ... ........ú..k a mezőgazdasági Erdőkben kanyargó sínek... Mémis&s mz. november 26., vasárnap gépekre használatos semperit- abroncs-gyártást; ezek az új készítmények 15—20 százalékkal tovább használhatók, mint ismert elődjeik. 1972- ben már a teherautó-abroncsok kétharmad részét is az úi eljárással készítik, amely ebben az esetben 20—30 sza zalékos élettartam-növekedést eredményez. A sikeres laboratóriumi kísérletek után 1974-ben kezdik meg majd a Cordaticná.1 épülő új üzemben a radiálab- . roncsok, gyártását, amelyben a biztonságos közlekedésről, a megnövekedett . élettartamról az abroncsot erősítő acélváz gondoskodik. A budapesti új gyárat Nyíregyházán követi majd a nagy teljesítményű radlálabroncsgyár, ahol évente 300 000 abroncs készül ______________ A CIVILIZÁCIÓS ártalmaktól meggyötört ember a természet még érintetlen, rejtett zugait keresi, hogy csöndet, nyugalmat, növényzetet, vizet, tiszta levegőt találjon. Ezek az érintetlen zugok távol esnek a zsúfolt, rossz levegőjű, lármás telépülések- től, így legelőször is ezt a távolságot kell legyűrnie az embernek. Ha teheti gépkocsit vesz, ha nincs erre módja, más járművekkel — autóbusszal, vonattal, erdei kls- vasúttal — közelíti meg a természet áldott rejtekeit. A Bükk és a Mátra erdei vasútjain több mint fél millió ember utazik évente. S ez a szám azért is jelentős, mert nem nagy távolságokról van szó. A két hegység erdei vasútjainak hossza ugyanis csak 73 kilométer hosszú, s ebből mindössze 41 kilométer szolgálja a személyszállítást. Az erdőkben kanyargó sínek szép, gyönyörűséges vidékekre, vadregényes tájakra vezetnek. Hullámosra gyúródott kőráncok. szélborotválta szálkás kőcsontok, toronysziklák éles csipkefodrai, ezüstfényű tiszta források, napfényes tisztások, rétek, füves mezők, hegyi kaszálók, ritka látványt kínáló bércek és tetők hívják pihentető barangolásra a természet szerelmeseit Évek óta sokan panaszkodnak amiatt, hogy az erdei kisvasutak állapota egyre rosszabb, siralmasabb, s a korszerűtlenség, elavultság hovatovább az utazó százezrek legminimálisabb kényelmét sem biztosítja. Még csak halvány nyomát se lehet felfedezni a fejlesztésnek, felújításnak Az erdőgazdaságnak mostoha gyemteke az erdei kisvasút s úgy tűnik, mintha véfiervéuyeaea kimondták volna felette a ha- láthassa a „minden szépség lálos ítéletet. kútfejét ’, a „sellők völgyét”, Vajon mi az igazság az er- a vadregényes Szalajka-vől- déi kisvasutak körül ?..... gyet. És nem bosszankodhat Ennek kiderítésére indultunk . senki. hogy. kényelmetlen az utazásra az erdőkben kanyargó síneken. FELNÉMETEN szálltunk fel a felsőtárkányi erdei vasút ,,bahnwagli”-nak nevezett motoros kiskocsijába. A közúti, keresztezést elhagyva nagy sebességgel iramodtunk az egyenesnek, de tüstént lassítani kellett, annyira rángatózott. hánykolódott alattunk az ülés deszkázata. Szinte minden pillanatban várható volt, hogy a hibás, egyenetlen pályáról leugranak avaskerekek S ez , így tartott egészen a tárkányi mészégető kemencékig. Csak a lassú tempó, az óvatos vigyázat óvott meg bennünket a veszélyes kisiklástól. Tarkanyiéi a Stimecz-házig és vissza, már igen tűrhető volt utazásunk. Szerettem volna fel- kocsizni a Vaskapu sziklaszorosán át a Barát-rétig, erről azonban lebeszéltek, mert ez a vonal teljesen járhatatlan. Így azután a vasút központi telepén szem! élőd lünk, ahol — mint téli kikötőbe vonult bárkák — személykocsik ócska tákolmányai darvauoztak a mellékvágányokon. Ezek a tákolmányok recsegő-rop<<gó eresztékeikkel, korhadt oosz- kafálaikkal a vasút legősibb korszakát juttatták az<-~z**-n- be. Megkérdeztem: miért ez a nagyfokú elbam ltság? „Nem adnak pénz.', a fejlesz- téshéz!” — hangzott a tömör V 313SZ UTAZÁSUNK máscd’k színhelye a szilvásvárad « dei vasútüzem volt. sújtott homlokú sziklák, erdős magaslatok tövében kanyarog a vaspálya. Tavasztól őszig több mint hetvenezer ember tereiül meg itt, hogy utazás. legfeljebb azért kell türelmetlenkedniük a kirándulóknak, mert nincs elég nyitott kocsi, s emiatt nagy a zsúfoltság. A vasút műszaki állapota megnyugtató., Kivéve a fatelepen, ahol ’traktorok, teherautók rontanak neki minduntalan a keskeny síneknek, s olyan közel hányják le terheiket,* hogy nyakát, lábát törheti a vigyázatlan utas. A gyöngyösi Mátra-vasút sorsa megint