Népújság, 1972. november (23. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-17 / 271. szám

R/iclifr KOSSUTH 8.18 Könnyűzene. 9.00 íratlan könyvek • •. 3. folytatás. 9.20 Áriák. 10.05 Iskolarádió. 10.25 Édes anyanyelvűnk. 10.30 Debussy- és Ravel-müvek. 11.00 Tanzániai levelek. XI. 11.10 Bécsi klasszikus zene. 12.00 Ki nyer ma? 12.36 Tánczene. 13.21 Nóták. 13.46 Mai koreai versek. 14.00 Csicseri bolt* 14.25 Nyitnikék. 15.1(7 Kóruspódium. 15.45 Liszt: XIV. rapszódia. 16.05 Falusi délután. 17.19 Próba közben. .. 17.57 Rádiójáték Mikes Kelemenről. 19.40 Népi zene. 20.05 Jegyzet. 20.15 Könnyűzene. 20.37 Láttuk, hallottuk ... 21.00 Dupla vagy semmi. 22.20 Kodály-művek. 22.51 Meditáció. 23.01 Operettrészletek. 0.10 Zongoramuzsika. PETŐFI •.05 Barokk muzsika. 9.03 Ezeregy délelőtt. 11.45 Versek. 12.00 Latin-amerikai datok. 12.15 Bellini: Norma. Részletek. 13.03 Könnyűzene. 13.20 Iskolarádió. Mindenki kedvére kettőtől — hatig ^ 18.20 Népdalok. 18.37 Elfoglalt diákok é* tanárok. __ 19.00 I. Gavris 20.50 A pénztárca. Rádiószínház. 21.27 Ritmusturmix. 21.53 A presztizsrőL 22.08 Népzenei fesztivál. 23.15 Zenekari muzsika. MAGYAR 8.09 Iskola-tv. 17.25 Hírek. 17.30 Nemzetközi kaleidoszkróp 18.00 Tíz perc meteorológia.^. 18.10 Rólad van &zó,»* 18.40 Riportiilm. 19.20 Esti mese. 19.30 Tv-híradó. 20.00 Egy óra — hArogn an£ 21.10 A Tv Zenei Klubja . #2.00 Tv-híradó. POZSONYI 90.0# Dalok. 10,2« Egy férfi és egy n«. 13.25 TZ Trlnec—Spartak Tmaisa labda rügó-mérk. M.40 Északi Jégmezők. Szovjet dok.-film. 99.00 és 21.00 Tv-híradáJ 20.00 Hangverseny. 01.20 Tv-játék Balzac regényéből. ! EGRI VÖRÖS C STUFIG 1 (Telefon: 22-33.) I Eél 4. fél 0 és este 8 órakor I lépj olajra! F Színes francia kalandfiHn I EGRI BRODY ( (Telefon: 14-07) Eél 4 fél G és fél 8 órakor Cromwell Színes, szinkronizált angol film GYÖNGYÖSI SZABADSÁG [ Eél 4, háromnegyed 6 és este 8 I Órakor I Wusa I Színes amerikai film HATVANI VÖRÖS CSIUtAÖ Fél 5 órakor I' Utánam gazfickók Este fél » órakor f A 22-es csapdája HATVANI KOSSUTH I A hegytetőn zöld fenyvesek HEVES Rabszolgák FÜZESABONY A jövő emlékei pétervasAra A korona elrablása, avagy újra a bosszúállók töRTNCI Szent Péter esernyője ^ÍNHAl Egerben: este 7 órakor: A furfangos özvegy (Gárdonyi iíj. bérlet) lymuai ÜGYELET Egerben: 19 órától szombat reg­gel1'.óráig a Bajcsy-Zsilinszky utcai rendelőben. (Telefon: 11-101 Rendelés gyermekek ré­szére is Gyöngyösön: 19 órától szom­bat reggel 7 óráig, a .Jókai ut­cai 41. szám alatti rendelőben. (Telefon: 117-27). M. Ferenc, Eger Panaszát továbbítottuk a fe­lettes vállalati szervhez. Kérjük szíves türelmét, amíg a választ megkapjuk. Panaszával kapcso­latban azonban egy megjegyzést kell tennünk, amely sok, önhöz hasonló panaszosra vonatkozik. Helyesebb lett volna, ha egyene­sen a vállalat lletékes vezetőjé­hez, — mnt az önöket megsértő személy feletteséhez fordulnak jogorvoslatért, esetleg a vállalati szb-hez. pártbizottsághoz. Meg vagyunk róla győződve, hogy panaszukat egyenesen orvosolták volna, hiszen nagyobbrészt jo­gos. S további útra a panaszin­tézésben csak akkor lett volna szükség, ha ott helyben, illetve egy fórummal magasabb helyen nem hallgatják meg önöket. Mi szívesen segítünk az emberek ügyes-bajos dolgainak elintézé­sében. de sokszor leegyszerűsí­tené. és gyorsabbá tenné az ügy­intézést. ha elsőfokún a legille- tékesebbhez fordulnának. A vállalat válaszát levélben közöljük, amennyiben addig megkapjuk lakcímét Is. „Villanyfényre várók** Megértjük