Népújság, 1972. november (23. évfolyam, 258-282. szám)
1972-11-26 / 279. szám
Két jól irányzott pofon - a szarvasmarhaprogramnak ! Ha a szorító sarkából kellene ezeket a sorokat diktálnom, akkor azt mondhatnám; az első ütés hatalmas csapott horog a fedetlenül hagyott legérzékenyebb pontra az állcsúcsra. Nem kell hozzá kommentár, mindenki tudja, aki csak a szakmában valamit is járatos, hogy az ütés megrendítő erejű. A második ütés az már nem ilyen. Hosszas, ravasz kikukucskálások a' kesztyű mögül, aztán belharc és az egyik versenyző eldől. A szakembereken kívül nem is tudja senki, hogy mi is történt tulajdonképpen. I. A pöyi Tiszamente Termelőszövetkezet a meghirdetett szarvasmarhaprogram szellemében elhatározta, hogy megépíttet egy háromszáznyolc férőhelyes szakosított I szarvasmarhatelepet. Nem kevés merészség-és vállalkozási kedv kellett ahhoz, hogy az ágazat akkori jövedelmezőségi szintjét figyelembe- véve, a kifejezetten kedvezőtlen adottságú pélyi termelőszövetkezet ekkora fába vágja a fejszéjét Az építkezés még TO6&- ban elkezdődött. A megállapított és érvényben levő normatívák szerint a költség 9 millió 98 ezer forint volt Akkor! A meghirdetett program szerint az állam 70 százalékát magára vállalta a költségeknek. Mire 1971. decemberében átadták az egész telepet a megváltozott normatívák szerint, az időköziben megemelkedett építőipari árak miatt, a költség már kereken 14 millió forintra rúgott Viták, vizsgálatok. A Férra- ügyminisztérium bevételi hivatala a termelőszövetkezettel együtt felmérést végzett, keresték a megoldást: ki viselje a megnövekedett költség többletterheit. A termelőszövetkezet vise-' li. A 70 százalékos állami ártámogatást a 9 millió forint után állapították meg. Hogy közben 14 millióra alakult a végösszeg? Hm. Nem kis összeg. A kis tsz álldogál a szorító sarkában. Szaknyelven szólva, ez az első, ez megrendítő ütés volt. II. Egyik legnagyobb erőfeszítés, hogy szarvasmarha-állományunkat TBC-mentessé alakítsuk A küzdelem, bizony nem könnyű dolog. A közös gazdaságok — amelyek vállalják, hogy állományukat mentesítik a fertőzött egyedektől — nem kevés anyagi áldozat árán jutnak el a célig. , Pélyen szívós, következetes tenyésztési és tartása munkával elérték, hogy az állományban mindössze két százalék alatt volt a fertőzött állatok aránya. Ez olyan minimális adat, amely egészségügyileg megengedett, így a termelőszövetkezet minden liter tej után kapja az úgynevezett negatív felárat. A közös gazdaságok maguk is éber szemmel őrködnek az állomány egészsége felett, de számos rendelkezés is gondoskodik arról, nehogy véletlenül fertőzés forduljon elő. Szigorúan megszabott, hogy nem szabad még a tehénistállók közelében sem TBC-ben valaha is megbete- gedett dolgozót foglalkozta*» " ni. Ez vonatkozik mindenkire. Nagyon helyesen, a takarmány osoktol kezdve tnt éjjeliőrökig. Amikor folyt a szarvasmarhatelep építése, az építő vállalat munkásai között nagy volt a vándorlás. Jöt- tek-mentek az emberek, a jegyzőkönyvek tanúsága szerint akadt közöttük nem egy fertőzött tüdőbeteg. De hát mit lehetett tenni ? Az építő vállalatra nem vonatkoztak a rendelkezések, jogosan és törvényesen alkalmazta azokat a munkásokat, akik nem egészségesen dolgoztak a már betelepített első istálló szomszédságában. A gazdasági „ring”-ben nem mindenkire vonatkoznak a szabályok? 