Népújság, 1972. november (23. évfolyam, 258-282. szám)
1972-11-23 / 276. szám
(läcti# * 8.18 »..<»• 9. -j 10. ■)., 10..,«t 11.iO 11. iO 12. i<> U...» 14.05 14. 14.50 17.05 17.2.1 17.*3 19.25 19.5 J 20.15 21.00 22.30 23.00 23.15 0.10 KOSSUTH A csartJa.skirai> no. Részi. ,,a.u,ucgyuiem. ai ne. szüli iskola í’uiiió. .iuásiiii: Alkalom tolvajt. Víg opera, olvassuk együtt. Kamarazene. •sí nyer ma? lUelóviiakoktúl. Vita a mezőgazdaságról, lióruspódlum. ■ K.iKina: Bánk bán. tládiovaltozat. Beetuoven-nyitányok. Kórmikrofon. Ze hőről tíz percben. Kritikusok fóruma, rscpi zene. v. Konyeckij: A bét végén. Rádióváltozat. Dupla, vagy semmi. Sanzonok. Versek. Zongoramuzsika. Csárdások. PETŐFI g.05 r:, Ansermct vezényel. 9.30 \ .04 , 05, 07 jelenti. 11.50 Nemzedékváltás nehézségekkel. 12.00 Könnyűzenei híradó. 12.30 Haydn-művek. 13.03 Győri stúdió. 13.20 Kórusművek. Kettőtől — hatig . .4 Zenés délután. 18.10 Falusi esték. 18.58 Radióhangversenyekről. 19.36 A szívgyógyászatróL 21.30 A rádió népzenei fesztiválja. 22.18 Operarészletek. 23.15 Leányvásár; Részlete*. MAGYAR rr.40 Hírek. , J7^S Buktató*! a pestí ntctftwa, BiportíU-TV. K.íS Tv-mmtaürtH8 18.40 Téka. 19.20 Esti tneseí WJ0 Tv-hir&dó. au» vidocq. sot'ozatc V. Vidocq kudarca. (W.00 Jogi esetek. (fU40 Balázs János WS5«*5i Portrémra, 62.1» Tv-Üiradó. ^ 50ZSÖ5YI A I &3&-Pa5zs és kard. *5z«fc* filmsorozat. „ j®, *■9.00 és 21.40 Tv-nfraa« «o.oo Pajzs és kard. §iínhai Egerbem este 1 örakoo Lopj kevesebbet! (Bemutató-bérlet) [fHOZi ) EGRI VÖRÖS CSILLAO (Telelőn: 22-33) Fél 1 és # érakor. Santa vittoria titka színes amerikai film Este fél 9 órakor Romantika Színes magyar filmi EGRI BRODY (Telefon: 14-07) Fél 4, fél is és este ÍR 5 órakor: I ekcteszakáll szelleme Színes, szinkronizált amerikai kalandfilm GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Fél 4. háromnegyed ti és este 3 órakor Harminckét nevem volt Magyar film Ságvári Endréről HATVANI VÖRÖS CSILLAG Fennakadva a fán FÜZESABONY Mackenna aranya LŐRINCI Meteorvadászok Hevesről Munkaértekezletet tartott a Hazafias Népfront hevesi járási elnöksége. Napirenden az évi munka értékelése szerepelt, s a következő esztendő feladatainak megvitatása. A munkáról Miklós János népfronttitkár számolt be a részvevőknek. Ismertette a nyáron rendezett egyhetes továbbképzés eredményeit is. Beszámoltak az eddig végzett munkáról, s a tapasztalatokról a községi népfrontbizottságok elnökei is. Mint mondották, fejlődés mutatkozik a bizottságok munkáiéban. nemcsak a vezetők és az aktívák, hanem az emberek tömegesen is érdeklődnek a feladatok iránt, segítik társadalmi munkában a különböző feladatok megoldását. Külön értékelték a nők munkáját is. s kitértek a szülői munkaközösségek munkájának értékelésére. Rozgonyi István Nagyútról Elkészült a község 1973. évi ■egységes közművelődési terve. A terv a klubkönyvtár munkáján kívül magában foglalja a községben dolgozó társadalmi és gazdasági szervek elgondolásait is. A terv a lakosság általános műveltségének növelése érdekében. több egészségügyi, pedagógiai és jogi előadás megtartását is tartalmazza. A termelőszövetkezet szakemberei saját dolgozóik részére szakmai előadásokat tartanak, művelési ágként külön-külön. A nőket a nők klubjában kívánják tájékoztatni az aktuális, őket érdeklő problémákról. A fiatalok részére külön természettudományos kisülni vetítésére Is sor kerüL Működik az ifjúsági klubban irodalmi színpad is. A Hazafias Népfront községi bizottsága több jogi témájú előadás megtartását tervezi, s a tanácsválasztásokat, megelőzően egy falugyűlés». Szerepe, * _ ezakkör további működtetése, kiállítások megszervezése, a báb- gsopoct dMmftájáffitk fejlesztene» Gyöngyösről 1' Kegye? BKrpeWr*?