csak aggasztó. A favázas kocsik szörnyű állapotban vannak, szekrényeiket csak a csoda őrzi a leszakadástól. S ha azt vesszük, hogy több mint 320 ezer ember utazik évente a mátrafü- redi. a gyöngyössolymosi, la- josházi vonalakon, elképzelhető, milyen tömegszerencsétlenség okozója lenne ez az elhanyagoltság. Am nemcsak a kocsikkal van baj, hanem a pályatesttel is: több vonalszakaszon nincs meg a kellő szintezés, s a síneket tartó keresztfák, betonaljak is mind hibásak. Arra a kérdésre, hogy miért tűrik ezt az állapotot, „tt is csalt azt a választ halljuk, mint Felsőtár- kányban vagy Szilvásváradon: „Nem adnak pénzt a fejlesztésre!” Talán azért nem adnak, mert nincs — gondolhatnánk. Ám ez a „nincs” többszörösen nem igaz. Van pénze az erdőgazdaságnak, de az a helyzet, hogy minden fillért sajnálna* a vasúttól. Még a kormányrendeletben megszabott értékcsökkenési leírást is más ágazatokra fordítják. Azt az értékcsökkenési hányadot, amelyet áz erdei vasutak állóeszköz •állománya gemben írtaim a miniszter- helyettesnek, s ennek köszönhető, hogy sikerült egy másik első osztályos tanítói állás pénzfedezetét megkapnunk. .. Dehát miért kellett nekem ezért „idegen vizekre” eveznem, amikor Hatvanban és Egerben is ismerik az idevágó utasításokat? Maga-váii Gyula főagronómus egyéni és közösségi szempontból egyaránt mérlegre tette a kérdést, amikor a Mátravidékí Mg. Tsz irodájában leültünk beszélgetni. Szavaiban az ügyes-bajos dolgai után szaladgáló heréd! polgár tapasztalata is benne van. — így is, úgy is jó. Nekem ez a véleményem három esztendő múltával! Tyúikper? Ott a városi bíróság. Telek- , probléma? A földhivatal hatvani kirendeltsége Heréden is illetékes. Orvosi felülvizsgálatra lenne szükség? Kijön hozzánk a főorvosnő. Kereskedelmi ellátottságunk lehetne jobb, ez nagy igazság. Erről azonban nem Hatvan tehet. A mi boltjaink a lőrinci fogyasztási szövetkezethez tartoznak... Ha a gazdaságot tekintem, megint azt kell mondanom: M- ügyeletileg valahova kell tartoznunk! Akkor ez legyen Hatvan, ahol megvannak a régi járási emberek, akik még az útmenti fákat is ismerik. S ahogyan tapasztalom, szívügyük a herédi gazdaság sorsa. így társulhattunk be 15 százalékos teherrel a sertéskombinátba, 5 százalékkal pedig a TÖVAL- ba, amelyek néhány év múltán komoly hasznot hozhatnak nekünk. El is kelne már valami nagyobb megtakarítás, hogy a gépesítésre gondolhassunk 1 ★ Igen, úgy vélem, az Ilyesféle dolgokban fog lecsapódni egyszer a Hatvanhoz kapcsolódó három község — Heréd, Boldog,” Nagykökényes — összehangolt szakmai irányítása. Gépesítésben, közös vállalkozásban, kultú- ráltabb életvitelben! Gondok menet közben, terme-' szetszerűleg adódnak. Hatvanban erre is figyelni kell. Moldvay Győző hoz az erdőgazdaság konyhájára. Márpedig nem kevés pénzről van szó. Ha 1968-tól 1971-ig számoljuk áz érték- csökkenési leírásból származó forintokat, ez több mint kétmillió forintot tesz ki. AZ ERDŐGAZDASÁG csak profitál az erdei vasútokból — és tegyük hozzá. í-gen jól profitál! — ám a fejlesztésre, korszerűsítésre semmit sem. áldoznak. Mert nem áldoztak 1968 óta, még a legszükségesebb és legminimálisabb fejlesztési feladatoknak sem tettek eleget. Szóvá kell tenni itt azt is, hogy 1968 óta — a turizmus fellendülését segítendő ■—, jelentős állami dotációt rák Zsebre az erdőgazdaság az erdei vasutak személyszállítása után. Az állami dotáció több mint 8 millió forint bevételt jelent 1968-tól 1971- ig. Az érvényes pénzügyminiszteri rendelet értelmében ennek a több mint 8 millió forintnak a 35 százalékát kellett volna fejlesztésre fordítani. S a vasutak esetében ezt elmulasztotta az erdő- gazdaság. A pénzt természetesen nem dobták ki az ablakon, ahogy mondani szokták. Az erdei vasutak forintjaiból vadászházak épültek. Természetesen szükség van vadásziházakra is. De mégin- kább szükségesebb lett volna. hogy a vasutak siralmas állapotain változtassanak. 1971. óta minisztertanácsi rendelet is előírja az érdé vasutak fejlesztését, amelyet a Bükkben és a Mátrában igen jelentős idegenforgalmat bonyolítanak le. S ezt ? határozatot nem lehet figy- men itivül hagyni. Nem ! továbbra is elodázni, akadályozni az üze ságot szolgáló munkát, szerűsí lések elvégzését. CSELEKEDNI KELL, hiszen már az utolsó orához jutottak. Patak; Desső \