1971-ben 54, 1972-ben 38 tehenet kellett kiselejtezni Pélyen. Fertőzöttek voltak. A termelésből kiesett egyedek nem véletlenül a legtöbb tejet adó, a legnagyobb hozamú tehenek voltak, ugyanis a nagy termelésű állatok szervezete sokszorosan fokozott megterhelésnek van kitéve, s legkönnyebben fertőződik. Az elmúlt évben 2200 liter volt a tehenenként! tejhozam, az idén már csak kétezer ha lesz. A tej önköltségi ára Pélyen a selejtezés után 5 forint 40 fillérről 7 forint 15 fillérre emelkedett A kiselejtezett 92 tehén egyedenkénti ára körülbelül 15 ezer forint A kiselejtezett nőivarú egyedek miatta borjúszaporulat 50 százalékkal esett viasza. m. BWS spur étára. Etamftt Játékvezetést kérünk} Szigethy András < Ot vállalatnál! Ä beruházások megalapozottságáról A saját döntési hatáskörbe tartozó beruházások előkészítését és azok közgazda- sági megalapozottságát vizsgálták a közelmúltban öt vállalatunknál — a Mátra- vidéki Kőbánya Vállalatnál, a Heves megyei Tanácsi Építőipari Vállalatnál, a Heves megyei Finommechanikai Vállalatnál, a Mát- ravidéki Sütőipari Vállalatnál, valamint a Heves megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalatnál — a megyei Népi Ellenőrzési Bizottság szakértői. A vizsgálat céljaként jelölték meg annak a megállapítását, hogy az érintett vállalatok milyen rövid, illetve hosszú távra szóló információk alapján döntöttek a beruházások megvalósításáról, s ezek a döntések mennyire voltak megalapozottak? Biztosították-e előzőleg a beruházásokhoz szükséges anyagi és műszaki feltételeket, s ha nem, akkor azok hiánya milyen következményekkel járt?.;; A vizsgált beruházások túlnyomó részét 1967 és 1970 között készítették elő. E munkák jelentős részéről kiderült, hogy meglehetősen hézagosak voltak, emiatt a legtöbb esetben késett a tervezett fejlesztések megkezdő se, csúszott a beruházások átadási határideje. Mivel a beruházási döntések előtt a* illetékesek nem számoltak a gazdaságossági variációkkal, illetve nem rendelkeztek a megfelelő piaci- és exportlehetőségekről szóló információkkal, a legtöbbször —annak ellenére, hogy a szükséges pénzügyi fedezet adott volt— szinte leküzdhetetlen nehézségekkel találták szembe magukat a beruházók. A jelenlegi helyzet reális megítéléséhez szükséges azonban leszögezni, hogy az elmúlt évben hozott párt- és kormányhatározatok kedvező Irányba tereltek a beruházási tevékenységet. Ennek tudható be, hogy az azóta hozott beruházási döntéseket alaposan és körültekintően készítették elő, mint például a Heves megyei Tanácsi Építőipari Vállalat fejlesztéseit. De máshol is kedvező tapasztalatokról számolhatlak be a vizsgálat idején: mindinkább előtérbe kerül a tervszerűség és a hatékonyság. Mint az előbbiekben már erre utaltunk, a negyedik ötéves terv fejlesztési előirányzatai a megvizsgált vállalatok egy részénél nélkülözték a kellő alaposságot. Nem vették figyelembe a piaci viszonyok alakulását, a várható árváltozásokat, ugyanakkor túlzott optimizmussal számoltak az állami pénzügyi támogatással. Csaknem minden jelentősebb fejlesztéshez nagy összegű költségvetési juttatást, illetve bankhitelt terveztek, nem számolva a központi források korlátozott lehetőségeivel. Jellemző példa erre a Mátravidéki