Népújság, 1972. november (23. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-22 / 275. szám

A Hatvani Konzervgyár, finh közben ff Kigazdátkodjuk a kétmillió forintot!1’ Az idén sok gond és baj •zegélyezte a Hatvani Kon­zervgyár termelőmunkáját. Legtöbb probléma a kedve­zőtlen időjárásból adódott. A kevés napfény, sok csapa­dék késleltette a különböző zöldségfélék beérését, válto­zékonnyá tette a szállítások ütemét. A legfontosabb alap­anyagból, a paradicsomból például 1200 vagonnal ke­vesebbet hoztak a gyár szer­ződéses felei, a termelőszö­vetkezetek és áUami gazda­ságok, mint amennyire szá­mítottak az üzem vezetői. A szállítások rapszodikusságát pedig az jellemzi szembetű­nően; nem egy napon 25— 26 vagon uborkát vettek át a telepen, de sokszor elő­fordult, hogy két vagonnal sem érkezett bej Tovább növelte a terme­lési gondokat az átvett ter­mékek gyengébb minősége. A paradicsom szárazanyag­tartalma többek között jó egy százalékkal, illetve fok­kal alacsonyabb volt az elő­ző évinél. S ez kedvezőtle­nül befolyásolja a készáru­termelés hozamát. A rapszo- dikus nyersanyagszállítás pedig túlzott létszámfelhasz­nálást is eredményezett. Kétmillió forint béralaptúilépés Ilyen bajok, problémák közepette nem lehet csodál­kozni azon, hogy szeptem­ber közepére kétmillió fo­rintnál több béralaptúilépés jelentkezett a gyár gazdál­kodásában, komolyan veszé­lyeztetve az éves terv tel­jesítését, gazdaságos lezárá­sát. Tehát intézkedni kel­lett! A baj orvoslására több lépcsős tervet dolgoztak ki a gyárban, a korábbi hónapok tapasztalatai alapján. Ennek elkészítésében a szakmai ve­zetőkön kívül részt vettek a pártszervezet és a szakszer- ' vezet képviselői. Együttes ál­lásfoglalásuk nyomán azon­nali hatállyal beszüntették a vasárnapi munkát, nagymér­tékben csökkentették a túl­órákat, s a felesleges mun­kaerőket átcsoportosították. Határozatot hozott a szep­temberi pgyüttes tanácsko­zás a különböző termelési lehetőségek fokozására is! így ötven vagonnal meg­emelték a szovjet exportra készülő zakuszka éves ter­vét, sürgették a tartályban eltett uborka mielőbbi tel­jes feldolgozását, s intézke­dést tettek a dobozgyártó és litográfiái üzemrészek ka­pacitásának maximális ki­használására. Vajon mit eredményezett a szakmai, politikai, társa­dalmi vezetők összefogása? Van-e remény a gazdasági nehézségek leküzdésére? Mit ígér a hajrá, a finis? Az igazgató bizakodik — Az együttesen hozott intézkedések, noha nem sze­retném sikerünket elkiabál­ni, már napjainkban érezte­tik hatásukat! — mondotta üzemlátogatásunk alkalmá­val Papp József igazgató.— Már most alig egymillió forint a béralaptúilépés, ami arra enged következtetni, hogy a diferenciát év végé­re teljesen ki gazdálkodj uk. Az idei események azonban mindezeken túlmenően na­gyon elgondolkoztatták ben­nünket, s arra ösztönöztek, hogy a termelőmunka struk­túrájában a következő, 1973- as esztendőben változtatáso­kat hajtsunk végre. Pillanat­nyilag legfontosabb feladat­nak a nyersanyag biztosítá­sa látszik. Négy megyére szólóan mintegy hetven ter­melőszövetkezettel, állami gazdasággal vagyunk mi üz­leti kapcsolatban, ezek szál­lítják alaptermékeinket. A borsót, babot, paradicsomot, uborkát. Nem a szerződő felek számát akarjuk növel­ni, hanem a különböző ter­mékek mennyiségét. Külö­nösen a bázis