Népújság, 1972. november (23. évfolyam, 258-282. szám)
1972-11-22 / 275. szám
A Hatvani Konzervgyár, finh közben ff Kigazdátkodjuk a kétmillió forintot!1’ Az idén sok gond és baj •zegélyezte a Hatvani Konzervgyár termelőmunkáját. Legtöbb probléma a kedvezőtlen időjárásból adódott. A kevés napfény, sok csapadék késleltette a különböző zöldségfélék beérését, változékonnyá tette a szállítások ütemét. A legfontosabb alapanyagból, a paradicsomból például 1200 vagonnal kevesebbet hoztak a gyár szerződéses felei, a termelőszövetkezetek és áUami gazdaságok, mint amennyire számítottak az üzem vezetői. A szállítások rapszodikusságát pedig az jellemzi szembetűnően; nem egy napon 25— 26 vagon uborkát vettek át a telepen, de sokszor előfordult, hogy két vagonnal sem érkezett bej Tovább növelte a termelési gondokat az átvett termékek gyengébb minősége. A paradicsom szárazanyagtartalma többek között jó egy százalékkal, illetve fokkal alacsonyabb volt az előző évinél. S ez kedvezőtlenül befolyásolja a készárutermelés hozamát. A rapszo- dikus nyersanyagszállítás pedig túlzott létszámfelhasználást is eredményezett. Kétmillió forint béralaptúilépés Ilyen bajok, problémák közepette nem lehet csodálkozni azon, hogy szeptember közepére kétmillió forintnál több béralaptúilépés jelentkezett a gyár gazdálkodásában, komolyan veszélyeztetve az éves terv teljesítését, gazdaságos lezárását. Tehát intézkedni kellett! A baj orvoslására több lépcsős tervet dolgoztak ki a gyárban, a korábbi hónapok tapasztalatai alapján. Ennek elkészítésében a szakmai vezetőkön kívül részt vettek a pártszervezet és a szakszer- ' vezet képviselői. Együttes állásfoglalásuk nyomán azonnali hatállyal beszüntették a vasárnapi munkát, nagymértékben csökkentették a túlórákat, s a felesleges munkaerőket átcsoportosították. Határozatot hozott a szeptemberi pgyüttes tanácskozás a különböző termelési lehetőségek fokozására is! így ötven vagonnal megemelték a szovjet exportra készülő zakuszka éves tervét, sürgették a tartályban eltett uborka mielőbbi teljes feldolgozását, s intézkedést tettek a dobozgyártó és litográfiái üzemrészek kapacitásának maximális kihasználására. Vajon mit eredményezett a szakmai, politikai, társadalmi vezetők összefogása? Van-e remény a gazdasági nehézségek leküzdésére? Mit ígér a hajrá, a finis? Az igazgató bizakodik — Az együttesen hozott intézkedések, noha nem szeretném sikerünket elkiabálni, már napjainkban éreztetik hatásukat! — mondotta üzemlátogatásunk alkalmával Papp József igazgató.— Már most alig egymillió forint a béralaptúilépés, ami arra enged következtetni, hogy a diferenciát év végére teljesen ki gazdálkodj uk. Az idei események azonban mindezeken túlmenően nagyon elgondolkoztatták bennünket, s arra ösztönöztek, hogy a termelőmunka struktúrájában a következő, 1973- as esztendőben változtatásokat hajtsunk végre. Pillanatnyilag legfontosabb feladatnak a nyersanyag biztosítása látszik. Négy megyére szólóan mintegy hetven termelőszövetkezettel, állami gazdasággal vagyunk mi üzleti kapcsolatban, ezek szállítják alaptermékeinket. A borsót, babot, paradicsomot, uborkát. Nem a szerződő felek számát akarjuk növelni, hanem a különböző termékek mennyiségét. Különösen a bázis gazdaságokkal való kapcsolat