Kőbánya Vállalat, melynek az 1971. áprilisában jóváhagyott középtávú terve 522 millió forint értékű beruházást irányzott elő. Ebből a vizsgálat idején már csak 112 millió forint értékű fejlesztést tudnak megvalósítani, ugyanis a szükséges saját anyagi források nem állnak rendelkezésre. Ezzel szemben reális terv született a Heves megyei Tanácsi Építőipari Vállalatnál és a Finommechanikai Vállalatnál, ahol a különböző támogatásokat igénylő- beruházásokat az előírásoknak megfelelően, a középtávú terv fejlesztési lehetőségeivel összhangban készítették eL A legtöbb gondot az árváltozás, illetve a nem kielégítően elvégzett piackutatás okozta. Ezek miatt a beruházásokat — például a Finommechanikai Válla ü egri szerviztelepét, vagy a sütőipari vállalat egri . •- nyél-gyárát említhetjük nem tudták a kitűzőit \.i- táridőben elkezdeni illő a más célokra tartalékolt . lesztési alapból kelleti a többletköltségeket fedezrv \ hiányos piackutatás vi> it a Mátravidéki Köbáriya \ lalatnál okozott jele - is anyagi veszteséget, mert a kedvezőtlen termékárak iv:i- att elvesztette a partnereit. E téren is vannak jó taps . :- tálatok: a Finommechan ti Vállajat az egri szerviztelep és a miniszerviz-hálózat kiépítése előtt az egész megyére kiterjedő piackutatást végzett például a gépjárműállománnyal kapcsolatban. A beruházások megalapozottságához feltétlenül szükséges a körültekintő előkészítő munka. Ezen belül <t különféle gazdaságossági és szervezési variációk döntés előtti elkészítése, tanulmányozása. Így nagymértékben csökkenthető a későbbiek során a beruházások költsége, megelőzhető a túlfizetés. Feltétlenül gondos tervezőmunkát igényel a berendezések hatásfokának és az egész beruházás kapacitásának ösz- szehangolása. A beruházások elhatározásakor a vállalatoknak keil rí mértékkel kell számolniuk az anyagi ügyeikben: a saját erővel és a támogatás várható összegével. Alaposan és gondosan kell elvégezni — állapítja meg a NEB vizsgálati anyaga — a fejlesztések hatékonysági és megtérülési számításait, hiszen ezek meghatározzák a továbbiakban a beruházás eredményes. vagy eredménytelen működését, gazdálkodását Szilvás István Milyen változások lesznek a nyogdíjszabályokban V. Az öregségi nyugdíj összegének módosítása A jeíesslegS szabályok szerint a termelőszövetkezeti tag öregségi nyugdija összegét — az évenkénti 2 százalékos emelésen kí vül — akkor módosítják, ha a nyugdíjas munkaviszonyba lép, illetőleg a dolgozók társadalom- biztosítási nyugdíjáról szóló, szabályok szerinti szolgálati időt szerez úgy, hogy ezalatt a nyugdija folyósítását szüneteltetik. Egy-egy ilyen év után az öregségi nyugdíj ösz- szegét a 25. nyugdíjévig az átlagjövedelem 2—2 százalékával, a 25. nyugdíjév után pedig az átlagjövedelem 1—1 százalékával emelik. (Az öregségi nyugdíj az átlagjövedelem 70 százalékát nem haladhatja meg.) . ÍGY PÉLDÁUL: a termelőszö- vetkezeti tag öregségi nyugdiját 1970-ben havi 2000,— Ft átlagjövedelem és 12 nyugdíjév alapján átlagjövedelme 37 százalékában, vagyis havi 740,— Ft-ban állapították meg. E nyugdíjat — az l»71-től bevezetett évenkénti 2 százalékos emeléssel — 1972-ben havi 770,— Ft összegben folyósítják. E nyugdíjas — mondjuk — 1971. január l-étől 1972. december 3l-éig kórházi i portásként havi 1400,— Ft fizetéssel