Népújság, 1972. november (23. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-25 / 278. szám

FILMTÜRMIX FILMTURMIX ... FILMTÜRMIX..: filmturmix.;: filmturmix.;: filmturmix.;: filmturmix::: filmturmix.:: filmturmix.:: EMBERRABLÁS MAGYAR MÓDRA Színes magyar filmvígjáték Egy vállalat igazgatóját három fiatalember elrabolja, s egy új lakótelep kétszobás lakásába viszi. Amikor az igazgató vonakodik önként velük menni, elkábítják. Az igazgató kloroformos kábulatában önmagát látja, amint már hiába köszönget beosztottjainak, mert azok akik ma délután még előre köszöntek neki, már észre sem ve­szik. A főmérnök átveszi az igazgatói jogkört. Egyáltalán nem fél és nem tétovázik, így az ügyek sokkal gyorsab­ban haladnak, mint eddig. Az igazgató elrablásának időpontja óta a vállalat ered­ményei jelentősen javultak. Ezért úgy döntenek, hogy nem fizetik ki a váltságdíjat. Ám az emberrablók megfenye­getik a vállalatot, amennyiben nem fizetnek, az igazgatót visszaengedik. A dolgozók egy negyedóra alatt összegyűj­tik a pénzt, s így megakadályozzák igazgatójuk vissza­térését. Várkonyi Zoltán pergő, fantáziadús és mindvégig ka­cagtató szatirikus filmvígjátékot rendezett Kapás Dezső forgatókönyvéből. A témát az adta, hogy világszerte „di­vattá” vált az emberrablás, de Magyarországon szerencsé­re még sohasem fordult elő. Ha mégis előfordulna nálunk ez a képtelenség — mondja a film —, akkor az emberrab­lás sajátosan „magyar módra” történne: kedélyesen, ama­tőr módszerekkel, s egészen más céllal, mint a világ egyéb tájain... Főszereplők: Kállai Ferenc, Öze Lajos, Tahi Tóth László, Garas Dezső, Moór, Mariann, Piros Ildikó, Schütz lla. Búcsúzz a tegnaptól Színes angol film Egy középkorú, London környékén lakó asszony, vá­sárlásait lebonyolítani a fő­városba utazik. A vonaton benyit fülkéjébe egy fiú, s tolakodó módon udvarolni kezd. Az asszonyban eHemté- tes érzések támadnak: egy­felől megdöbben és tiltako­zik, másfelől azonban hiúsá­gának tetszik a dolog, s arra gondol, ez lehetne az utolsó kalandja... A fiú — hol komolyan, hol tréfálkozna —, arra igyekszik rábírni az asszonyt, hogy le­gyen az övé. Az semmikép­pen, sem‘akar engedni a fiú kívánságának, végül mégis elfogadja a „meghívást”. Hosszas szerelmeskedés után a nő hirtelen elhatározással véget vet az alkalmi viszony­nak ... A szomorú szemű asszony és a bolondos kedvű ifjú ka­landja a ködös’ Albionban bár kellemes szórakozást je­lént, de azért a könnyed-ro­mantikus történet mélyebb igazságokat takar. A filmet Alvin Raroff ren­dezte. Főszereplők: Jean Simmons és Leonard Whiting. £ i X 9 H X A i X 9 (.Honidén.... K*" '"-°“zl;iv <iln" A i x 9 H £ 9 A VŐLEGÉNY NYOLCKOR ÉRKEZIK Fordulatos történet egy veleiéV' hazug emberről, meg- egy kétes „üzletágról”, a di­vatos „feleségexportról”. Mű­faja: szatíra. Idő: Ma. Hely: Magna,rország. Irta és ren­dezte: Magyar József. Fősze­replők: Fongrácz Imre, Gobbi Hilda, Schubert Éva, Tábori Nóra, Inke László, Andai Györgyi és Kőszegi Péter. UTAZÄS JAKABBAL A mulatságos, komoly magyar film Gábor Pál alkotása. A történet hő­se két huszonegyné- hány éves fiatalember. Az egyik Jakab, Ion Bog, a ki­váló román, színész, a másik litván, Huszti Péter. AZ ELLOPOTT CSATA Színes NDK—csehszlovák kalandfilm. A filmtörténet során II. Frigyes porosz ki­rály és Käsebier tolvaj és fe­negyerek összeméri erejét. Az erőviszonyok percről percre változnak... Vajon melyikük nagyobb csaló, s ki lesz a győztes? Rendező: Erwin Stranka, a főszereplő régi is­merősünk. Manfred Krug. BOLONDOS ÚJONCOK Zenés,'francia filmvígjáték. A mulatságos történet híres főszereplői: a négy „Char- ■lott”. Zenészként már az él­mezőnyben vannak, és úgy tűnik, színészként is oda igye­keznek. Egy zenei verseny ..