Népújság, 1972. november (23. évfolyam, 258-282. szám)
1972-11-24 / 277. szám
KOSSUTH 8.18 Operarészlet. 9.U0 íratlan könyvek ... (Befejezés.) 9.20 Operettrészletek. 10.05 Iskolarádió. 10.25 Édes anyanyelvűnk. 10.30 Zenekari muzsika. 11.00 Előadás ... 12.20 Ki nyer mai 12.36 Tánczene. 13.21 Népdalok. 13.47 Riport. 11.02 Mesélő Magyarország. 14.25 Nyitnikék. 15.10 Kóruspódium. 15.21 Bach-művek. 15.55 Petőfi-kalendarium, 16.05 Dók.-játék. 17.20 Dalok. 17.31 Népi muzsika. 17.49 Mikroíőrum. 19.09 Énekhang, zene, színhá*. 19.40 Kaleidoszkóp az új Vigadóról. 22.20 Kodály rádióelőadástd. S> 22.42 Meditáció. 22.52 Esztrádparádé. 0.10 Operarészletek. ’ PETŐFI 8.05 Nótacsokor. 9.03 Ezeregy délelőtt. 11.41 Miért szép? 12.00 Áz élő népdal. 12.10 Operaötösök. 12.30 A 04, 05, 07 jelenít. 13.03 Ravel; a-moll trió. 13.30 Egy pálya vonzásába»; Mindenki kedvére kettőtől — hatig..; 18.20 Két apától? Ifjúsági rádiójáték. 19.01 Gershwin életéből. 19.35 Dzsesszhangverseny közv.-e Székesfehérvárról. 21.25 Láttuk, hallottuk^; 21.43 Cigánydalok. 22.00 Lemezgyűjtők húsz perce. 22.20 Az NSZK-ban állomásozó amerikai hadseregről. 22.35 West Side Story. Részletek. 23.15 Századunk zenéjéből. MAGYAR 8.05 Iskola-tv. 17.25 Hírek. 17.40 Pillantás a sportvilágba.’ 18.00 Részletek a Videoton- dzsesszfesztivál műsorából. 18.25 A jelszó; Petőfi. Dok.-film. 19.20 Esti mese. 19.30 Tv-hlradő. 20.00 Nyitott könyv.' 21.15 Zenés tv-színház. Boccaccio—Ernőd; A nő meg az ördög. Vigopera. H. Weisgall: Az erősebb. Opera. 22.15 Tv-hiradó. [?HOSU\ EGRI VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22-*«) Fél 4 és 6 órakor Santa Vittoria titka Színes amerikai film Este fél fl órakor Romantika Színes magyar film. EGRI BRÖDY (Telefon: 14-07) Fél 4, fél 6 és este fél 9 órakor: Feketeszakáll szelleme Színes, szinkronizált amerikai kalandfilm GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Fél 4. háromnegyed 6 és este 8 órakor Harminckét nevem volt Magyar film Ságvári Endréről HATVANI VÖRÖS CSILLAG Fennakadva a fán HATVANI KOSSUTH , Mert szeretik egymást HEVES Halott szemek tanúvallomása FÜZESABONY r Mackesma aranya FETERVÁSÁRA A sirály éjszakája LŐRINCI Meteorvadászok Egerben: este 7 órakor: Lopj kevesebbet! (Shakespeare-bérlet) ÜGYELET Egerben: 19 órától szombat reggel 7 óráig, a Bajcsy-Zsi- •linszky utcai rendelőben. (Telefon: 11-10.) Rendelés gyermekek rékzére is Gyöngyösön 19 órától szombat reggel 7 óráig, a Jókai utca 41. szám alatti rendelőben. (Telefon: 117-27.) Főherceg a Nem a most megalakult Gárdonyi Géza Társaságról esik szó ezúttal, az bizonyos. Főherceg mostanában nincs, csali azért nem hiánycikk, mert senkinek sem hiányzik. Bár u harmincas évek közepén se lett volna. De volt. József Ferenc főherceg már megtöltötte gyermekekkel az alcsuti kastélyt, mégis gyötrő hiányérzete támadt. Mi nem ékesítette még a Habsburg-dímasztia homlokát? Volt azon már cseh korona is, magyar korona is, mindegyikből egy, aztán magyar átok, abból viszont garmadával. Babér! Ez az. Babér! Igaz, hogy atyja, vagy nagyatyja megírta az első cigány szótárt, de a cigány nemzetség birtokában nem akadt egyetlen fia babér sem, akár a muzsikus, akár a vályogvető ágazatot tekintjük is. Abban az időben még nem volt dolgozó cigány. Magyar se sók. József Ferenc tehát írni kezdett, s írásaival puhatolózni kezdett a Petőfi Társaságnál. A Petőfi Társaság akkor már teljesen elagott intézmény volt, afféle irodalmi szeretetház, ahol a nagy költő Ids utánzód olvasták; fel egymásnak műveiket és idézték Petőfi szellemét De Petőfi szelleme nein jeleni meg. Megjelent azonban József Ferenc főherceg, hogy bearanyozza a szúette társaságot a dinasztia fényévek Es a Petőfi Társaság elkövette a legpetőfieüenebb lépést? beválasztotta