elmélyítésére, közvetlenné tételére törekszünk. S hogy nem rossz ez a politika, Hort reá a példa. Ügy tűnik, az előtárgya■ lások alapján, hogy a horti közös gazdaság például jövőre kétszáz vagonnal több paradicsomra szerződik velünk, mint amennyire az idén kötelezte magát. Ha így fedezzük magunkat, ha ennyire érdekeltté tesszük gazdaságainkat a különböző zöldségfélék termesztésében, akkor nem kell félnünk az elkövetkező esztendőktől. Bővülő exportpiac Látogatásunk alkalmával megtudtuk, hogy az idén jelentősen bővült a Hatvani Konzervgyár külföldi piaca is! Ez legalább olyan fontos tényező az üzem életében, mint a nyersanyag folyamatos biztosítása, vagy pedig a mind gazdaságosabb termelés. A mintegy kétezer munkással, alkalmazottal dolgozó gyár összes termékének 85 százaléka megy ugyanis exportra, valutahozamával elősegítve más iparágak munkáját, import gép- és nyerasanyag-utánpótlását. Ebben az esztendőben Spanyolország lépett a hatvani zöldborsót fogyasztó országok sorába, valamint sikerült kisebb mennyiségben árut szántani az Amerikai Egyesült Államokba. Az/ exportterv további bővítése szintén feladat Hatvanban. Remény van rá, hogy növekszik jövőre az afrikai országokba induló áru- mennyiség. Ha!... És itt lép be fettételként az igazgató által említett biztonsági intézkedés foganatosítása, a nyersanyagot szállító gazdaságokkal való „termékeny kapcsolat”! Ami magyarra fordítva több borsót, babot, paradicsomot jelenít. Moldvay Győző Hatféle Videoton-hésvülék ki célul. 1973-ban 6 féle típusú tv-készüléket gyártanak. Üzembe helyezték az angol hullámforrasztó automatát. Képünkön: az Elektron típusú tv-berendezés nyomtatott áramkörének többszáz forrasztási pontját fél perc alatt végzi el. (MTI foto — Balassa Ferenc felvétele) A Népköztársaság Elnöki Tanácsa és a Minisztertanács, valamint a Szakszer - vezetek Országos Tanácsa — az érdekelt miniszterekkel egyetértésben — módosította, illetőleg kiegészítette a termelőszövetkezeti nyugdíj- rendszert, és a dolgozók társadalombiztosítási nyugdíj - rendszerének egyes szabályait. A változások az állampolgárok nagyrészét érintik, nemcsak azokat, akik 1973. január 1-e után mennek nyugdíjba, hanem egyes termelőszövetkezeti rendelkezések azokra is vonatkoznak, akik már nyugellátásban részesülnek. Az új rendelkezések az érintett dolgozók, illetve szövetkezeti tagok nyugellátása tekintetében kedvező szabályokat tartalmaznak: egyben újabb előrelépést^ jelentenek a szövetkezeti tagok és a munkaviszonyban álló dolgozók nyugdijszabályalmak egységesítése terén. A továbbiakban ismertetni fogjuk a mezógazdasagi ter1 S~73. január 1-től Milyen változások lesznek a nyugdíjszabályokban melőszövetkezeti és szakszövetkezeti tagok nyugdijára, valamint járadékára vonatkozó, továbbá a munkaviszonyban álló dolgozók és a kisipari szövetkezeti tagok munkabérátlagának számítására és korkedvezményére vonatkozó új szabályokat. Rámutatunk ennek keretében, hogy milyen volt eddig a szabályozás, és január 1-től mennyiben változik. Cikksorozatunkkal az a célunk, hogy időben tájékoztassuk olvasóinkat és így kellő tájékozottság birtokában érvényesíthessék jogaikat, illetőleg éljenek a jogszabály biztosítottá kedvezőbb "lehetőségek- kel. Nyugdijosztaly Besorolási összeghatárok Figyelembe vehető havi jövedelem forint forint 21. 