Népújság, 1972. november (23. évfolyam, 258-282. szám)
1972-11-21 / 274. szám
RjiUifr KOSSUTH 8.18 Népi zene. 9.011 Harsau a kürtszói 9.33 Könnyűzene. 10.03 iskolarádió. 10.30 Haydn: Oxfordi szimfónia. 11.00 Olvassak együtt. 11.30 Áriák. 12.30 Ki nyer ma? 12.33 Törvénykönyv. 14.00 A Gyermekrádió műsora. 14.48 Éneklő ifjúság. 13.10 Operarészletek. 13.24 Rádióiskola. 16.03 Az élő népdaL 16.13 Jegyzet. 16.25 Operettrészletek. 16.33 Bartók nyomában. V%, 17.03 Vivaldi-művek. 17.46 Hol járt, mit csinált? 18.00 Könnyűzenei híradó. 18.30 A Szabó család. 13.25 Népi muzsika. 19.33 Dzsesszhangverseny közvetítése Győrből, 22.30 Egy fiatalember Bartók világával ismerkedik. 23.30 Nóták. PETŐFI 8.05 Chopin-zongoramflvefit. 8.03 Áriák. í).45 Búvópatakok nyomában. 11.53 Könyvek, tájak, emberek, 12.00 Zenekari hangverseny. 13.03 Fúvószene. 13.14 Vörösmarty és a muzsika. U. rész. Randevú kettőtől hatig 18.10 Választások az NSZK-ban, 18.40 Monteverdi operáiból. 19.15 Sz. Srütlcov&zkij hegedűestje. 21.10 Kard és kasza. Elbeszélés. 21.26 Az MHV új lemezei. 22.40 Népdalok. 23.15 Operettrészlctek, 23.30 Kórusmúvek. [rvrl MAGYAR 8.10 Beszéljük meg! 9.00 1TV napköziseknek. 14.00 Beszéljük meg! 17.30 Hírek . 17.35 Kuckó. 17.55 Pozsony—-Prága—Moszkva. Dokumentumfilm. 18.20 ifjúsági Telemagazin 19.30 Tv-hfradó. 20.00 Garcia Lorca: Donna Rosttá. A Vígszínház előadása felvételről. 21.40 Dók.-film. 22.10 Tv-hiradó. POZSONYI 9.25 Tv-Játék. 17.40 Együttesek találkozója. Intervízió-rnúsor. 19.00 és 21.45 Hiradó. 19.40 A fehér gólya országa. Moldva. EGRI VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22-33 ) Fél 4. fél 6 és este 8 órakor Lépj olajra! Színes francia kalandfilm EGRI BRÖDY (Teiefon: 14-071 Fel 4 es este 7 órakor: Szerelmi álmok Színes, kétrészes, magyarszovjet film. Dupla helyárak! GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Fél 4. háromnegyed 6 és este 8 órakor 1 Wusa Színes amerikai film FIA TV A NI VÖRÖS CSILLAG Fél 6 órakor Utánam gazfickók Este fél 8 órakor A 22-es csapdája HATVANI KOSSUTH A szicíliaiak klánja HEVES A jövő emlékei FÜZESABONY Waterloo Megyénk a haza; sajtóban 1972/10. Földeák! Béla: Az alapszabály előírásai szerint Az utóbbi években egyre több olyan eset volt, amikor a hatóságok termelőszövetkezeti ügyekben nem tudtak országos jogszabályok alapján dönteni. A törvények, rendeletek ugyanis sok kérdést csak körülhatárolnak, a pontos szabályozást a szövetkezetekre bízzák. Ez szükségessé tette a termelő- szövetkezetek alapszabályainak felülvizsgálatát és kiegészítését. A kiegészítésnél a termelőszövetkezeteknek élni kellett az új jogszabályok adta lehetőségekkel. A cikk írója az Eger és Gyöngyös vidéki Termelőszövetkezetek Szövetsége érdekeltségi körében vizsgálta meg a kérdést. Példákat hoz arra, hogy a tsz-ek hogyan egészítették ki alapszabályaikat. Például a jogszabályok szerint a tsz-ekben annak jár kétheti fizetett alapszabadság, aki egy év alatt 250 munkanapot teljesített. Ez sértette a női egyenjogúságot. Az asszonyok és lányok ugyanis főleg a növénytermelésben dolgoznak, s itt nincs 250 munkanapjuk egy esztendőben. így fizetett szabadságot sem kaptak. Az alapszabály-módosítás során az elv az volt, hogy minden ledolgozott két nap után járjon egy nap szabadság. F. J.: Űj üdülőterület Kiskörénél Magyar Hírlap. 