Népújság, 1972. november (23. évfolyam, 258-282. szám)
1972-11-18 / 272. szám
VILÁG PROLETARIAT, EGYESÜLJETEK! Vál a al - vagy hatáság? Közérdekű témával foglalkozik cikkünk a 3. oldalon. Kiflii! tesz fii MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXIII. évfolyam, 272. szám ARA: 80 FILLÉR 1972. november 18., szombat WWWWVWW*AAAAAAAAAAAA/V*A/V<W*AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA^ ■ ■ ■ B am '■ mm mm . «. ■ ■ . Tovább a kijelölt úton A párt X. kongresszusának útmutatásai, határozatai helyesnek bizonyultak, nem szorulnak kiigazításra — ez a legfőbb summázata annak a terjedelmes közleménynek, amely a Központi Bizottság kétnapos üléséről jelent meg, s amelyet a lapok pénteki számukban közöltek, A számvetést, amelyet a kongresszus óta eltelt két esztendőről a Központi Bizottság készített, nagy várakozás előzte meg, s fokozott figyelem fogadta. Érthető, indokolt ez, hiszen a társadalom nemcsak létrehozója, hanem élvezője is az eredményeknek, ahogy viselője a gondoknak. Az összegezés magában hordja az útmutatást. A közvélemény jónéhány kérdésben választ várt a párt vezető testületétől, s azt meg is kapta. A következetes elviség, a realitásokhoz való ragaszkodás, tények és teendők elemzése talaján fogamzott meg e válasz, s hisszük, világos vezérfonalul szolgál hosszú időkre. Természetesen az egyhangúan elfogadott két dokumentum — a X. kongresszus határozatainak végrehajtásáról, a jövő évi népgazdasági terv irányelveiről — tartalma jóval bővebb, mintsem hogy azt itt összefoglalhatnánk. Napjainkig, immár majd öt esztendő tapasztalatai alapjan beigazolódott, hogy a gazdságirányítási rendszer refomja — a IX. és a X. kongresszus határozatainak megfelelően — egészében új lendületet adott gazdasági fejlődésünknek. Ugyanakkor a Központi Bizottság mostani ülésén e rendszer fejlesztése és tökéletesítése továbbra is fő feladataink közé sorolódik, azaz nem lehet lezárt folyamatként kezelni. Mert igaz ugyan, hogy a népgazdaság a negyedik ötéves tervben meghatározottakkal összhangban fejlődött, a munka termelékenysége fedezte a termelés növekedését, a kiemelt fontosságú iparágak az átlagosnál nagyobb mértékben bővítették produktumukat, a mezőgazdaság a tervezettnél gyorsabb ütemben — több esztendő átlagában 4,6 százalékkal — emelte a termék- kibocsátását, de a gazdaság különböző területein olyan feszültségek is létrejöttek, amelyek feloldását hiba lenne elodázni. Jónéhány kérdésben a párt vezető testületé a célok és a realitások összevetése nyomán világosan meghatározta a teendőket. így a többi között a gazdaságos termelés eddiginél hathatósabb előmozdításának szükségességét, a belső munkaerő-tartalékok felszabadításának fontosságát — s ide kapcsolódva bizonyos vállalatoknál a bertömeg-gazdálkodás bevezetésének hasznosságát —, a szakmai bérek országos táblázatának kidolgozását A ki- ragodott példák is érzékeltetik, hogy az elemzés részre és egészre, 3 gazdaságban fellelhető jelenségekre és folyamatokra egyaránt kiterjedt s e nagy alaposság, a tapasztalatokra támaszkodó útmutatás tükröződik olyan, távlati teendők megfogalmazásában is, mint például a kormány szerveként az Állami Tervbizottság létrehozása, a köz- gazdasági szabályozórendszer új metódusainak kidolgozása és érvénybe léptetése az ötödik ötéves terv időszakától. A KB állásfoglalása hangsúlyozza, hogy folytatni kell a jelenlegi árpolitikát. Az értékarányos árrendszer kialakítását szolgáló intézkedések mellett maximálisan biztosítani kell az árak stabilitását. A párt X. kongresszusának határozatai közül az egyik legfontosabb az emberről való gondoskodás. Ennek következtében már történtek béremelések az. építőipari, közlekedési, az