* Központ, a városi és járási KISZ-szerveaetek, s a termelőszövetkezetek ösezetoga- tsáva] és kezdeményezésére, nta rendezik meg Gyöngyösön a fiatal mezőgazdasági szakemberek egyik vetélkedőjét. A versenyen az előzetes benevezések alapján Gyöngyös várost kettő, a községek termelőszövetkezeti szakembereit három csapat képviseli- A gyöngyösi elődöntőn vesz részt a halváinak egy csapata is. A ver. senyzők növénytermesztési, állattenyésztési és növényvédelmi ismeretekről adnak számot. A versenyben legjobban szereplő két csapat képviseli Gyöngyös város és járás fiatal szakembereit a decemberben megrendezésre kerülő egri döntőn. Burányi fmm Egerből gének központi szakazervezeti bizottsága. Az alig egyéves működésre visszatelüntő alapszer- vezetben a közelmúltban hozták létre a nőbizottságot, mivel a szakszervezeti tagok — és egyben a dolgozók — hatvan százaléka nő. Kétszer 20 fős csoporttal politikai oktatást is szerveztek. ..Társadalmunk időszerű kérdéseiével foglalkoznak a szakszervezeti oktatás keretében. Nincs lemaradás a kultúr- és sportmunkában sem. Közös kirándulást szerveztek nyáron Budapestre, októberben pedig a Párizsi .Jégrevü műsorára szerveztek látogatást. Decemberben író—olvasó találkozón látják vendégül Berkes! Andrást. Vásárolt, bérletet a szakszervezet a Filharmónia hangversenyeire is az érdeklődők számára. Megalakult a természetjáró-szakosztály. s aktív motorosklub. valamint női lövészklub is működik. A vállalati sportnapon ebből az alap- sxerve/.etböl 15 versenyző indult. Gondol a központi dolgozók alapszervezete a dolgozók támogatására is, szülési segély címén hárman kaptak b—700 forintot. egyéb segélyek címén több mint három és fél ezer forintot fizettek ki. A dolgozók pihenéséről a vállalat síkfőkúti üdülőjében gondoskodtak. A nagycsaládos dolgozók gyermekeit jutalomüdülésben részesítették. Várad! Anna Adácsról Mint minder! községben, Adácson is készül az 1973-as közművelődési terv, mely a József Attila Művelődési l áz programján kívül tartalmazza az egyes politikai, gazdasági és tomegszerveze- tí szervezetek programját is. A művelődési ház a helyi igényeknek megfelelően, a közművelődési munkában kis csoportos , foglalkozási reri- szert épít ki. Két öntevékeny művésaeü csoportja, két szakköre és öt klubja igyekszik a helyi igényeket kielégíteni. A csoportok mellett természetesen lehetőséget biztosít a művelődési ház az irodák»«, zene és az egyéb művészeti ágak megismeréséhez is. A klubok, — az ifjúság, a tanácstagok, «»ők. nyugdíjasok, HNF-tagok részére szervezettek — önéi tea« biztosítanak tagjaik részere efioglatteagot, kikapcsolódást. A közel ötezer lakosa községben első rendű (feladatnak az általános műveltség emelését tartják központi feladatnak a szakemberek, A közműveTődfeSl tervet decemberben a végrehajtó bi rottság, majd a községi tanács is megvitatja és jóvá hagyja. Erdélyi bstnast Figyelemre méltó munkát végzett a MEZŐGÉP egri gyáregyséVisontá ró! A Tt»arez Kűllefteaee Bányaüzemnél 1974 végére a meddőszállítást 1600 mm széles hevederrel tervezik. A tervet a Bányászati Tervezőintézet, a kutatóintézet és a Mátraalji Szénbányák tervezőirodája készítik. A végleges terv elkészítése előtt a résztvevő 1 tervezőintézetek megbeszélést tartanak, a váUalat gyöngyösi központjában. Az érdekeltek részére a tervismertetést Both Zoltán és Halmos Károly mérnökök tartják. Ezzel is segíteni kívánják, hogy a vison- tai kült'ejtéses üzem részére minél jobb tervet készítsenek. Szebben igen olcsóbban is ? A Népművészeti és Háziipari Vállalat a gyermekru- ha-választék bővítése céljából a negyedik negyedévben 38 százalékkal növelte a könnyeit kezelhető, praktikus gyermekruhák számát. Képünkön: derűs mintájú frottír gyermekköntös. (MTI-foto — Király Krisztina) Megyénk