1972. október 6. A Minisztertanács október 5-én tárgyalta a Közép-Tisza vidéki üdülőkörzet regionális rendezési tervét. A cikk írója az Építés ügyi és Városfejlesztési Minisztérium tájékoztatása alapján ennek az ülésnek az anyagát is mertette. A Tisza középszakaszánál, Kiskörénél, a vízmű építése során mintegy negyven kilométer hosszúságban, 127 négyzetkilométer vízfelületű mesterséges víztárolót hoznak létre. Az új tó üdülőterület kialakítását teszi lehetővé. Előreláthatóan 43 ezer ember részére biztosítható itt kellemes vízparti üdülés. Kii lönféle vizisportok üzésére kitűnő lehetőség adódik. Az új üdülőközpont tervében vadászati és természetvédelmi területek kialakítása is szerepel. Már elkészítették a különböző Tisza- menti üdülési központok fejlesztésének távlati tervét. Tiszafüreden, Kiskörén, Abádszalókon és Poroszlón üdülők és szállodák épülnek majd. Tiszanánán, Oj- lőrincfalván, Tiszaszőllősön hétvégi házakat és horgásztanyákat építenek majd. Az új üdülőközpont centrumává Tiszafüredet fejlesztik. Molnár Aurél: Egerben — szüret előtt Tükör. 1972. október 10. Az Egert körülvevő dóm bokon már a korai középkorban folytatott szőlőművelést. A későbbi századokban a szőlőtermelés jelentősége tovább nőtt. Az egri borok jelenleg is világhírűek. A Tükör című képeslap riporter az Egri Állami Pincegaz daság vezetőitől az ez évi terméskilátásokról érdeklődött. A kapott válaszokból kiderült, hogy a pincegazdaság szőlőiben gépesített művelés folyik, s teljesen gépesített a szőlő feldolgozása is. Ez kevésbé romantikus, mint a régebbi kézi módszerek, de sokkal gazdaságosabb és az eredmény minősége is jobb. A pince- gazdaságban az idén jó közepes termés ígérkezik. Az esős időjárás miatt a cukorképződés kisebb volt a szokásosnál. Szecskó Károly VÁLASZOL AZ ILLETÉKES Nem az liMÁSZ dolgozóin múloli... November 12-i számunkban „Egy oszlopon múlott” címmel foglalkoztunk a ten- iki iskola villamosításával. A cikkre az HM ÁSZ egri üzem- igazgatósága válaszolt: Vizsgálatot tartottunk * hevesi kirendeltségen, miután ők voltak illetékesek a tenki iskola bekapcsolására. A viasgálat során megállapítottuk. hogy az ÉMASZydol- gozóit nem terheli felelősség. Az iskola villamos berendezését készítő ktsz a villamos vázlatrajzot október 19- én készítette, s az a hevesi kirendeltségre október 20- án érkezett meg. A hevesi kirendeltség dolgozói ennek alapján 21-én felül vizsgálták a berendezést, s intézkedtek a bekapcsolás előkészítéseié. A bekapcsolást október 26-án elkészítették, tehát a bejelentéstől számítva még nyolc nap sem telt el. Mivel iskoláról volt szó, dolgozóink előtérbe helyezték a műnkét, s bár a községi tanácsnak a bekapcsolás idején még nem volt pénze erre, ennék ellenére elvégezték, noha a szabályok szerint csak a pénz beérkezése után lehetett volna hozzáfogni a bekapcsoláshoz. Véleményünk szerint inkább dicséret illette volna a