ürügyén” muzsikálják végig a filmet, komédiáznak, paro- í :zálnak. Rendező: Claude Ildi. MÁZSACSKA Csehszlovák ifjúsági film. lindössze néhány kiló a úlytöbblet. de Itka nagvon 7-erencsétlen, mert egy ké- zilAbdsmrcc^n elhangzik s megbélyegző becenév: Ma zsácska. A kislány nem tét szik a fiúknak, nem veszi V.ci f) £} családban sert De kiderül, hogy van még > tgyszer a boldogtalanság­ra: a sport, a nevetés. Má- •.sácskát Marketa Szvetlikova játssza. Rendezte: Jozef Pinkává. n hegytetőn zi.'d fenyvesek A partizántörténet két kpzponti figurája: Dikan szá­zadparancsnok és újonnan kinevezett politikai tisztje, Ivan Egyikük tiszta fejű parasztember, a másik iskolázott, de tapasztalatlan a partizánharcban. A jelentős jellembeli és véleménykülönbségek ellenére kiegészítik egymást, sajá- ^ tos bajtársi, emberi kapcsolat alakul ki köztük, amelynek nagy próbatétele alakulatuk 'veszélyes vállalkozás. Álcázva, a fasisztákat támogató erők egyenruhájában vonulnak be a jól őrzött, usztasa erődbe, hogy ilyen módon saját állá­saiban számolhassák fel az ellenséget. Antun Vrdoljak a rendező egyszerűen ábrázolja hő­seit, s talán éppen ezen a módon tudja meghitt közelségbe hozni őket a nézőhöz. Bár egy halvány szerelmi szál it helyet kapott a történetben, a film mégis elsősorban a kemény, harcoló férfiakról szól, pátosz nélkül, de hatva az érzelmekre is. Vsilter S#nra>v«< viseli Hajrudin Krvavac filmje is partizántörténet és a ka­landfilmek pergő, fordulatos ritmusát követi. A cselekmény, mint a címből is kiderül, Szarajevóban játszódik, 1944-ben. A németek itt hajtották végre a visz- szavonulás során az úgynevezett Lauf er-hadműveletet, amelynek sikerét nagymértékben veszélyeztette a város­ban működő partizánok tevékenysége. A németek megtud­ták, hogy a partizánok sikeres akcióit Valter vezeti, de hogy kit fed ez a név, azt nem sikerült kideríteniük. Ezért határozták el egy ál-Valter és kis csoportja beszervezését a partizánok közé. Az ál-partiránvezér és, embereinek leleplezni mondja el a fi'm »melynek főszerepét, Püi v' " • v» W‘ " A csalóka szerelem játékai Színes, csehszlovák film A Jiri Krepcik rendezte film Giovanni Boccacció ,,Az arabs mén” és Navarrai Margit „A fülönfüggők” című müveinek felhasználásával készült. ízelítőül néhány sor az idő­södő férj és a szerelemre vágyó kikapös menyecske történeté­^ a' szép és fiatal nő szeretné férjét nagyobb szenvedélyesség­re sarkallni. Célja érdekében felfogad egy bájos cselédlányt. • A lány ártatlansága hamvas szépsége nem is marad hatás­talanul a férjre. Ajánlatot tesz a lánynak. aki rémülten számol be erről asszonyának. A kft nő ekkor ágyat cserél„ Az úr az előkészület Izgalmaiból megbe­tegszik és inasát küldi maga. helyett a légyottra. Hajnal fele ár, mire tisztázódik, hogy ki •ivei is töltötte az éjszaké* '.I náén visszatér a régi kerék- vágásba az asszony ismét a sza­lonban hímrzget. a lérj a sakk­tábla fölé hajuk, s mellettük bölcső ring, amelyben egy kis­baba gőgicsél . . . A film másik története is ha­sonlói szellemességgel és pikan­tériával mutatja be az asszo­nyt hűség csalfaságát. Fekete tollú fehér madár Színes szovjet film A szovjet filmművészet meglepetését az 1971. évi Moszkvai Filmfesztivál aranj díjas alkotásit látnatja de­cemberben az egri közönség. A rendkívüli szépségű alko­tás a háborúról, a testvérharcról és a szerelemről szól. A sokgyermekes Zvonar egy nap kiviszi a vásárra min­den eladható „vagyonát”. Négy fia az áru! Az érdeklődés nem túl nagy, de a pópa, lánya, a szőke Dana, hosszan nézi őket, mintha legszívesebben valamennyit megvásá­rolná ... A vásárt végül a kis Georgij felett kötik meg... Ez a „piac” valamennyi Zvonar fiú életének meghatáro­zó, kellemetlen élménye ... A film cselekménye csak a látvány sodrában hat iga­zán. A rendező keresi és felfedezi azokat az eszközöket, amellyel nemcsak magát az életformát tudja bemutatni, hanem annak mély, filozófiai és költészeti lényegét is. A film rendezője Jurij Tljenko kiszélesíti a történe­lemábrázolást és különféle magatartások szintézisében mutatja be fő áramlatait. Az egyének érzelmének ábrá­zolásában költői hatást ér el, és romantikus erővel mutatja be a láncait széttörő, a rerrtény felé siető embert. Az alkotók a népélet ősi, erkölcsi igazságából* szöveté­ben, a jó és a gonosz harcában az emberi küzd isben ve­tett hitben a kiszolgáltatottság elleni cselekvés igazá­ban, a szerelem, az élet jogainak tiszteletében, mai tudo­mányos igazságokat fogalmaznak meg. A film csodálatos látvány, újszerű rendezés, kiváló színészek alakítása. Izig-vérig filmszerű alkotás, ritka­ságszámba menő mű, amely sok mozilátogató nagy élmé­nyévé válik majd. FILMTURMIX.;; FILMTUKMIX.. FILMTURMIX... FILMTUKM1X FILMTURMIX..; F1LMTUKM1X.. J FILMTURMIX.;; FILMTURMIX.;; FILMTURMIX..; S 1 a g fc 2 MN A ”5 MN r 2 s G » 2 MN X ír 2 H g 55 2 MN ■A a p 2 H G 9) 2 *N >5 2 p 2 « G X 2 a •a P G X 2 M. A a p 2 H G X 2 5 2 j 15 á 2 H G s 2 VM A «1 MN r 2 1-1 c K 2 2 g c X X '2 * 2 H G X 2

Next

/
Thumbnails
Contents