tagjai közé. Egy Habsburg-sarj a Petőfi neve alatt lappangó együttesben. Káromkodásnak is túlzás. Ugyanabban az időben éledni kezdett egy politikai irányzat is, amelyet megkövesedett jogászok támogattak, s amely a Magyar Férfiak Szentkorona Szövetsége lobogója alatt azon. fáradozott, hogy a Habsburg-há- zat visszacsempéssze Magyar- országra. Talán éppen a Szövetség sugalmazta, hogy a főherceget körül kell hordozni az országban, hadd lássák a népek, minő tehetségesek ezek a Habsburgok. Még irodaimat is tudnak csinálni. Magyarul Eger igen alkalmasnak látszott az íród körút megkezdésére. Csak egy halvány célzás kellett, hogy Őfensége. .. s máris meghívta az akkori Gárdonyi Társaság az egész Petőfi Társaságot: Azért az egészet, hogy ne legyen a dolog olyan feltűnő. Egy jobb sorsra érdemes vasárnap délelőtt zajlott 1« a matiné a Városi Színházban. Zsúfolásig télt a színház, aki csak tehette 1 élment föherceg-hallani. _ Ha jellemezni lehet az előadást Gárdonyi Társaságban zamatos mai magyar nyelven, azt mondanék: protokolláris jellegű volt, ami latinul annyit jelent, hogy hivatalos, hivatalosan ünnepélyes. A színpadon egy hosszú asztal húzódott szemközt, s előtte jobbra egy kis felolvasó asztal, rajta tálca, a tálcán pohár, pohárban víz. Elsőnek a Petőfi Társaság vonult be, az egyetlen komoly tekintély: Voinovich Géza vezetésével, utána egy különös porlepte menet, köztük, mint tiszteletreméltó: Géczy István, aki már 1860- ban megszületett és a Gyi- mesi vadvirág című népszínművel tűnt fel. Valamikor. De megtapsolták törékeny alakját, pedig már azt sem tudták kicsoda. Utoljára lépett a színpadra a főherceg Kettős sorgombós sötétkék ruhát és kötelező mosolyt viselt S a nézőtér hullámzani kezdett. Hasonlatosan a széldúlta tengerhez. A mai nyájas olvasó nem tudná ennek okát adni, ám e jelenség mindjárt érthető válik. A nézőtéren sok volt a nyugállományú és tényleges szolgálatot teljesítő katonatiszt Ezek a herceg megjelenésekor felpattantak székeikről és vi- gyázzba vágták magukat Csörögtek a kardok, sarkantyúk és bokák. A jámbor kispolgári elemek, akik nem ismerték az udvari illemszabályokat, kisvártatva szintén felálltak, de akkorra a katonák már leültek. Majd a katonákon vett erőt valami kényszer, hogy legyen már egyforma a nézőtér, * újólag felpattantak. Kardok, sarkantyúik, bokák. Ekkorra meg az átkozott civilek ültek le. Gyönyörű volt Megkezdődtek az üdvözlések. A Gárdonyi Társaság hangot adott a megtiszteltetésnek, hogy meghívhatta a Petőfit. A Petőfi hangot adott köszönetének a meghívásért s ismét a Gárdonyi Társaság adott hangot a Pe~ tőfi Társaság megjelenéséért. Végre hangot adott a főherceg is. Azt mondta: Dhamolett Szahvaskö vadának töhténetéből. Két dolog vált nyilvánvalóvá. Az egyik az, hogy az elmondandó mű nem dráma, csak drámácska, a másik az, hogy a főherceg monoklit visel az „r” hangjain. Ki tudná ma már megmondani, miről szólt a cLha- molett. Tény, hogy abban az időben játszódott, amikor Egert ostromolták a törökök, s valami császári követ észak felől jövet beszorult a szarvaskői várba. Ezt onnan tydta a közönség, hogy a negyedóráig tartó párbeszédes jelenetben az illusztris szerző mindig így emlegette a császári férfiút: A benn- szohult követ. Hogy a kővetnek mély része és hová szorult be, részletkérdés, amivel nem érdemes törődni. A drámai sűrítmény abban az összecsapásban érte el csúcspontját, amikor im- így szóltak a darabban: BENNSZOHULT KÖVET: Maguk magyahok nagyon fuhcsák. KAPITÁNY: Valóban? Gondolja? A molett kis dramolett többi részét elnyelte a feledés és az enyészet. Csak az volt még emlékezetes, hogy a főherceg egy ízben beleivott a pohárba. Utána Géczy Pista bácsi ült az asztalhoz, pár pillanat múlva felmérte a