munka- viszonyban áll.; Ez alatt az időtartam alatt 1971. május 31-éig • munkabére mellett a nyugdíja is megillette, mível munkabére eddig összesen a 6000,— Ft-ot nem haladta meg; 1971. június l-étől 1971. december 31-ig nyugdíjának a folyósítása szünetelt; 1972. január 1-étöl 1972. június 30-áig újból megillette a munkabére mellett a nyugdíj is, mivel foglalkoztatásának óraszáma az 1260 órát (a kórházi portás naptári évenként 1260 órát dolgozhat a nyugdíja korlátozása nélkül), nem haladta meg: 1972. július l-étől 1972. december 31-éig nyugdíjának a. folyósítása ismét szünetel. Ez a nyugdíjas tehát nyugdija szünetelésének a tartama alatt l évi szolgálati időt szerzett és így 1973. január l-étől már nem 12 nyugdíjév, hanem 13 év alapján jogosult az öregségi nyugdíjra. Ä. 13 év alapján átlagjövedelmének (a havi 2000,— Ft-nak) a 39 százaléka, vagyis havi 780,— Ft. valamint enneK — az 1971-től bevezetett évenkénti 2 százalékos emeléssel — háromszor 2 százaléka, vagyis 48,— Ft, összesen havi Ft illeti meg. A jelenlegi szabályok sze- ríni az öregségi nyugdíjas, ha a termelőszö ve övezetben dolgozik, nyugdíj járulék fizetésére nem kötelezett és így a közösben végzett munkája alapján nyugdíjeveket nem szerezhet. Nyugdíját viszont korlátozás nélkül megkapja, ha a termelőszövetkezetben fizikai munkát végez. Nem fizikai munka végzése esetén addig kaphatja az öregségi nyugdíjat, amíg a a nyugdíjas munkateljesítménye a 121 munkanapot el nem érte. AZ ÜJ SZABÁLY ALAPJÄN , SZEREZHETŐ NYUGDÍJÉV 1973. január l-étől nyugdíj- járulék fizetésére kötelezett az öregségi nyugdíjas is, ha a termelőszövetkezetben a közös munkában' részt vesz. Ennek alapján nyugdíjéveket szerezhet, és így 'nyugdíja összegét módosítani lehetne, ha a folyósítás a közös munka végzése alatt szünetelne. Mivel azonban a folyósítási szabályok nem változtak, az új rendelkezések lehetővé teszik, hogy nyugdija módosítása érdekében az öregségi nyugdíjas maga kérhesse riyugdíja folyósításának szüneteltetését. A nyugdíj szüneteltetésének a tartama alatt szerzett minden egyes nyugdíjév (12 nyugdíjhónap) alapján az öregségi nyugdíjas ugyanúgy kérheti nyugdíja összegének a módosítását, mint aki nyugdíjának megállapítása után munkaviszonyba lépett és nyugdíjának a 'szüneteltetése mellett szolgálati időt szerez. ÜJ RENDELKEZÉS AZ IS, hogy öregségi nyugdíja módosítását az a termelőszövetkezeti tag is kérheti, akinek a nyugdíját nem a termelőszövetkezeti jogszabályok, hanem a dolgozók társadalombiztosítási nyugdíjáról, vagy a kisiparosok nyugdíjáról szóló rendelkezések szerte! állapították meg. Az ilyen nyugdíjas nyugdíját a folyósítás stimetel tettesének a tartama alatt közös mimikában való részvétellel szerző ti minden, egyes nyugdíjév (12 nyugdíjhónap) alapján a nyugdíj 1,5—1,5 százalékával egészítik ki. így például: az öregségi nyugdíjat 1970-ben a dolgozók társadalombiztosítási nyugdíjáról szóló szabályok szerint havi 900,— Ft- ban állapították meg. E nyugdíjast 1973-ban — az 1971- től bevezetett évenkénti 2 százalékos emeléssel — havi 936,— Ft illeti meg. Ez a nyugdíjas, mint termelőszövetkezeti tag a közös munkában, rendszeresen részt vesz és — az új rendelkezés alapján —, kéri, hogy nyugdíja folyósítását 1973. január l-étől szüneteltessék. Az 1973. év során teljesíti a nyugdíjévhez szükséges 150 munkanapot Így szerez 1 nyugdíjévét (12 nyugdíjhónapot). Ha ez a nyugdíjas 1974. január 1-étöl újból kéri a nyugdíjat, egyúttal kérheti azt is, hogy az 1973. évben szerzett 1 nyugdíjév alapján a nyugdíját ennek 1.5 százalékával egészítsék kL A nyugdíj összege 1974. január 1- étől — az évenkénti emelés figyelembevételével — havi 955,— Ft, valamint ennek 1.5 százaléka, vagyis 14.