gazdaságokkal való kapcsolat elmélyítésére, közvetlenné tételére törek­szünk. S hogy nem rossz ez a politika, Hort reá a pél­da. Ügy tűnik, az előtárgya■ lások alapján, hogy a horti közös gazdaság például jö­vőre kétszáz vagonnal több paradicsomra szerződik ve­lünk, mint amennyire az idén kötelezte magát. Ha így fedezzük magunkat, ha ennyire érdekeltté tesszük gazdaságainkat a különböző zöldségfélék termesztésében, akkor nem kell félnünk az elkövetkező esztendőktől. Bővülő exportpiac Látogatásunk alkalmával megtudtuk, hogy az idén je­lentősen bővült a Hatvani Konzervgyár külföldi piaca is! Ez legalább olyan fon­tos tényező az üzem életé­ben, mint a nyersanyag fo­lyamatos biztosítása, vagy pedig a mind gazdaságosabb termelés. A mintegy két­ezer munkással, alkalmazot­tal dolgozó gyár összes ter­mékének 85 százaléka megy ugyanis exportra, valutaho­zamával elősegítve más ipar­ágak munkáját, import gép- és nyerasanyag-utánpótlását. Ebben az esztendőben Spa­nyolország lépett a hatvani zöldborsót fogyasztó orszá­gok sorába, valamint sike­rült kisebb mennyiségben árut szántani az Amerikai Egyesült Államokba. Az/ exportterv további bő­vítése szintén feladat Hat­vanban. Remény van rá, hogy növekszik jövőre az af­rikai országokba induló áru- mennyiség. Ha!... És itt lép be fettételként az igazgató által említett biztonsági intézkedés foga­natosítása, a nyersanyagot szállító gazdaságokkal való „termékeny kapcsolat”! Ami magyarra fordítva több bor­sót, babot, paradicsomot je­lenít. Moldvay Győző Hatféle Videoton-hésvülék ki célul. 1973-ban 6 féle típusú tv-készüléket gyártanak. Üzembe helyezték az angol hul­lámforrasztó automatát. Képünkön: az Elektron típusú tv-berendezés nyomtatott áram­körének többszáz forrasztási pontját fél perc alatt végzi el. (MTI foto — Balassa Ferenc felvétele) A Népköztársaság Elnöki Tanácsa és a Miniszterta­nács, valamint a Szakszer - vezetek Országos Tanácsa — az érdekelt miniszterekkel egyetértésben — módosítot­ta, illetőleg kiegészítette a termelőszövetkezeti nyugdíj- rendszert, és a dolgozók tár­sadalombiztosítási nyugdíj - rendszerének egyes szabá­lyait. A változások az állam­polgárok nagyrészét érintik, nemcsak azokat, akik 1973. január 1-e után mennek nyugdíjba, hanem egyes ter­melőszövetkezeti rendelkezé­sek azokra is vonatkoznak, akik már nyugellátásban ré­szesülnek. Az új rendelkezé­sek az érintett dolgozók, il­letve szövetkezeti tagok nyugellátása tekintetében kedvező szabályokat tartal­maznak: egyben újabb elő­relépést^ jelentenek a szövet­kezeti tagok és a munkavi­szonyban álló dolgozók nyugdijszabályalmak egysé­gesítése terén. A továbbiakban ismertetni fogjuk a mezógazdasagi ter­1 S~73. január 1-től Milyen változások lesznek a nyugdíjszabályokban melőszövetkezeti és szakszö­vetkezeti tagok nyugdijára, valamint járadékára vonat­kozó, továbbá a munkavi­szonyban álló dolgozók és a kisipari szövetkezeti tagok munkabérátlagának számítá­sára és korkedvezményére vonatkozó új szabályokat. Rámutatunk ennek kereté­ben, hogy milyen volt eddig a szabályozás, és január 1-től mennyiben változik. Cikkso­rozatunkkal az a célunk, hogy időben tájékoztassuk olvasó­inkat és így kellő tájékozott­ság birtokában érvényesít­hessék jogaikat, illetőleg él­jenek a jogszabály biztosí­tottá kedvezőbb "lehetőségek- kel. Nyugdijosztaly Besorolási összeghatárok Figyelembe vehető havi jövedelem forint forint 21. 