helyzetet reszketeg kézzel a pohár után nyúlt s 6 is beleivott. Ott ivott bele. Ahol a főhercegi ajk érintette. Ezt követőleg jött egy cserkész, árvalányhajjal, elvitte a poharat, s ezzel megakadályozta a további ajakfürösztést. A főherceget hosszan és melegen ünnepelték. Sok tapsot kapott. Sőt vérszemet is kapott.. Mert nem sokkal egri szereplése után megírta a Columbus című drámáját, amit elő is adott Pesten, szabad téren valami alkalmi társaság. Alexandrinusokban írta meg, holott az effajta írásműveket ötödfeles jambusofcban írják általában, Dehát az alexandrinus úgy hasonlít az ősi magyar tizenketteshez s ő, mint fémjelzett magyar író, ehhez kötötte magát. Akik látták, mondták, hogy tökéletes irodalmi hajótörés volt. A főhercegnek nem sikerült felfedeznie az irodáimat. Dr. Kapor Elemér Cs. L., Egf.r: A vers, sajnos, nem üti meg azt a mértéket, amit a közléshez elvárunk. Megjegyezzük, hogy névtelen panaszokra sem adunk választ, névtelenül beküldött verseket éppen így nem is közölnénk, ha jobb lenne sem. Pálhidy Mihály, Hatvan: önhöz hasonlóan, többen is reagáltak levélben a „Miéit tűrjük” című cikkre, s egyetértettek azzal, hogy fel kellene léonie a közösségnek is a trágár beszéd ellen. Valóban egyetértünk önnel, hogy a helyes, szép magyar beszédre való nevelés a családban kezdődik, és elsősorban a szülőknek kellene fellépniük, ha hallják, hogy gyermekeik ilyen szavakat használnak. Reméljük, egyre többen ismerik ezt fel. s valóbán sikerül előbb-utóbb kiirtani nyelvünkből a trágár szavak használatát. S abban is egyetértünk, hogy ebben nagy szerepe lenne a sajtónak és a rádiónak, valamint a televíziónak is. M. János, Nagyrccic: Panaszukat továbbítottuk az Áramszolgáltató Vállalat gyöngyösi kirendeltségének, mint illetékes szervnek. Kérjük szíves türelmüket. „Őszi dallam” jeligére: A beküldött vers. sajnos, nem közölhető. A kéziratok megőrzésére, visszaküldésére mi sem vállalkozunk. Aranyláz a nyomornegyedben A szicíliai Messina szegénynegyedében kitört az aranyláz. Amióta Peppino Caruso sporthorgász a tengerpart homokjában egy aranytallért talált, amelyen IV. Bourbon Ferdinand arcképe volt, naponta több százan kutatnak a tengerparton kincs után. A városnak ez a negyede, ahol felbukkant az aranypénz, a legszegényebb nyomortanyák negyede Mes- sinában. Ezrek élnek barakk- épületekben, alkalmi munkából tengetik életüket, s nem ritkán éheznek, nyomorognak. Az első aranypénz után még néhány tallér került napvilágra, s a hír futótűzként terjedt a nyomor- negyedben. Életkörülményeik jobbra fordulásának reményében a férfiak és nők kora reggeltől késő estig térdig vagy kötésig állnak a hideg vízben. Kezük megdermed a hidegtől, este agyonfázva, dideregve térnek otthonukba — rendszerint sikertelenül, de a holnapi fogás reményével. Ha valaki talál egy aranypénzt, máris gazdagnak érzi magát. A pénzek, természetesein értékesek, de a feketepiacon csak jóval áron alul tudják őket értékesíteni, s a remélt, annyira óhajtott gazdagság mindeddig elmaradt. . (Bunte Illustrierte) A TISZAI VEGYI KOMBINÁTBAN bővítették a salétromsavat előállító üzemet, ezzel lehetővé vált, hogy növeljék a műtrágya gyártását. Naponta 100 tonnával több ammóniumnitrát műtrágyát állítanak elő a mezőgazdaságnak. (MTI foto — Erezd K. Gyula) Karol Culis: A tabletták kora lett Akai. Mit kezdene nélkülük a huszadik század embere? Röviddel ezután értekezletre hívták. — Hogyan fogom végigülni ezt az értekezletet? Hiszen a Meli- pramintól olyan > Hol volt, hol nem volt, > volt egyszer egy ember, aki i nyakra-főre nyelte a tablet- 5 tákat. > Reggel, mihelyt megérke> zett a munkába és meglátI s ta az asztalán tornyosuló két és fél kilónyi levelet, kirántotta a fiókját, s elővett egy ,JMelipramin” feliratú