egészségügyi, igazságügyi dolgozók, valamint a pedagógusok és a fegyveres erők állománya körében. Az állásfogalás rámutat arra, hogy egyes dolgozó családok életszínvonala — kiváltképp, ahol kevés a kereső és sok az eltartott — alig, vagy nem emelkedett. A nép- gazdasági tervnek megfelelően a bérből és fizetésből élő dolgozók keresete 1973-ban 4—5 százalékkal emelkedik. Ezen túlmenően 1973. március 1-től külön központi bér- intézkedéssel az állami ipar munkásainak és művezetőinek bérét átlagosan 8 százalékkal, az állami kivitelező építőipar munkásainak és művezetőinek bérét átlag 6 százalékkal emelik. Nyilvánvaló, az is, hogy a ruházati, az építőanyagipar számára serkentően kell, hogy hasson a bírálat. Az államigazgatás dogozói bizonyára örömmel fogadják a 44 órás munkahét jövő év második felétől történő bevezetését. Az is jelentős változást hoz a szövetkezeti lakásra váró több gyermekes munkáscsaládok esetében, hogy az eiőtö-’".ztést, egyéni elbírálás alapján, teljesen el lehet eng'rini. Minden bizonnyal a társadalom különböző rétege! az állásfoglalásból elsősorban azt emelik majd ki, ami a maguk munkáját, életét legközvetlenebbül érinti. Hiszen aligha elválasztható valamennyiünk mindennapjaitól az olyan intézkedések jelentősége, nvnt például az építőipari ha szónkul csők maximálása, az állami lakásépítések ütemének növe’ése, az áremelkedések, azaz valamilyen formában mindannyian érintettjei vagyunk a közleményben összefoglalt tapasztalatoknak és teendőknek, s éppen ezért cselekvésre is mindenki illetékes. A Központi Bizottság mostani ülésén is — akárcsak korábban — nyomatékosan n’áV’zta a társadalmi aktivitás jelentőségét, a szocialista demokratizmus fontosságát, azaz úgv szólt a feladatokról, gondokról, feszültségekről, hogy e.gvben további össze- fogá-ra í'iiabb lendületre, friss nek'gvűrkőzésre is biztatást c te-md-z^e-en nemcsok a gazdaság, hanem óz ábnmi élet. a pártáiét, a művelőd ^nolitika kérdéseiben is azaz a társadalom valamennyi lényeges területén. Célúink ug ^nnzok, mint amelyeket a párt X. kongresz- szuzo megielolt. A Központi Bizottság mostani állásfoglalása abban ad nagv segítséget, hogy e célok elérésének eszközei tökéletesebbek, azaz hathatósabbak, tehát a célba érést meggyorsítok legyenek. Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Miniszter- tanács pénteken, ülést tartott. A Minisztertanács megvitatta és elfogadta az Országos Tervhivatal elnökének részletes előterjesztését a jövő évi népgazdasági tervről és határozatot hozott az 1973. évi népgazdasági tervben foglaltak végrehajtására. A pénzügyminiszter élőterjesztése alapján a kormány megtárgyalta és elfogadta az 1973. évi állami költségvetés részletes előirányzatait, s úgy határozott, hogy a törvényjavaslatot az országgyűlés legközelebbi ülésszaka elé terjeszti A Magyar Nemzeti Bank elnöke előterjesztést tett a hitelpolitikai irányelvekről és az 1973. évi beruházási hi- teikontingensekrőL A kormány az előterjesztést elfogadta. A Minisztertanács megtárgyalta és elfogadta az Országos Tervhivatal elnökének előterjesztését a népgazdasági tervezésről szóló törvény- javaslat tervezetéről, s határozatot hozott, hogy a törvényjavaslatot az országgyűlés legközelebbi ülésszaka elé terjeszti. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt.. Aktuális kérdések épttészmérnük? A Megyei Művelődési Központban lezajlott pályaválasztási beszélgetésről ír munkatársunk a lap 4. oldalán. Karáciond és a f ataiok Kell a fiatalok részvétele a közügyekben, erről szólunk a 4. oldalon megjelent riportunkban. a Heves megyei Népi JEllenorzési Bizottság napirendjén Napjaink fontos, aktuális kérdéseiről tanácskoztak pénteken délelőtt a Heves megyei Népi Ellenőrzési Bizottság tagjak A résztvevőket — köztük Barta Alajost, a megyei pártbizottság titMűszoki hónap Az üzem* és munkaszervezés gyakorlati kérdései Pénteken délután ismét zsúfolásig megtelt az egri Technika Haza eLőadóterme: a megye vállalati szakembereit különösen érintő kérdésről, az üzem- és munkaszervezésről hallhattak előadást. Dózsa Lajos, az MSZMP KB gazdaságpolitikai osztályának munkatársa már egy alkalommal beszélt itt erről a témáról; az azóta eltelt néhány hónap alatt viszont a vállalatoknál már történt e téren jó néhány intézkedés. S ezek az intézkedések máris sok tanulságos tapasztalatot szolgáltattak. Előfordult ugyanis, hogy kidolgoztak szervezésfejlesztési terveket a közvetlen szervezési feladatok tisztázása nélkül. Arra nincs lehetőség, hogy a szervezés valamennyi részterületén egyszerre kezdjenek el fejleszteni: a tennivalókat súlypontozni kell. Annak ellenére, hogy hosz- szú hónapok óta foglalkoznak a szervező tevékenység javításával, még mindig sok helyen tapasztalható ösztönös- ség az intézkedésekben. Má- sütt pedig két—három éves programnak tekintik ezt a munkát, holott évtizedekre szóló tennivalóink vannak. Alapos és nehéz munka vár a vállalatokra, ha érdemi előrehaladást akarnak. A hatékonyság sokoldalú és biztonságosabb felmérésére van szükség, s különösen fontos, hogy a dolgozók is érezzék saját szerepüket egy- egy intézkedés megvalósításánál. ★ A műszaki hónap eseményei közé tartozik az egri fa- és bútoripari napok eseménysorozatának záróprogramja is. Pénteken délelőtt ismét több előadásra került sor: a faipar és a fűrészipar rekonstrukciójáról, a fejlesztést szolgáló szervezési intézkedésekről esett szó. Ezeket követte a záróelőadás, ahol értékelték a kétnapos rendezvény aisakájái, kárát — Csepelyi Károly, a megyei NEB elnöke köszöntötte, majd ismertette az ülés napirendjét Ennek megfelelően vitatták meg a bizottság tagjai — Mázán Sándornak, a megyei NEB elnökhelyettesének korábbi előterjesztése alapján —■ azt az anyagot, amelyben a vállalati beruházások előkészítésének megyei tapasztalatait rögzítették a vizsgálatot folytató bizottság tagjai. Ezután foglalkoztak a résztvevők a kereskedelmi hálózatfejlesztés jelenlegi helyzetével, s a negyedik ötéves tervben megvalósítandó kereskedelempolitikai célkitűzésekkel. E napirend vitáját Domán Imre, a megyei tanács kereskedelmi osztályának csoportvezetője, a vizsgálat irányítója foglalta ősisze. Csehszlovák delegáció érkezett Budapestre Péntek délután csehszlovák delegáció érkezett Budapestre, a magyar—csehszlovák gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési vegyes bizottság X. ülésszakára. A küldöttséget Miloslav Hruskovic, a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának titkára, az együttműködési bizottság csehszlovák tagozatának elnöke vezeti. A nővérkék iskolájában Az egri egészségügyi szakiskola korszerű tantermeiben ebben az évben több mint 200 leendő nővérke tanul. Az elméleti és gyakorlati órákon ismerkednek meg a betegápolás nehéz és felelősségteljes feladataival. Felvételeink néhány pillanatot villantanak fel iskolai életükről és a komoly munkáról, amelyet már a kórtermekben is gyakorolnak. Az iskolai gyakorlóteremben (jobb oldali képünk), Bocsi Sándomé szakoktató az injekciós tű kezelését, a gyógyszerek felszívását es légtelenítését mutatja be másodéves hallgatóinak. Ez a kisfiú nem csak azért bátor (lenti képünk), mert Bátor Szilárdnak hívják, hanem, mert „igazi férfi módján” viselte el a nehéz fül- műtétet. Csörgő Mária és Kunnerth Erzsébet gyermek- ápoló-jelöltak még iskolások, mégis „tapasztalt” ápolónők módján vigasztalják kis betegüket (Foto: Tóth GizeUg^