hevesieket a gyors intézkedésért. mert a késedelem nem miattuk történt. rabok között - Ramadan havában 5. Dobri gyen ... .. az oroszok jő emberek” Dobri gyen... köszönt az öreg arab, ahogyan kiszálltunk a gépkocsiból. És már mondja is tovább oroszul, hogy hivatásos idegenvézető, felajánlja szolgálatait, megmutatja nekünk a piramisokat. Nem vagyunk oroszok, mondjuk neki, nem is értjük jól azt a nyelvet. Magyarok vagyunk, és el is fogadjuk a szolgálatait, ha jól beszél angolul vagy németül. Kiderült, hogy a hetvenkét éves kis öreg, aki több mint fél évszázada él abból, hogy külföldieket kalauzol a műemlékeknél, analfabéta létére kitűnően beszéli mindkét nyelvet. De újabban az oroszt is. Időnként kedvesen ránk mosolygott és oroszra fordította a szót. Amikor újra figyelmeztettük, hogy ml ezt nem értjük olyan jól, mindig így válaszolt: az orosz szép nyelv, az oroszok jó emberek Az arab városokban, főként Damaszkusziban és Bagdadban többször volt hasonló élményünk. Már hazaérkezésem után olvastam a kairói Aklibar el-Jom főszerkesztőjének cikkét, aki kommentárt fűzött Szidlki egyiptomi miniszterelnök moszkvai látogatásához. A korábban is szovjetelleneá irományairól ismert publicista azt írja: .Szidki moszkvai látogatása rést nyitott ugyan azon az ajtón, amely négy hónap óta zárva volt, de ennél többet Vlagyimir Kasajev hoop eráctó ÜGYELET Egerben: 19 órától szerda reggel 7 óráig, a Bu.jcsy-Zsi- linszky utcai rendelőben, (Telefon: ll-iu.) Rendelés gyermekek részére is. Gyöngyösön: 19 órától szerda' reggel 7 óráig, a Jókai utca 41. sr:ám alatti rendelőben. (Telefon: 117-27.) Olvassa a Qlifiúpáíjöt — Tiszteletem, Juríj Vla- H/imirovics! — köszöntötte a kolhoz elnöke a közeli turistairoda igazgatóját, Koskint. — Már megint itt van? — kérdezte csodálkozva Koskin. — Igen —. sóhajtott a kolhoz elnöke. Segítsen rajtunk, '-'ires Ju íj Vlagyimirovics. Egy új klubot akarunk építeni. A pénz is megvan, a szerződést is megkötöttük, de előbb le kell bontani a régi épületet. Kevés a. munkáskéz. Ön az utolsó reménységünk.! — Mintha összebeszéltek volna. Tegnap a „Világos Hajnal” kolhoz elnöke járt itt. Kiszáradt a faiskolájuk, s a csemetéket feltétlenül ki kell szedni ahhoz, hogy felszánthassák. — Jurij Vlagyimirovics! Kérem, értse meg, a helyzet súlyosságát. Nem leszek hálátlan ... — Jó, jó! Hóinak éppen lesz egy turistacsoportunk. Először önökhöz mennek, aztán pedig a Világos Hajnalba ... A következő nap reggelén meg is érkezett az autóbusz a kolhoz régi klubjának épületéhez. — Egy rendkívül értékes épület áll önök előtt. Ebben a házikóban állomásozott Moszkva alól visszavonuló csapatával a felgyújtott Napóleon... A turisták fényképeztek, filmeztek. Az egyik fiatalember, hátizsákjából festéket és ecsetet húzott elő, felugrott a tetőre, s a kéményre „Itt járt Z. Kolja" feliratot mázolta. Egy testes asszonyság megkerülve a faházat az egyik ablakrámát kabátja alá dugva, elvegyült a tömegben. Többen észievették a ,,souvenirt". s ők sem akartak le■•< maradni.. Teljes hévvel folyti az „emléktárgyakció”. Egy\ apacsinges, testes, kisportolt< legény a