panaszukat, azonban az már egy kissé nagy követel­mény lenne, hogy a szerkesztő­ség maga keresse meg azokat a községeket és azokat az embere­ket, akiknek panaszuk van. — egy névtelen levél jelzése alap­ján. Kérjük, írja meg az érin­tettek nevét, lakhelyét, s ha le­het, a sajátját is, mert nem ér­tünk egyet ebben az esetben a névtelenséggel. S egy névtelen bejelentés alapján nem kérjük egy csoport ellen a vizsgálat megindítását sem. O. Mihály, Zagyvaszántó Más rendelkezés vonatkozik a jubileumi jutalom esetében azok­ra, akik a felszabadulás előtt töltötték le katonai szolgálatu­kat, illetve a háború után sze­reltek le, vagy tértek haza ha­difogságból. más azokra, akik 1948 után voltak sorkatonák és más a mai fiatalokra a munka­időbeszámítást illetően. Mivel le­velében nem írta le, hogy melyik időszakról van szó — természe­tesen az első kettőt értjük alat­ta — így pontos választ sem tu­dunk adni kérdésére. Leghelye­sebb lenne, ha leírná, munkahe­lye milyen indokkal tagadta meg a jubileumi jutalom kifizetését, s annak alapján válaszolhatunk arra, hogy jogsértés történt-e az ön esetében. „Építkezési engedély** Javasoljuk, keresse fel a köz* ségi tanács szakigazgatási veze­tőjét, s kérjen tőle felvilágosí­tást a helyi építkezésekre vonat­kozóan. így sokkal rövidebb és gyorsabb úton kaphat választ kérdésére. Az általános rendel­kezéseken túl ugyanis a község­rendezési tervek alapján lehet­nek bizonyos megkötöttségek, amiket mi nem ismerhetünk minden községben. K. József, Eger Téves az az értesülése, hogy a kórházban fekvő betegnek, amennyiben családja van, fize­tése 80 százaléka jár táppénz­ként. Hiszen jelenleg az otthon ápolt betegeknek is csak a fi­zetés 75 százaléka jár, amennyi­ben folyamatos munkavszonnyal rendelkeznek. Annak a beteg­nek, akt kórházban, szanatóri­umban, vagy hasonló gyógyinté­zetben ápolnak, táppénzének 50 százaléka jár, ha nincs eltartás­ra szoruló családtagja, s táp­pénzének 80 százaléka, ha eltar­tásra szoruló családtagjai van­nak. Ami a táppénzkifizetés ide­jét illeti, minden üzemben meg­határozott napokra kell leadni a táppénzes papírokat — üzemi kifizetőhelyeket értünk ez alatt, —- hogy a következő fizetésre ki­fizethessék a táppénzt is. Az ön által jelzett időpont, ha a táp­pénzes papírokat időben leadta, valóban késő, ebbeih az ügyben az üzem SZTK-felelősét kell fel­keresnie. Szarvasmarha-tenyésztés a háztájiban és a kisegítő gazdaságokban A háztáji és kisegítő gazdasá­gokban az utóbbi években nagy gondot jelentett az üszőborjak értékesítése. A kormány a szarvasmarha-program megvaló­sítására határozatot hozott a háztáji állományú üszőborjak felvásárlásáról is. Megyénkben azokból a községekből, ahol a szarvasmarha-állomány tbc-men- tes, az Állattenyésztési Felügye­lőség 10—30 napos korban, kilo­grammonként 35 Ft-os áron vá­sárolja fel a tenyésztésre alkal­mas üszőket. A kisüzemi állattartók eladás­ra felkínált borjakat, vagy teheneiket az Állattenyésztési Felügyelőség illetékes szakembe­rei felülvizsgálják, és szerződést kötnek a gazdákkal. Minden esetben csak tbc- és brucella- mentes üszöborjakat vásárolhat­nak. Az állatokat minősítik, bogy alkalmasak-e a továbbié­nyésztésre. A jó ktmemű. egész­séges üszőborjakat a gadák ud­varában mérlegelik, majd a fel­nevelésre vállalkozó nagyüze­mekbe szállítják. Hat-tizenkét hónapos korú üszőket is vásá­rolnak korlátozott mennyiség­ben, azonban ennél is feltétel a kedvező állatorvosi igazolás. A növendéküszőket kilogrammon­ként 24 forintos áron