4801—5200 5000 22. 5201—5800 5500 23. 5801—6600 6200 24. 6601—7400 7000 25. 7401—8200 7800 26. 8201—9000 8600 27. 9001—9800 9400 28. 9800-nál több 10000 Továbbra sem sorolják munkanapot teljesítenek. ErTermelőszövetkezeti és szakszövetkezeti tagok nyugdí ára vonatkozó rendelkezések A nyugdí;o$z<á yba soro'ás szabá'yai A jelenlegi szabályok szerint a termelőszövetkezeti és a szakszövetkezeti tagokat minden naptári év elején a megelőző naptári évben elért személyi jövedelműit alapján 21 nyugdíj oszt ályba sorolják. A nyugdíjosztály szerint fig gyelembe vehető átlagjövedelem hav' 990 forintnál kevesebb és 500C forintnál több •ern lehet. Az új rendelkezések szerint a figyelembe vehető havi jövedelem felső határa 5 ezerről 10 ezer forintra változik és ennek megfelelően a nyugdíjosztályok száma 7 új nyugdíjosztáliyal bő vük A rendelkezésnek megfelelően a 21. nyugdíjosztálytól kezdődően a besorolási ösz- szeghatárok és a figyelembe vehető havi jövedelem a következő; . ____ g i és rokkantsági nyugdíjban, valamint az öregségi és a munkaképtelenség; járadékban részesülő szövetkezeti tagokat. N vugdí .[osztály ba kell viszont 1973-tól sorolni az öregségi, vagy' a munkaképtelenségi járadékos házastársát akkor is. ha az öregségi járadékra jogosító korhatárt (férfi 70., nő a 65. életévét) betöltötte. A jövőben tehát az ilyen házastárs is szerezhet nyugdijéveket és így jogosulttá válhat öregségi nyugdíjra. Változtak a szakszövetkezeti tagok besorolási szabályai. A nyugdíjban, járadékban nem részesülő szakszövetkezeti tagok közül is csak azokat kell nyugdíjosztályba sorolni, akik a megelőző naptári évben közös munkával legalább 39 — nők 24 —, munkanapot teljesítettek, de ezeket is csak akkor, ha kötelezettséget vállalnak arra, hogy a besorolás naptári evében ás legalább ennyi ről a kötelezettségvállalásról a szövetkezeti tag a “besorolás évének január 15. napjáig írásban köteles nyilatkozni. Termelőszövetkezetből évközben szakszövetkezeibe átlépő tag nyugdíjosztálya az átlépés évében már hern változik, ha az előző naptári évben 39 — nő 24 —, munkanapot teljesített és az átlépés évében, az átlépésig is teljesített ennyi munkanapot, vagy kötelezettséget vállal, hogy a hiányzó munkanapokat a szakszövetkezetben teljesíti. Lenvegében ugyanezek a szabályok vonatkoznak arra a szakszövetkezeti tagra, aki évközben egyik szakszövetkezetből a másik szakszövetkezetbe lép át Szakszövetkezetből évközben termelőszövetkezetbe átlépő tagot akkor is be kell sorolni a nyugdíjosztályba, ha a szak- szövetkezetben a közös munkában egyáltalán nem vett részt. (Folytatjuk.) A nemesítő a Király furmint vesszőit vizsgálja. (Foto: Tóth Gizella) Halk szavú, de dinamikus ember.. Életének eddigi nagy részét a szőlőkben . töltötte hazánk különböző borvidékein. A szőlőtermelés problémái foglalkoztatják ma is. Dr. Király Feme, a Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet egri Tájikutaiö Állomásának tudományos főmunkatársa, több mint két évtizede azon fáradozik, hogy miként lehet új fajtákat előállítani, és ezzel fokozni a szőlő- és bortermelést. Az alföldi kis községből, Abonyból indult. Édesapja kis kertjében ismerkedett először a szőlővel. A