— Ft, összesen havi 969,— Ft lesz. A NYUGDÍJ ÚJBÓLI MEG ALL A PIT AS A 36 HÓNAPI KERESET alapjAn A dolgozók társadalombiztosítási nyugdíjáról szóló szabályok szerint a nyugdíjuk megállapítását követően munkaviszonyban álló öregségi nyugdíjasok kérhetik nyugdíjuk újabb megállapítását, ha nyugdíjazásuk után legalább 36 hónapra munkabért kaptak. Ilyen lehetőség a termelőszövetkezeti nyugdíjasokra — a jelenlegi szabályók szerint —, nem állott fenn, sem akkor, ha öregségi nyugdíjuk! (ncgkUapíiása után tmiTnlsavisaofiyhe: Dfepte*,. sem pedig akkor, ha termelőszövetkezeti tagként dolgoztak tovább. AZ ÜJ SZABÁLYOK lehetővé teszik, hogy a termelőszövetkezeti öregségi nyugdíjasok kérhetik öregségi nyugdíjuk újbóli megállapítását, ha nyugdíjazásuk után legalább 36 hónapon át akár munkaviszonyban, akár termelőszövetkezeti tagként tovább dolgoznak. A rtyugdíj újbóli megállapítása az utolsó 36 hónapi kereset alapján a termelőszövetkezeti nyugdíjrendszer szabályai szerint történik Azok a termelőszövefkeaeti tagok is kérhetik termelőszövetkezeti tagiként szerzett 36 nyugdíjhónap alatt elért jövedelmük alapján öregségi nyugdíjuk újbóli megállapítását, akik a dolgozók társadalombiztosítási nyugdíjáról szóló jogszabályok szerint megállapított öregségi nyugdíjban részesülnek. Az újbóli megállapításra a termelőszövetkezeti tagokra előírt öregségi korhatár (férfiaknál a 65, nőknél a 60. életév) elérése után kerülhet sor, mivel az újbóli megállapítás ebben az esetben, is a termelőszövetkezeti nyugdíjrendszer szabályai szerint történik. Az öregségi nyugdíj ösz- saegének újbóli megállapítása nem függ attól, hogy a feltételként előírt 36 hónap alatt az öregségi nyugdíj folyósítása szünetelt-e, vagy sem. J1A A NYUGDÍJ NEM SZÜNETEL... Ha az öregségi nyugdíjfolyósítása a nyugdíjazás után szerzett nyugdíjevek alatt nem szünetelt, az öregségi nyugdíjat az utolsó 36 hónap alatt elért kereset (munkabér, illetőleg jövedelem) alapján, de csak a nyugdíjazásig szerzett nyugdíjevek íigydlemibewételévei állapítják meg. HA ANYUGDD SZÜNETEL.« Ha azonban az őregaégi nyugdíjas öregségi nyugdíjának megállapítása után olyan nyugdíjévét szerzett, amely alatt a nyugdíjának a folyósítása szünetelt, ezt a nyugdíjévét a nyugdíjazásig szerzett időhöz hozzászámítják, és az egybeszámított nyugdíjevek figyelembevételével állapítják meg az utolsó 36 havi kereset alapján az öregségi nyugdíj összegét. PÉLDÁUL: 1970. december Síéig munkaviszonyban állt kőműves részére 36 évi szolgálati idő figyelembevételével havi 2000,— Ft munkabérátlag alapján 1971. * január l-étől a dolgozók társadalombiztosítási nyugdijáról szóló rendelkezések szerint öregségi nyugdijat állapítottak meg. A nyugdíj megállapítása a dolgozó 62. életévének betöltése után történt Az öregségi nyugdíj a munkabérátlag 50 százalékának megfelelő törzsnyugdíj ból, vagyis 1000,— Ft