ipartörténeti múltjából ■ Az apátfalvi papírgyár históriája A Nljpújság'oívBsörnak volt mar alkalma megismerni a XVIIL századi hatvani posztógyár és az egri cukorfábrika történetét, s az országos hírre jutott egri bulyavászon történetét, egy eddig merőben ismeretlen hajdani gyárat, működését és termékét mutatjuk be — kiaknázatlan levéltári források, régi okmányok, iratok, tervraj- sok és térképek alapján ... A hajdani Apátfalva, a mai Bélapátfalva, az Egri Katolikus Papnevelő Intézet birtoka volt. A XIX. század elején, a reformkorszakban fellendülő ipari termelés a papírgyártás területén is egymás után hozott létre ki- sebb-nagyobb „papirmal- mok”-aL így Durcsák kanonok, a szeminárium prefektusa alapította *815-ben a Bélkő alji kis faluban is a papírgyárat. — Kezdetben olyan sikerrel termelt az üzem, hogy nem csupán az egri szeminárium és gazdaságainak papírszükségletet fedezte, de olyan „elegehdő mennyiségben állított elő író, s egyéb nemű papírt”, hogy „akkoron a kézzel készített papírok kelendőségénél fogva Pestre szállítatván az eladásra az fennmaradt rész”, mely ott azután „jó áron el is kelt”. Ez az okmány tehát arról árulkodik, hogy az apátfalvi papírgyárban kezdetben úgynevezett merített papírost készítettek, méghozzá láthatóan különböző féleségben. „De később — olvassuk egy, érdekes korabeli beszáTóth Lajos ÜGYELET Egerben: 19 órától péntek roagel 7 ómig. a Bajcsy-Zsi- llnszky utcai rendelőben. (Telefon: tt-10.) Rendelés gyermekek részére Is. Gyöngyösön: 19 órától péntek reggel 7 óráig, a Jókai utca 41. szám alatti rendelőben. (Telefon: 117-27.) Olvassa 2 QUpÚ jstHJÖÍ Van megoldás! Kovács szaki alaposan felöntött a garatra. Tehette, mert a gyógyszertárban, ahol dolgozott, hektószámra állt a tiszta szesz, s zabtaposó lónak a legéberebb rendész sem kötheti he a száját. A művezető azonban kiszúrta: — Kovács! Azonnal jöjjön az irodába! Bementek, a művezető folytatta: — Az istenít magánaki Mindenáron le akar buktatni? Most haza kellene külde- nem magát! És egyszer bi<- zonyisten megteszem! Akkor pedig lőttek a prémiumának. Én elhiszem, hogy szereti a tintát. Igyon amennyi belefér. De a szentségit! Csak a gyárkapun kívül. Én nem veszem észre, ha ki is viszi azt a nyavalyás szeszt. De itt meg ne. lássam részegen! Megértette? Kovács szófogadó ember volt. A következő napon gondosan megtöltött egy csa- tosüveget. De csak a kapuig vihette. — Gyere csak be a motozóba, Kovács elvtárs! — mondta az egyik portás. — Ejnye, ejnye ... hát szabad ezt? Most mit csináljak veled? Húsz éve dolgozunk együtt, csak nem adlak át a rendészetnek? Miért csinálod ezt velem? Jó, jó szereted az italt. Tudom, hogy van ez. De< miért viszed ki a kapun?! Bent annyit ihatsz, amennyi^ belédfér, ott van előtted.< Pont velem akarsz kitolni? < meg ne lássam mégegyszer,] hogy szeszt viszel ki a kapun! Kovács szaki megvakarta a< fejebúbját. Most mitévő le-< gyen? Bent sem ihat — feint* sem ihat... Másnap ismét teletöltötte aj csatosüveget. „Na, jól van’ mondta a művezető. „Megfő-j gadta az öreg, amit mondtamj neki.” De Kovács csak az öltözőig vitte az üveget. Ott beült} egy sötét zugba, és szépen el-! szopogatta az italt. Kissé tán-! forgott, amikor kiment a! gyárkapun. „Mégiscsak derék5 ember ez a Kovács”, mor-i mogta a portás. „Inkább bent< issza meg az adagját, sem hogy bajba hozzon minket.’ Gőz József mólóban — midőn a gépekre készült gyárak már mindenfelé sebesen terjedni kezdenek, egy gyárnak haszonhajtása alább szállott.” Arról is olvashatunk az iratokban, hogy mi okozta a gyár pangását : „Részint mivel a kézzel készített papír se ára, se finomsága ki nem állhatá többé a konkurenciát, részint, mivel a folytonos működés alatt nagyon elhasználtattak már az először megszerzett készségek, melyek helyre állítása tetemesb költségeket kívántak ..." Hogy a papír földesúr szabaduljon a terhes felújítási és korszerűsítési költségektől, kénytelen volt bélbe adni a lassan-lassan jó hírre jutott apátfalvi gyárat. — Az első bérlővel törököt fogott az Egri Katolikus Papnevelő Intézet, mert az élelmes vállalkozó az átvett 150—160 mázsa rongyot feldolgozta ugyan papírrá, de „miután látá, hogy a szerződés feltételéinek nem képes megfelelni.. „ a kapufélfától véve búcsút, odébb állott, és a gyárat valódi értelemben vett árvaságban hagyta, tetemesen megkárosítván az Uraságot”. Ezután évek hosszú során „csak tengett az egéSz gyár, mert a szenvedett legutóbbi csapóst nem vala képes kiheverni, de épületei is időről időre jobban elavultak, készségei (azaz műszaki' felszerelései) pedig egészben elromladoztak.” Végül is 1844—46-ban a birtokos, hogy a végpusztu- lástói megóvja a gyárat, némi javításokat tétetett rajta, és annyira íelemelé, hogy az Intézet szükségeit készítményeivel nagyobb részt fedezhette. jóllehet minden haszon nélkül.” Ez már sok volt az uradalomnak, és végre érseki engedéllyel kőedénygyártásra kívánta az épületet hasznosítani. De „dugába dőlvén az uradalom kormányának a gyár eránti üdvös terve” — úgy határozott, hogy „helyre hozván benső, a gyártáshoz mellőzhetetlen megkívántat;! műalkatrészeit. azt biztos vállalkozónak bérbe odaadja.. Végül is 1847 nyarán jelentkezett egy alkalmas bérlő, név szerint Violet Károly egri papírkereskedő, „ki egyszersmind tanult pa- pírgyártós”. Igen kedvező ajánlattal állott a pap urak elé. Hajlandó az apátfalvi papírgyárat 12 év tartamára bérbe venni, s évente 40 rizsma különféle finomságú papírt, megtoldva ezt egy- mázsányi karton papírral, melyet a papók a „kollóré”ju-kban, gallérokban használtak, ajánlott fel, mintegy 500 forintnyi összegben. Kikötötte azonban, hogy az üzem legfontosabb berendezései, mint a nedves- és szá-. ráz prés, a rongyfőző és foszlató, úgynevezett, hollender, valamint a rongytörő, a kút és az épület tetőzete helyre- állítást nyer.' De még azt is kérte, hogy az uradalom biztosítsa részére ingyen a szükséges la menny iséget. Bár a gyár kínkeservesen gyötrődve működött, a két- balkezű gazdatiszt mégis olyan javaslatot, terjeszteit az uradalmi jószágkormány- zó kanonok elé, hogy csak három évre kössenek Violet úrral szerződést, „mivel a gyár néhány évek alatt a műipar jelien sebes emelkedésének szerencsésebb körülménye előfordulásával még könnyen bő jövedelemhozó forrássá is válhat..!” A második világháború során a szemináriumi levéltár gondatlan kezelése folytán súlyos károsodást szenvedett és csak egészen csekély iratanyag kerülte el a pusztulást. Igv azután nem tudjuk, hogy mi lett később a gyár sorsa. Valószínűleg, egy-két esztendős vergődés után kimúlt. Egy, a miskolci levéltárban talált régi térkép szerint az apátfalvi papírgyár a falu nyugati szélén állott. A felkutatott iratanyag arról tanúskodik, hogy különböző minőségű papiros készült a gyárban, mint például 1835— 41-ig, Kloze János bérlő keze alatt: az itatós papír mellett „írni való régészt papiros”, valamint olcsóbb „pos- tális papír” is. ' A levéltári kutatás során sikerült még a gyár vízjelét, is megtalálni, méghozzá két típusban is előfordul, s nem más* mint különböző betű- féleségből összeállított „APÁTFALVA” felirat, mint a gyár jelzése. Az apátfalvi „papírfábri- ka” históriája egy csepp az ország ipartörténetének tengerében. de mindenképpen értékes és becses emléke Heves megyében a múltnak. De egyben felveti azt az . egyre parancsolóbban fellépő jogos óhajt, hbgy bár mód és lehetőség adódhatna feldolgozni, feltárni megyénk ipartörténeti múltját. Sugár István 1072, november 23., csütörtök i