fürtök csodálata, és „titkai” korán megragadták. A budapesti Szőlő- és Borgazdasági szaktanfolyamon szerzett oklevelet, és a negyvenes évek elején Egerbe helyezték. Az akkori vincellér iskola fiatal tanára lett. Ekkor került először kapcsolatba az egri borvidékkel. — Már akkor szívemhez nőtt a város — meséli —, nemcsak tüzes boraival, hanem híres gyógyvizeivel is. A strandot ma is szívesen felkeresem. A háború után megváltozott a helyzet. Dr. Király Ferenc, a tanári katedrát a tudományos pályával vallotta fel. s ehhez máig hű maradt. A Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet reprezentatív dunántúli borvidékein Pécsett és Badacsony szőlőhegyein végzett kísérleteket. Elsősorban fehér borszőlőfajtákkal foglalkozott, ezek iránt vonzódott leginkább. Különösen az ősi. Tokajból származó, nagy termőképességű Furmint, és a ma már kis mennyiségben termelt Kéknyelű foglalkoztatták. — Több mint húsz évvel ezelőtt tértem vissza Egerbe. A vonzó kisváros határának speciális talaj- és klímaviszonyai leginkább alkalmasak a szőlő- és bortermelésre. Még korábban Pécsről áthoztam azokat a furmintfaj tajelöltekét, amelyele nemesítését itt Egerben folytattam. Húsz év, szorgalmas kitartó munkája meghozta gyümölcsét. Üj fajtát nemesített: a Király furmintot. 1969-ben az Országos Fajtaminősítö Tanács elismerte és a köz- termesztésbe engedélyezte. A Király furmint mustja cukorban gazdagabb, a pero- noszpórával szemben ellen- állöbb és borának minősége felülmúlja a hagyományos furmint tulajdonságait — Nem azért nevezik Király furmintnak, mert engem is Királynak hívnak — jegyzi meg mosolyogva —, hanem azért, mert a furmintok közül ez a fajta bizonyult a legjobbnak. A nemesítésen kívül behatóan foglalkozott a gépi mű-' vetésű szőlőtőkék kialakításával és a szőlő tápanyagutánpótlásával. Fáradozása ezen a téren sem volt hiábavaló. Kísérleti eredményeit részben doktori értekezésében. illetve számos szakpub- likációihan ismertette. — Túl vagyok a hatvanadik életévemen. Nemrég nyugdíjba mentem. De ez nem jelenti azt, hogy tudományos munkásságom ezzel lezárult. Ma is rendszeresen bejárok a kutatóállomásra és folytatom be nem 'fejezett szőiőnemesílő munkámat. Örömmel mondhatom, hogy nemrég négy újabb jó minőségű fehérbort adó szőlőfajta- jeiiöltet jelentettem be országos minősítésre. Remélem később ezek is köztermesztéti- be kerülnek. Elégedett vagyok, mert amit eddig tettem, úgy érzem eredményes volt. Bár egy nemesítő élete bövid ahhoz, hogy értékelést adjon munkájáról. De az, hogy életem nagy részében alkotómunkát végezhettem, ez a tudat mindig lelkesít... Mentusz Károly MnmsSfi£\ 1973. november 22., sinráe A Király furmint nemesítője Az ember csodálatos alko tásokra képes az élet szinti minden területén. Ennél alapja abból a belső lángbó fakad, amelynek lobban ás; szenvedélyt ébreszt, és akkoi válik teljessé, ha ez a szenvedély egy emberöltőn á megmarad'. Az ember módén épületeket tervez és épít, mű. vészeti alkotásokat formál és megváltoztatja a technikát Alkotásainak: sorát megőrz az utókor. A nemesítő is alkotó ember, akinek „műveit” — a; új élőlényeket — kedvező tulajdonságaik és gazdasági jelentőségük alapján, épper Úgy számon tartják, mintso-t mást és bejegyzik a tudománytörténetbe.
