Népújság, 1972. november (23. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-23 / 276. szám

Következetes munkáspolitika U osszú időre megszabja a feladatokat az MSZMP Központi Bizottságának legutóbbi állasfoglalása, amely a X. pártkongresszuson hozott határozatok immár kétéves tapasztalatait elemezte, értékelte. A végrehajtást dinamikus fejlődés és nagy eredmények kísérik, de ese­tenként objektív okok és szubjektív hibák is gátolják. A szerteágazó elemzést, az árnyalt értékelést négy olda­lon s összesen — ahogy valaki kiszámolta — 1314 sorban közölték a napilapok. Feldolgozása a mélyebb összefüg­gések s az első hallásra kiragadott részletek megértése, a végrehajtásban érdekelt állami, párt- és társadalmi szerveknél csakúgy mint az olvasók körében hosszabb időt igényel. A mélyenszántó politikai állásfoglalást, az intézke­dések és tennivalók szerteágazó sorát szerves egésszé ötvözi az egységes szemlélet, a következtés politika, az elvi alap, amelynek gyökerei a több mint 15 évvel ez­előtti, az ellenforradalom leverését közvetlenül követő időszakra nyúlnak vissza. Szervesen ebből következtek a X. pártkongresszus nagy jelentőségű állásfoglalásai is. Nincs és nem lehet szó tehát a X. pártkongresszuson jó­váhagyott politika korrekciójáról. A kiigazítások csak az irányvonaltól való eltérésre, a gyakorlat, a végrehajtás esetleges hibáira vonatkoznak. A Központi Bizottság mostani állásfoglalásából ismét félreérthetetlenül kicsendül, hogy a párt politikája kö­vetkezetes munkáspolitika. Mert a társadalmi .fejlődés lő ereje, a töretlen haladás biztosítéka a politikailag tisz- tánlátó. a forradalmi gondolkodású s a tettekben, a tár­sadalmi'aktivitásban is élenjáró munkásosztály. „A mun­kásosztály magatartása, munkája, fegyelme, szemlélete, a szocialista munkaverseny és a brigádmozgalom példája kihat az egész társadalomra, városban és falun egyaránt” — olvashatjuk a Központi Bizottság állásfoglalásában. Ez a munkásmagatartás, munkásszemlélet, munkáspélda vörös vonalként húzódik végig a KB-határozat sok meg- állaDÍtásán, elvi alapot, osztályálláspontot szolgáltatva napjaink új és bonyolult kérdéseinek megítéléséhez. Érthető módon a munkásosztály legszervezettebb, a modern technikát kiszolgáló rétegei, az állami nagy­üzemek munkásai élenjáró szerepet töltenek be a terme­lésben, és a politikai és a társadalmi munkában egyaránt. Társadalmunk e legöntudatosabb része elévülhetetlen ér­demeket szerzett a hatalom megszerzéséért és megszi­lárdításáért folyó küzdelmekben és sok áldozatot hozott a szocialista társadalom gazdasági létalapjainak megte­remtésében, fejlesztésében. Természetes tehát az is, hogy a Központi Bizottság november 14—15-i ülésén behatóan foglalkoztak az állami nagyüzemek munkásainak gond­jaival, helyzetük javításával. B munkásrétegeket közvetlenül érinti a határozat, amikor felszólítja a gazdasági irányítószerveket, hogy „külön vizsgálják meg és kísérjék figyelemmel az ország ipari termelésének jelentős részét előállító legnagyobb 40—50 állami vállalat tevékenységét és amelyiknél ez szükséges, külön intézkedéssel biztosítsák a megfelelő munkához szükséges feltételeket. Az általánostól eltérő megoldása, a létszámmegtakarításra ösztönző bértömeg­ezer dolgozót foglalkoztató 8—10 nagyvállalatnak a kor­szerűsítésére, amelyeknél a termelési struktúra szüksé­ges átalakításához saját erőből nem biztosíthatók az anyagi eszközök”. Az intézkedések, a további elemzésre váró feladatok egész sorát említi á határozat Közöttük szerepel a fej­lődést leginkább szolgáló üzemek munkaerőgondjainak megoldása, a létszám-megtakarításra ösztönző bértömeg­gazdálkodással kapcsolatos kísérletek bátorítása, a szak­mai bérek' országos táblázatának kidolgozása a nagy- és kisüzemek, valamint az állami, a szövetkezeti, és a ma­gánszektor közötti bérfeszültségek felszámolása. Végül, de nem utolsósorban , az intézkedések közt szerepel az állami ipar munkásainak és művezetőinek kiemelt köz­ponti