vásárolja fél a felügyelőség. Mindkét akciónak az a célja, hogy a kisüzemi gazdaságokban a tehéntartási kedvet fenntartsa, és az üszőborjú-állományt to­vábbszaporítsa. Arra vonatkozóan, hogy me­gyénk mely községeiből vásárol­nak fel üszőket, a körzeti állat­orvosok, az Állategészségügyi Felügyelőség és az állategészség­ügyi állomás szakemberei adnak részletes felvilágosítást. Moll között - Ramadan havában 2. Merre visz az út Pompásan klimatizált, )u­xusfelszerélésű gyorsvonat robog velünk Kairóból Ale­xandria felé. Az ülésekben — forgatható fotelek — kényel­mesen hátra dőlve, hideg sör mellett jólesik a besszélgetés. Az első téma maga a vonat. Arab kollégáink kedvesen és velünk együtt büszkén mu­tatják a peronon elhelyezett kis táblát: Készült a Magyar Vagon- és Gépgyárban, Győrben. A beszélgetés fonala las­san mégis az ablakból látha­tó tájra terelődik. Ameddig a szem ellát, megművelt te­rületek: gyapot, tengeri, cu­kornád, gyümölcsösök. A Ní­lus termékeny völgyében ha­ladunk, Egyiptom éléskamrá­jában, abban a tíz-húsz kilo­méteres sávban, amely a del­tában szélesedik csak ki, s amely mögött ott húzódik a végedáthatatlan terméketlen sivatag. A harc a sivataggal, új meg új területek eliiódí- tása — ez ennek a népnek évezredek óta legnagyobb problémája. Ebben a harc­ban az utóbbi két évtizedben Egyiptom jelentős eredmé­nyekkel dicsekedhet. Egyre több új csatornahálózat széli át meg át a földeket, s fel­épült a Níluson az Asszuánt gát, amelynek jóvoltából egész éven át öntözni lehet. Ez egymagában 16 százalék­kal növelte a megművelhető földterületet. A föld még mindig kevés, hisz a közel harmincöt millió egyiptomiból 31 millió föld­művelésből éL Ida még a demográfiai robbanás követ­keztében ugyan az ország la­kossága gyorsabban növeke­dik, min t a mezőgazdasági termékek hozama, mégis, a mai helyzet össze sem hason­lítható a múlttal. 1952 előtt 11 000 nagybirtokos kezében volt a művelhető földterüle­tek 38 százaléka, míg a pa­rasztság nagy többségének egyáltalán nem volt földje, uzsoradíjért bérelhetett a birtokosoktól. A többi föld a «kis- és fcözépparasztok kö­zött appózódott fel. A földreformok során a helyzet lényegesen megválto­zott. összesen mintegy öt­millió parasztcsalád, kapott földet. Az „ egyiptomi mező- gazdaság fejlődése szempont­jából hagy jelentősége volt a falusi szövetkezetek létreho­zásának. Azok a parasztok léptek be a szövetkezetekbe, ^MkfAVXAAAAAAAAAAAA^NAAAA/VNAAAAA/VVVlAAAA/VVVSA/XAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA/VVVVVVVVXAAAAAZVVVXAZVS/VVNAl 4 csillagász Nyugdíjazása után Kovács bácsi már az első napokban sem találta helyét. Mindig tevékeny, rohanó típus volt, aki még szabad ideje alatt sem tudott nyugodtan pihen­ni. Amikor — egy éve ép­pen — kéthetes mátrai be­utalást kapott, már a kilen­cedik napon visszatért Pest­re. Mint újdonsült nyugdíjas, elhatározta, hogy tanulmá­nyozni fogja a csillagokat. Már eddig is sokat olvasott róluk. Legalább ezzel is telik az időm — gondolta. Vásárolt egy Zeiss-látcsö- vet. Kitűnő lencsével ellá­tott látcső volt ez, sokba is került volna, ha Kovács bá­csi nem ószerestől veszi. Így aránylag olcsón jufott hozzá és a Kovács család csakha­mar megállapította, hogy Béla bácsinak a látcső a bo­gara. Esténként kiment az erkélyre, és órákig nézte a csillagokat. A lexikon csilla­gászati címszavait is bön­gészni kezdte, és néha hosz- szú előadást tartott általános iskolás unokájának a csil­lagok egyirányú mozgásáról, vagy a Perseus