faházikóból többi négyzetméteres részt tört kis Mások is hasonlóan cseleked-i tek: felrakták a buszra a tor-S nácot, szilánkok röpködtelek lekerült az „Itt járt Z. Kol-$ ja” feliratú kémény is... ? Az idegenvezető nyugod-i tan szemlélte a jelenetet. Allts és cigarettázott. Jó húsz perei elteltével parancsolta csak> kocsira embereit. ? Az autóbusz nehezen in-f dúlt, nagy súlyuk, volt ai „souvenireknek”. | Az utasok egymást túlkiabálva és túllicitálva dicsekedtek legújabb sserzemé-Z, nyűkkel. — Elvtársak! — szólt ekkor az idegenvezető. — Hamarosan egy újabb neveze-i tes helyre érkezünk. Egy< olyan faiskolát látogatunk< meg, amelyet még I. Péter\ cár telepített a XVIII. században. A turisták felkészültek azi újabb rohamra: előhúzták as hátizsákból vadászkéseiket,> köteleiket. Fordította: Saiga Attila nem ért el. .. Hacsak a Szovjetunió nem kötelezi el magát még világosabban az arabok mellett, az ajtó, amelyen rés nyílott, jobb, ha ismét bezáródik.” E sorokat olvasva eszembe jutott egy másik, ennél sokkal jelentősebb és nagyobb lap, az Al Gumhurija szerkesztőjével folytatott beszélgetés. Egy csendes kávéházban ültünk. Az éjszakába nyúló beszélgetéseken kertelés nélkül, őszintén nyilatkozott a legkényesebb kérdésről is. őszintesége bátorított arra, hogy neki szegezzem: mi a véleménye bizonyos körök szovjetéllenes lépéseiről, kampányáról, az imperialistákkal való kacérkodásáról. — Mit akarnak ezek — mondta —, kiknek a nevében beszélnek? Az arab nép jól tudja, hogy létének, függetlenségének alapfeltétele az imperializmus elleni harc. Nemcsak az izraeli agresszió mai megnyilvánulásairól van szó. Elmondta, hogy náluk még sokan emlékeznek az 1956-os eseményekre, arra, (hogyan akarták akikor Nasszer elnök haladó politikáját az agresszív nyugati imperialista hatalmak megtorpedózni. Az USA elhatározta, hogy a „kemény kéz’’ politikáját alkalmazva megleckézteti Nasszert. 1956. július 19-én bejelentették, hogy az ígéretek ellenére nem hajlandók finanszírozni az Asz- szuáni gát építését. Nasszer elnök erre a Szuezi Csatorna Társaság államosításával válaszolt. Közölte, hogy a csatorna jövedelméből fogják biztosítani a gát építési költségeit. Példátlan propagandahadjárat indult Egyiptom ellen. Izraelt rohamos gyorsasággal ellátták a legkorszerűbb fegyverekkel. A cionista agresszorok október 29-én át is lépték a Sinai félszigeten a határt Francia és angol expedíciós hadsereg szállt partra Port Szaidnál. A következő nap hajnalén a Szovjetunió kijelentette, ha a támadók nem vonulnak vissza, megteszi a szükséges lépéseket. A többi ismert. Azonnal tűzszünetet kötöttek. Az agresszorok visszavonultál!. Azóta az Asszuán! gát is felépült — szovjet segítséggel. — Ez csak egy példa. De úgy látszik, vannak olyan politikusaink, akik nehezen tanulnak — célzott azokra, akik a néhány hónap előtti szovjetellenes intézkedéseket sugallták. A kairói marxista folyóirat szerkesztője pontosabban fogalmazott. A konzer- vatív burzsoázia olyan szül;, reakciós csoportjáról beszélt, akik szerinte saját hűl- 1972. november 21* politikai elgondolásukat hálták ráerőszakolni