béremelése. Mindez, bár fontos, mégis a KB legutóbbi nagy Je­lentőségű állásfoglalásának csupán egyik vetülete, met­szési pontja. Tegyük nyomban hozzá: az is csak vázla­tosan. Még hosszú ideig, sokféle oldalról és szemszögből szükséges tanulmányozni a KB megállapításait. Termé- mészetes, hogy első hallásra az áremelések akadtak fenn az emlékezet hálóján. Jóllehet nehéz, sőt lehetetlen meg­érteni "néhány tucatnyi nyomtatott sort az 1314-ből ki­ragadva. A tejtermékekre például az állam tarthatatlanul sokat ráfizet: a 3,60-as tejre 3,60-at, az 5 forintos vajra pedig 6 forintot. S ez is könnyen feledésbe merül, hogy az áremelésekre legérzékenyebben reagáló rétegeknél, annak hatását szociálpolitikai intézkedésekkel ellensú­lyozzák. Érdemes továbbá arra a megállapításra is em­lékeztem, hogy hatósági áremelésre 1976-ig már nem kerül sor s a piaci árak maximális stabilizálására pedig határozott intézkedéseket hoznak. A bejelentett áremelések annak a felelősségteljes politikának a részét képezik, amely több mint 15 év óta a nép javát,. az életszínvonal emelését, a társadalmi közérzet javítását célozza. Végeredményben bármilyen paradox módon is hangzik, a'megdolgozott forintok ér­tékállóságát,. a kiegyensúlyozott áruellátást szolgálja a cigaretta és az égetett szesz árának emelése, azzal, hogy pénzügyi fedezetet teremt az 1973. évi költségvetés. rend­kívüli bér- és szociális kiadásaihoz. A zok a megújuló erőfeszítések amelyek a KB ülése nyomán a hatékonyság emelésére, a ter­melés korszerűsítésére, szerkezetének javítására, költsé­geinek csökkentésére irányulnak beérlelik majd gyü­mölcsüket s hozzájárulnak a zavartalan áruellátáshoz, az árszínvonal stabilizálásához sőt esetenkénti csökkentésé­hez. E feladatok' megoldásának fő bázisa az ipar, leg­főbb társadalmi ereje pedig a munkásosztály. A munkás- osztály élenjáró kezdeményezései, fegyelmezett, öntudatos napi munkája társadalmi kisugárzása a népgazdaság fej- t lődését, az- egész nép, a parasztság, az értelmiség javát is > szolgálja. . > VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK I AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXIII. évfolyam, 276. szám ARA: 80 FILLÉR 1972. november 23., csütörtök Helsinkiben megkezdődött az előkészítő tanácskozás Tizenöt perces ünnepélyes megnyitó üléssel megkezdő­dött Helsinkiben az európai biztonsági és együttműködési konferencia előkészítő ta­nácskozása. A tanácskozáson 34 ország vesz részt, az eu­rópai országokon kívül az Egyesült Államok és Kanada. Az érdekéit országok finnor­szági nagykövetükkel képvi­seltetik magukat, azok pe­dig, amelyeknek nincs dip­lomáciai képviseletük a finn fővárosban, különmegbízot- takat neveztek ki. A Német Demokratikus Köztársaságot nagyköveti rangban képviseli az ország helsinki diplomá­ciai missziójának vezetője. Az NSZK-t, amely még nem hozott létre diplomáciai vi­szonyt a vendéglátó ország­gal, ugyancsak nagyköveti rangban levő diplomata képviseli. A Magyar Népköztársaság helsinki nagykövete, Rónai Rudolf képviseli hazánkat a tanácskozáson. Már délután, helyi idő sze­rint két órakor megindult a finn főváros, Helsinki köz­pontjából a diplomáciai gép­kocsik áradata, a centrum­tól mintegy hét kilométerre levő negyed, Otaniemi felé. Itt, a műszaki egyetem diák- szervezetének ultramodern központi épületét, az úgy­nevezett Dipoli épületet ala­kították át a tanácskozás céljaira Az épület központi csarnokában hatalmas, zöld posztóval borított hatszög­letű asztal várta a konzol tív tanácskozás részvev j . Minden delegációt hat sze­mély képviselt a tanácste­remben: a nagyköveten kívül szakértők, tanácsadók fog­laltak helyet a tárgyalóasz­tal mellett. A megnyitóra csak korlá­tozott számban bocsátottak be tv-riportereket és fényké­pészeket, az újságírók oedig (Folytatás a 2. oldalon) Bolgár pártmunkásküldöltség Heves megyében ezredes, a megyei Rendőr- főkapitányság vezetője is ta­lálkozik. A delegáció a nap folyamán ellátogat a visontai Gágarin