csillagkép­ről. Beszélt volna az égites­tekről a család többi tagjai­nak is, de azok sok dolguk­ra hivatkozva, rendszerint kitértek az ismeretterjesztő előadás elől. Kovács bácsi napjait meg­édesítette az esti látcsövezés. Hozzátartozói megértőn mo­solyogtak az öreg kedvtelé­sén. Megtörtént, hogy amikor egyszer a gyermeknevelésről beszélgettek, és ö is véle­ményt mondott, sógornője, Anna, aki látogatóban volt náluk, epésen leintette őt: Béla, te ezt biztosan a csillagokból tudod ... Kovács bácsi mélyen meg­sértődött. Már eddig is bán­totta, hogy nem veszik ko­molyan csillagászati tevé­kenységét, és most két elha­tározás született benne. Fejé­be vette, hogy távcsövével te­kintélyt szerez magúnak, és azt is megfogadta, hogy nem bocsátja meg sógornője ka­ján megjegyzését. Egyszer azután ezzel a ki­jelentéssel lepte meg csa­ládját: — Most érkeztek meg a kimosott ruhák a Patyolat­hoz. Már lerakták, lemehet­tek a gyorsmosásért. Lánya érdeklődve kérdez­te: — Honnan tudja, apa? — A látcsővel figyeltem meg. Az öregnek igaza volt, a család tagjai már kétszer hiába mentek le a Patyolat­hoz, de most megkapták a ruhát. Lassan nélkülözhetetlenné vált Kovács bácsi látcsöve. Mindig tudta, hogy mikor érkezik friss főzelék, sör, vagy tejtermék a boltokba. Egyszer izgatottan sietett be az erkélyről: — A Röltexnél sorba áll­nak a nők. Nézzétek meg, mi az, amit úgy kapkodnak! Kitűnt, hogy pompás kül­földi kombinék érkeztek. Idővel megbízást is kapott. — Apa. virslit szeretnék venni. Tessék látcsövezni!\ Ilyenkor érkezik... Az öreg el is csípte a szál-] lítást. így szerzett tekintélyt Ko-'< vács bácsi — amióta nappal < is használta a látcsőt. , Egyik, este lánya kiszólt az] erkályre: — Tessék meglesni, apa, a; Közért ajtaját. Friss kenyéri kellene. Ha lát valakit ke-< nyérrel kijönni, szóljon. — Nem tehetem — hang-] zott a válasz —, sétálni me-< gyek, nem akarok Annával i találkozni, a múltkor meg-) sértett. Láttam, hogy a só-] gornőm most szállt le a vil-i lamosról. Nagyon sietek, < szervusztok... Palásti László Alexandria látképe akik a földreform során föl­det kaptak. Ma már töibb ezer ilyen szövetkezet műkö­dik. Megszervezik a vidékü­kön a közös munkát, töb­bek között az öntözést, a Ní­lusból vizet hozó csatornák karbantartását. De szerepük nemcsak erre korlátozódik. A következetek tervezik még a vetéseket, jelölik ki az egyes termények vetésterüle­tét, tagjaiknak mezőgazdasá­gi gépeket, vetőmagot és nö­vényvédő szert bocsátanak rendelkezésükre, megszerve­zik a terményértékesítési. Az egyiptomi mezőgazda­ság átalakulásának forradal­mi útja már eddig is jelentős eredményekkel járt. A tudo­mányos eredmények felhasz­nálásával lehetővé vált új, kifizetöbb terményfélék, gyü­mölcsök, zöldségek termelése. Ezeket jórészt exportálják. A korábban főként gyapoüer- masztő Egyiptomban — eb­ben a világon az ötödik he­lyen állnak — a rizs lett az egyik fő termék. Ma már a világ harmadik rizsexportőr országa. A lakosság életkö­rülményei is gyorsan változ­nak. Eddig 409 falu kapott villamos áramot, a követke­ző öt évben további 350O-at terveznek villamosítani, mintegy 185 millió egyiptomi fant befektetéssel. Kérdéses azonban, hogy a növekvő ka­tonai terhek lehetővé te­szik-e ezt Az egyiptomi falu fejlődé­sét tanulmányozva egyéb bel­politikai problémák is felve­tődnék. Ez az egészséges fej­lődési folyamat ugyanis nem olyan egyértelmű. Tükrözi az új erőviszonyokat, egyben az osztályerők új összecsapásai­nak is színtere. Elmondták ugyanis beszélgető