az Szocialista Unióra. Oly emberek ezek. akiknek he szil ideje nincs már se féle konstruktív politikai gondolásuk az arab nép ső problémáinak, vagy roppant nehéz kiUpolltik helyzetnek a megoldása Ezt próbálják a belpolitik ban szocializmusellenes j szavakkal, a külpolitikái) pedig szovjetellenességg pótolni. Ezek, a Nasszer elnök ide jében félreáiiitott polgári po Lit.ikusok azt hitték, nogy szovjet tanácsadók küide sének befejezése után eljöt az ő idejük. Követeltek államfőtől a szovjet—egyip tömi kapcsolatok felülvizs gálatát. Naiv illúziókra épi tettek, amikor azt hitték hogy az Egyesült Államok nál sikerrel kopogtathatna'- Azt remélték, hogy az ÖS. „elrendeli"’ izraeli szövete geseinek a megszállt arab 1 rü'etekről való vissza von u lést. Ezzé: szemben a való ság: az amerikaiak tovább ra Is felfegyverzik. pénzeik minden módon támogatják Izraelt. A hivatalos egyiptomi politika mindig is hangoztatta a Szovjetunió támogatásának nélkülözhetetlenségét és pótolhat atlanságát, de ahogyan az USA reagált egyes arab politikusok csipő- riszálására, meglehetősen kijózanítóan hatott mindenkire. „Résnyire kinyitott ajtó" és további „biztosítékok” követelése? Az Akhbar el-Jom főszerkesztője úgy látszik, még a régi nótát fújja. A-z egyiptomi emberek, közte több felelős politikus, újságíró, akikkel e kérdésről szót váltottunk, többé-kevésbe azt fogalmazták meg, ami a döntő: a Szovjetunió önzetlen támogatása nélkül anti- imperialista harcuk soha nem vezetne eredményre. Nem csak Kairóban, Damaszkusziján és Irakban is — Lalán még egyértelműbben és határozottabban — hasonlóan nyilatkoztak a Szovjetunióhoz és a szocialista országokhoz ív&ődő kapcsolataikról. Az egyszerű emberek érzelmi megnyilvánulásai ugyanúgy, mint * politikusok nyilatkozatai, abból a tudatból és tapasztalatból fakadnak, hogy a Szovjetunió osztálypolitikájának, internacionalista hagyományainak megfelelően segíti az arab népek függetlenségi harcát. Tiszteli jogaikat és történelmi hagyományaikat, támogatja orezágépítő terveiket. A három arab országban, amelyben jártam, több mint négyszáz nagy létesítmény beszél a Szovjetunió segítségéről. Az Asz- szuánd gát mellett a héluáni acélkombinát, Szíriában, az Eufrátesz folyón épülő gátrendszer (egymaga megduplázza az öntözhető mezőgazdasági területet’), az iraki olaj államosítása után a kitermeléshez, feldolgozáshoz nyújtott segítség — megannyi bizonyítéka annak, hogy az arab népek hol találják meg igazi barátjukat. Az iraki Arab Újjászületés Szocialista Pártja — az ország vezető pártja — külügyi kérdésekkel foglalkozó vezetője, dr. Zeid Haydar szavait idézem: Forradalmunk eddigi legnagyobb külpolitikai sikerének tartom a szocialista országok - hoz, elsősorban a Szovjetunióhoz fűződő jó kaipcsola- taink megteremtését, megszilárdítását Az a 15 éves egyezmény, amelyet a közelmúltban kötöttünk a Szovjetunióval, további fejlődésünk, előrehaladásunk legfőbb záloga. Továbbra is nagy szükségét érezzük e k ácsol átok ápolásának, ezért ezt tartjuk jövőnk érdekében a legfontosabb külpolitikai célkitűzésünknek. (VEGE) Varga József jijmm®