4801—5200 5000 22. 5201—5800 5500 23. 5801—6600 6200 24. 6601—7400 7000 25. 7401—8200 7800 26. 8201—9000 8600 27. 9001—9800 9400 28. 9800-nál több 10000 Továbbra sem sorolják munkanapot teljesítenek. Er­Termelőszövetkezeti és szakszövetkezeti tagok nyugdí ára vonatkozó rendelkezések A nyugdí;o$z<á yba soro'ás szabá'yai A jelenlegi szabályok sze­rint a termelőszövetkezeti és a szakszövetkezeti tagokat minden naptári év elején a megelőző naptári évben elért személyi jövedelműit alapján 21 nyugdíj oszt ályba sorolják. A nyugdíjosztály szerint fig gyelembe vehető átlagjövede­lem hav' 990 forintnál keve­sebb és 500C forintnál több •ern lehet. Az új rendelke­zések szerint a figyelembe vehető havi jövedelem felső határa 5 ezerről 10 ezer fo­rintra változik és ennek meg­felelően a nyugdíjosztályok száma 7 új nyugdíjosztáliyal bő vük A rendelkezésnek megfele­lően a 21. nyugdíjosztálytól kezdődően a besorolási ösz- szeghatárok és a figyelem­be vehető havi jövedelem a következő; . ____ g i és rokkantsági nyugdíjban, valamint az öregségi és a munkaképtelenség; járadék­ban részesülő szövetkezeti ta­gokat. N vugdí .[osztály ba kell viszont 1973-tól sorolni az öregségi, vagy' a munkakép­telenségi járadékos házastár­sát akkor is. ha az öregségi járadékra jogosító korhatárt (férfi 70., nő a 65. életévét) betöltötte. A jövőben tehát az ilyen házastárs is szerez­het nyugdijéveket és így jo­gosulttá válhat öregségi nyugdíjra. Változtak a szakszövetke­zeti tagok besorolási szabá­lyai. A nyugdíjban, járadék­ban nem részesülő szakszö­vetkezeti tagok közül is csak azokat kell nyugdíjosztályba sorolni, akik a megelőző nap­tári évben közös munkával legalább 39 — nők 24 —, munkanapot teljesítettek, de ezeket is csak akkor, ha kö­telezettséget vállalnak arra, hogy a besorolás naptári evében ás legalább ennyi ről a kötelezettségvállalásról a szövetkezeti tag a “besoro­lás évének január 15. napjá­ig írásban köteles nyilatkoz­ni. Termelőszövetkezetből év­közben szakszövetkezeibe át­lépő tag nyugdíjosztálya az átlépés évében már hern vál­tozik, ha az előző naptári évben 39 — nő 24 —, mun­kanapot teljesített és az át­lépés évében, az átlépésig is teljesített ennyi munkanapot, vagy kötelezettséget vállal, hogy a hiányzó munkanapo­kat a szakszövetkezetben tel­jesíti. Lenvegében ugyanezek a szabályok vonatkoznak ar­ra a szakszövetkezeti tagra, aki évközben egyik szakszö­vetkezetből a másik szakszö­vetkezetbe lép át Szakszö­vetkezetből évközben terme­lőszövetkezetbe átlépő tagot akkor is be kell sorolni a nyugdíjosztályba, ha a szak- szövetkezetben a közös mun­kában egyáltalán nem vett részt. (Folytatjuk.) A nemesítő a Király furmint vesszőit vizsgálja. (Foto: Tóth Gizella) Halk szavú, de dinamikus ember.. Életének eddigi nagy részét a szőlőkben . töltötte hazánk különböző borvidé­kein. A szőlőtermelés problé­mái foglalkoztatják ma is. Dr. Király Feme, a Szőlésze­ti és Borászati Kutatóinté­zet egri Tájikutaiö Állomá­sának tudományos főmunka­társa, több mint két évtize­de azon fáradozik, hogy mi­ként lehet új fajtákat előál­lítani, és ezzel fokozni a sző­lő- és bortermelést. Az alföldi kis községből, Abonyból indult. Édesapja kis kertjében ismerkedett elő­ször a szőlővel. A