partnere­ink közül sokan, köztük kom­munisták és magukat nassze- ristának nevező nacionalis­ták, hogy — különösen Nasz- szer halála után — egyre erőteljesebben jelentkeznek azok a rétegek, a burzsoá­zia azon csoportjai, amelyek szemben állnak a szocialista fejlődési úttal. Sokan van­nak közülük az Arab Szocia­lista Unióban, az állami élet­ben hatalmi pozícióban. Az új agrárburzsoá réteg most elég erős ahhoz, hogy sok apró intézkedéssel fékezze a haladó irányzatokat, erősítse saját pozícióját. Egy példája ennek éppen faluról. Elfogadtattak egy rendeletét, amelynek értel­mében a falusi szövetkezetek vezetőségében nem lehet analfabéta. Jó — egy bizo­nyos szempontból helyes is, hogy ily módon is ösztönöz­nek az frás-olvasas elsajátí­tására, de mégiscsak fonto­sabb következménye ennek az intézkedésnek az, hogy a szövetkezetek vezetéséből egy csapásra kikerülnek az egy­kori nincstelenek, akiknek 80—90 százaléka írástudatlan. Azok lesznek a vezetők, akik vagyoni helyzetüknél, szár­mazásuknál fogva kivétele- mti. éLvenva, sumák idején megtairwühattaic írná- olvasni. Egy másik intézke­désük nyomán ma már 4—5 ezerre tehető azoknak a volt földesúri, családoknak a szá­ma, amelyek az úm. kivételes törvény alapján visszakapták a mai kormányzattól a földe­ket. A falusi osztályviszonyok vizsgálata is bizonyítja, hogy Egyiptom fő problémája az izraeli agresszió elleni harc. az elrabolt területek vissza­szerzését célzó erőfeszítéseik mögött — amelyben a nem­zeti egység szinte teljes — súlyos belső gondok is fe­szülnek. Ezeknek pozitív megoldása — úgy tűnik — mindaddig várat magára, amíg az arab—izraeli viszály megnyugtató módon nem rendeződik. Ami a dolgozó osztályokat, a haladó erőket illeti, számukra ezért is fon­tos e kérdés rendezése. Érdekes fejtegetést hallot­tam erről a problémáról az AJ Tália (Az Élcsapat) című marxista folyóirat vezető munkatársaitól. Elmondták, hogy forradalom előtt Egyip­tomban a feudális mezőgaz­daság és a kézműves jellegű ipar dominált A földreform után erőteljes fejlődésnek in­dult a kapitalizmus — ponto­sabban: annak államkapita­lista (tehát ellenőrzött, irá­nyított) formája. Mind na­gyobb szerepet kapott a piac­gazdálkodás és az ennek nyo­mán formálódó tulajdonosi szemlélet. A forradalmi fo­lyamat ezen a ponton állt meg. (Ennek nem kis mér­tékben külpolitikai okai is vannak.) Meggyorsult a pola­rizáció. A földesúri elnyomás alól felszabadult., a szövet-1 kezés kezdeti formáival is­merkedő parasztság mellett, az ipari fejlődés velejárója­ként létszámban és szerve­zettségében erősödik a mun­kásosztály. Velük szemben, a másik póluson az új agrár­burzsoázia jelentkezik, s pró­bálja osztályérdekeit hatalmi eszközökkel érvényesíteni. Ma ők foglalják el az ország vezetésében a kulcspozíció­kat, nemcsak a dolgozó osz­tályokkal szemben, hanem a burzsoázia másik rétegével, az állami monopolfcapitaiiz- mus szűk, de haladóbb irány­zatot képviselő csoportjával szemben is. Természetesein léteznek a forradalomban, majd Nasszar kormányzása idején is fontos szerepet be­töltő közbülső erők, de so­raikban is erősödik a meg­osztottság. Ez az egyiptomi marxisták véleménye a belső osztály- erővisnonyokról. Amikor egy következetes Nasszer-párti politikust kérdeztem meg, mi a véleménye erről az elem­zésről, amit vele együtt, hall­gattunk meg így válaszolt: Ők is el tudják fogadni, majdnem százszázalékosan ezt a marxista álláspontot, Varga József Következik 3. A • Icgbeké- wgM» Ottj(vUöves.

Next

/
Thumbnails
Contents