Hőerőműbe. Az MSZMP Központi Bi­zottsága meghívásara Ma­gyarországon tartózkodó bol­gár pártmunkásküldöttség Velko P álinnák. a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága osztályvezetőjén c vezetésével szerda este He­ves megyébe érkezett. A ven­dégek fogadásán ott volt Oláh György, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára. Fekete Győr Endre, a megyei tanács elnö­ke, valamint Horváth Ferenc, a megyei pártbizottság osz­tályvezetője. A bolgár párt- munkásküldöttség tagjaival ma délelőtt Pálinkás Ferenc Dr. Ajfai üliklrs Moszkvába utazó 11 Dr. Ajtai Miklósnak, a Mi­nisztertanács elnökhelyettesé­nek, az OMFB elnökének ve­zetésével szerdán delegáció utazott Moszkvába a KGST tudományos-műszaki együtt­működési bizottság harmadik ülésére. NYugdrfürvsnv Jogi sorozatunk 2. része a 3. oldalon. Kontód a és s inházi muatfáty - zenévei Az egri színház ma esti premierjével foglalkozunk cikkünkben a 4. oldalon. Tudésiféink jelen k Levelezési rovatunk össze állítása az 5. oldalon. Tanácskozás az exgorirél Külkereskedelmi szakem­berek , megyei gazdasági vezetők egri tanácskozásá­ról tudósítunk a 8. olda­lon. Tudományos fórum az egri főiskolán Az egri Ho Si Mirih Tanár­képző Főiskola KlSZ-bizott- sága és Marxizmus—Leniniz- mus Tudományos Diákköre szerdán rendezte meg hagyo­mányos ifjúsági fórumát, ahol a hallgatók beszámoltak kutatási eredményeikről. Értékes munkáik születtek a -szaktárgyak filozófiai vo­natkozásainak vizsgálatában, a biológia, a matematika te­rületén a tudományos megis­merés sajátosságait és tudo­mányos hipotéziseket bon­colgatva. Fontos társadalompolitikai kérdést vizsgáltak az anya­gi-erkölcsi ösztönzés szere­péről, valamint az érdek . és erkölcs kapcsolatáról készí­tett dolgozatok írói is. November végi április — néhány percben Ha van abszolút szeszé­lyes időjárás, akkor ilyent él­tek át kedden a késő esti órákban a gyöngyösiek. Előtte való napon sűrűn havazott, keddre megenyhült az idő és estére már fényes holdvilág terült szét a tájon, városon. Aztán este nyolc óra után villámlani kezdett. Előbb csak messziről, a nyu­gati látóhatár széléről villan­tak fel a vakító tények, A zivatar egyre közelebb kú­szott a városhoz, hogy fél kilenc tájra érje el tetőpont­ját. A villámok keresztül-ka­sul hasították a söfét égbol­tot, úgy dörgött hozzá a fel­hők sűrűje, mint augusztus­ban szokott. Ebből az égiháborúból mégsem zápor zúdult alá, ha­nem borsó nagyságú' jég esett. Néhány perc alatt több cen­ti vastag szőnyeg terült- az- utakra a megfagyott .golyócs­kákból. Nem sok idő telt be­le, amikor már az eső füg­gönye zárta le a jó kilátás le­hetőségeit. Bármelyik szeszélyes ápri­lis elbújhatna emögött a né­hány percnyi sűrített időjá­rási ingadozás mögött. Em­beremlékezet óta nem fordult elő november végén a Mátra környékén ilyen nagy válto­zásokat hozó időjárási rertd- estenesaég néhány perc alatt,* Erőmű a víz­lépcsőn A Tisza második vízlép­csőjének építése már túl van a döntő fordulaton. Űj me­derben folyik a víz a hatal­mas betonoszlopok között. A duzzasztórendszer mellett szinte eltörpül a vízierőmű vezénylőterme, amelyben már kibontakozóban van a vég­leges kép. A vezénylőterem­ben, ahonnan a villamoserő­mű minden munkafázisa el­lenőrizhető, minden gépegy­ség irányítható, már all az erőmű „idegrendszerének’’ központja, a parabola alakú kapcsolótábla. Az erőmű gépegysége 1973. tavaszán termel először ára­mot, s a megtermelt villa­mosenergia hat vezetéken jut el a Heves és Szolnok megyei fogyasztókhoz. Az erőmű egy százhúsz kilovoltos vezeté­ken keresztül Detken kapcso­lódik az országos hálózatba. A Tisza II. vizlépcsőjének erőműve jövőre már termel­ni fog. Fenti képünk: Simon Béla és Fehér János erőműszere­lők és Berták Katalin műsze­rész a VERT ESZ dolgozói a kapcsolótáblát szerelik. Magyar Mihály és Rékai Sámuel erőműszerelők (bal­ra), a vezénylőterembe befu­tó vonalak azonosításai vég­zik, , j(tato. Tóth Gizella}. .

Next

/
Thumbnails
Contents