fürtök cso­dálata, és „titkai” korán meg­ragadták. A budapesti Szőlő- és Borgazdasági szaktanfo­lyamon szerzett oklevelet, és a negyvenes évek elején Egerbe helyezték. Az akkori vincellér iskola fiatal tanára lett. Ekkor került először kapcsolatba az egri borvidék­kel. — Már akkor szívemhez nőtt a város — meséli —, nemcsak tüzes boraival, ha­nem híres gyógyvizeivel is. A strandot ma is szívesen felkeresem. A háború után megválto­zott a helyzet. Dr. Király Ferenc, a tanári katedrát a tudományos pályával vallot­ta fel. s ehhez máig hű ma­radt. A Szőlészeti és Borásza­ti Kutatóintézet reprezenta­tív dunántúli borvidékein Pécsett és Badacsony szőlő­hegyein végzett kísérleteket. Elsősorban fehér borszőlő­fajtákkal foglalkozott, ezek iránt vonzódott leginkább. Különösen az ősi. Tokajból származó, nagy termőképes­ségű Furmint, és a ma már kis mennyiségben termelt Kéknyelű foglalkoztatták. — Több mint húsz évvel ezelőtt tértem vissza Egerbe. A vonzó kisváros határának speciális talaj- és klímaviszo­nyai leginkább alkalmasak a szőlő- és bortermelésre. Még korábban Pécsről áthoztam azokat a furmintfaj tajelölte­két, amelyele nemesítését itt Egerben folytattam. Húsz év, szorgalmas kitar­tó munkája meghozta gyü­mölcsét. Üj fajtát nemesített: a Király furmintot. 1969-ben az Országos Fajtaminősítö Tanács elismerte és a köz- termesztésbe engedélyezte. A Király furmint mustja cu­korban gazdagabb, a pero- noszpórával szemben ellen- állöbb és borának minősége felülmúlja a hagyományos furmint tulajdonságait — Nem azért nevezik Ki­rály furmintnak, mert engem is Királynak hívnak — jegy­zi meg mosolyogva —, hanem azért, mert a furmintok kö­zül ez a fajta bizonyult a legjobbnak. A nemesítésen kívül beha­tóan foglalkozott a gépi mű-' vetésű szőlőtőkék kialakítá­sával és a szőlő tápanyag­utánpótlásával. Fáradozása ezen a téren sem volt hiába­való. Kísérleti eredményeit részben doktori értekezésé­ben. illetve számos szakpub- likációihan ismertette. — Túl vagyok a hatvana­dik életévemen. Nemrég nyugdíjba mentem. De ez nem jelenti azt, hogy tudo­mányos munkásságom ezzel lezárult. Ma is rendszeresen bejárok a kutatóállomásra és folytatom be nem 'fejezett szőiőnemesílő munkámat. Örömmel mondhatom, hogy nemrég négy újabb jó minő­ségű fehérbort adó szőlőfajta- jeiiöltet jelentettem be orszá­gos minősítésre. Remélem később ezek is köztermesztéti- be kerülnek. Elégedett va­gyok, mert amit eddig tettem, úgy érzem eredményes volt. Bár egy nemesítő élete bövid ahhoz, hogy értékelést adjon munkájáról. De az, hogy éle­tem nagy részében alkotó­munkát végezhettem, ez a tudat mindig lelkesít... Mentusz Károly MnmsSfi£\ 1973. november 22., sinráe A Király furmint nemesítője Az ember csodálatos alko tásokra képes az élet szinti minden területén. Ennél alapja abból a belső lángbó fakad, amelynek lobban ás; szenvedélyt ébreszt, és akkoi válik teljessé, ha ez a szen­vedély egy emberöltőn á megmarad'. Az ember módén épületeket tervez és épít, mű. vészeti alkotásokat formál és megváltoztatja a technikát Alkotásainak: sorát megőrz az utókor. A nemesítő is alkotó em­ber, akinek „műveit” — a; új élőlényeket — kedvező tu­lajdonságaik és gazdasági je­lentőségük alapján, épper Úgy számon tartják, mintso-t mást és bejegyzik a tudo­mánytörténetbe.

Next

/
Thumbnails
Contents