összegű törzsnyug- díjbol, es a 26 évi szolgálati idejére tekintettel, a törzsnyugdíj 28 százalékát kitevő, vagyis havi 260,— Ft összegű nyugdíjkiegészítésből tevődik össze, amelyhez — a nyugellátások évi rendszeres emeléséről szóló szabályok szerint — a nyugdíj 2 szá- , zalékának megfelelő összeg jár. 1971- ben tehát e nyugdíjast 1285,— Ft összegű öregségi nyugdíj illette meg. Ez a nyugdíj 1972- ben az újabb 2 százalékos emeléssel 1311,— Ft-ra, 1973-ban pedig 1337,— Ft-ra emelkedik. A nyugdíjas 1973. január 1-én termelőszövetkezetbe lep be, és a közös munkában való részvétellel 3 éven át, vagyis 1975. december 31-éig 36 nyugdljhónapot szerez. Mivel a termelőszövetkezetben is mint kőműves dolgozott, vagyis fizikai munkát végzett, öregségi nyugdija a termelőszövetkezettől járó személyi jövedelmére tekintet nélkül megillette. A nyugdíjas az öregségi nyugdíj folyósításának a szüneteltetését nem kérte. A 36 nyugdíjhónap alatt elért jövedelmének átlaga havi 3000,— FL Ez a nyugdíjas 1976. január 1-étöl kérheti a havi 3000,— Ft összegű jövedelemáUag figyelem- bevételével a term elöszövetkezeti tagok nyugdíjáról szóló rendelkezések szerint az öregségi nyugdíjának újbóli megállapítását. Mivel a termelőszövetkezetben szerzett 36 nyugdíjhónap alatt nyugdijának folyósítása nem szünetelt, ezt a 36 nyugdíi- hónapot, vagyis 3 nyugdíjévét a nyugdíjazásáig szerzett 26 évi szolgálati idejéhez nem lehet tMMHSAS&átflÁtd&Lt Otftfci SS összege tehái a következőképpé* alakul: A. 26 figyelembe vehető ér alapján öregségi nyugdíjként az utolsó 36 havi jövedelme átlagának, a havi 3000,— Ft-nak G# százaléka jár, vagyis 1920,— Ft, aipely a nyugellátások évenkénti rendszeres emeléséről szóié rendelkezések .szerint 2 százalékkal. vagyis 38.— Ft-tál 195$,— Ft-ra emelkedik. Ha ez a nyugdíjas 1973. január 1-től az öregségi nyugdíjának a szüneteltetését kérné, a termelőszövetkezetben szerzett 36 nyugdíjhónapját, vagyis 3 nyugdíjévét, a 26 évi szolgálati időhöx ' hozzá lehet számítani. így nyug- díia összegét a termelőszövetkezeti tagokra vonatkozó nyugdíj- szabályok szerint havi 3000,-* Ft átlagjövedelem és 29 nyugdíjév alapján az átlagjövedelem ff százalékában, vagyis havi 2010,— Ft-ban, illetőleg ennek 2 százalékkal, vagyis 40,— Ft-tál felemelt összegében állapítanák meg, és így 1976-ban 2050,— Ft összegű öregségi nyugdijat kap* hat. Ösztönző nyugdöPÓTLÉKRŐL Megemlítjük, hogy a jelenlegi szabályok szerint a» öregségi nyugdíj összegét akkor is módosítják, ha a nyug. díjas nyugdíjának megállapítása után ösztönző nyugdíj* pótlékra szerzett jogot. As ösztönző nyugdíjpótlékra vonatkozó szabályokat az 1973. január 1-én hatályba lépő új rendelkezések nem módosítják. Ennek megfelelően a termelőszövetkezeti öregségi nyugdíjas ösztönző nyugdíj- pótlékot csak akkor kaphat, ha munkaviszonyba lép és munkaviszonya alatt öregségi nyugdíja folyósításának a szüneteltetését kéri. Ebben az esetben is munkaviszonyának csak arra a tartamára ülteti meg ösztönző nyugdíjpótlék, mely alatt munkaideje * munkakörére előírt teljes munkaidőt elérte, és munkabért kapott Nem illeti meg azonban a nyugdíjast ösztönző nyugdíjpótlék arra az időre, amely alatt termelőszó: vetkezetnél, vagy szakszövetkezetnél állott munkavjszonybam. (Folytatjuk} 1972. nmem bar as*