fiolát. A tenyerébe rázott egy fehér tablettát, bekapta, vízzel leöblítette — ahogy más napokon is szok- j ta... — Hja, a magyarok- > ruik van eszük, ők gyártják l a jó közérzetet biztosító tab/ lettem, mint a csík. Szerencsére voltak a zsebében másmilyen pirulák is. A sárga színű Phentobarbi- tal: maga a tapintható nyugalom. Lenyelt két szemet és belépett az igazgató dolgozószobájába. Az értekezleten nem volt semmi különös. Csak az, hogy harsányan horkolni kezdett. A főnöke feddő szavaira ébredt föl. Megdörzsölte a szemét... No igen, a Phentobarbitaltól olyan lesz az ember, mint a szilvalekvár ... Hanem ennek is van ellenszere! Suttyomban bekapott egy Centendrint. „Elszáll a fáradtság, fokozódik a koncentráló képesség, teljesen eltűnik az apátia” — mormolta magában a szavakat, amelyeket a gyógyszerhez mellékelt használati utasításban olvasott. Alighogy a Centendrin hatni kezdett, vége lett az értekezletnek, eljött az ebéd ideje. — Éppen most kell ebédelni — morogta zsémbesen —, amikor fel vagyok spa- nolva, mint egy villanyzongora. Ilyen állapotban nem lehet enni, ezt egy kisgyerek is tudja. Itt már csak az Atarax segíthet. Kiváló belga gyártmány! Egy fiatalember a könyvelésből hosszan bámult utána, ahogy a folyosón az ebédlő felé tartott magában beszélgetve. „Az ostoba! Mit tud ez az Ataraxról?!” — gondolta, miközben lecsavarta a fiola kupakját, és a sötétzöld drazsé zsupsz! máris lecsúszott a torkán. Ügy érezte magát, mint aki újjászületett. Odahaza váratlan meglepetésben volt része: a felesége teljes gőzzel takarított. — Jó, hogy jössz, fiacskám! Csavard fel a szőnyeget és... — Elment az eszed? Még hogy felcsavarjam! Elég nekem a Ritalin is, nem gondolod? — Mi az, valami új szőnyegtisztító szer? — Az eszed tokja! Egy kitűnő svájci gyógyszer. Beveszek egyet, hogy el tudjam viselni ezt a bolondokházát. Éjszakára meg bekapok egy szem francia Valiu- mot, hogy nyugodt legyen az álmom. így ment ez néhány hétig, amíg a felesége a gallérjánál fogva el nem cipelte az orvoshoz. Akkor már reszketett a keze, dadogott és minden ok nélkül állandóan ezt hajtogatta: „Igen, igen, persze!" A bőre először zöld, azután sárga színt öltött. Megsárgult, mint egy körte — éppen megérett az orvosi kezelésre. A fiatal, szimpatikus orvos zseblámpájával emberünk szemébe világított. — Maga kábítószeren él? — Isten ments, doktor úr! — Mondja, mit szedett be az utóbbi huszonnégy órában? — Szinte semmit. Csak egy szem Phentobarbitalt, hogy megnyugodjak, aztán Centendrint, hogy feléledjek. Ebéd előtt egy Ataraxot, ebéd után pedig, mielőtt bementem az igazgatónkhoz, egy Ritalint... — Ne sorolja tovább. Aggodalomra nincs oka, de abszolút nyugalomra van szüksége a gyógyuláshoz. — Micsoda? Se tabletta, se pirula? Már megbocsásson doktor úr... Az orvos kedvetlenül odalépett az üvegszekrényhez. Tíz nagy fehér tablettát vett elő. — Felírom ezt a nyugin- tót. Holland készítmény. De figyelmeztetem, hogy nagyon erős gyógyszer, csak három- naponként vegyen be egy szemet. Semmivel se többet, mert különben nagyon igénybe veszi a szervezetét. Emberünk pontosan betartotta az orvos utasítását és két hét alatt teljesen rendbe jött. Áldotta is érte a hollandokat, sőt egy kicsit a szimpatikus fiatal orvost is,, aki felírta neki ezt a kitűnő tablettát. Alighogy bevett egy szemet, kisvártatva egészen megkönnyebbült. így élt a világon egy ember és nyelte a nagy fehér tablettákat. Háromnaponként egyet. Megesett néha, hogy kettőt is bekapott, ám ez csak kivételesén fordult elő, mivelhogy rájött, hogy ilyenkor a megkönnyebbülés rohamszerűen tör rá. Hiszen a csehszlovák gyártmányú nagy fehér Phenophtalein-tablet- tát is csak mértékkel szabad szedni. Szlovákból fordította: Zahemszkq üatfté